| dbpprop:abstract
|
- Time is a component of the measuring system used to sequence events, to compare the durations of events and the intervals between them, and to quantify the motions of objects. Time has been a major subject of religion, philosophy, and science, but defining it in a non-controversial manner applicable to all fields of study has consistently eluded the greatest scholars. In physics as well as in other sciences, time is considered one of the few fundamental quantities.
- Die Zeit ist eine physikalische Größe. Das Formelzeichen der Zeit ist t, ihre SI-Einheit ist die Sekunde s. Die Zeit beschreibt die Abfolge von Ereignissen, hat also im Gegensatz zu anderen physikalischen Größen eine eindeutige Richtung. Die Zeit ist in der menschlichen Wahrnehmung wie in der Physik als Fortschreiten der Gegenwart von der Vergangenheit kommend zur Zukunft hin beschreibbar. Nach der Relativitätstheorie bildet die Zeit mit dem Raum eine vierdimensionale Raumzeit, in der die Zeit die Rolle einer Dimension einnimmt. Dabei ist der Begriff der Gegenwart nur in einem einzigen Punkt definierbar, während andere Punkte der Raumzeit, die weder in der Vergangenheit noch der Zukunft liegen, als „raumartig getrennt“ von diesem Punkt bezeichnet werden. Im SI-Einheitensystem ist die Zeit eine Basisgröße, wobei aus diesen Größen andere Größen aufgebaut werden. In der Philosophie fragt man seit jeher nach dem Wesen der Zeit, was auch Themen der Weltanschauung berührt. Für die physikalischen, die Bio- und Humanwissenschaften ist die Zeit ein zentraler, auch messtechnisch erfassbarer Parameter, u. a. bei allen bewegten Körpern, in der Chronobiologie oder der Zeitsoziologie. Die Psychologie untersucht die Zeitwahrnehmung und das Zeitgefühl. Die Ökonomie betrachtet Zeit auch als Wertgegenstand. In den Sprachwissenschaften bedeutet „Zeit“ die grammatische Form der Zeitwörter, das Tempus.
- El temps és un concepte físic que tots experimentem quotidianament, però que es difícil de definir formalment. Es pot partir de la noció que els esdeveniments físics tenen lloc un darrere l'altre, i que el temps es l'escala en què aquests esdeveniments tenen lloc. Es poden percebre o mesurar l'ordre dels esdeveniments en el temps, i també la quantitat de temps que hi ha entre dos esdeveniments. Hi ha, de fet, dues maneres de fer-ho: segons John McTaggart Ellis McTaggart es pot descriure usant "sèries A" i termes com "avui" o "fa deu anys", on el punt de partida és el present, o bé amb les "sèries B", que utilizen termes com "abans de" o "durant" prenent referències més objectives i fixes. La unitat de temps del Sistema Internacional és el segon. El sistema d'hores i minuts utilitzat habitualment en la vida quotidiana es basa en el segon: un minut són 60 segons, i una hora 60 minuts. A un altre nivell, el calendari s'estructura en dies, mesos, i anys.
- Čas je jedna ze základních fyzikálních veličin, jíž se měří vzdálenost mezi událostmi na první souřadnici časoprostoru. Čas se dá také definovat jako neprostorové lineární kontinuum, v němž se události stávají ve zjevně nevratném pořadí. Jako takový je podstatnou složkou struktury vesmíru. Je velmi obtížné, až nemožné, si čas nějak představit. Pokusy o pochopení času byly po dlouhou dobu především doménou filosofů, později i vědců. Na povahu a smysl času existuje množství silně odlišných náhledů, a je proto obtížné nabídnout jeho nekontroverzní a jasnou definici. Důležitým pojmem je tzv. šipka času (angl. arrow of time), která určuje smysl (směr) plynutí času, který odpovídá směru rozpínání vesmíru.
- El tiempo es la magnitud física que mide la duración o separación de acontecimientos sujetos a cambio, de los sistemas sujetos a observación, esto es, el período que transcurre entre el estado del sistema cuando éste aparentaba un estado X y el instante en el que X registra una variación perceptible para un observador (o aparato de medida). Es la magnitud que permite ordenar los sucesos en secuencias, estableciendo un pasado, un presente y un futuro, y da lugar al principio de causalidad, uno de los axiomas del método científico. Su unidad básica en el Sistema Internacional es el segundo, cuyo símbolo es s (debido a que es un símbolo y no una abreviatura, no se debe escribir con mayúscula, ni como "seg", ni agregando un punto posterior).
- Aika on ihmisen luoma käsite tapahtumahetkien suhteista. Ajasta on ollut varmasti jonkinlainen käsitys niin kauan kuin on ollut ihmisiä, jotka tietävät kuolevansa jonain päivänä ja pystyvät suunnittelemaan tulevaisuutta. Aikaa on ensin mitattu sen selkeimmistä merkeistä eli vuorokausina (päivän ja yön vaihteluna) ja vuodenaikoina, minkä perusteella on kehitetty kalentereita. Vanhimmatkin tuntemamme sivilisaatiot ovat jakaneet aikaa ainakin kuukausiksi ja tunneiksi. 3000 vuotta vanhoissa babylonialaisissa teksteissä puhutaan, miten kuukauden 7:s, 14:s, 21:s ja 28:s päivä ovat lepopäiviä: viikotkin ovat siis olleet käytössä jo kauan. Minuutit ja sekunnit ovat tulleet tarpeeseen vasta tähtitieteen myötä, ja vaikka nekin on tunnettu jo pari tuhatta vuotta, on niitä käytetty vasta 1600-luvulta lähtien. Tunnin ja minuutin jako kymmenjärjestelmästä poiketen kuuteenkymmeneen periytyy babylonialaisilta. Sekunnin käyttöönoton aikoihin esiintyi myös tapa jakaa sekunti 60 terttiin ja tertti 60 kvarttiin. Nykyään sekuntia lyhyemmistä ajoista käytetään sekunnin desimaaliosia.
- Philosophes, scientifiques et hommes de la rue ont bien souvent des vues différentes sur ce qu’est le temps, et les progrès des uns influencent les autres depuis des siècles. La psychanalyse et la psychologie apportent également des éléments nouveaux au XX siècle. Un questionnement profond s’est porté, dans toutes ces disciplines, sur la « nature intime » du temps : est-ce une propriété fondamentale de notre univers, ou plus simplement le produit de notre observation intellectuelle, de notre perception ? La somme des réponses de chacun ne suffit évidemment pas à dégager un concept satisfaisant et juste du temps, d’autant que ce questionnement est aporétique. Mais l’examen minutieux de chacune d’entre elles et de leurs relations apportera d’intéressantes réponses. Toutes ne sont pas théoriques, loin s’en faut : la « pratique » changeante du temps par les hommes est d’une importance capitale. De fait, la mesure du temps a évolué et cela ne fut pas sans conséquence sur l’idée que les hommes en eurent au fil de l’histoire. De rudimentaire qu’elle était aux premiers âges, sa mesure a gagné aujourd’hui une précision reposant sur l’atome. Ses progrès irréguliers sont donc à relier directement aux transformations du concept « temps ». Ses retombées ont affecté bien plus que la simple estimation des durées : la vie quotidienne des hommes s’en est trouvée changée bien sûr, mais aussi et surtout la pensée, qu’elle fût de nature scientifique, philosophique ou encore religieuse. Pour établir une vue générale du temps aujourd’hui, il faut en premier lieu parcourir l’histoire de ce concept, qui fait lui-même notre Histoire. Quelques remarques générales permettent d’aborder ce problème du temps de façon pragmatique.
- Az emberiség történelme során a különböző kultúrákban és korokban bekövetkező jelentős tényleges- és gondolati, világnézeti változásoknak megfelelően az idő mibenlétéről alkotott fogalmak is jelentősen változtak. Ezen felül pedig megfigyelhető, hogy a korok gondolkodói és a mindennapok emberei gyakran eltérő nézeteket vallanak az idő és a haladás tekintetében, melyek egymást kölcsönösen befolyásolták. Meg kell említenünk azt is, hogy a huszadik században a lélekelemzés és lélektudomány fejlődése új elemeket hozott e kérdéskörbe, melyek az évszázadok óta minden tudományágban vitatott kérdést tovább élezik. A kérdés az, hogy az idő a világmindenség alapvető tulajdonsága-e, vagy egyszerűen szellemi megfigyelésünk, azaz érzékelésünk terméke? Bár e kérdésre adott válaszok száma elégtelen az idő fogalmának tisztázására, azok értelmezése és viszonyaik feltárása érdekes válaszokat eredményez. Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal. A probléma abból adódik, hogy az idő emberi érzékelése a természetes haladással gyakran nem egyezik meg: Az időnként mindegyikünk által tapasztalt "időeltolódás" jelensége meghatározó jelentőségű. A szubjektív idő, az egyén belső időészlelése eseményekhez, történésekhez kötődik. Ez az idő sohasem egyformán telik, s tartamérzete függ az életkortól és főként az események személyes jelentőségétől, körülményeitől. Az idő nem látható, érzékszervekkel nem érzékelhető mivolta a művészi képzeletben néhány allegorikus ábrázolási típus kialakulásához vezetett. A modern fizikai időfogalom teljesen elszakadt a hétköznapi tapasztalattól és az erre épített filozófiai gondolkodástól. Fizikailag az időt a megfigyelt rendszer entrópiája növekedéseként értelmezhetjük. Nevezetesen, a rendszer állapotának két egymást követő megfigyelése két eseményt szolgáltat, melyek a múltból a jelenen keresztül a jövőbe való haladást írják le. Ténylegesen, a történelem folyamán az idő mérési módszereiben bekövetkező változások nagymértékű behatással voltak az emberi gondolat fejlődésére. Az ősi kezdetleges napórák idejétől a modern atomórákig nagy utat tettünk meg. E fejlődés nemcsak az idő mérési pontosságát befolyásolta, hanem az emberek mindennapi életére és mindenekfelett a tudományos-, filozófiai- és vallási gondolkodásra is nagy hatással volt. Fájl:Sundial Taganrog. jpg Egy napóra Taganrogból (1833)E Kr. e. 1500 körüli egyiptomi eszköz egy derékszögű háromszöget használt az idő múlásának mérésére: A keletre állított háromszög függőleges befogója egy nemlineáris beosztásra vetette árnyékát. Délben a háromszöget átbillentették, hogy a délutáni időt mutassa. Fájl:Swatch Irony angle below. jpg Mechanikus kvarcóra Fájl:ChipScaleClock2 HR. jpg Egy atomóra részlete
- Il tempo è la dimensione nella quale si concepisce e si misura il trascorrere degli eventi. Tutti gli eventi possono essere descritti in un tempo che può essere passato, presente o futuro. La complessità del concetto è da sempre oggetto di studi e riflessioni filosofiche e scientifiche da parte dell'uomo.
- 時間（じかん）は、物事の変化を認識するための概念である。芸術、哲学、自然科学、心理学などの重要なテーマとなっている。それぞれの分野で異なった理解のしかたがある。
- Tijd kan na hoogte, breedte en lengte gezien worden als de vierde dimensie. Van een gebeurtenis kan gezegd worden dat deze na een andere gebeurtenis plaatsvindt. Een gebeurtenis vindt plaats op een tijdstip of moment. De tijd wordt wel gezien als een opeenvolging van tijdstippen. Daarnaast kan bepaald worden hoe lang een gebeurtenis na een andere plaatsvindt. Het betreft dan de tijdsduur tussen twee tijdstippen. Tijd is het begrip waarmee deze volgorde en duur worden beschreven. Tijd volgt uit het axioma van (of ligt zelf als axioma ten grondslag aan) oorzakelijkheid. Dat wil zeggen dat we tijd alleen kunnen definiëren als we het bestaan van oorzakelijkheid erkennen, of andersom, dat oorzakelijkheid alleen in termen van tijd kan worden gedefinieerd. In de filosofie en taalwetenschap, met name de semantiek, worden tijdslogica's onderzocht. Dit zijn formele logische systemen die het begrip tijd formaliseren.
- Tid er et abstrakt begrep hovedsakelig benyttet som en betegnelse for hendelsers konstante bevegelse fra fortid til nåtid til fremtid. Hvis tid menes som tidspunkt måles den i år, måneder, uker, dager, minutter og sekunder, og angis ved klokkeslett, avhengig av hvilken tidsberegning som blir brukt. Tid kan også bety intervallet mellom to hendelser. SI-enheten for tid er sekund (s). Tid kan også vise til et spesifikt øyeblikk i tiden, et større tidsintervall i fortid, nåtid eller fremtid eller betegne en særegen tid som gjentar seg. Tid er et omdiskutert abstrakt begrep, og har vært og er gjenstand for diskusjon innenfor religion, filosofi og vitenskap. I moderne fysikk går man bort i fra konseptet om absolutt tid; i følge relativitetsteorien er samtidighet et relativt begrep.
- Czas – jedno z podstawowych pojęć filozoficznych, skalarna wielkość fizyczna określająca kolejność zdarzeń oraz odstępy między zdarzeniami. Czas może być rozumiany jako: chwila, punkt czasowy, odcinek czasu, trwanie, zbiór wszystkich punktów i okresów czasowych, czwarta współrzędna czasoprzestrzeni w teorii względności.
- A concepção comum de tempo é indicada por intervalos ou períodos de duração. Por influência de ideias supostamente desenvolvidas por Einstein, tempo vem sendo considerado como uma quarta dimensão do contínuo espaço-tempo do Universo, que possui três dimensões espaciais e uma temporal. Pode-se dizer que um acontecimento ocorre depois de outro acontecimento. Além disso, pode-se medir o quanto um acontecimento ocorre depois de outro. Esta resposta relativa ao quanto é a quantidade de tempo entre estes dois acontecimentos. A separação dos dois acontecimentos é um intervalo; a quantidade desse intervalo é a duração. Uma forma de definir depois baseia-se na assumpção de causalidade. O trabalho realizado pela humanidade para aumentar o conhecimento da natureza e das medições do tempo, através de trabalho destinado ao aperfeiçoamento de calendários e relógios, foi um importante motor das descobertas científicas. As unidades de tempo mais usuais são o dia, dividido em horas, e estas em minutos, e estes em segundos. Os múltiplos do dia são a semana, o mês, e o ano, e este último pode agrupar-se em décadas, séculos e milênios. Crianças de colo não têm a noção de tempo, e adultos com certas doenças neurológicas e ou psiquiátricas podem perdê-la. Em outras palavras, o tempo é uma componente do sistema de medições usado para sequenciar eventos, para comparar as durações dos eventos, os seus intervalos, e para quantificar o movimento de objetos. O tempo tem sido um dos maiores temas da religião, filosofia e ciência, mas defini-lo de uma forma não controversa (que possa ser aplicada a todos os campos) de tudo tem eludido aos maiores conhecedores. Na física e noutras ciências, o tempo é considerado uma das poucas quantidades essenciais. O tempo é usado para definir outras quantidades - como a velocidade - e e definir o tempo nos termos dessas quantidades iria resultar numa definição redundante. Os gregos antigos tinham duas palavras para o tempo: chronos e kairos. Enquanto o primeiro refere-se ao tempo cronológico (ou sequencial) que pode ser medido, esse último significa "o momento certo" ou "oportuno": um momento indeterminado no tempo em que algo especial acontece. Em teologia descreve a forma qualitativa do tempo (o "tempo de Deus"), enquanto chronos é de natureza quantitativa (o "tempo dos homens"). Escala de tempo geológico Segundo Minuto Hora Dia Mês Ano Década Século Milênio Calendário maia
- Definiţia timpului este una dintre cele mai dificile, nu numai din punct de vedere filozofic sau psihologic, dar şi fizic. Timpul este una dintre dimensiunile Universului, diferită de dimensiunea spaţială prin aceea că timpul ordonează evenimentele într-o succesiune ireversibilă. Timpul e o noţiune primară (care nu se defineşte,ci se percepe prin simţuri; vezi mai jos timpul in fizică) si corelată cu cea de eveniment. Percepţia sesizează ordinea evenimentelor.
- Время — одно из основных понятий физики и философии, одна из координат пространства-времени, вдоль которой протянуты мировые линии физических тел, а также сознание. В философии - необратимое течение (протекающее лишь в одном направлении - из прошлого, через настоящее в будущее), внутри которого происходят все существующие в бытии процессы, являющиеся фактами. В диалектическом материализме время — это объективно реальная форма существования движущейся материи, характеризующая последовательность развёртывания материальных процессов, отделённость друг от друга разных стадий этих процессов, их длительность, их развитие. В количественном (метрологическом) смысле понятие время имеет два аспекта: координаты события на временной оси. На практике это текущее время: календарное, определяемое правилами календаря, и время суток, определяемое какой-либо системой счисления (шкалой) времени; относительное время, временной интервал между двумя событиями
- Tid är ett fundamentalt begrepp i vår tillvaro som är svårt att definiera, och frågan om dess natur är något som har engagerat vetenskapsmän och filosofer i alla tider. Tiden uppfattas vanligtvis som en del av universums grundläggande struktur, en dimension i vilken händelser sker i sekvens. Liksom en sträcka anger avståndet mellan två platser i rummet, anger ett tidsintervall "avståndet" mellan två händelser i tiden, alternativt ett händelseförlopps varaktighet. Den moderna fysiken sammanför rummets dimensioner och tiden till ett gemensamt begrepp - rumtiden - och slår med detta undan intuitiva begrepp som samtidighet och objektiv absolut tid. En av tidens mest uppenbara verkningar är att en och samma plats i rummet kan ha olika, och med varandra oförenliga, tillstån just tack vare tiden. Den ena stunden kan platsen upptas av en stol och den andra stunden av en säng, tack vare tidens gång. Denna förmåga att skapa variation är ett starkt skäl att tro på verkligheten av tidens gång. En annan uppfattning är att tiden enbart är ett abstrakt begrepp som vi använder oss av för att skapa en modell av omvärlden, en matematisk konstruktion ungefär på samma sätt som tal. Tiden är då bara ett konceptuellt hjälpmedel för att vi ska kunna ordna och mäta händelser snarare än något verkligt medium. Många filosofer har under historien hävdat en sådan ståndpunkt. Ett speciellt tidsrelaterat begrepp är nuet vilket innefattar de positioner i tiden som ligger närmast den subjektiva observatören. De händelser som inträffar före nuet kallas det förflutna eller dåtiden, och det som inträffar efter nuet kallas framtiden. Notera att detta är subjektivt; relativitetsteorin har visat att något som befinner sig i framtiden för en person kan befinna sig i det förflutna för en annan. Tiden kan behandlas ur många olika perspektiv och med olika fokus. Följande artikel tar upp några av dem.
- Zaman, ölçülmüş veya ölçülebilen bir dönem, uzaysal boyutu olmayan bir . Zaman kavramı, tarih boyunca felsefenin ilgi alanlarından biri olmasının yanısıra matematik ve bilimsel araştırmaların da önemli malzemelerinden biridir. Tarih boyunca çok tartışılmış bir konudur. Son olarak Albert Einstein'in tarifiyle son bulmuş ifade şu an için en geçerli teoremdir. İçinde olduğumuz 3 mekan ve 1 zaman boyutlu uzay-zamanın, soyut olan boyutu olarak da kabul edilir. Zaman olgusu fizikte 't' (Latince zaman anlamına gelen tempus kelimesinin baş harfi) harfiyle tanımlanır. Zamanın objektif olarak var olup olmadığı, fiziğin en önemli ve çözülemeyen konularının başında gelir. Planck zamanı denilen saniyenin 10 üzeri 43'de birinden daha kısa olan süre, fizikçilerce içinde bulunduğumuz 3+1 boyutlu uzayın sınırı ve kara delik ortamının başlangıcı olarak kabul edilir. Tıpkı ışık gibi bükülebileceği varsayılmaktadır. Bu yüzden zaman içi yolculuğun mümkün olup olmadığı birçok bilim adamı tarafından düşünülmektedir. Zamanın akıp akmadığı veya hangi yönde aktığı da aynı şekilde fiziğin en tartışmalı konulardandır.
- Час — одне з основних понять фізики і філософії, одна з координат простору-часу, вздовж якої протягнуті світові лінії фізичних (матеріальних) тіл. Як фізична величина, час здебільшого позначається літерою t, проміжок часу - літерою τ. Одиницею вимірювання часу в системі СІ є секунда, перелік інших одиниць приведений нижче. Як філософська категорія час, вочевидь, є невід'ємним атрибутом світу, він почався із народженням світу й зникне, коли світ добіжить кінця.
- 时间是指宏觀一切具有不停止的持续性和不可逆性的物质狀態的各種變化过程，其有共同性質的連續事件的度量衡的總稱。
|
| rdfs:comment
|
- Time is a component of the measuring system used to sequence events, to compare the durations of events and the intervals between them, and to quantify the motions of objects. Time has been a major subject of religion, philosophy, and science, but defining it in a non-controversial manner applicable to all fields of study has consistently eluded the greatest scholars. In physics as well as in other sciences, time is considered one of the few fundamental quantities.
- Die Zeit ist eine physikalische Größe. Das Formelzeichen der Zeit ist t, ihre SI-Einheit ist die Sekunde s. Die Zeit beschreibt die Abfolge von Ereignissen, hat also im Gegensatz zu anderen physikalischen Größen eine eindeutige Richtung. Die Zeit ist in der menschlichen Wahrnehmung wie in der Physik als Fortschreiten der Gegenwart von der Vergangenheit kommend zur Zukunft hin beschreibbar.
- El temps és un concepte físic que tots experimentem quotidianament, però que es difícil de definir formalment. Es pot partir de la noció que els esdeveniments físics tenen lloc un darrere l'altre, i que el temps es l'escala en què aquests esdeveniments tenen lloc. Es poden percebre o mesurar l'ordre dels esdeveniments en el temps, i també la quantitat de temps que hi ha entre dos esdeveniments.
- Čas je jedna ze základních fyzikálních veličin, jíž se měří vzdálenost mezi událostmi na první souřadnici časoprostoru. Čas se dá také definovat jako neprostorové lineární kontinuum, v němž se události stávají ve zjevně nevratném pořadí. Jako takový je podstatnou složkou struktury vesmíru. Je velmi obtížné, až nemožné, si čas nějak představit. Pokusy o pochopení času byly po dlouhou dobu především doménou filosofů, později i vědců.
- El tiempo es la magnitud física que mide la duración o separación de acontecimientos sujetos a cambio, de los sistemas sujetos a observación, esto es, el período que transcurre entre el estado del sistema cuando éste aparentaba un estado X y el instante en el que X registra una variación perceptible para un observador (o aparato de medida).
- Aika on ihmisen luoma käsite tapahtumahetkien suhteista. Ajasta on ollut varmasti jonkinlainen käsitys niin kauan kuin on ollut ihmisiä, jotka tietävät kuolevansa jonain päivänä ja pystyvät suunnittelemaan tulevaisuutta. Aikaa on ensin mitattu sen selkeimmistä merkeistä eli vuorokausina (päivän ja yön vaihteluna) ja vuodenaikoina, minkä perusteella on kehitetty kalentereita. Vanhimmatkin tuntemamme sivilisaatiot ovat jakaneet aikaa ainakin kuukausiksi ja tunneiksi.
- Philosophes, scientifiques et hommes de la rue ont bien souvent des vues différentes sur ce qu’est le temps, et les progrès des uns influencent les autres depuis des siècles. La psychanalyse et la psychologie apportent également des éléments nouveaux au XX siècle.
- Az emberiség történelme során a különböző kultúrákban és korokban bekövetkező jelentős tényleges- és gondolati, világnézeti változásoknak megfelelően az idő mibenlétéről alkotott fogalmak is jelentősen változtak. Ezen felül pedig megfigyelhető, hogy a korok gondolkodói és a mindennapok emberei gyakran eltérő nézeteket vallanak az idő és a haladás tekintetében, melyek egymást kölcsönösen befolyásolták.
- Il tempo è la dimensione nella quale si concepisce e si misura il trascorrere degli eventi. Tutti gli eventi possono essere descritti in un tempo che può essere passato, presente o futuro. La complessità del concetto è da sempre oggetto di studi e riflessioni filosofiche e scientifiche da parte dell'uomo.
- 時間（じかん）は、物事の変化を認識するための概念である。芸術、哲学、自然科学、心理学などの重要なテーマとなっている。それぞれの分野で異なった理解のしかたがある。
- Tijd kan na hoogte, breedte en lengte gezien worden als de vierde dimensie. Van een gebeurtenis kan gezegd worden dat deze na een andere gebeurtenis plaatsvindt. Een gebeurtenis vindt plaats op een tijdstip of moment. De tijd wordt wel gezien als een opeenvolging van tijdstippen. Daarnaast kan bepaald worden hoe lang een gebeurtenis na een andere plaatsvindt. Het betreft dan de tijdsduur tussen twee tijdstippen. Tijd is het begrip waarmee deze volgorde en duur worden beschreven.
- Tid er et abstrakt begrep hovedsakelig benyttet som en betegnelse for hendelsers konstante bevegelse fra fortid til nåtid til fremtid. Hvis tid menes som tidspunkt måles den i år, måneder, uker, dager, minutter og sekunder, og angis ved klokkeslett, avhengig av hvilken tidsberegning som blir brukt. Tid kan også bety intervallet mellom to hendelser. SI-enheten for tid er sekund (s).
- Czas – jedno z podstawowych pojęć filozoficznych, skalarna wielkość fizyczna określająca kolejność zdarzeń oraz odstępy między zdarzeniami. Czas może być rozumiany jako: chwila, punkt czasowy, odcinek czasu, trwanie, zbiór wszystkich punktów i okresów czasowych, czwarta współrzędna czasoprzestrzeni w teorii względności.
- A concepção comum de tempo é indicada por intervalos ou períodos de duração. Por influência de ideias supostamente desenvolvidas por Einstein, tempo vem sendo considerado como uma quarta dimensão do contínuo espaço-tempo do Universo, que possui três dimensões espaciais e uma temporal. Pode-se dizer que um acontecimento ocorre depois de outro acontecimento. Além disso, pode-se medir o quanto um acontecimento ocorre depois de outro.
- Definiţia timpului este una dintre cele mai dificile, nu numai din punct de vedere filozofic sau psihologic, dar şi fizic. Timpul este una dintre dimensiunile Universului, diferită de dimensiunea spaţială prin aceea că timpul ordonează evenimentele într-o succesiune ireversibilă. Timpul e o noţiune primară (care nu se defineşte,ci se percepe prin simţuri; vezi mai jos timpul in fizică) si corelată cu cea de eveniment. Percepţia sesizează ordinea evenimentelor.
- Время — одно из основных понятий физики и философии, одна из координат пространства-времени, вдоль которой протянуты мировые линии физических тел, а также сознание.
- Tid är ett fundamentalt begrepp i vår tillvaro som är svårt att definiera, och frågan om dess natur är något som har engagerat vetenskapsmän och filosofer i alla tider. Tiden uppfattas vanligtvis som en del av universums grundläggande struktur, en dimension i vilken händelser sker i sekvens. Liksom en sträcka anger avståndet mellan två platser i rummet, anger ett tidsintervall "avståndet" mellan två händelser i tiden, alternativt ett händelseförlopps varaktighet.
- Zaman, ölçülmüş veya ölçülebilen bir dönem, uzaysal boyutu olmayan bir . Zaman kavramı, tarih boyunca felsefenin ilgi alanlarından biri olmasının yanısıra matematik ve bilimsel araştırmaların da önemli malzemelerinden biridir. Tarih boyunca çok tartışılmış bir konudur. Son olarak Albert Einstein'in tarifiyle son bulmuş ifade şu an için en geçerli teoremdir. İçinde olduğumuz 3 mekan ve 1 zaman boyutlu uzay-zamanın, soyut olan boyutu olarak da kabul edilir.
- Час — одне з основних понять фізики і філософії, одна з координат простору-часу, вздовж якої протягнуті світові лінії фізичних (матеріальних) тіл. Як фізична величина, час здебільшого позначається літерою t, проміжок часу - літерою τ.
- 时间是指宏觀一切具有不停止的持续性和不可逆性的物质狀態的各種變化过程，其有共同性質的連續事件的度量衡的總稱。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
