| dbpprop:abstract
|
- Theodectes (c. 380 to 340 BCE) was a Greek rhetorician and tragic poet, of Phaselis in Lycia who lived in the period which followed the Peloponnesian War. Along with the continual decay of political and religious life, tragedy sank more and more into mere rhetorical display. The school of Isocrates produced the orators and tragedians, Theodectes and Aphareus. He was also a pupil of Plato and an intimate friend of Aristotle. He at first wrote speeches for the law courts though he soon moved on to compose tragedies with success. He spent most of his life at Athens, and was buried on the sacred road to Eleusis. The inhabitants of Phaselis honored him with a statue, which was decorated with garlands by Alexander the Great on his way to the East. He won the prize eight times, on one occasion with his tragedy, Mausolus, in the contest which the queen Artemisia of Caria had instituted in honor of her dead husband, Mausolus. On the same occasion he was defeated in rhetoric by Theopompus. Mausolus was especially adapted for recitations, and, from what the Suda says, it appears that the whole contest was one of declamation. A good idea of these dramas for reading and recitation, with their accompaniment of cold, rhetorical pathos and their strong leaning toward the horrible, may be gained by the plays of Seneca. Of the fifty tragedies of Theodectes we have the names of about thirteen and a few unimportant fragments; among them were an Ajax, Oedipus, Orestes and Philoctetes. His treatise on the art of rhetoric (according to Suidas written in verse) and his speeches are lost. The names of two of the latter, Socrates and Nomos (referring to a law proposed by Theodectes for the reform of the mercenary service) are preserved by Aristotle (Rhetoric, ii. 23, 13, 17). The Theodectea (Aristotle, Rhet. iii. 9, 9) was probably not by Theodectes, but an earlier work of Aristotle, which was superseded by the extant Rhetorica. Stobaeus makes the following pessimistic quotation from an unknown tragedy of his: All human beings grow old, and to an end Comes every birth of time, save only one, Save only wickedness; but that, methinks, Fast as the race of mortals doth increase, Increaseth equally from day to day.
- Teodectes (Theodectes, Θεοδέκτης) fou un retòric i poeta tràgic grec que visqué a Faselis a Pamfília, fill d'Aristandre. Va viure al segle IV aC en temps de Filip II de Macedònia i fou deixeble d'Isòcrates i potser d'Aristòtil (amb el que en tot cas fou al menys amic). Va viure la major part de la seva vida a Atenes on va morir als 41 anys quan el seu pare encara era viu. El seu epitafi, esmentat per Esteve Bizantí, diu : " Ἥδε χθὼν κόλποισι Φασηλίτην Θεοδέκτην, Κρύπτει, ὃν ηὔξησαν Μοῦσαι Ὀλυμπιάδες: Αὐτὰρ ἐπὶ χθό? ἐὼν ἱεραῖς τρισὶ καὶ δέ? ἁμίλλαις, Ὀκτὼ ἀγηράντους ἀμφεθέμην στεφάνους. La seva ciutat natal li va erigir una estàtua a l'àgora. Fou un dels oradors que va participar al concurs per l'oració funerària de Mausol convocat per la reina Artemísia II concurs en el que van participar Isòcrates, Teopomp, Naucrates i Teodectes i que va guanyar Teopomp. Inicialment es va dedicar a la retòrica i fou ja més gran d'edat quan es va dedicar a la poesia. Va crear discursos per altres i fou mestre de retòrica. En un concurs paralel també al funeral de Mausol, Teodectes va escriure una tragèdia i va guanyar a Teopomp. Es diu que era de gran bellesa personal i tenia molta memòria podent repetir gran nombre de versos després de escoltar-los només una vegada. Dionís d'Halicarnàs el situa al front dels escriptors de retòrica junta amb Aristòtil.
- Theodektes oli antiikin kreikkalainen reetori ja tragediakirjailija. Hän oli kotoisin Faseliksesta, Lyykiasta. Theodektes eli peloponnesolaissotaa seuranneena aikana, jolloin tragedioista tuli lähinnä retorisia esityksiä. Theodektes oli Isokrateen oppilas tämän koulussa, joka tuotti puhujia ja tragediakirjailijoita. Hän oli myös Platonin oppilas ja Aristoteleen ystävä. Theodektes kirjoitti aluksi puheita oikeuden istuntoihin, mutta vaihtoi myöhemmin tragedioihin. Hän eli suurimman osan elämästään Ateenassa, ja hänet haudattiin Eleusikseen johtaneen pyhän tien varrelle. Faseliksen asukkaat pystyttivät hänen kunniakseen patsaan, jonka Aleksanteri Suuri koristeli seppelin sotaretkellään itään. Theodektes voitti näytelmillään kilpailun kahdeksan kertaa. Eräs voitto tapahtui tragedialla Mausolos kilpailussa, jonka Kaarian kuningatar Artemisia järjesti kuolleen miehensä Mausoloksen kunniaksi. Samalla kerralla hän hävisi retoriikassa Theopompokselle. Theodekteen viidestäkymmenestä tragediasta tunnetaan suunnilleen kolmentoista nimet ja muutamia melko merkityksettömiä katkelmia; niihin kuuluvat kreikkalaisen mytologian hahmojen Aias, Oidipus, Orestes ja Filoktetes mukaan nimetyt näytelmät. Hänen tutkielmansa retoriikan taidosta, joka Sudan mukaan oli kirjoitettu runomitassa, sekä hänen kirjoittamansa puheet ovat kadonneet. Puheista tunnetaan kahden nimet Aristoteleen kautta: Sokrates oli Sokrateen puolustuspuhe, Lait (Nomos) puolestaan viittasi Theodekteen ehdottamaan lakiin palkkasotilaskäytännön uudistamiseksi. Theodektea ei todennäköisesti ollut Theodekteen kirjoittama, vaan Aristoteleen varhaisempi teos, jonka Retoriikka syrjäytti.
- Theodektész, Theodectes (lükiai Phaszelisz, Kr. e. 377 – ?, Kr. e. 336) görög szónok, tragédiaköltő Fiatalon került Athénba, ahol Iszokratész és talán Platón tanítványa volt. Később szoros barátság fűzte Arisztotelészhez is, aki „Retorika” című munkájában felhasználta Theodektész szónoklattani kézikönyvét, így a mű körvonalai rekonstruálhatók. Mint szónok lépett fel a kariai Mauszolosz temetése alkalmából rendezett halotti játékokon. Cicero „csiszolt írónak és művésznek” jellemezte, mnemotechnikai rendszere a késő ókorig és a középkorig hatott. A Kr. e. IV. század hatvanas éveiben fordult a tragédiaköltészet felé. 50 drámát írt, Kr. e. 368 és Kr. e. 355 közt nyolc győzelmet aratott a drámajátékokon. Kilenc tragédiájának címét ismerjük, ezek mind mitológiai nevek („Aiasz”, „Alkmeón”, „Helené”, „Lünkeusz”, „Mauszolosz”, „Oidipusz”, „Oresztész”, „Tüdeusz”, „Philoktétész”. Műveiből mindössze 70 sornyi töredék maradt fenn. Fia, akit szintén Theodektésznek hívtak, rétor lett. Ránk egyetlen munkája sem maradt.
- Теоде́кт — ученик Исократа и Платона, родом из Ликии, оратор и трагический поэт. В 352 до н. э. был приглашён царицей Артемисией произнести надгробную речь над могилой её мужа Мавзола. На устроенной им для себя гробнице близ Афин Теодект поместил хвастливую надпись, что в 13 всемирных состязаниях он победил 8 раз.
|
| rdfs:comment
|
- Theodectes (c. 380 to 340 BCE) was a Greek rhetorician and tragic poet, of Phaselis in Lycia who lived in the period which followed the Peloponnesian War. Along with the continual decay of political and religious life, tragedy sank more and more into mere rhetorical display. The school of Isocrates produced the orators and tragedians, Theodectes and Aphareus. He was also a pupil of Plato and an intimate friend of Aristotle.
- Teodectes (Theodectes, Θεοδέκτης) fou un retòric i poeta tràgic grec que visqué a Faselis a Pamfília, fill d'Aristandre. Va viure al segle IV aC en temps de Filip II de Macedònia i fou deixeble d'Isòcrates i potser d'Aristòtil (amb el que en tot cas fou al menys amic). Va viure la major part de la seva vida a Atenes on va morir als 41 anys quan el seu pare encara era viu.
- Theodektes oli antiikin kreikkalainen reetori ja tragediakirjailija. Hän oli kotoisin Faseliksesta, Lyykiasta. Theodektes eli peloponnesolaissotaa seuranneena aikana, jolloin tragedioista tuli lähinnä retorisia esityksiä. Theodektes oli Isokrateen oppilas tämän koulussa, joka tuotti puhujia ja tragediakirjailijoita. Hän oli myös Platonin oppilas ja Aristoteleen ystävä. Theodektes kirjoitti aluksi puheita oikeuden istuntoihin, mutta vaihtoi myöhemmin tragedioihin.
- Theodektész, Theodectes (lükiai Phaszelisz, Kr. e. 377 – ?, Kr. e. 336) görög szónok, tragédiaköltő Fiatalon került Athénba, ahol Iszokratész és talán Platón tanítványa volt. Később szoros barátság fűzte Arisztotelészhez is, aki „Retorika” című munkájában felhasználta Theodektész szónoklattani kézikönyvét, így a mű körvonalai rekonstruálhatók. Mint szónok lépett fel a kariai Mauszolosz temetése alkalmából rendezett halotti játékokon.
- Теоде́кт — ученик Исократа и Платона, родом из Ликии, оратор и трагический поэт. В 352 до н. э. был приглашён царицей Артемисией произнести надгробную речь над могилой её мужа Мавзола.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
