Wolfgang Amadeus Mozart wrote his Symphony No. 40 in G minor, KV. 550, in 1788. The 40th Symphony is sometimes referred to as the “Great” G minor symphony, to distinguish it from the “Little” G minor symphony, No. 25. The two are the only minor key symphonies Mozart wrote, with the possible exception of an early and recently rediscovered A minor symphony known today as the Odense Symphony.

PropertyValue
dbpprop:abstract
  • Wolfgang Amadeus Mozart wrote his Symphony No. 40 in G minor, KV. 550, in 1788. The 40th Symphony is sometimes referred to as the “Great” G minor symphony, to distinguish it from the “Little” G minor symphony, No. 25. The two are the only minor key symphonies Mozart wrote, with the possible exception of an early and recently rediscovered A minor symphony known today as the Odense Symphony.
  • Die Sinfonie g-Moll KV 550 komponierte Wolfgang Amadeus Mozart im Juli 1788 in Wien. Nach der Alten Mozart-Ausgabe trägt die Sinfonie die Nummer 40.
  • La Simfonia núm. 40 en sol menor K. 550, és una simfonia de Wolfgang Amadeus Mozart el qual finalitzà la seva composició el 25 de juliol de 1788. Va ser la seva penúltima simfonia. Aquesta simfonia està considerada com la "gran" simfonia en sol menor, tot distingint-la de la "petita" Simfonia núm. 25, també en sol menor. Les dues són les úniques simfonies en el mode menor que Mozart va compondre, amb la possible excepció d'una primerenca simfonia en la menor redescoberta recentment, que és coneguda com la Simfonia Odense.
  • La Sinfonía n. º 40 en sol menor, KV 550, es una sinfonía de Wolfgang Amadeus Mozart, que finalizó su composición el 25 de julio de 1788. Es la penúltima sinfonía del célebre compositor. Se la llama "gran" sinfonía en sol menor para distinguirla de la "pequeña", la n. º 25, también compuesta en sol menor. Estas dos son las únicas sinfonías que compuso Mozart en modo menor, quizás con la única excepción de una temprana sinfonía en la menor, descubierta recientemente y conocida como la Sinfonía Odense.
  • Wolfgang Amadeus Mozartin Sinfonia nro 40 g-molli (KV 550) valmistui poikkeuksellisen tuotteliaan kauden aikana muutamassa viikossa kesällä 1788, jolloin Mozart sävelsi myös sinfoniat numero 39 ja 41. Mozart sävelsi teokset mahdollisesti Englannin-matkaa varten, joka ei kuitenkaan toteutunut. Todisteita siitä, että teosta olisi esitetty ollenkaan Mozartin elinaikana ei ole. Eräänä vihjeenä esityksestä voidaan pitää sitä, että teoksesta on olemassa kaksi versiota, alkuperäinen versio vuodelta 1788 ja myöhempi versio, johon Mozart lisäsi osuudet kahdelle klarinetille ja muutti oboe-osia. Näyttää melko todennäköiseltä, että nämä muutokset olisi tehty tiettyä esitystä varten. Sinfonian muutettu versio on sävelletty huilulle, kahdelle oboelle, kahdelle klarinetille, kahdelle fagotille, kahdelle käyrätorvelle sekä jousisoittimille, jotka käsittävät ensimmäiset ja toiset viulut, alttoviulut, sellot ja kontrabassot. Merkittävää on trumpettien ja patarumpujen puuttuminen. Alkuperäisessä versiossa ei ole klarinetteja.
  • La symphonie n 40 en sol mineur KV 550 a été composée par Wolfgang Amadeus Mozart durant l'été 1788. Écrite par le musicien trois semaines après la symphonie n° 39, elle est achevée le 25 juillet 1788 (ses trois dernières symphonies, dont celle-ci, sont terminées en moins de deux mois). Les circonstances précises de sa composition restent inconnues (commande ?). La partition a été remaniée après 1791 par l'ajout d'une partie de clarinettes ce qui est inhabituel dans la symphonie classique. Elle ne semble pas avoir été jouée du vivant du musicien Le manuscrit a appartenu un temps à Johannes Brahms. La quarantième est dans un ton et une atmosphère tous différents. Après des moments épiques de spiritualité dans la Mi bémol, Mozart développe dans la Sol mineur un sentiment tragique et angoissé. Probablement, la perte d’une fille en bas âge et l’impopularité dont le compositeur souffrait l’a-t-il poussé à exprimer sa douleur dans sa symphonie. Elle est aujourd’hui immensément populaire, de loin la plus jouée du compositeur, et même l'une des œuvres de musique classique les plus jouées aujourd’hui; la véhémence géniale de son artisanat furieux plaît énormément de nos jours, alors qu’il y a un siècle, on la considérait comme une charmante œuvre galante. Elle comporte quatre mouvements et son exécution demande environ un peu moins d'une demi-heure Molto allegro Andante Menuet & Trio Allegro assai
  • Csaknem pontosan egy hónappal az előző, után, 1788. július 25-én fejezte be Wolfgang Amadeus Mozart legszemélyesebb hangú szimfoniáját, a 40. , g-moll szimfóniát, K. 550. Míg az Esz-dúr szimfónia az élet boldogabb, fényesebb oldalát mutatta be, ebbe a művébe Mozart beleszőtte mindazt a keserűséget, amit először a fiatalkori jelenít meg, és és ami későbbi kamarazeneműveiben, a hasonló hangnemben írt zongoranégyesben és még fokozottabban a vonósötösben megrázó erővel jelenít meg.
  • La sinfonia in Sol minore n. 40 K 550 di Wolfgang Amadeus Mozart vide la luce insieme alle sinfonie n. 39 in Mi bemolle e n. 41 in Do maggiore (K 551 nota come Jupiter) nell'estate del 1788. Mozart visse in quel periodo tre mesi dolorosi - soprattutto a causa della scomparsa del padre - che lo portarono a creare tre fra i suoi capolavori. Questa sinfonia chiude, di fatto, l'esperienza del salisburghese in ambito sinfonico. Si tratta della sinfonia più nota di Mozart; nell'immaginario collettivo è, insieme alla quinta di Ludwig van Beethoven, la sinfonia per antonomasia. Robert Schumann arriverà ad accostarla ai criteri ideali della bellezza greca. Questa sinfonia, originariamente considerata come esempio di grazia e leggerezza - forse confondendo la semplicità con cui vi si sviluppano e susseguono le varie melodie - ci appare oggi come fortemente introspettiva e di alto contenuto drammatico. Il minuetto è un esempio di questa drammaticità ed anticipa quelle atmosfere romantiche che ritroveremo in Beethoven e che qui appaiono trattenute, quasi nascoste. Il musicologo tedesco Alfred Einstein descrivendo gli svolgimenti armonici della sinfonia usa queste parole: "sono come dei tuffi negli abissi dell'anima, simbolizzati in modulazioni tanto audaci che i contemporanei di Mozart non devono essere stati in grado di seguirli e tanto sublimi che soltanto Mozart stesso poté riportarli su di un livello terreno" (da Mozart. Il carattere e l'opera, trad. Ricordi Milano 1951)
  • 交響曲第40番（こうきょうきょくだい40ばん）ト短調 K.550は、ヴォルフガング・アマデウス・モーツァルトが作曲した交響曲。モーツァルトの全楽曲の中、最も有名なものの1つである。モーツァルトの交響曲のうち短調のものはこの作品を含めてわずか2曲しかなく、その両方がト短調であるため、こちらを「大ト短調」、もう一方の交響曲第25番を「小ト短調」と呼ぶことがある。 1788年7月25日にウィーンで完成された。同年に作曲された交響曲第39番（6月26日）、交響曲第41番（8月10日）とともに「3大交響曲」と呼ばれる。3曲とも作曲の目的や初演の正確な日時は不明であるが、モーツァルトは、この交響曲第40番を除き（後述）、これらの曲の演奏を聴かずに世を去ったと推測されている。
  • Symfoni nr. 40 er den nest siste symfonien til Wolfgang Amadeus Mozart som er funnet til idag. Sammen med symfoniene 25, 36, 39 og 41 er dette de mest kjente symfoniene av Mozart.
  • XL Symfonia g-moll (KV 550) - jedna z trzech wielkich symfonii skomponowana przez Wolfganga Amadeusza Mozarta w 1788. Zwana Wielką. Jedna z dwóch molowych symfonii Mozarta (pierwsza, również g-moll, to XXV)
  • A sinfonia nº 40 em sol menor, KV. 550, de Wolfgang Amadeus Mozart, também conhecida como a "Grande" sinfonia em sol menor, para distingui-la da "Pequena" sinfonia em sol menor, a nº 25, foi composta no ano de 1788. As duas são as únicas sinfonias em tons menores compostas por Mozart, com a exceção de uma sinfonia em lá menor redescoberta recentemente, do início de sua carreira, conhecida hoje em dia como a Sinfonia Odense.
  • Симфония № 40 соль минор, KV 550 ― одно из наиболее популярных сочинений Вольфганга Амадея Моцарта. Она была окончена 25 июля 1788 года, три недели спустя после симфонии № 39. В 1791, незадолго до своей смерти, композитор создал её вторую редакцию, добавив в партитуру кларнеты.
  • Symfoni No. 40 G-moll, K. 550. Komponerad av Wolfgang Amadeus Mozart år 1788. Kallas allmänt Stora g-mollsymfonin till skillnad från Symfoni No. 25 G-moll, Lilla g-mollsymfonin. I. Allegro molto II. Andante III. Menuetto e trio: Allegretto IV. Finale: Allegro assai. Inte minst huvudtemat i första satsen är välkänt: Denna symfoni, fullbordad den 25 juli 1788, är Mozarts andra och sista i molltonart, båda i g-moll. Den skrevs ursprungligen för flöjt, 2 oboer, 2 fagotter, 2 horn och stråkar, men senare instrumenterade Mozart om verket och tillfogade klarinetter. Det är en stor kontrast mellan detta verk och den ljusa Ess-dur-symfonin fullbordad en månad tidigare. I likhet med lilla g-mollsymfonin från 1773, är symfonins enda ljusa inslag menuettens trio.
dbpprop:cname
  • Symphony No. 40
dbpprop:commonscatProperty
  • KV 550
  • Symphony No. 40 (Mozart)
dbpprop:description
  • Allegro assai
  • Andante
  • Menuetto, Allegretto-Trio
  • Molto allegro
dbpprop:filename
  • Wolfgang Amadeus Mozart - Symphony 40 g-moll - 1. Molto allegro.ogg
  • Wolfgang Amadeus Mozart - Symphony 40 g-moll - 3. Menuetto, Allegretto-Trio.ogg
  • Wolfgang Amadeus Mozart - Symphony 40 g-moll - 4. Allegro assai.ogg
  • Wolfgang Amadeus Mozart - Symphony 40 g-moll - 2. Andante.ogg
dbpprop:format
dbpprop:hasPhotoCollection
dbpprop:id
  • Symphony No.40 (Mozart, Wolfgang Amadeus)
dbpprop:nmaProperty
  • Sinfonie in g minor K. 550 (1st version)
  • Sinfonie in g minor K. 550 (2nd version)
  • 19 (xsd:integer)
  • 63 (xsd:integer)
  • 111 (xsd:integer)
  • 112 (xsd:integer)
  • 125 (xsd:integer)
dbpprop:reference
dbpprop:title
  • 1st movement
  • 2nd movement
  • 3rd movement
  • 4th movement
dbpprop:wikiPageUsesTemplate
rdfs:comment
  • Wolfgang Amadeus Mozart wrote his Symphony No. 40 in G minor, KV. 550, in 1788. The 40th Symphony is sometimes referred to as the “Great” G minor symphony, to distinguish it from the “Little” G minor symphony, No. 25. The two are the only minor key symphonies Mozart wrote, with the possible exception of an early and recently rediscovered A minor symphony known today as the Odense Symphony.
  • Die Sinfonie g-Moll KV 550 komponierte Wolfgang Amadeus Mozart im Juli 1788 in Wien. Nach der Alten Mozart-Ausgabe trägt die Sinfonie die Nummer 40.
  • La Simfonia núm. 40 en sol menor K. 550, és una simfonia de Wolfgang Amadeus Mozart el qual finalitzà la seva composició el 25 de juliol de 1788. Va ser la seva penúltima simfonia. Aquesta simfonia està considerada com la "gran" simfonia en sol menor, tot distingint-la de la "petita" Simfonia núm. 25, també en sol menor.
  • La Sinfonía n. º 40 en sol menor, KV 550, es una sinfonía de Wolfgang Amadeus Mozart, que finalizó su composición el 25 de julio de 1788. Es la penúltima sinfonía del célebre compositor. Se la llama "gran" sinfonía en sol menor para distinguirla de la "pequeña", la n. º 25, también compuesta en sol menor.
  • Wolfgang Amadeus Mozartin Sinfonia nro 40 g-molli (KV 550) valmistui poikkeuksellisen tuotteliaan kauden aikana muutamassa viikossa kesällä 1788, jolloin Mozart sävelsi myös sinfoniat numero 39 ja 41. Mozart sävelsi teokset mahdollisesti Englannin-matkaa varten, joka ei kuitenkaan toteutunut. Todisteita siitä, että teosta olisi esitetty ollenkaan Mozartin elinaikana ei ole.
  • La symphonie n 40 en sol mineur KV 550 a été composée par Wolfgang Amadeus Mozart durant l'été 1788. Écrite par le musicien trois semaines après la symphonie n° 39, elle est achevée le 25 juillet 1788 (ses trois dernières symphonies, dont celle-ci, sont terminées en moins de deux mois). Les circonstances précises de sa composition restent inconnues (commande ?).
  • Csaknem pontosan egy hónappal az előző, után, 1788. július 25-én fejezte be Wolfgang Amadeus Mozart legszemélyesebb hangú szimfoniáját, a 40. , g-moll szimfóniát, K. 550.
  • La sinfonia in Sol minore n. 40 K 550 di Wolfgang Amadeus Mozart vide la luce insieme alle sinfonie n. 39 in Mi bemolle e n. 41 in Do maggiore (K 551 nota come Jupiter) nell'estate del 1788. Mozart visse in quel periodo tre mesi dolorosi - soprattutto a causa della scomparsa del padre - che lo portarono a creare tre fra i suoi capolavori. Questa sinfonia chiude, di fatto, l'esperienza del salisburghese in ambito sinfonico.
  • Symfoni nr. 40 er den nest siste symfonien til Wolfgang Amadeus Mozart som er funnet til idag. Sammen med symfoniene 25, 36, 39 og 41 er dette de mest kjente symfoniene av Mozart.
  • XL Symfonia g-moll (KV 550) - jedna z trzech wielkich symfonii skomponowana przez Wolfganga Amadeusza Mozarta w 1788. Zwana Wielką. Jedna z dwóch molowych symfonii Mozarta (pierwsza, również g-moll, to XXV)
  • A sinfonia nº 40 em sol menor, KV. 550, de Wolfgang Amadeus Mozart, também conhecida como a "Grande" sinfonia em sol menor, para distingui-la da "Pequena" sinfonia em sol menor, a nº 25, foi composta no ano de 1788. As duas são as únicas sinfonias em tons menores compostas por Mozart, com a exceção de uma sinfonia em lá menor redescoberta recentemente, do início de sua carreira, conhecida hoje em dia como a Sinfonia Odense.
  • Симфония № 40 соль минор, KV 550 ― одно из наиболее популярных сочинений Вольфганга Амадея Моцарта. Она была окончена 25 июля 1788 года, три недели спустя после симфонии № 39. В 1791, незадолго до своей смерти, композитор создал её вторую редакцию, добавив в партитуру кларнеты.
  • Symfoni No. 40 G-moll, K. 550. Komponerad av Wolfgang Amadeus Mozart år 1788. Kallas allmänt Stora g-mollsymfonin till skillnad från Symfoni No. 25 G-moll, Lilla g-mollsymfonin. I. Allegro molto II. Andante III. Menuetto e trio: Allegretto IV. Finale: Allegro assai. Inte minst huvudtemat i första satsen är välkänt: Denna symfoni, fullbordad den 25 juli 1788, är Mozarts andra och sista i molltonart, båda i g-moll.
rdfs:label
  • Symphony No. 40 (Mozart)
  • 40. Sinfonie (Mozart)
  • Simfonia núm. 40 (Mozart)
  • Sinfonía n.º 40 (Mozart)
  • Sinfonia nro 40 (Mozart)
  • Symphonie nº 40 de Mozart
  • Mozart: 40. szimfónia
  • Sinfonia n. 40 (Mozart)
  • 交響曲第40番 (モーツァルト)
  • Symfoni nr. 40 (Mozart)
  • XL Symfonia (KV 550)
  • Sinfonia n.º 40 (Mozart)
  • Симфония № 40 (Моцарт)
  • Symfoni nr 40 (WA Mozart)
owl:sameAs
skos:subject
foaf:page
is dbpprop:description of
is dbpprop:redirect of