| dbpprop:abstract
|
- An image is an artifact, for example a two-dimensional picture, that has a similar appearance to some subject—usually a physical object or a person. Images may be two-dimensional, such as a photograph, screen display, and as well as a three-dimensional, such as a statue. They may be captured by optical devices—such as cameras, mirrors, lenses, telescopes, microscopes, etc. and natural objects and phenomena, such as the human eye or water surfaces. The word image is also used in the broader sense of any two-dimensional figure such as a map, a graph, a pie chart, or an abstract painting. In this wider sense, images can also be rendered manually, such as by drawing, painting,, rendered automatically by printing or computer graphics technology, or developed by a combination of methods, especially in a pseudo-photograph. A volatile image is one that exists only for a short period of time. This may be a reflection of an object by a mirror, a projection of a camera obscura, or a scene displayed on a cathode ray tube. A fixed image, also called a hard copy, is one that has been recorded on a material object, such as paper or textile by photography or digital processes. A mental image exists in an individual's mind: something one remembers or imagines. The subject of an image need not be real; it may be an abstract concept, such as a graph, function, or "imaginary" entity. For example, Sigmund Freud claimed to have dreamt purely in aural-images of dialogues. The development of synthetic acoustic technologies and the creation of sound art have led to a consideration of the possibilities of a sound-image made up of irreducible phonic substance beyond linguistic or musicological analysis.
- Das Wort Abbild bezeichnet ein Bild und seine – nachvollziehbare – Beziehung zu einem abgebildeten (auf ihm wieder erkennbar werdenden) Gegenstand. Ein Abbild kann einen natürlichen Ursprung haben (Schatten, Spiegelbild) oder künstlich geschaffen sein (Gemälde, symbolisches Zeichen). In frühen Gesellschaften wurden mit Abbildern magische Bedeutungen verbunden, wie die Anwesenheit eines dargestellten Gottes. Im Kampf gegen diese Vorstellungswelten und zur Sicherung der eigenen Dominanz erließen die monotheistischen Religionen Bilderverbote, die im Verlaufe der europäischen Geschichte immer wieder zu Auseinandersetzungen führten. Die Beziehung zwischen Gegenstand und Abbild kann in der Philosophie als Abbildrelation bezeichnet werden, durch die das Verhältnis zwischen Sache und Bild beschrieben wird. So stellt sich in der Messtheorie die grundlegende Aufgabe, in der Abbildung die empirischen Relationen aufrecht zu erhalten oder angemessene Analogien herzustellen. In der Mathematik werden durch mathematische Abbildungsregeln genaue Zuordnungen geschaffen. Ähnliches gilt für Prädikate in der Logik. Aufgrund moderner Techniken und Geräte ermöglichen bildgebende Verfahren die systematische Erzeugung von Abbildern. Man spricht von isomorphen Abbildern, wenn zu dem Urbild zumindest strukturell eine 1:1 – Beziehung besteht . Homomorph sind Abbilder hingegen, wenn ihnen eine Mehrzahl von Gegenständen zugeordnet werden kann. Materielle Abbilder werden auch in der Bildwissenschaft abgehandelt. Gleichzeitig zum unkritischen Gebrauch des Wortes „Abbild“ im Alltag hat sich die Philosophie immer wieder darüber Gedanken gemacht, in welchem Verhältnis Urbild und Abbild zueinander stehen, und aus unterschiedlichen Perspektiven Abbildtheorien entwickelt. Dies insbesondere im Rahmen der Erkenntnistheorie mit der Frage, inwiefern menschliche Erkenntnis ein Abbild der Wirklichkeit sei. Als Abbilder gedeutet werden Sinneseindrücke, Wahrnehmungen oder Vorstellungen sowie auf der sprachlichen Ebene Begriffe, Urteile und Schlussfolgerungen bis hin zu ganzen Theorien. Im 20. Jahrhundert wurde im Rahmen der Sprachphilosophie verstärkt die Frage aufgeworfen, inwiefern eine Aussage oder die Beschreibung eines Sachverhalts die Tatsachen in der Welt abbilden kann. Dabei hat der bereits in der Antike entstandene Meinungsunterschied zwischen Idealismus und Realismus Fortbestand bis in die Gegenwart.
- Obraz je obecně jakékoli grafické vyjádření zpravidla ve dvou rozměrech. Slovo má i přenesené významy. Konkrétně můžeme mít na mysli: výtvarné umělecké dílo - viz Malířství zdánlivá poloha předmětu - viz Optické zobrazení v přeneseném smyslu se může jednat i o archivní soubor obsahující digitální kopii dat souborového systému - viz ISO obraz
- Kuva on näköaistin avulla havaittava kaksi- tai kolmiulotteinen esitys. Sen havaitsemiseen käytetään silmiä, joiden kautta kuvan sisältämä visuaalinen informaatio välittyy aivoihin, jossa katsoja tulkitsee sen itselleen ymmärrettäväksi kokonaisuudeksi. Kuvaa verrataan joskus sanaan ja kieleen. Kuva on sekä taiteen, että viestinnän kieli. Kuva on: konkreettinen, kaksi- tai kolmiulotteinen esitys jostakin jostakin heijastuva kuva, esim. projektorin kuva tai koivun kuva järven pinnassa sanan lyhenteenkaltainen käyttö esimerkiksi elokuvasta (esim. kävin kuvissa), mielikuvasta, käsityksestä (sain sellaisen kuvan puheistasi) tai yhdennäköisyydestä (tyttö on äitinsä kuva) ihanteellinen kuva eli ikoni (kreikk. εἰκών, eikon = kuva), jolla tarkoitetaan uskonnollisissa yhteyksissä käytettävää kulttikuvaa (esimerkiksi Ortodoksisen kirkon ikoni), tietokoneen tai kännykän käyttöliittymässä olevaa kuvaketta tai jonkin kulttuurin keulahahmoa (Jean Sibelius on suomalaisen musiikin Ikoni).
- Une image est une représentation visuelle voire mentale de quelque chose (objet, être vivant et/ou concept). Elle peut être naturelle ou artificielle, visuelle ou non, tangible ou conceptuelle, elle peut entretenir un rapport de ressemblance directe avec son modèle ou au contraire y être liée par un rapport plus symbolique. Pour la sémiologie ou sémiotique, qui a développé tout un secteur de sémiotique visuelle, l'image est conçue comme produite par un langage spécifique. Une des plus anciennes définitions de l'image est celle de Platon: "j'appelle image d'abord les ombres ensuite les reflets qu'on voit dans les eaux, ou à la surface des corps opaques, polis et brillants et toutes les représentations de ce genre". Le mot image vient du latin imago, qui désignait les masques mortuaires. Selon Olivier Boulnois : « Qu'entend-on par image? Dans le monde romain, l'imago désignait un portrait de l'ancêtre en cire, placé dans l'atrium et porté aux funérailles. Le droit d'images, réservé aux personnes nobles, leur permettait d'établir et de conserver leur lignage. Étymologiquement, l'image figure donc le portrait d'un mort. (p.13) L'image est le langage commun de l'humanité. Elle apparaît sur les voûtes des grottes préhistoriques bien avant que l'homme songe à édifier des temples et des tombeaux. Des millénaires la sépare de l'écriture, projection abstraite de la pensée. L'image abolit le temps et l'espace. Elle est lecture instantanée et présence immédiate du monde. A travers elle l'homme se reconnaît; pourtant sa richesse est ambiguë et son pouvoir d'aliénation extrême. L'image sert de vérité. Elle s'offre à tous et se refuse à chacun. La mythologie moderne consacre le règne de l'image. Pour mieux imposer ses fables et ses slogans, elle révoque l'esprit qui anime la lettre (la publicité, aujourd'hui, fait de la lettre une image). »
- A mindennapi nyelvhasználatban a kép (latinul imago, jelentése „hasonmás”) olyan alkotás, amely valamilyen test, rendszerint egy fizikai tárgy vagy egy személy hasonlóságát megmutatja, „visszaadja”. A képek rendszerint kétdimenziósak, mint a fénykép, de van aki a szobrot is hasonmásnak tekinti. A képet többnyire optikai eszközökkel hozzák létre, mint például a fényképezőgép, tükör, lencse, távcső, mikroszkóp stb. , illetve természeti tárgyak és jelenségek is alkotnak képet, mint például az emberi szem és a víz felszíne. Szélesebb értelemben képnek számít egy illusztráció, térkép, ábra, festmény stb. Képek készülhetnek kézzel, számítógéppel és vegyes képalkotó technikákkal is. Nem tartós, továbbá sokszor nem valós, nem valóságot tükröző kép az, amelyet vetítenek. A tudatban kialakuló kép az emlékezet (emlékkép) vagy a képzelet (képzet) terméke, amelynek tárgya nem okvetlenül azonos a külső valóság valamely részével, a valamihez való hasonlóság azonban mindig fennáll, ugyanis mindent, amit elképzelünk, automatikusan valamivel – legtöbbször a már ismerttel – összehasonlítjuk. Újabban a mérhetetlen számban jelenlévő képek kezdik határaikat veszíteni, ezért a művészettörténészek átrendezik a 20. század művészetében a képkategóriákat és új fogalmi behatárolásokat kísérelnek meg, illetve szükségessé vált, mert nem megoldott a képek, például téma szerinti részletesebb osztályozása. Átvitt értelemben: a matematikában adott tetszőleges függvény értékkészletének az értelmezési tartományhoz rendelt elemeit nevezzük az értelmezési tartomány elemeinek képeinek.
- Un'immagine è una metodica di rappresentazione secondo coordinate spaziali indipendenti di un oggetto o di una scena. Contiene informazioni descrittive riferite all'oggetto, alla scena che rappresenta: un'immagine è quindi una distribuzione di un'entità fisica. Il linguaggio delle immagini è intrinsecamente indeterminato, evocativo, dotato di segni che assumono valore simbolico in relazione al significato che attribuiamo a ciò che osserviamo o al valore pragmatico degli scopi della comunicazione. La computabilità delle immagini invece risulta ben definita e formalizzata Analisi di immagini Sintesi di immagini Nell'analisi è necessario avere dispositivi in grado di creare una rappresentazione numerica della distribuzione di luminosità di una scena. Nella sintesi, invece, è necessario disporre di rappresentazioni geometrico-matematiche di forme così da ricavare delle distribuzioni di luminosità che appaiano sullo schermo di un computer.
- 画像（がぞう）は、2次元平面上に描かれた絵を指す。画像には静止画 (静止画像) と動画 (動画像) とがあるが、動画像は映像と呼ばれることが多く、この項目では静止画像について記述する。 コンピュータ上の静止画像はデジタルカメラの写真や、コンピュータグラフィックスなどから生成されたものがあり、自動的、半自動的な画像処理や画像認識に向くという特徴がある。また、コンピュータ上の画像は複製が容易で、著作権が犯されやすい。 画像の色を合成する方法には加法混色（透過光の三原色）、減法混色（反射光の三原色）などいくつかがある。また、コンピュータグラフィックスのデータ形式はビットマップ形式とベクタ形式とに大きく分けることができる。日本国内において通常「画像」と呼ぶ場合、画素単位の情報を保持するビットマップ形式を指す。ベクタ形式のイメージは「図形」と呼ばれることが多い。「image＝画像」という翻訳は必ずしも適切でない。
- Et bilde er et synsinntrykk, altså det vi ser. Ordet brukes særlig om avbildninger, det vil si gjengivelser eller etterlikninger av den synlige virkeligheten eller av uvirkelige eller tenkte visuelle forestillinger. Slike bilder gjengis vanligvis på et plant, to-dimensjonalt underlag, enten det er et papir, en vegg, en TV-skjerm eller dataskjerm. Bilder kan altså omfatte alt fra abstrakte symboler og enkle tegninger til malerier, fotografier og levende filmbilder, men det kan også være sterke synsopplevelser eller imaginære stjernebilder på nattehimmelen.
- Imagem significa a representação visual de um objecto. Em grego antigo corresponde ao termo eidos, raiz etimológica do termo idea ou eidea, cujo conceito foi desenvolvido por Platão. À teoria de Platão, o idealismo, considerava a ideia da coisa, a sua imagem, como sendo uma projecção da mente. Aristóteles, pelo contrário, considerava a imagem como sendo uma aquisição pelos sentidos, a representação mental de um objecto / objeto real, fundando a teoria do realismo. A controvérsia estava lançada e chegaria aos nosso dias, mantendo-se viva em praticamente todos os domínios do conhecimento. Em senso comum, envolve tanto o conceito de imagem adquirida como a gerada pelo ser humano, em muitos domínios, quer na criação pela arte, quer como simples registro foto-mecânico, na pintura, no desenho, na gravura, em qualquer forma visual de expressão da idéia. Nas ciências exactas. como em matemática, o termo "imagem" é entendido como representação de um objecto / objeto especializado, que exige técnicas e ferramentas especiais. Em senso comum, hoje em dia, entre outras, imagens são as veículadas pelos anúncios publicitários impressos em páginas de revistas ou expostos nas paredes de edifícios; os cartazes afixados em muros e murais; a própria arquitetura dos edifícios e das obras de engenharia; os utensílios domésticos e todas as ferramentas; as vestimentas; os veículos de transporte; as representações sagradas; todo material impresso e finalmente toda exibição em telas de cinema e de televisão.
- 图像是人对视觉感知的物质再现。图像可以由光学设备获取，如照相机、镜子、望远镜、显微镜等；也可以人为创作，如手工绘画。图像可以记录、保存在纸质媒介、胶片等等对光信号敏感的介质上。随着数字采集技术和信号处理理论的发展，越来越多的图像以数字形式存储。因而，有些情况下“图像”一词实际上是指数字图像。 与图像相关的话题包括图像采集、图像制作、图像分析和图像处理等。 图像通常包括静止图像和运动图像，运动图像又称为视频。
|
| rdfs:comment
|
- An image is an artifact, for example a two-dimensional picture, that has a similar appearance to some subject—usually a physical object or a person. Images may be two-dimensional, such as a photograph, screen display, and as well as a three-dimensional, such as a statue. They may be captured by optical devices—such as cameras, mirrors, lenses, telescopes, microscopes, etc. and natural objects and phenomena, such as the human eye or water surfaces.
- Das Wort Abbild bezeichnet ein Bild und seine – nachvollziehbare – Beziehung zu einem abgebildeten (auf ihm wieder erkennbar werdenden) Gegenstand. Ein Abbild kann einen natürlichen Ursprung haben (Schatten, Spiegelbild) oder künstlich geschaffen sein (Gemälde, symbolisches Zeichen). In frühen Gesellschaften wurden mit Abbildern magische Bedeutungen verbunden, wie die Anwesenheit eines dargestellten Gottes.
- Obraz je obecně jakékoli grafické vyjádření zpravidla ve dvou rozměrech. Slovo má i přenesené významy. Konkrétně můžeme mít na mysli: výtvarné umělecké dílo - viz Malířství zdánlivá poloha předmětu - viz Optické zobrazení v přeneseném smyslu se může jednat i o archivní soubor obsahující digitální kopii dat souborového systému - viz ISO obraz
- Kuva on näköaistin avulla havaittava kaksi- tai kolmiulotteinen esitys. Sen havaitsemiseen käytetään silmiä, joiden kautta kuvan sisältämä visuaalinen informaatio välittyy aivoihin, jossa katsoja tulkitsee sen itselleen ymmärrettäväksi kokonaisuudeksi. Kuvaa verrataan joskus sanaan ja kieleen. Kuva on sekä taiteen, että viestinnän kieli. Kuva on: konkreettinen, kaksi- tai kolmiulotteinen esitys jostakin jostakin heijastuva kuva, esim.
- Une image est une représentation visuelle voire mentale de quelque chose (objet, être vivant et/ou concept). Elle peut être naturelle ou artificielle, visuelle ou non, tangible ou conceptuelle, elle peut entretenir un rapport de ressemblance directe avec son modèle ou au contraire y être liée par un rapport plus symbolique. Pour la sémiologie ou sémiotique, qui a développé tout un secteur de sémiotique visuelle, l'image est conçue comme produite par un langage spécifique.
- A mindennapi nyelvhasználatban a kép (latinul imago, jelentése „hasonmás”) olyan alkotás, amely valamilyen test, rendszerint egy fizikai tárgy vagy egy személy hasonlóságát megmutatja, „visszaadja”. A képek rendszerint kétdimenziósak, mint a fénykép, de van aki a szobrot is hasonmásnak tekinti. A képet többnyire optikai eszközökkel hozzák létre, mint például a fényképezőgép, tükör, lencse, távcső, mikroszkóp stb.
- Un'immagine è una metodica di rappresentazione secondo coordinate spaziali indipendenti di un oggetto o di una scena. Contiene informazioni descrittive riferite all'oggetto, alla scena che rappresenta: un'immagine è quindi una distribuzione di un'entità fisica.
- Et bilde er et synsinntrykk, altså det vi ser. Ordet brukes særlig om avbildninger, det vil si gjengivelser eller etterlikninger av den synlige virkeligheten eller av uvirkelige eller tenkte visuelle forestillinger. Slike bilder gjengis vanligvis på et plant, to-dimensjonalt underlag, enten det er et papir, en vegg, en TV-skjerm eller dataskjerm.
- Imagem significa a representação visual de um objecto. Em grego antigo corresponde ao termo eidos, raiz etimológica do termo idea ou eidea, cujo conceito foi desenvolvido por Platão. À teoria de Platão, o idealismo, considerava a ideia da coisa, a sua imagem, como sendo uma projecção da mente. Aristóteles, pelo contrário, considerava a imagem como sendo uma aquisição pelos sentidos, a representação mental de um objecto / objeto real, fundando a teoria do realismo.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
