Gaius Valgius Rufus, Latin poet, friend of Horace and Maecenas, and consul in 12 BC. He was known as a writer of elegies and epigrams, and his contemporaries believed him capable of great things in epic. The author of the panegyric on Messalla declares Rufus to be the only poet fitted to be the great man's Homer. Rufus did not, however, confine himself to poetry.

PropertyValue
dbpprop:abstract
  • Gaius Valgius Rufus, Latin poet, friend of Horace and Maecenas, and consul in 12 BC. He was known as a writer of elegies and epigrams, and his contemporaries believed him capable of great things in epic. The author of the panegyric on Messalla declares Rufus to be the only poet fitted to be the great man's Homer. Rufus did not, however, confine himself to poetry. He discussed grammatical questions by correspondence, translated the rhetorical manual of his teacher Apollodorus of Pergamon, and began a treatise on medicinal plants, dedicated to Augustus. Horace addressed to him the ninth ode of the second book.
  • Valgius, Caius Rufus római költő, tudós Előkelő család sarja volt, i. e. 12-ben consul suffectus volt. Kapcsolatban állt úgy Messala Corvinusszal, mint Maecenasszal. Elégiáiban, amelyekből csupán néhány töredék maradt fenn, Kallimakhosz és Helvius Cinna neoterikus követőjének mutatkozott, tárgyuk a Mystes nevű barátjának elvesztése feletti gyász volt. Korai költői munkásságához epigrammák és bukolikus költemények is tartoztak. Horatius egy neki címzett ódájában igyekezett meggyőzni, hogy írjon egy eposzt Augustus győzelméről. Augustusnak ajánlotta gyógynövényekről írott munkáját, amit Idősebb Plinius a „Naturalis historia" 20-27. könyvében dolgozott fel. Latin nyelvre dogozta át mesterének, a pergamoni Apollodórosznak retorikai munkáját. Quintilianus ezt találta a népszerű mű legjobb átültetésének. Több kötetes, „De rebus per epistulam quaesitis" (Levelekben vizsgált dolgok) című munkája grammatikai, elsősorban etimológiai kérdésekkel foglalkozott.
  • Gaius Valgius Rufus, łaciński poeta, przyjaciel Horacego i Mecenasa a także konsul dodatkowy (consul suffectus) w 12 p.n.e. (po śmierci konsula Waleriusza Messali). Autor wielu prac gramatycznych, retorycznych oraz elegii i epigramatów. Jego współcześni uważali go także za zdolnego do wielkich rzeczy w epice. W języku łacińskim opracował retorykę Apollodora z Pergamonu, problemy gramatyczne zebrał w pracy De rebus per epistulam quaesitis (w 2 księgach?), ponadto napisał poemat dydaktyczny z zakresu botaniki, De herbarum viribus, dedykowany Augustowi. Zachowane jedynie fragmenty elegii Flebiles modi i Molles querellae (niektóre z tych urywków poświęcone Horacemu i Messali) oraz innych utworów poetyckich. Horacy w drugiej księdze Pieśni poświęcił mu dziewiątą ode.
dbpprop:hasPhotoCollection
rdf:type
rdfs:comment
  • Gaius Valgius Rufus, Latin poet, friend of Horace and Maecenas, and consul in 12 BC. He was known as a writer of elegies and epigrams, and his contemporaries believed him capable of great things in epic. The author of the panegyric on Messalla declares Rufus to be the only poet fitted to be the great man's Homer. Rufus did not, however, confine himself to poetry.
  • Valgius, Caius Rufus római költő, tudós Előkelő család sarja volt, i. e. 12-ben consul suffectus volt. Kapcsolatban állt úgy Messala Corvinusszal, mint Maecenasszal. Elégiáiban, amelyekből csupán néhány töredék maradt fenn, Kallimakhosz és Helvius Cinna neoterikus követőjének mutatkozott, tárgyuk a Mystes nevű barátjának elvesztése feletti gyász volt. Korai költői munkásságához epigrammák és bukolikus költemények is tartoztak.
  • Gaius Valgius Rufus, łaciński poeta, przyjaciel Horacego i Mecenasa a także konsul dodatkowy (consul suffectus) w 12 p.n.e. (po śmierci konsula Waleriusza Messali). Autor wielu prac gramatycznych, retorycznych oraz elegii i epigramatów. Jego współcześni uważali go także za zdolnego do wielkich rzeczy w epice.
rdfs:label
  • Valgius Rufus
  • Valgius
  • Valgius Rufus
owl:sameAs
skos:subject
foaf:page
is dbpprop:redirect of
is owl:sameAs of