| dbpprop:abstract
|
- The Meme Machine (1999) is a popular science book by psychologist Susan Blackmore on the subject of memes. Blackmore attempts to constitute memetics as a science by discussing its empirical and analytic potential, as well as some important problems with memetics. The first half of the book tries to create greater clarity about the definition of the meme as she sees it. The last half of the book consists of a number of possible memetic explanations for such different problems as the origin of language, the origin of the human brain, sexual phenomena, the internet and the notion of the self. These explanations, in her view, give simpler and clearer explanations than trying to create genetic explanations in these fields. The idea of memes, and the word itself, were originally speculated by Richard Dawkins in his book The Selfish Gene although similar, or analogous, concepts had been in currency for a while before its publishing. In the book she examines the difficulties associated with the meme including its definition and how to spot one as well as the difficulties which arise from seeing it as being like the gene. She sees the meme in terms of being a universal replicator, of which the gene is but an example, rather than being like the gene itself. Universal replicators possess three key characteristics: high fidelity replication, high levels of fecundity (and so lots of copies) and longevity. She believes that these are earlier days for memes than genes and that whilst memes have attained/evolved a sufficiently high level of these characteristics to qualify they are not as effective replicators as genes in these respects. Whilst others have accepted the possible existence of memes it is sometimes the case that they are seen as subordinate to genes. The author suggests that this is not the case now and that memes are independent replicators. Indeed she suggests that memes may now in some cases be driving genetic evolution and be the cause of the abnormally large brain in homo sapiens. (Blackmore at 75). She notes that human brains began expanding in size at about the same time that we started using tools and suggests that once individuals began to imitate each other, selection pressure favored those who could make good choices on what to imitate, and could imitate intelligently. Id. at 75-76.
- A mémgépezet Susan Blackmore 1999-es tudományos ismeretterjesztő könyve. Témáját tekintve a memetikával foglalkozik. A könyv első felében Blackmore a mém fogalmát próbálja meghatározni. A második részben pedig, olyan témákkal foglalkozik, mint a nyelv eredete, az emberi agy eredete, a szexuális jelenségek, az internet vagy az éntudat memetikai magyarázata. A mém fogalmát először Richard Dawkins vezette be az Az önző gén című könyvében, bár előtte is voltak hasonló vagy analóg fogalmak a tudományos világban. A könyvben megvizsgálja a mémekkel kapcsolatos nehézségeket (Mi a baj a mémekkel?), beleértve a mém definícióját és azt, hogy a mémet a génnel szemben, nem látjuk. A mémet egy egyetemes replikátornak látja, amire egy példa a gén, de a mém génnel szembeni különbségeire is rámutat. Az egyetemes replikátornak Blacmore szerint birtokolnia kell a következő három jellemvonást: Pontos másolás. Magas termékenység (sok másolat). Hosszú élet. Továbbá rámutat arra is, hogy szerinte még a mémek nem „találták meg” azt a módot, amivel olyan pontosan másolódhatnak, mint a gén a DNS-sel. Blackmore kritikusan ír a vallásokról és még azt is feltételezi, hogy az emberi agy úgy alakult, hogy elfogadja a vallásokat és ezzel szemben csak az ember ösztönös az igazságkeresése áll szemben. A szerző arra a következtetésre jut, hogy ha elfogadjuk a mémek létezését, akkor figyelembe kell vennünk a génekre gyakorolt hatásukat, tipikus példának tekinti az emberi agyat (A nagy agy), amelyet szerinte a mémek „hoztak létre” a terjedésük érdekében.
|
| rdfs:comment
|
- The Meme Machine (1999) is a popular science book by psychologist Susan Blackmore on the subject of memes. Blackmore attempts to constitute memetics as a science by discussing its empirical and analytic potential, as well as some important problems with memetics. The first half of the book tries to create greater clarity about the definition of the meme as she sees it.
- A mémgépezet Susan Blackmore 1999-es tudományos ismeretterjesztő könyve. Témáját tekintve a memetikával foglalkozik. A könyv első felében Blackmore a mém fogalmát próbálja meghatározni. A második részben pedig, olyan témákkal foglalkozik, mint a nyelv eredete, az emberi agy eredete, a szexuális jelenségek, az internet vagy az éntudat memetikai magyarázata.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
