The 'Siege of Belgrade' (or Nándorfehérvár) occurred from July 4 to July 22, 1456. After the fall of Constantinople in 1453, Ottoman sultan Mehmed II was rallying his resources in order to subjugate the Kingdom of Hungary. His immediate objective was the border fort of the town of Belgrade (in old Hungarian Nándorfehérvár). John Hunyadi, a Hungarian nobleman and warlord, who had fought many battles against the Ottomans in the previous two decades, prepared the defense of the fortress.

PropertyValue
dbpedia-owl:Event/date
  • 1456-07-22 (xsd:date)
dbpedia-owl:MilitaryConflict/causalties
  • About 10,000
dbpedia-owl:MilitaryConflict/combatant
  • Kingdom of Hungary
    Serbs
    European Crusaders
dbpedia-owl:MilitaryConflict/partOf
dbpedia-owl:MilitaryConflict/place
dbpedia-owl:MilitaryConflict/result
  • Decisive Christian victory
dbpedia-owl:MilitaryConflict/strength
  • About 100,000
  • About 57,000
dbpedia-owl:causalties
  • About 10,000
dbpedia-owl:combatant
  • Kingdom of Hungary
    Serbs
    European Crusaders
dbpedia-owl:date
  • 1456-07-22 (xsd:date)
dbpedia-owl:partOf
dbpedia-owl:place
dbpedia-owl:result
  • Decisive Christian victory
dbpedia-owl:strength
  • About 100,000
  • About 57,000
dbpedia-owl:thumbnail
dbpprop:abstract
  • The 'Siege of Belgrade' (or Nándorfehérvár) occurred from July 4 to July 22, 1456. After the fall of Constantinople in 1453, Ottoman sultan Mehmed II was rallying his resources in order to subjugate the Kingdom of Hungary. His immediate objective was the border fort of the town of Belgrade (in old Hungarian Nándorfehérvár). John Hunyadi, a Hungarian nobleman and warlord, who had fought many battles against the Ottomans in the previous two decades, prepared the defense of the fortress. The siege eventually escalated into a major battle, during which Hunyadi led a sudden counterattack that overran the Turkish camp, ultimately compelling the wounded Sultan Mehmet II to lift the siege and retreat. The siege of Belgrade has been characterized as having "decided the fate of Christendom". 'The Noon Bell' Pope Callixtus III ordered the bells of every European church to be rung every day at noon, as a call for believers to pray for the defenders of the city. However, in many countries (like England and Spanish kingdoms), news of the victory arrived before the order, and the ringing of the church bells at noon thus transformed into a commemoration of the victory. The Popes didn't withdraw the order, and Catholic (and the older Protestant) churches still ring the noon bell in the Christian world to this day.
  • Die Belagerung Belgrads vom 4. Juli bis zum 22. Juli 1456 war ein erster Versuch der Osmanen, nach Mitteleuropa vorzudringen. Nach der Eroberung von Konstantinopel versuchte Sultan Mehmed II. , das Königreich Ungarn in einem Blitzfeldzug zu unterwerfen. Sein erstes Ziel war die starke Grenzfestung von Belgrad (altungarisch Nándorfehérvár). Johann Hunyadi, ein ungarischer Adeliger und Krieger walachisch-serbischer Herkunft hatte an mehreren Feldzügen gegen die Türken teilgenommen und führte die Verteidiger an. Die erfolgreiche Verteidigung der Stadt, die mit einer militärischen Katastrophe für die Türken endete, bewahrte das ungarische Reich fürs erste vor einer weiteren direkten Konfrontation mit der Hauptstreitmacht eines der mächtigsten Reiche der damaligen Zeit.
  • Aquest article tracta del setge de Nándorfehérvár (o Belgrad) de 1456, però la ciutat també va ser assetjada el 1444, el 1521, el 1718 i el 1788. Després de la caiguda de Constantinoble el 1453, el sultà otomà Mehmet II va preparar una ofensiva per sotmetre el Regne d'Hongria. El seu objectiu immediat va ser la fortificació fronterera de la ciutat de Belgrad (en hongarès antic Nándorfehérvár). János Hunyadi, un noble guerrer hongarès que provenia del llinatge valac, es dir romanès, i que ja havia actuat en moltes batalles contra els otomans en les dues dècades anteriors, esperava que es produís aquest atac. El setge finalment es va convertir en una gran batalla, durant la qual Hunyadi va dirigir un sobtat contraatac que va arrasar el campament turc i va obligar el sultà Mehmet II, ferit en l'atac, a aixecar el setge i retirar-se. Es diu que el setge de Belgrad va decidir el destí de la Cristiandat. Les campanades de migdia ordenades pel papa Calixt III commemoren la victòria del món cristià fins a dia d'avui.
  • Obléhání Bělehradu (Nándorfehérvár) se odehrálo 4. července až 22. července 1456. Maďaři pod vedením Jana Hunyadyho odrazili turecké obléhatele. Jeho spojencem byl františkánský kněz Jan Kapistránský.
  • Después de la caída de Constantinopla en 1453, el sultán otomano Mehmed II estaba planeando someter el Reino de Hungría. Su objetivo inmediato fue el fuerte fronterizo de la ciudad de Belgrado (en antiguo húngaro Nándorfehérvár). János Hunyadi, un noble rumano y señor de la guerra proveniente del linaje valaquiano, que peleó en muchas batallas contra los otomanos en las dos anteriores décadas, esperaba que ocurriera dicho ataque. El asedio finalmente se convirtió en una gran batalla, durante la cual Hunyadi dirigió un repentino contraataque que arrasó el campamento turco, obligando al herido sultán Mehmed II a levantar el asedio y retirarse. El asedio de Belgrado "decidió el destino de la Cristiandad". Las campanas de medianoche ordenadas por el Papa Calixto III conmemoran la victoria en el mundo cristiano hasta el día de hoy.
  • Belgradin piiritys tarkoittaa erityisesti ottomaanien hyökkäystä kaupunkiin vuonna 1456. Kaupunkia on piiritetty myös vuosina 1444, 1521, 1718 ja 1788. Konstantinopolin jouduttua ottomaanien käsiin 1453 heidän johtajansa sulttaani Mehmed II keräsi voimia käydäkseen Unkarin kuningaskunnan kimppuun. Ensimmäinen hyökkäyskohde oli suuri linnoitus Belgradissa (silloiselta nimeltään Nándorfehérvár). Aatelismies ja sotapäällikkö János Hunyadi - joka oli silloin Unkarin eteläisten provinssien kuvernööri, sekä Unkarin valtionhoitaja vuosina 1446-1452 - oli käynyt useita taisteluita ottomaaneja vastaan 1430- ja 1440-luvuilla, joten hän tunsi näiden sotimistaktiikan sekä tiesi, että minkälaista ja minkä mittaista hyökkäystä oli odotettavissa. Piiritys johti lopulta laajamittaiseen taisteluun, jossa Hunyadi johti joukkonsa äkilliseen vastahyökkäykseen turkkilaisten leiriin ja lopulta pakotti haavoittuneen sulttaanin lopettamaan piirityksen ja vetääntymään. Sanotaan että Belgradin piiritys "ratkaisi kristinuskon kohtalon Euroopassa". Tapa soittaa tuomiokirkkojen kelloja 12 aikaan oli paavi Calixtus III:n keksimä tapa kunnioittaa tämän taistelun lopputulosta. Tapa on säilynyt nykypäivään asti. Belgradin piiritykseen osallistui noin satatuhatta ottomaania, joista 50 000 sai surmansa. Kaupunkia puolusti 75 000 miehen joukko, josta vain 10 000 menehtyi.
  • Le siège de Belgrade a eu lieu du 4 juillet au 22 juillet 1456. Après la chute de Constantinople en 1453, le sultan ottoman Mehmed II rassemblait des forces en vue de conquérir le Royaume de Hongrie. Son objectif immédiat était de s'emparer de la forteresse de la ville de Belgrade. Jean Hunyadi, un noble hongrois seigneur de Coumanie, qui s'était déjà battu pendant deux décennies contre les Ottoman, s'attendait à leur attaque. Le siège de Belgrade se transforma en une bataille majeure, au cours de laquelle Hunyadi conduisit une contrattaque qui submergea le camp turc, contraignant le sultan Mehmed II à lever le siège et à battre en retraite. Selon le pape Calixte III, ce siège « décida du sort de la Chrétienté ».
  • A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket. II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért. 2006. július 22-én a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára emlékeztünk.
  • Dopo la caduta di Costantinopoli nel 1453, che aveva messo fine all'Impero Romano d'Oriente, il sultano ottomano Mehmed II stava preparando le sue forze per conquistare il Regno d'Ungheria. Il suo primo obbiettivo era catturare il forte di Belgrado (in ungherese antico Nándorfehévár), città allora sul confine. Ad aspettarlo c'era János Hunyadi, un nobile di discendenza vallacca che combatteva contro i Turchi da due decenni. L'assedio si trasformò in una battaglia di grandi dimensioni che Hunyadi terminò con un improvviso contrattacco che conquistò il campo turco, costringendo il sultano, già ferito, a togliere l'assedio e ritirarsi. Si dice che l'assedio di Belgrado decise la sorte della cristianità. La campana di mezzogiorno fu ordinata durante l'assedio da Papa Callisto III per invitare i credenti a pregare per la vittoria e ancora oggi ricorda la vittoria in tutto il mondo.
  • Bitwa pod Belgradem – bitwa wojsk węgierskich dowodzonych przez Jana Hunyadyego z wojskami osmańskimi dowodzonymi przez Mehmeda II. Bitwa zakończyła się zwycięstwem wojsk węgierskich, co powstrzymało ekspansję osmańską na Węgry.
  • Bătălia de la Belgrad din anul 1456 a fost un asediu al oraşului Belgrad, în care o armată a Imperiului Otoman, condusă de sultanul Mehmed al II-lea, a atacat o armată condusă de Ioan Huniade, pe atunci regent al Ungariei, care a apărat cetatea Belgradului. După căderea Constantinopolului, Imperiul Otoman condus de sultanul Mehmed al II-lea şi-a continuat expansiunea teritorială în Europa, pregătindu-se să cucerească entitatea statală următoare, Regatul Ungariei. Deşi Ţara Românească şi Moldova erau la timpul respectiv ţări vasale Porţii Otomane, pătrunderea în Europa de pe teritoriile celor două provincii istorice româneşti prin cucerirea Transilvaniei ar fi fost dificil de efectuat datorită graniţelor naturale ale Carpaţilor Orientali şi Meridionali, lungimii "traseului" şi, mai ales, datorită organizării sociale, economice, administrative şi militare a Principatului Transilvania, care ar fi fost o entitate statală mult prea greu de învins. Ca atare, calea firească de urmat a fost prin teritoriul Serbiei de azi, a cărei mare parte fusese deja cucerită şi se afla deja sub stăpânire otomană. Singura piedică reală era cetatea de frontieră (în maghiară végvár) a oraşului Belgrad (în maghiară Nándorfehérvár), aflat la acea dată sub stăpânire maghiară. Regentul Ungariei de atunci, Ioan Huniade, membru de seamă al familiei Huniade, având experienţa de peste două decenii de lupte împotriva otomanilor, se aşteptase şi se pregătise corespunzător şi îndelung împotriva acestui atac. Asediul s-a transformat într-o bătălie de mare importanţă, în al cărui final Ioan a condus un contraatac spontan care a învăluit tabăra turcească, sultanul însuşi fiind rănit şi scăpând cu viaţă cu greutate. S-a spus atunci că "bătălia de la Belgrad a decis soarta lumii creştine". În cinstea victoriei, Papa Calixt al III-lea a cerut ca fiecare biserică să tragă clopotele la prânz, obicei păstrat şi astăzi în toată lumea creştină.
  • Belägringen av Belgrad var en belägring av den då ungerska staden Belgrad, försvarad av fursten János Hunyadi, av osmanska styrkor under ledning av sultan Mehmet II år 1456. Osmanerna lyckades göra intåg i staden men drevs på flykt efter ett bakhåll och segern var ungrarnas.
  • Bu madde Belgrad veya Nándorfehérvár'ın 1456 kuşatması ile ilgilidir, kale aynı zamanda 1444, 1521, 1718 ve 1788 yıllarında da kuşatılmıştır. 1453'de İstanbul'un fethinden sonra, Osmanlı sultanı Fatih Sultan Mehmet Macaristan Krallığı'nı hükmü altına almak için güçlerini toplamaktaydı. En acil hedefi Belgrad (eski Macarca Nándorfehérvár) kasabasının sınır kalesiydi. Önceki yirmi yıllık süreçte Osmanlı ile birçok savaşta bulunmuş, Valak soyundan soylu ve savaşçı lider olan, János Hunyadi, sadece bir saldırı bekliyordu. Kuşatma sonunda büyük bir savaşa dönüştü. Hunyadi'nin komutasındaki ani karşı saldırı ile Osmanlı kampını istila etmesi sonucunda, yaralanan Fatih Sultan Mehmet kuşatmayı kaldırmak ve geri dönmek zorunda kaldı. Belgrad kuşatması "Hristiyanlığın kaderini belirlemiştir". Papa III. Callixtus tarafından emredilen öğle çanı, Hristiyan dünyasında bu galibiyeti anmak için kullanılmaktadır.
  • 貝爾格萊德之圍，指1456年奥斯曼帝国围攻匈牙利要塞貝爾格萊德的一次战役，匈牙利军队在名将匈雅提·亚诺什的带领下打败对手。 在1453年攻陷东罗马帝国首都君士坦丁堡之後，奥斯曼帝国苏丹穆罕默德二世继续向东欧扩张，集中力量征討匈牙利王國，这时他面对的第一个目標，就是匈牙利王国东部边境要塞（匈牙利语称为végvár）貝爾格萊德（当时称为Nándorfehérvár）。当时负责守卫要塞的匈雅提·亚诺什是一位有瓦拉幾亞血統的匈牙利貴族和軍閥，他在之前二十年里与奥斯曼土耳其军队多次交手，此次贝尔格莱德之战恰是他期望已久的一次摊牌。 圍城最終演变成激战。期間，处于守势的匈雅提·亚诺什发动了一次出其不意的逆袭，直捣土耳其军营，使形势发生戏剧性逆转，最終迫使受傷的穆罕默德二世放弃包围，全线撤退。貝爾格萊德一役“挽救了基督教命運”。 為紀念這次勝利，教皇卡利克斯特三世下令教堂在中午鸣鐘。这个习惯在基督教世界一直持续到今天。
dbpprop:caption
  • The heroism of Titus Dugovics, 19th century Hungarian painting
dbpprop:casualties
  • About 10,000
  • About 75,000
dbpprop:combatant
dbpprop:commander
dbpprop:conflict
  • Siege of Belgrade
dbpprop:date
  • July 4 – July 22, 1456
dbpprop:hasPhotoCollection
dbpprop:partof
dbpprop:place
dbpprop:reference
dbpprop:result
  • Decisive Christian victory
dbpprop:strength
  • About 100,000
  • About 57,000
dbpprop:wikiPageUsesTemplate
dbpprop:wordnet_type
rdf:type
rdfs:comment
  • The 'Siege of Belgrade' (or Nándorfehérvár) occurred from July 4 to July 22, 1456. After the fall of Constantinople in 1453, Ottoman sultan Mehmed II was rallying his resources in order to subjugate the Kingdom of Hungary. His immediate objective was the border fort of the town of Belgrade (in old Hungarian Nándorfehérvár). John Hunyadi, a Hungarian nobleman and warlord, who had fought many battles against the Ottomans in the previous two decades, prepared the defense of the fortress.
  • Die Belagerung Belgrads vom 4. Juli bis zum 22. Juli 1456 war ein erster Versuch der Osmanen, nach Mitteleuropa vorzudringen. Nach der Eroberung von Konstantinopel versuchte Sultan Mehmed II. , das Königreich Ungarn in einem Blitzfeldzug zu unterwerfen. Sein erstes Ziel war die starke Grenzfestung von Belgrad (altungarisch Nándorfehérvár).
  • Aquest article tracta del setge de Nándorfehérvár (o Belgrad) de 1456, però la ciutat també va ser assetjada el 1444, el 1521, el 1718 i el 1788. Després de la caiguda de Constantinoble el 1453, el sultà otomà Mehmet II va preparar una ofensiva per sotmetre el Regne d'Hongria. El seu objectiu immediat va ser la fortificació fronterera de la ciutat de Belgrad (en hongarès antic Nándorfehérvár).
  • Obléhání Bělehradu (Nándorfehérvár) se odehrálo 4. července až 22. července 1456. Maďaři pod vedením Jana Hunyadyho odrazili turecké obléhatele. Jeho spojencem byl františkánský kněz Jan Kapistránský.
  • Después de la caída de Constantinopla en 1453, el sultán otomano Mehmed II estaba planeando someter el Reino de Hungría. Su objetivo inmediato fue el fuerte fronterizo de la ciudad de Belgrado (en antiguo húngaro Nándorfehérvár). János Hunyadi, un noble rumano y señor de la guerra proveniente del linaje valaquiano, que peleó en muchas batallas contra los otomanos en las dos anteriores décadas, esperaba que ocurriera dicho ataque.
  • Belgradin piiritys tarkoittaa erityisesti ottomaanien hyökkäystä kaupunkiin vuonna 1456. Kaupunkia on piiritetty myös vuosina 1444, 1521, 1718 ja 1788. Konstantinopolin jouduttua ottomaanien käsiin 1453 heidän johtajansa sulttaani Mehmed II keräsi voimia käydäkseen Unkarin kuningaskunnan kimppuun. Ensimmäinen hyökkäyskohde oli suuri linnoitus Belgradissa (silloiselta nimeltään Nándorfehérvár).
  • Le siège de Belgrade a eu lieu du 4 juillet au 22 juillet 1456. Après la chute de Constantinople en 1453, le sultan ottoman Mehmed II rassemblait des forces en vue de conquérir le Royaume de Hongrie. Son objectif immédiat était de s'emparer de la forteresse de la ville de Belgrade. Jean Hunyadi, un noble hongrois seigneur de Coumanie, qui s'était déjà battu pendant deux décennies contre les Ottoman, s'attendait à leur attaque.
  • A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket. II.
  • Dopo la caduta di Costantinopoli nel 1453, che aveva messo fine all'Impero Romano d'Oriente, il sultano ottomano Mehmed II stava preparando le sue forze per conquistare il Regno d'Ungheria. Il suo primo obbiettivo era catturare il forte di Belgrado (in ungherese antico Nándorfehévár), città allora sul confine. Ad aspettarlo c'era János Hunyadi, un nobile di discendenza vallacca che combatteva contro i Turchi da due decenni.
  • Bitwa pod Belgradem – bitwa wojsk węgierskich dowodzonych przez Jana Hunyadyego z wojskami osmańskimi dowodzonymi przez Mehmeda II. Bitwa zakończyła się zwycięstwem wojsk węgierskich, co powstrzymało ekspansję osmańską na Węgry.
  • Bătălia de la Belgrad din anul 1456 a fost un asediu al oraşului Belgrad, în care o armată a Imperiului Otoman, condusă de sultanul Mehmed al II-lea, a atacat o armată condusă de Ioan Huniade, pe atunci regent al Ungariei, care a apărat cetatea Belgradului. După căderea Constantinopolului, Imperiul Otoman condus de sultanul Mehmed al II-lea şi-a continuat expansiunea teritorială în Europa, pregătindu-se să cucerească entitatea statală următoare, Regatul Ungariei.
  • Belägringen av Belgrad var en belägring av den då ungerska staden Belgrad, försvarad av fursten János Hunyadi, av osmanska styrkor under ledning av sultan Mehmet II år 1456. Osmanerna lyckades göra intåg i staden men drevs på flykt efter ett bakhåll och segern var ungrarnas.
  • Bu madde Belgrad veya Nándorfehérvár'ın 1456 kuşatması ile ilgilidir, kale aynı zamanda 1444, 1521, 1718 ve 1788 yıllarında da kuşatılmıştır. 1453'de İstanbul'un fethinden sonra, Osmanlı sultanı Fatih Sultan Mehmet Macaristan Krallığı'nı hükmü altına almak için güçlerini toplamaktaydı. En acil hedefi Belgrad (eski Macarca Nándorfehérvár) kasabasının sınır kalesiydi.
rdfs:label
  • Siege of Belgrade
  • Belagerung von Belgrad (1456)
  • Setge de Belgrad
  • Obléhání Bělehradu
  • Sitio de Belgrado
  • Belgradin piiritys
  • Siège de Belgrade (1456)
  • Nándorfehérvári diadal
  • Assedio di Belgrado (1456)
  • Bitwa pod Belgradem
  • Bătălia de la Belgrad din 1456
  • Belägringen av Belgrad
  • Belgrad kuşatması
  • 貝爾格萊德之圍
owl:sameAs
skos:subject
foaf:depiction
foaf:name
  • Siege of Belgrade
foaf:page
is dbpprop:engagments of
is dbpprop:history of
is dbpprop:redirect of
is owl:sameAs of