| dbpprop:abstract
|
- The Symbol Grounding Problem is related to the problem of how words get their meanings, and hence to the problem of what meaning itself really is. The problem of meaning is in turn related to the problem of consciousness, or how it is that mental states are meaningful. According to a widely held theory of cognition, "computationalism," cognition (i.e. , thinking) is just a form of computation. But computation in turn is just formal symbol manipulation: symbols are manipulated according to rules that are based on the symbols' shapes, not their meanings. How are those symbols (e.g. , the words in our heads) connected to the things they refer to? It cannot be through the mediation of an external interpreter's head, because that would lead to an infinite regress, just as my looking up the meanings of words in a (unilingual) dictionary of a language that I do not understand would lead to an infinite regress. The symbols in an autonomous hybrid symbolic+sensorimotor system -- a Turing-scale robot consisting of both a symbol system and a sensorimotor system that reliably connects its internal symbols to the external objects they refer to, so it can interact with them Turing-indistinguishably from the way a person does -- would be grounded. But whether its symbols would have meaning rather than just grounding is something that even the robotic Turing Test -- hence cognitive science itself -- cannot determine, or explain.
- Symbolin maadoittamisen ongelma tarkoittaa alkujaan sitä, kuinka sanat saavat merkityksensä ja mikä tarkoitus kullakin symbolilla todellisuudessa on. Merkityksen tunnistamisen ongelma liittyy tietoisuuden ongelmaan ja siihen mitkä mentaaliset tilat ovat tarkoituksellisia. Erään kognitiotieteen käsitteen eli komputationalismin mukaan ajattelu on tietty laskennan muoto, missä komputaatio on ainoastaan symbolien käsittelyä siten, että symboleita käsitellään tiettyjen sääntöjen mukaan niiden muotoja, ei niinkään niiden tarkoituksia käyttäen. Formaaleilla kielillä ja järjestelmillä symbolin maadoittamisen ongelmaa ei ole, koska on varmistettu, että kaikille rakenteille ja viittauksille (symboli) on yksiselitteiset käsitteet. Joissakin ohjelmointikielissä on kuitenkin joitakin poikkeuksia, jotka hankaloittavat symbolin tunnistamista (esim. C++-kielessä on muutamia useammallakin tavalla tulkittavia rakenteita).
- A szimbólum-lehorgonyozás problémája azzal a kérdéssel áll összefüggésben, hogy a szavak jelentései hogyan is alakulnak ki, és mik is valójában – a jelentés problémája pedig egyben a tudat kérdése is: miért is érezzük úgy, hogy valami (az adott szimbólumrendszeren belül) jelent valamit? A szimbólum egy önkényes tárgy, egy kód vagy egy formális jelölőrendszer egy része. Értelmezhető úgy is, mint egy jel, ami utal valamire, azonban az alakja se nem emlékeztet arra, amit jelöl, se közvetlen összefüggésben nem áll vele; a jelentése közmegegyezéssel alakult ki és vált elfogadottá, megszokottá. A szimbólumok minden esetben egy szimbólumrendszer elemei; különálló tárgyak önmagukban nem lehetnek szimbólumok. Egy szimbólumrendszeren belül az egyes szimbólumok jelentései összefüggenek és szisztematikusan értelmezhetőek is – viszont olyan szabályok szerint kezeljük és kombináljuk őket egymással, amelyek csak a szimbólumok (önkényes) alakjával foglalkoznak, és nem a jelentésükkel. Ezek tehát nem szemantikai, hanem szintaktikai szabályok, ám ha ezek keretein belül a szimbólumokat megfelelően rendezzük el, akkor az eredmény már szemantikai értelmet is nyer. Példaként gondoljunk csak a szavakra, amelyeket megfelelően elrendezve részleteiben és egészében is koherens és értelmes mondatokat kapunk. A külső szimbólumrendszerek esetében, mint amilyenek például a matematikai képletek, vagy akár egy kimondott vagy leírt mondat szavai, fel sem merül a szimbólum-lehorgonyozás problémája – csupán a tudatunk saját, belső szimbólumai kapcsán (amit szoktak úgy is nevezni, mint a gondolat nyelvét). A külső szimbólumok is a használóik és értelmezőik gondolataiból nyerik a jelentésüket – azonban e használók és értelmezők saját, belső szimbólumainak önmagukban is megfelelő jelentéssel kell rendelkezniük. Mi több, ez a jelentés nem is alapulhat csupán egy definíción, mivel bármilyen definíció is csak szimbólumok egy sorozatából áll, amiknek szintén jelenteniük kell valamit – lévén a definíció egésze is csak akkor kaphat értelmet, ha az alkotóelemeiként szolgáló szimbólumoknak is megvan a maguk saját jelentése. A kérdés tehát az: honnan ered ezeknek a komponens-szimbólumoknak a jelentése? Ha mindvégig csak formális definíciókról lenne szó, akkor a végtelen regresszus problémája lépne fel. Ha pedig a jelentés egy kívülálló értelmezőtől függene, akkor a rendszer nem lehetne önálló (elvégre teljesen értelmetlen lenne az az állítás, miszerint a saját tudatom szimbólumainak jelentése valaki más, rajtam kívülálló egyén értelmezésétől függ). Így tehát, egy szenzorimotorikus rendszer saját, belső szimbólumainak jelentése visszavezethető egyrészt mindazokra a belső szerkezetekre és folyamatokra, amelyek lehetővé teszik az egyes szimbólumok által jelölt külső tényezők észlelését, azonosítását és a velük lefolytatott interakciót, másrészt pedig mindarra, amitől az valamilyen érzetet kelt a rendszerben, és ezen érzet révén jelenti az adott rendszer számára azt, amit jelent, akkor, amikor azt jelenti. Funkcionális önállóság hiányában a robot szimbólumai nem lennének lehorgonyozva, érzés hiányában pedig nem jelentenének semmit. A kognitív tudomány egyik fontos empirikus és módszertani célja is éppen az, hogy megalkothasson egy olyan emberléptékű, lehorgonyozott szimbólumrendszert, ami sikeresen átmegy a Turing-teszten (tehát egy olyan ágens, amelynek performanciája funkcionálisan egyenértékű az emberekével, és így nem is különböztethető meg az övéktől). De vajon egy Turing-léptékű robot egyben érezne is? A lehorgonyozottságot a Turing-teszt ellenőrizheti ugyan, de a jelentés ellenőrzése esetében változatlanul fennáll a más elmék problémája.
- シンボルグラウンディング問題（シンボルグラウンディングもんだい）とは、記号システム内のシンボルがどのようにして実世界の意味と結びつけられるかという問題。記号接地問題とも言う。 ハルナッドによって命名された。
|
| rdfs:comment
|
- The Symbol Grounding Problem is related to the problem of how words get their meanings, and hence to the problem of what meaning itself really is. The problem of meaning is in turn related to the problem of consciousness, or how it is that mental states are meaningful. According to a widely held theory of cognition, "computationalism," cognition (i.e. , thinking) is just a form of computation.
- Symbolin maadoittamisen ongelma tarkoittaa alkujaan sitä, kuinka sanat saavat merkityksensä ja mikä tarkoitus kullakin symbolilla todellisuudessa on. Merkityksen tunnistamisen ongelma liittyy tietoisuuden ongelmaan ja siihen mitkä mentaaliset tilat ovat tarkoituksellisia.
- A szimbólum-lehorgonyozás problémája azzal a kérdéssel áll összefüggésben, hogy a szavak jelentései hogyan is alakulnak ki, és mik is valójában – a jelentés problémája pedig egyben a tudat kérdése is: miért is érezzük úgy, hogy valami (az adott szimbólumrendszeren belül) jelent valamit? A szimbólum egy önkényes tárgy, egy kód vagy egy formális jelölőrendszer egy része.
- シンボルグラウンディング問題（シンボルグラウンディングもんだい）とは、記号システム内のシンボルがどのようにして実世界の意味と結びつけられるかという問題。記号接地問題とも言う。 ハルナッドによって命名された。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
