| dbpprop:abstract
|
- Törökország története a legfontosabb évszámok szerint, a törökök Anatóliába történő bevándorlásától napjainkig. 1071: a malazgirti csatában I. Alparszlán szeldzsuk uralkodó legyőzi a bizánciakat, létrejön az Ikóniumi Szultánság Konya központtal 1299: I. Oszmán, egy északnyugat-anatóliai szultánság feje létrehozza az Oszmán Birodalom alapjait 1453: II. Mehmed elfoglalja Konstantinápolyt, szétzúzva a Bizánci Birodalmat 1699: a karlócai béke jelzi az oszmán terjeszkedések végét Európában. 1839: a tanzimat, az oszmán reformok kezdete 1856: a krími háborút lezáró párizsi békeszerződés 1876: az első oszmán alkotmány 1877–1878: az első oszmán parlament megalakulása és feloszlatása 1908: az ifjútörökök kényszerítik II. Abdul-Hamidot a parlament összehívására, az ifjútörök uralom kezdete 1912–1913: az Oszmán Birodalom vesztesként kerül ki a Balkán-háborúkból 1914: az Oszmán Birodalom belép az első világháborúba Németország oldalán 1915: Gallipoli ostroma, ekkor tűnik ki katonai képességeivel Musztafa Kemal; az örmény népirtás kezdete 1918: a mudroszi fegyverletétellel véget ér az első világháború az oszmánok számára 1919: megkezdődik a török függetlenségi háború 1922: a török seregek sikeresen kiűzik a görög hadsereget Anatóliából 1923: a lausanne-i békeszerződés kijelöli Törökország határait, melyek lényegében megegyeznek a mai határokkal; kikiáltják a köztársaságot, melynek első elnöke Musztafa Kemal Atatürk lesz 1924: a kalifátus eltörlése 1938: Atatürk halála, İsmet İnönü elnökségének kezdete 1939: a második világháború kezdete, melyben Törökország semleges marad 1945: Törökország formálisan hadat üzen Németországnak és Japánnak, így az ENSZ alapító tagjává válhat; a Szovjetunió megszakítja baráti kapcsolatait Törökországgal 1946: megalakul a Demokrata Párt, az egypártrendszerben kormányzó Köztársasági Néppárt első ellenzéke 1947: a Truman-doktrína segítséget nyújt Törökországnak a Szovjetunióval szemben 1950: a Demokrata Párt nyeri az első szabad választásokat, a miniszterelnök Adnan Menderes, a köztársasági elnök Celal Bayar 1952: Törökország a NATO tagja lesz 1955: a ciprusi válság kezdete 1960: Ciprus önállósodása; katonai puccs Törökországban 1961: Adnan Menderest és három politikus társát felakasztják 1963–1964: ENSZ békefenntartók érkezése Ciprusra; Törökország és az Európai Gazdasági Közösség társulási szerződést köt 1971: a török hadsereg memorandumot küld a kormánynak, Süleyman Demirel lemond, a hadsereg Nihat Erimet ülteti a miniszterelnöki székbe 1973: İnönü halála 1974–1975: török csapatok szállnak partra Cipruson, a Zöld Vonal létrejötte 1980: a török hadsereg átveszi a hatalmat, a pártok feloszlatása 1982: új alkotmány elfogadása, Kenan Evren tábornok kerül az államfői székbe 1983: Turgut Özal pártja nyeri a választásokat, gazdasági fellendülés 1987: Törökország benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez 1995–1996 Tansu Çiller korrupciós botrányai; vámunió az Európai Unióval 1997: „posztmodern puccs”, a hadsereg megkezdi a közélet megtisztítását az „iszlámistáktól” 1999: elfogják a terrorista PKK vezetőjét, Abdullah Öcalant; az Európai Tanács elismeri Törökország csatlakozási kérelmének jogosságát 2000–2001: Ahmet Necdet Sezer kerül a köztársasági elnöki posztra, politikai és gazdasági válság 2002: Az AKP nyeri a választásokat 2003: Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök lesz 2004: referendumban a törökök elfogadják Ciprus újraegyesítésének tervét, a ciprusiak azonban elutasítják 2005: megkezdődnek az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások 2007: tüntetések közepette Abdullah Gült választják meg köztársasági elnöknek
- Törökország története a legfontosabb évszámok szerint, a törökök Anatóliába történő bevándorlásától napjainkig. 1071: a malazgirti csatában I. Alparszlán szeldzsuk uralkodó legyőzi a bizánciakat, létrejön az Ikóniumi Szultánság Konya központtal 1299: I. Oszmán, egy északnyugat-anatóliai szultánság feje létrehozza az Oszmán Birodalom alapjait 1453: II. Mehmed elfoglalja Konstantinápolyt, szétzúzva a Bizánci Birodalmat 1699: a karlócai béke jelzi az oszmán terjeszkedések végét Európában. 1839: a tanzimat, az oszmán reformok kezdete 1856: a krími háborút lezáró párizsi békeszerződés 1876: az első oszmán alkotmány 1877–1878: az első oszmán parlament megalakulása és feloszlatása 1908: az ifjútörökök kényszerítik II. Abdul-Hamidot a parlament összehívására, az ifjútörök uralom kezdete 1912–1913: az Oszmán Birodalom vesztesként kerül ki a Balkán-háborúkból 1914: az Oszmán Birodalom belép az első világháborúba Németország oldalán 1915: Gallipoli ostroma, ekkor tűnik ki katonai képességeivel Musztafa Kemal; az örmény népirtás kezdete 1918: a mudroszi fegyverletétellel véget ér az első világháború az oszmánok számára 1919: megkezdődik a török függetlenségi háború 1922: a török seregek sikeresen kiűzik a görög hadsereget Anatóliából 1923: a lausanne-i békeszerződés kijelöli Törökország határait, melyek lényegében megegyeznek a mai határokkal; kikiáltják a köztársaságot, melynek első elnöke Musztafa Kemal Atatürk lesz 1924: a kalifátus eltörlése 1938: Atatürk halála, İsmet İnönü elnökségének kezdete 1939: a második világháború kezdete, melyben Törökország semleges marad 1945: Törökország formálisan hadat üzen Németországnak és Japánnak, így az ENSZ alapító tagjává válhat; a Szovjetunió megszakítja baráti kapcsolatait Törökországgal 1946: megalakul a Demokrata Párt, az egypártrendszerben kormányzó Köztársasági Néppárt első ellenzéke 1947: a Truman-doktrína segítséget nyújt Törökországnak a Szovjetunióval szemben 1950: a Demokrata Párt nyeri az első szabad választásokat, a miniszterelnök Adnan Menderes, a köztársasági elnök Celal Bayar 1952: Törökország a NATO tagja lesz 1955: a ciprusi válság kezdete 1960: Ciprus önállósodása; katonai puccs Törökországban 1961: Adnan Menderest és három politikus társát felakasztják 1963–1964: ENSZ békefenntartók érkezése Ciprusra; Törökország és az Európai Gazdasági Közösség társulási szerződést köt 1971: a török hadsereg memorandumot küld a kormánynak, Süleyman Demirel lemond, a hadsereg Nihat Erimet ülteti a miniszterelnöki székbe 1973: İnönü halála 1974–1975: török csapatok szállnak partra Cipruson, a Zöld Vonal létrejötte 1980: a török hadsereg átveszi a hatalmat, a pártok feloszlatása 1982: új alkotmány elfogadása, Kenan Evren tábornok kerül az államfői székbe 1983: Turgut Özal pártja nyeri a választásokat, gazdasági fellendülés 1987: Törökország benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez 1995–1996 Tansu Çiller korrupciós botrányai; vámunió az Európai Unióval 1997: „posztmodern puccs”, a hadsereg megkezdi a közélet megtisztítását az „iszlámistáktól” 1999: elfogják a terrorista PKK vezetőjét, Abdullah Öcalant; az Európai Tanács elismeri Törökország csatlakozási kérelmének jogosságát 2000–2001: Ahmet Necdet Sezer kerül a köztársasági elnöki posztra, politikai és gazdasági válság 2002: Az AKP nyeri a választásokat 2003: Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök lesz 2004: referendumban a törökök elfogadják Ciprus újraegyesítésének tervét, a ciprusiak azonban elutasítják 2005: megkezdődnek az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások 2007: tüntetések közepette Abdullah Gült választják meg köztársasági elnöknek
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
