| dbpprop:abstract
|
- Sindarin is an artificial language developed by J. R. R. Tolkien. In Tolkien's mythos, it was the Elvish language most commonly spoken in Middle-earth in the Third Age. It was the language of the Sindar, those Teleri which had been left behind on the Great Journey of the Elves. It was derived from an earlier language called Common Telerin. Although the Telerin spoken in Aman remained relatively close to Quenya, Sindarin diverged significantly. When the Noldor returned to Middle-earth, they adopted the Sindarin language, although they believed their native Quenya more beautiful. Sindarin shared common roots with Quenya, and the two languages had many similar words. Sindarin was said to be more changeful than the older tongue, however, and there were a number of regional 'dialects' of the tongue. The Sindarin spoken in Doriath, known as the Doriathrin dialect, was said to be the highest and most noble form of the language. Before the downfall, most of the Men of Númenor also spoke the language. Knowledge of it was kept in the Númenórean exile realm of Gondor, especially amongst the learned. Sindarin is the language referred to as the Elven-tongue in The Lord of the Rings. Tolkien originally imagined that the language which would become Sindarin was spoken by the Noldor (second clan of Elves). However, Tolkien later decided that it was the language of the Sindar. For this reason it is called Noldorin in the older material, such as the Etymologies. When Noldorin became Sindarin, it also adopted some features of the originally unrelated language Ilkorin. Tolkien based the sound and some of the grammar of his Noldorin/Sindarin on Welsh, and Sindarin displays some of the consonant mutations that characterize the Celtic languages. The language was also influenced by Old English and Old Norse. Within the fiction Sindarin was written in the Cirth alphabet prior to the return of the Noldor to Middle-earth, but afterwards it was usually written in Tengwar. In the real world the language is usually written in the Latin alphabet, representing a transcription from the "original Tengwar" or "original Cirth". Some Tolkien enthusiasts write in Cirth or Tengwar, using specialized fonts or the Unicode proposal in the ConScript Unicode Registry, but most neo-Sindarin samples are written in the Latin alphabet.
- El sindarin (pronunciat sín-dar-in) és un idioma creat per John R.R. Tolkien en el context de la seva obra literària referida a la Terra Mitjana. En aquest marc, el síndarin és la llengua pròpia dels elfs de Beleríand, anomenats síndar o elfs grisos. Fou adoptada pels noldor quan aquests tornaren a la Terra Mitjana procedents de Valinor, després de la matança dels germans d'Alqualondë, fet pel que el rei Elu Thingol prohibí el quenya dels noldor a la Terra Mitjana. Deriva de l'eldarin, la llengua comuna de tots els elfs nascuts a Cuiviénen, però divergeix molt del quenya a causa de les llargues edats d'evolució divergent.
- El sindarin (llamado también élfico gris) es una lengua artificial creada por J. R. R. Tolkien que aparece en sus historias sobre el mundo de Arda, y que es la lengua élfica más hablada en la Tierra Media. El sindarin es, junto con el quenya, una de las dos lenguas de Tolkien desarrolladas lo suficiente para que en ellas se puedan escribir textos largos. La escritura del sindarin suele emplear normalmente las tengwar, aunque también se pueden usar las runas cirth. El nombre sindarin es en realidad un dativo en quenya, que significa "a los Sindar". El nombre nativo del idioma sería edhellen, "élfico".
- Sindar (sindariksi edhellen eli haltiakieli) on J. R. R. Tolkienin kehittämä keinotekoinen kieli. Keski-Maan fantasiamaailmassa se on sindarin, harmaahaltioiden, äidinkieli. Sindar olivat Silmarillionin mukaan niitä haltioita, jotka lähtivät matkalle kohti länttä ja Valinoria, mutta jäivät kuitenkin lopulta Suuren Meren itäpuolelle Beleriandiin. Sindarin kielestä kehittyi Kolmannella ajalla Keski-Maan puhutuin haltiakieli. Kielestä on useita näytteitä Tolkienin pääteoksessa Tarussa sormusten herrasta. Kun noldor palasivat Ensimmäisellä ajalla Keski-Maahan, alkoivat hekin käyttää sindaria puheessaan. Sindarilla on yhteiset juuret quenyan, noldorin puhuman toisen haltiakielen, kanssa – tämän vuoksi kielillä on keskenään joitakin samankaltaisia sanoja. Ennen Númenorin tuhoa tunsivat myös monet númenorilaiset sindarin kielen oman kielensä, adûnaicin, lisäksi. Kieli säilyi ihmisten tiedossa Gondorissa sekä Keski-maan dúnedainin keskuudessa. Tolkien sisällytti sindariin, quenyan tavoin, vaikutteita muista kielistä. Sindarin ääntötapa ja osa kieliopista perustuu kymriin, ja kielen lukuisat konsonanttimuutokset ovat vastaavia kuin lukuisissa kelttiläisissä kielissä. Muita sindariin vaikuttaneita kieliä olivat muinaisenglanti ja muinaisnorja. Sindaria kirjoitetaan useimmiten latinalaisilla aakkosilla, mutta Tolkien kehitti teoksiensa maailmaa varten myös cirth- sekä tengwar-kirjaimistot.
- Le sindarin ou gris-elfique est une des langues construites imaginées par le romancier et philologue John Ronald Reuel Tolkien dans le cadre de l'élaboration des récits de la Terre du Milieu. Il en commença la construction vers 1917 sous une forme alors appelée gnomique, et ne cessa ensuite au cours de sa vie d'en faire évoluer les conceptions, tant dans ses caractéristiques proprement linguistiques que dans sa place dans la narration. Le nom même de la langue fut modifié plusieurs fois, et le terme de sindarin n'apparut qu'au début des années 1950 à la fin de la rédaction du Seigneur des anneaux, l'œuvre la plus connue de son auteur. Au sein de son univers de fiction, le sindarin est la langue des Sindar ou Elfes Gris, qui se développa d'abord au Beleriand pendant le Premier Âge, à partir d'un ancêtre commun aux diverses langues des Elfes. Plus tard, il fut adopté par divers autres peuples et s'étendit en de nombreuses régions de Terre du Milieu, y devenant ainsi la langue véhiculaire des Elfes, et l'une des langues en usage chez un peuple d'Hommes, les Dúnedain. La phonétique et une bonne part de la grammaire sont fortement inspirées de celles du gallois. Par sa morphologie, le sindarin est une langue flexionnelle, qui fait un large usage d'alternances vocaliques et de mutations consonantiques. La syntaxe est relativement analytique. Le vocabulaire, par construction, est a priori, c'est-à-dire créé indépendamment de celui des langues naturelles; mais Tolkien l'a conçu de sorte qu'il soit apparenté à celui des autres langues elfiques qu'il imagina, telles que le quenya.
- A sindarin egy J.R.R. Tolkien professzor által kidolgozott mesterséges nyelv. Tolkien mitológiájában a legáltalánosabban beszélt tünde nyelv a Harmadkori Középföldén. Az Első Korban a Beleriandban maradt sindák nyelve volt (a telerik leszármazottai, akik a tündék Nagy Vándorlása során elhagyták Középföldét). Mikor a noldák visszatértek Középföldére, átvették a sindarin nyelvet (bár továbbra is úgy tartották, hogy az eredeti anyanyelvük, a quenya sokkal szebb). A sindarin és a quenya közös tőről fakad (a két nyelvben sok hasonló szó is található), valószínűsíthetően mindkettő a korábbi közös telerinből ered. Bár az Amanban beszélt telerin nem nagyon tért el a quenyától, a sindarin jelentősen eltávolodott. Sokkal változékonyabb mint az ősnyelv, és számos regionális „dialektusa” volt. A Doriathban beszélt változata, a Doriathrin volt a legnemesebb közülük. A Noldák eredeti nyelve, a quenya egyfajta „tünde latinná” vált, amelyet ünnepélyes alkalmakkor, vagy például a költészetben használtak. A hanyatlás előtt a Númenori emberek többsége is beszélte a sindarint, amelyet később Gondorban is ismertek (főleg a tanultak). A Gyűrűk Urában Tolkien egyszerűen „the Elven-tongue” (a tündék beszéde) néven hivatkozik a sindarinra. Tolkien eredeti elképzelése szerint azt a nyelvet, amelyből a sindarin kifejlődött a Noldák beszélték (a tündék második klánja), de később úgy döntött, hogy a Sindák nyelve volt. Ez az oka annak, hogy a régebbi műveiben még Noldorinnak hívták a nyelvet, mint például az Etymologiesban. Mikor a noldorinból sindarin lett, ezzel együtt átvette az (eredetileg vele kapcsolatban nem levő) Ilkorin nyelv néhány sajátosságát. A noldorin/sindarin nyelv grammatikailag és fonológiailag leginkább a walesi nyelvvel rokon, amelyből Tolkien a hangzását és nyelvtana egy részét kölcsönözte (Tolkiennek – a quenya után – a velszi volt az egyik kedvenc nyelve). A sindarinra ezenkívül valószínűleg hatással voltak a germán nyelvek, mivel Tolkien az óangol, óészaki és gót nyelvek mestere is volt. A sindarin agglutináló és izoláló jellegű nyelv, gyakoriak benne a magán- és mássalhangzóváltások, amelyek a kelta nyelvekre jellemzőek. Nyelvtana a quenya nyelvhez képest kevésbé kidolgozott, szókincse jelenleg körülbelül 2500 szó. Lejegyzésére eredetileg Cirth rúnákat használtak a noldák Középföldére való visszatérte előtt, de utána általában a Tengwart használták.
- Il Sindarin, detto anche grigio elfico, è una delle lingue di Arda, l'universo immaginario fantasy creato dallo scrittore inglese J.R.R. Tolkien. Fu il linguaggio elfico più comunemente parlato nella Terra di Mezzo durante la Terza Era. Era la lingua dei Sindar, che, nonostante i tentativi del loro Re Thingol, non vollero partire per il Grande Viaggio oltre il Belegaer. È derivata da un'antica lingua chiamata Telerin comune. Quando i Noldor ritornarono nella Terra di Mezzo, adottarono il linguaggio Sindarin, anche se consideravano la loro lingua madre, il Quenya, più bella. Il Sindarin condivide con quest'ultima una radice comune, l'Eldarin, e le due lingue hanno molti termini simili. Il Sindarin è generalmente più mutevole dell'altra lingua, e ne esistono numerosi dialetti, parlati dalle varie etnie della Terra di Mezzo. Nel Doriath il Sindarin era considerata la più alta e nobile forma di linguaggio. Prima della Caduta, molti Uomini di Númenor parlavano questo linguaggio, quando ancora l'essere amico degli Elfi non era un problema. Il suo utilizzo venne esportato dai númenóreani in esilio nella Terra di Mezzo, specialmente in Gondor. Il Sindarin è la lingua a cui ci si riferisce ne Il Signore degli Anelli parlando di "lingua elfica". Tolkien originariamente pensò che il linguaggio che poi si sarebbe chiamato Sindarin sarebbe dovuto essere parlato dai Noldor. Ma più tardi cambiò idea, e decise di farne la lingua dei Sindar. Per questa ragione in qualche vecchio materiale, come le Etimologie, questa lingua è chiamata Noldorin. Quando "Noldorin" diventò "Sindarin", la lingua riprese molto da quello che in un primo momento Tolkien immaginò essere il linguaggio "indigeno" del Beleriand, quello parlato dai Teleri non partiti per Aman: l'Ilkorin. Tolkien basò il suono e parte della grammatica del Sindarin sulla lingua gaelica, riprendendo molte mutazioni tipiche del linguaggio celtico. Inoltre il linguaggio risente molto degli influssi delle lingue germaniche, essendo Tolkien uno studioso di old english, norreno e gotico. Prima che i Noldor tornassero nella Terra di Mezzo, il Sindarin era scritto in alfabeto runico, ma dopo questo evento si cominciarono ad usare normalmente le Tengwar. Estratto: L' Ave Maria: Suilanno Maria, pant o meleth i Chîr na le, edh maebennen min bessath a maebennen i ion e-daew dhîn: Iesus. Aer Maria, naneth Eru eglerio ammen úgerthonath si a ned lû en-gurth vín. Thenid
- シンダール語(Sindarin)はJ・R・R・トールキンが開発した人工言語である。同じくトールキンによって開発されたクウェンヤとともに、本当に大きな文章を書ける言語である。 トールキンの神話では、かつて最も使われたエルフの言語だった。また、エルフの長途の旅の後に残されたテレリであるシンダールの言語だった。共通テレリ語と呼ばれる初期の言語から派生した。ノルドールが中つ国に戻った時、生来のクウェンヤの方が美しいと考えたが、シンダール語を採用した。没落の前、ヌーメノールのほとんどの人間もまたこの言葉を使った。それについての知識はヌーメノールの亡国の民の王国ゴンドールの特に学識者の間で維持された。
- Het Sindarijns is een kunsttaal die door J.R.R. Tolkien ontwikkeld is. In Tolkiens mythen is het de meest gesproken Elfse taal ooit. Het is de taal der Sindar, de Teleri die in de Grote Mars der Elfen achtergelaten worden. Wanneer de Noldor in Midden-aarde terug komen, adopteren zij de Sindarintaal, ook al vinden ze hun moedertaal Quenya mooier. Voor hun val spreken de meeste Númenóreanen ook deze taal. Ook al was het eerst de taal van de Noldor (de tweede clan der Elfen), toch wees Tolkien deze taal later aan de Sindar toe. Hierom heet de taal ook "Noldorin" in zijn oudere werken. Na de naamswijziging werden ook enkele kenmerken van de taal Ilkorin toegevoegd. Tolkien baseerde de klanken en sommige grammatica van zijn Sindarijns op het Welsh en het Sindarijns heeft veel mutaties die de Keltische talen karakteriseren. Ook de invloed van de Germaanse talen is waarschijnlijk aangezien Tolkien zowel Oudengels als Oudnoors studeerde. Toch was Tolkiens doel van het Sindarijns een op het Grieks lijkende taal te maken en van Quenyaans een Latijns lijkende taal. Sindarijnse meervoudsvormen worden gecreëerd via i-affectie. De Sindarijnse term hiervoor is "prestanneth" en de Nederlandse term hiervoor is "sterke verbuiging". Wat het eigenlijk betekent is dit: bijna alle Sindarijnse woorden vormen hun meervoud zoals stad-steden en dak-daken, door de klinkers in de woorden te veranderen. De reden hiervoor is dat de primitieve meervoudsuitgang -î de geluiden van de klinkers in het woord veranderde zodat ze meer als de uitgang zelf zouden gaan klinken, maar toen het zijn vuile werk gedaan had, verdween het, samen met alle andere finale klinkers. Daarom hebben Sindarijnse meervoudsvormen niet langer de i, maar nog wel de overgebleven klinkerwijziging. Het Sindarijns heeft complexe mutatieseries, die voorkomen als een geassocieerd woord, zoals een lidwoord of een voorzetsel, voor het gemuteerde woord voorkomen, zodat de eerste medeklinker van het gemuteerde woord zou veranderen. Vaak verandert het voorvoegsel ook. Ook komt deze mutatie vaak in andere plaatsen voor, bijvoorbeeld in samenstellingen (elvellyn, van mellyn, "vrienden") of in lijdende voorwerpen. Sindarijnse werkwoorden zijn ook vrij complex. Er zijn, net zoals in het Nederlands, zwakke en sterke werkwoorden, ook wel a-stammen en i-stammen. Net zoals in het Nederlands (en het Engels, en het Duits) zijn sterke werkwoorden onregelmatiger dan zwakke werkwoorden. Het Sindarijns heeft ook veel onregelmatige werkwoorden. Het Sindarijns is een van de twee door Tolkien gecreëerde talen (de andere taal is het Quenya) die genoeg ontwikkeld zijn om behoorlijk lange teksten te kunnen schrijven.
- Språket sindarin er et alvespråk konstruert av professor J.R.R. Tolkien. Det ble snakket av gråalvene, dvs. sindaene, i Midgard. I tredje tideverv var det mer populært enn quenya; quenya ble kun brukt i høy lære, mens sindarin ble brukt som dagligspråk (av alvene, vel å merke. Bruken av sindarin som dagligtale hos mennesker døde ut da Númenor ble utslettet. Likevel var det mer utbredt blant de lærde hos menneskene å kjenne sindarin enn quenya). Tolkien etterlot seg mindre skriftlig materiale om sindarin enn om quenya, og mye av det han tenkte seg om språket, ble nok aldri skrevet ned, og gikk derfor tapt ved hans død. Det er derfor vanskeligere å si noe sikkert om sindarin enn quenya.
- Sindarin to sztuczny język opracowany przez Tolkiena na potrzeby elfów z Beleriandu, zwanych także Sindarami (quen. Szare Osoby, w wolnym tłumaczeniu Szare Elfy). Jego fonologia oparta jest w dużej mierze na języku walijskim.
- O Sindarin é uma língua artificial fictícia desenvolvida por J.R.R. Tolkien. Na mitologia de Tolkien, o Sindarin era a língua élfica mais comumente falada na Terra-média na Terceira Era. Era a língua dos Sindar, aqueles Teleri que foram deixados para trás na Grande Marcha dos Elfos. Ela deriva de uma língua anterior chamada Telerin Comum. Quando os Noldor retornaram à Terra-média, eles adotaram a língua Sindarin para se comunicar com os elfos que lá viviam, tendo em vista a proibição do rei Thingol do uso do Quenya em seu reino. O Sindarin possuía raízes comuns com o Quenya, mas era mais mutável que a última; havia um certo número de "dialetos" regionais do Sindarin, sendo aquele falado em Doriath considerada a forma mais nobre da língua. Antes da Queda, a maior parte dos Homens de Númenor também falavam a língua. O conhecimento dela era mantido no reino númenoriano no exílio de Gondor, especialmente entre os mais versados. O Sindarin é a língua referida como a língua élfica em O Senhor dos Anéis. Tolkien originalmente imaginou que a língua que se tornaria o Sindarin era falada pelos Noldor (segundo clã dos elfos). Contudo, Tolkien decidiu mais tarde que seria a língua dos Sindar. Por essa razão ela era chamada de Noldorin em materiais mais antigos, como as Etimologias. Quando o Noldorin se tornou o Sindarin, também adotou algumas funções da língua Ilkorin, com a qual originalmente não tinha relação. Tolkien baseou a sonoridade e alguma parte da gramática do seu Noldorin/Sindarin no galês, e o Sindarin demonstra algumas das mutações consonantais que caracterizam as línguas céltas. A língua também provavelmente foi influenciada até certo grau pelas línguas germânicas, já que Tolkien era um estudioso do inglês antigo, nórdico antigo e gótico. Dentro da ficção, o Sindarin era escrito com o alfabeto Cirth antes do retorno dos Noldor à Terra-média, mas após isto era escrito em Tengwar. No mundo real a língua é geralmente escrita com o alfabeto latino, representando a transcrição do "Tengwar original" ou "Cirth original". Alguns entusiastas tolkienianos escrevem em Cirth ou Tengwar, usando fontes especializadas, mas a maior parte das composições neo-Sindarin são escritas com o alfabeto latino. Sindar O Senhor dos Anéis John Ronald Reuel Tolkien Namárië Quenya Tengwar Dicionário Hiswelóke Sindarin-Inglês-Sindarin (Disponível em francês e alemão também).
- Пример текста на Синдарине Си́ндарин — язык эльфов в произведениях Дж. Р. Р. Толкина. Синдарин возник как язык синдар — той части племени телери, которая не дошла до бессмертных земель Амана и осталась в Средиземье — и стал наиболее распространённым эльфийским языком Средиземья, в то время, как квенья считалась языком учёности. Одной из наиболее примечательных особенностей синдарина является мутация согласных, подобная кельтским языкам. Письменность на синдарине использует специально разработанные алфавиты — тенгвар и кирт.
- Sindarin är ett språk som skapades av J.R.R. Tolkien för hans fiktiva värld Arda. Språket talas av det alviska folket sindar, de teleri som blev kvar i Beleriand under den långa marschen från Cuiviénen till Valinor. Det kom med tiden att breda ut sig och bli ett gemensamt språk för samtliga Midgårds alver och även för flera människoätter. Sindarin är dess namn på quenya; själva kallade de sitt språk för edhellen (IPA) 'alviska'.
- 辛達林（Sindarin）是魔戒作者托尔金(J.R.R. Tolkien)发明的精靈語(Elvish)之一，在魔戒及其他相關著作中有大量的运用。
|
| rdfs:comment
|
- Sindarin is an artificial language developed by J. R. R. Tolkien. In Tolkien's mythos, it was the Elvish language most commonly spoken in Middle-earth in the Third Age. It was the language of the Sindar, those Teleri which had been left behind on the Great Journey of the Elves. It was derived from an earlier language called Common Telerin. Although the Telerin spoken in Aman remained relatively close to Quenya, Sindarin diverged significantly.
- El sindarin (pronunciat sín-dar-in) és un idioma creat per John R.R. Tolkien en el context de la seva obra literària referida a la Terra Mitjana. En aquest marc, el síndarin és la llengua pròpia dels elfs de Beleríand, anomenats síndar o elfs grisos. Fou adoptada pels noldor quan aquests tornaren a la Terra Mitjana procedents de Valinor, després de la matança dels germans d'Alqualondë, fet pel que el rei Elu Thingol prohibí el quenya dels noldor a la Terra Mitjana.
- El sindarin (llamado también élfico gris) es una lengua artificial creada por J. R. R. Tolkien que aparece en sus historias sobre el mundo de Arda, y que es la lengua élfica más hablada en la Tierra Media. El sindarin es, junto con el quenya, una de las dos lenguas de Tolkien desarrolladas lo suficiente para que en ellas se puedan escribir textos largos. La escritura del sindarin suele emplear normalmente las tengwar, aunque también se pueden usar las runas cirth.
- Sindar (sindariksi edhellen eli haltiakieli) on J. R. R. Tolkienin kehittämä keinotekoinen kieli. Keski-Maan fantasiamaailmassa se on sindarin, harmaahaltioiden, äidinkieli. Sindar olivat Silmarillionin mukaan niitä haltioita, jotka lähtivät matkalle kohti länttä ja Valinoria, mutta jäivät kuitenkin lopulta Suuren Meren itäpuolelle Beleriandiin. Sindarin kielestä kehittyi Kolmannella ajalla Keski-Maan puhutuin haltiakieli.
- Le sindarin ou gris-elfique est une des langues construites imaginées par le romancier et philologue John Ronald Reuel Tolkien dans le cadre de l'élaboration des récits de la Terre du Milieu. Il en commença la construction vers 1917 sous une forme alors appelée gnomique, et ne cessa ensuite au cours de sa vie d'en faire évoluer les conceptions, tant dans ses caractéristiques proprement linguistiques que dans sa place dans la narration.
- A sindarin egy J.R.R. Tolkien professzor által kidolgozott mesterséges nyelv. Tolkien mitológiájában a legáltalánosabban beszélt tünde nyelv a Harmadkori Középföldén. Az Első Korban a Beleriandban maradt sindák nyelve volt (a telerik leszármazottai, akik a tündék Nagy Vándorlása során elhagyták Középföldét).
- Il Sindarin, detto anche grigio elfico, è una delle lingue di Arda, l'universo immaginario fantasy creato dallo scrittore inglese J.R.R. Tolkien. Fu il linguaggio elfico più comunemente parlato nella Terra di Mezzo durante la Terza Era. Era la lingua dei Sindar, che, nonostante i tentativi del loro Re Thingol, non vollero partire per il Grande Viaggio oltre il Belegaer. È derivata da un'antica lingua chiamata Telerin comune.
- Het Sindarijns is een kunsttaal die door J.R.R. Tolkien ontwikkeld is. In Tolkiens mythen is het de meest gesproken Elfse taal ooit. Het is de taal der Sindar, de Teleri die in de Grote Mars der Elfen achtergelaten worden. Wanneer de Noldor in Midden-aarde terug komen, adopteren zij de Sindarintaal, ook al vinden ze hun moedertaal Quenya mooier. Voor hun val spreken de meeste Númenóreanen ook deze taal.
- Språket sindarin er et alvespråk konstruert av professor J.R.R. Tolkien. Det ble snakket av gråalvene, dvs. sindaene, i Midgard. I tredje tideverv var det mer populært enn quenya; quenya ble kun brukt i høy lære, mens sindarin ble brukt som dagligspråk (av alvene, vel å merke. Bruken av sindarin som dagligtale hos mennesker døde ut da Númenor ble utslettet. Likevel var det mer utbredt blant de lærde hos menneskene å kjenne sindarin enn quenya).
- Sindarin to sztuczny język opracowany przez Tolkiena na potrzeby elfów z Beleriandu, zwanych także Sindarami (quen. Szare Osoby, w wolnym tłumaczeniu Szare Elfy). Jego fonologia oparta jest w dużej mierze na języku walijskim.
- O Sindarin é uma língua artificial fictícia desenvolvida por J.R.R. Tolkien. Na mitologia de Tolkien, o Sindarin era a língua élfica mais comumente falada na Terra-média na Terceira Era. Era a língua dos Sindar, aqueles Teleri que foram deixados para trás na Grande Marcha dos Elfos. Ela deriva de uma língua anterior chamada Telerin Comum.
- Sindarin är ett språk som skapades av J.R.R. Tolkien för hans fiktiva värld Arda. Språket talas av det alviska folket sindar, de teleri som blev kvar i Beleriand under den långa marschen från Cuiviénen till Valinor. Det kom med tiden att breda ut sig och bli ett gemensamt språk för samtliga Midgårds alver och även för flera människoätter. Sindarin är dess namn på quenya; själva kallade de sitt språk för edhellen (IPA) 'alviska'.
- 辛達林（Sindarin）是魔戒作者托尔金(J.R.R. Tolkien)发明的精靈語(Elvish)之一，在魔戒及其他相關著作中有大量的运用。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
