| dbpprop:abstract
|
- Simplicius of Cilicia, lived c. 490-c. 560 AD, was a disciple of Ammonius and Damascius, and was one of the last of the Neoplatonists. He was one of the pagan philosophers persecuted by Justinian in the early 6th century, and was forced for a time to seek refuge in the Persian court, before being allowed back into the empire. He wrote extensively on the works of Aristotle. Although his writings are all commentaries on Aristotle and other authors, rather than original compositions, his intelligent and prodigious learning makes him the last great philosopher of pagan antiquity. His works contain much information about earlier philosophers which would otherwise be lost.
- Simplikios (* um 490; † um 560) war ein spätantiker griechischer Philosoph im Oströmischen Reich.
- Simplici (Simplicius, Σιμπλίκιος) fou un filòsof grec nadiu de Cilícia, deixeble d'Ammoni, un dels darrers membres de l'escola neoplatònica que va tractar de mantenir l'antiga mitologia grega contra l'expansió del cristianisme. Els edictes imperials contra els cultes pagans al segle V van afectar sèriament la filosofia grega. Atenes va conservar temples i imatges més temps que altres ciutats. Els seguidors d'aquesta filosofia van romandre encara protegits fins el regnat de Justinià I que va endurir la persecució contra els pagans. Els seus membres van restar al lloc fins el 528 quan foren obligats a deixar els seus càrrecs i algun executats i les seves propietat confiscades; els que no es convertiren en tres mesos foren desterrats i es va prohibir ensenyar filosofia i jurisprudència a Atenes. Set filòsofs, entre els quals Simplici, Eulami, Priscià, Damasci (el darrer president de l'escola) i altres van decidir anar a demanar protecció al rei persa Cosroes I el Just (que va pujar al tron el 531) però no la van obtenir i van tornar a l'imperi Bizantí el 533 després de què en un tractat de pau entre Bizanci i Pèrsia (probablement aquell mateix any) es va establir que podrien tornar sense patir represàlies i podrien seguir les seves practiques religioses ancestrals. Se sap que Simplici va viure algun temps i va ensenyar a Atenes. Va deixar algunes obres entre elles uns comentaris sobre les categories publicats a Venècia el 1499 sota el títol de, Σιμπλικίου διδασκαλου τοῦ μεγάλου σχόλια ἀπὸ φωνῆς αὐτοῦ εἰς τας Ἀριστοτέλους κατηγορίας, un cometari sobre Aristòteles, explicacions d'alguns llibres metafísics, un epítom sobre la Physica de Teofrast i una interpretació de l'Enchiridion ἐξήγησις εἰς τὸ Ἐπικτήτου ἐγχειρίδιον. Va restar pagà fins a la mort, però en la situació de tirania religiosa del seu temps no es va poder enfrontar directament a l'església.
- Simplikios nebo v latinské formě Simplicius (asi 490 – asi 560) byl jeden z posledních novoplatónských filosofů. V jeho spisech, zejména komentářích k Aristotelovi, se zachovalo mnoho citátů předsókratovských filosofů.
- Simplicio, griego: Σιμπλίκιος fue un filósofo y matemático bizantino.
- Simplikios oli kreikkalainen uusplatonilainen filosofi. Hän oli kotoisin Kilikiasta. Hän oli Ammonioksen ja Damaskioksen oppilas, ja yksi viimeisiä uusplatonikkoja. Kun Ateenan filosofikoulu oli vuonna 529 suljettu ja filosofian opetus kielletty, Damaskios, Simplikios, Priskianos ja neljä muuta filosofia etsivät vuonna 531 tai 532 turvapaikkaa Persian kuninkaan Khosrau I:n hovista. Heidän saamansa vastaanotto oli lämmin, mutta he huomasivat, että heidän oli mahdotonta elää "barbaarien" keskuudessa. Kahden vuoden päästä he palasivat Kreikkaan. Khosrau oli solminut tällöin keisari Justinianuksen kanssa rauhansopimuksen vuonna 533, ja sen ehtoihin kuului, että filosofit saavat palata koteihinsa ja jatkaa elämäänsä ajatuksenvapautta nauttien (Agathias ~ 30, 31). Palattuaan Persiasta Simplikios kirjoitti kommentaarioita Aristoteleen teoksiin Taivaasta, Fysiikka, Sielusta ja Kategoriat, sekä Epiktetoksen Käsikirjaan. Teokset ovat säilyneet. Simplikios ei ollut kovin omaperäinen ajattelija, mutta hänen tekemänsä filosofiset huomautukset olivat syvällisiä ja älykkäitä, ja hänen oppineisuutensa vakuuttavaa. Hänen kommentaarionsa ovat arvokkaita kreikkalaisen filosofian opiskelijoille, sillä ne sisältävät useita katkelmia vanhemmilta filosofeilta sekä hänen suorilta edeltäjiltään.
- Simplicios de Cilicie, philosophe néoplatonicien grec commentateur d'Aristote au VI s. , dans le cadre de l'école néoplatonicienne d'Athènes. En latin (Athènes est romaine de 86 av. J. -C. jusqu'à 529 apr. J. -C. et Alexandrie de 47 av. J. -C. jusqu'à 616 apr. J. -C. ) : Simplicius.
- Szimplikiosz görög filozófiai kommentár-író Alexandriában kezdte meg tanulmányait, ahol Ammóniosz Hermeiú, később Athénban Damaszkiosz volt a mestere. I. Justinianus bizánci császár 529-ben bezáratta az athéni filozófiai iskolákat, ekkor Szimplikiosz több társával együtt Perzsiába ment az uralkodó, I. Khoszrau meghívására. 533-ig tartózkodott itt, ezután visszament Athénba, s ránk maradt kommentárjait bizonyára ezután írta. Epiktétosz „Kézikönyvecske"-jéhez írott kommentárja még alexandriai tanulóéveinek nyomát őrzi. Arisztotelész munkáihoz készített kommentárjai időrendi sorrendben a következőek: „In Aristotelis de caelo commentaria"; „In Aristotelis Physicorum libros quattuor priores commentaria" (Arisztotelész Fizikájához írott kommentárok első négy könyve); „In Aristotelis categorias commentarium" (Arisztotelész Kategóriáihoz írott kommentár); In libros Aristotelis de anima commentaria" (Arisztotelésznek A lélekről szóló művéhez írott kommentárok). A kommentárok keletkezési sorrendje úgy állítható fel, hogy A lélek és a kategóriák kommentárja hivatkozik a Fizika-kommentárra (tehát későbbi annál), ez utóbbi pedig az égbolt-kommentárra hivatkozik. Ez utóbbi kommentár említi a perzsa Aborasz folyót, amelyet minden bizonnyal ott tartózkodása alatt ismert meg, tehát e művét 529 után készítette. Az újplatonikus Arisztotelész-kommentárok -tehát Szimplikiosz kommentárjai is- hagyományosan bevezetővel (prolegomena) kezdődnek. Ez három szerkezeti egységből épül fel: 1. általános bevezetés a filozófiába, 2. bevezetés Arisztotelész filozófiájának tanulmányozásához, 3. speciális bevezetés a kommentálandó munkához. Az 1. csoport felépítése nem mutat hagyományos szerkezetet. A 2. csoport tíz kérdést vet fel és válaszol is meg egyben: honnan származnak a legjelentősebb filozófiai iskolák megnevezései? hogyan csoportosítjuk Arisztotelész iratait? milyen filozófiai diszciplinák tanulmányozásával kezdjük meg Arisztotelész-tanulmányainkat? mi Arisztotelész filozófiai tanításának célja? milyen eszközöket használ a cél eléréséhez? mik a jellemzőek Arisztotelész előadásmódjára, stílusára? miért van az, hogy az arisztotelészi szövegek értelme sokszor homályos? mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak, aki az arisztotelészi szövegeket akarja tanulmányozni? milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az Arisztotelész-interpretátornak? mik azok a kérdések, amiket egy-egy arisztotelészi mű értelmezésekor eleve tisztázni kell? Az utolsó kérdés átvezet a 3. csoporthoz, amelynek fejtegetése hat további kérdés megválaszolásából áll: mi a célja a kommentálandó műnek? mi a haszna a mű ismeretének? mi a mű felépítése? hogyan értelmezzük a mű címét? hogyan érveljünk a mű eredeti mivolta mellett? hogyan osszuk a művet fejezetekre? Nem mindegyik prolegomena tartalmazza az összes szerkezeti egységet -Szimplikiosz Fizika-kommentárja például a 3. csoporttal kezdődik-, de nincs a prolegomenáknak olyan része, amely ne a felsorolt egységek valamelyikéhez tartotnék. Módszertanilag nem rögzített, hogy melyek az arisztotelészi szöveg kommentálandó részei, de a munkák menetéből világosan látható, hogy azok a bővebb magyarázatot igénylő félmondatok, amelyekre egy-egy arisztotelészi mondat felbontható. Az újplatonizmus látásmódjának megfelelően Szimplikiosz eleve feltételezte, hogy Platón, Arisztotelész és az újplatonikusok filozófiai tanításai fogalmilag azonosak, az eltérések terminológiaiak, illetve egyszerű félreértésen alapszanak. A Fizika- és a De caelo-kommentárt bőséges Parmenidész, Empedoklész, Anaxagorasz stb. idézetei és parafrázisai a preszókratikus filozófia egyik legjobb forrásává teszik.
- Simplicius, afkomstig uit Cilicië, was een van de laatste neoplatonisten. Hij was een leerling van Ammonius Hermiae en van Damascius.
- Simplício da Cilícia, foi um filósofo neoplatônico do século VI d.C. Teve à sua disposição a biblioteca da academia de Platão, e por conta de seus comentários, diversos fragmentos dos pré-socráticos chegaram a nós.
- Симпли́кий Килики́йский (Σιμπλίκιος ὁ Κῐλίκιος), античный философ-неоплатоник, представитель Афинской школы неоплатонизма. Учился в Александрии у Аммония Гермия, затем переехал в Афины, где стал учеником Дамаския, философию которого полностью разделял. Преподавал в Платоновской Академии, до 529, когда Академия была закрыта по распоряжению императора Юстиниана. В 531 вместе со схолархом Академии Дамаскием и пятью другими академиками Симпликий выехал в Персию ко двору царя Хосрова I, но вскоре, по персидскому договору с Византией, вернулся и с 532/533 жил в Харране, на восточной окраине империи.
- Simplikios, från Kilikien, var en av de sista nyplatonska filosoferna, levde under 500-talet, samt var elev till Ammonios Hermiae och Damaskius. Till följd av att akademin i Aten stängdes 529 varjämte undervisning i filosofi förbjöds, lämnade Simplikios, Damaskius, Priskianos och fyra andra landet 531 eller 532, och tog sin tillflykt hos Khusrov I Anushirvan, kung av Persien, men, fastän de emottogs hjärtligt, ansåg de sig inte kapabla att uthärda en fortsatt vistelse bland dem de betraktade som barbarer. Innan två år hade förflutit, hade de återvänt till Grekland. I sitt fredsfördrag med Justinian krävde Khusrov uttryckligen att de sju filosoferna i fråga skulle medges rätt att återkomma till sina hem och rätt till fortsatt samvetsfrihet (Agathias ~ 30, 31). Efter sin hemkomst från Persien, skrev Simplikios kommentarer till Aristoteles’ De coelo, Physica, De anima och Categoriae, vilka, jämte kommentarer över Enchiridion av Epiktetos, har bevarats. Simplikios var ingen originell tänkare, men hans anmärkningar är eftertänksamma och intelligenta, och hans lärdom omfattande. För studenter i den grekiska filosofin är hans kommentarer ovärderliga, eftersom de innehåller många fragment från äldre filosofer likväl som från hans mera samtida föregångare.
|
| rdfs:comment
|
- Simplicius of Cilicia, lived c. 490-c. 560 AD, was a disciple of Ammonius and Damascius, and was one of the last of the Neoplatonists. He was one of the pagan philosophers persecuted by Justinian in the early 6th century, and was forced for a time to seek refuge in the Persian court, before being allowed back into the empire. He wrote extensively on the works of Aristotle.
- Simplikios (* um 490; † um 560) war ein spätantiker griechischer Philosoph im Oströmischen Reich.
- Simplici (Simplicius, Σιμπλίκιος) fou un filòsof grec nadiu de Cilícia, deixeble d'Ammoni, un dels darrers membres de l'escola neoplatònica que va tractar de mantenir l'antiga mitologia grega contra l'expansió del cristianisme. Els edictes imperials contra els cultes pagans al segle V van afectar sèriament la filosofia grega. Atenes va conservar temples i imatges més temps que altres ciutats.
- Simplikios nebo v latinské formě Simplicius (asi 490 – asi 560) byl jeden z posledních novoplatónských filosofů. V jeho spisech, zejména komentářích k Aristotelovi, se zachovalo mnoho citátů předsókratovských filosofů.
- Simplicio, griego: Σιμπλίκιος fue un filósofo y matemático bizantino.
- Simplikios oli kreikkalainen uusplatonilainen filosofi. Hän oli kotoisin Kilikiasta. Hän oli Ammonioksen ja Damaskioksen oppilas, ja yksi viimeisiä uusplatonikkoja. Kun Ateenan filosofikoulu oli vuonna 529 suljettu ja filosofian opetus kielletty, Damaskios, Simplikios, Priskianos ja neljä muuta filosofia etsivät vuonna 531 tai 532 turvapaikkaa Persian kuninkaan Khosrau I:n hovista.
- Simplicios de Cilicie, philosophe néoplatonicien grec commentateur d'Aristote au VI s. , dans le cadre de l'école néoplatonicienne d'Athènes. En latin (Athènes est romaine de 86 av. J. -C. jusqu'à 529 apr. J. -C. et Alexandrie de 47 av. J. -C. jusqu'à 616 apr. J. -C. ) : Simplicius.
- Szimplikiosz görög filozófiai kommentár-író Alexandriában kezdte meg tanulmányait, ahol Ammóniosz Hermeiú, később Athénban Damaszkiosz volt a mestere. I. Justinianus bizánci császár 529-ben bezáratta az athéni filozófiai iskolákat, ekkor Szimplikiosz több társával együtt Perzsiába ment az uralkodó, I. Khoszrau meghívására. 533-ig tartózkodott itt, ezután visszament Athénba, s ránk maradt kommentárjait bizonyára ezután írta.
- Simplicius, afkomstig uit Cilicië, was een van de laatste neoplatonisten. Hij was een leerling van Ammonius Hermiae en van Damascius.
- Simplício da Cilícia, foi um filósofo neoplatônico do século VI d.C. Teve à sua disposição a biblioteca da academia de Platão, e por conta de seus comentários, diversos fragmentos dos pré-socráticos chegaram a nós.
- Симпли́кий Килики́йский (Σιμπλίκιος ὁ Κῐλίκιος), античный философ-неоплатоник, представитель Афинской школы неоплатонизма. Учился в Александрии у Аммония Гермия, затем переехал в Афины, где стал учеником Дамаския, философию которого полностью разделял.
- Simplikios, från Kilikien, var en av de sista nyplatonska filosoferna, levde under 500-talet, samt var elev till Ammonios Hermiae och Damaskius.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
