| dbpprop:abstract
|
- Saint Archbishop Sava, baptised name Rastko Nemanjić was the youngest son of Serbian ruler Stefan Nemanja, Eastern Orthodox monk, first arhibishop of Serbian Orthodox Church, diplomat, writer, law giver and foundator of several important medieval monasteries. He is consider one of the most important figures of Serbian history and he is canonized and venerated by Serbian Orthodox Church.
- Der Heilige Sava von Serbien ist ein Heiliger der christlichen Orthodoxie, war ein bedeutender serbischer Aufklärer, orthodoxer Erzbischof und Verfasser des ersten serbischen Gesetzbuches. Sein Gedenktag ist der 14. Januar nach dem Julianischen Kalender oder der 27. Januar nach dem Gregorianischen Kalender.
- Sant Sava,, fou el primer arquebisbe de Sèrbia, i el sant més important de l'Església Ortodoxa Sèrbia, de la que se'n considera el fundador. Originalment fou el príncep Rastko Nemanjitx, fill de Stefan Nemanja, governant i fundador de l'estat medieval serbi, i germà de Stefan El Primercoronat, primer rei de Sèrbia. Després de la seva mort a Veliko Tarnovo el 1359, fou proclamat sant i esdevingué símbol de la identitat sèrbia. Dos segles més tard, l'otomà Sinan Pasha castigà la revolta sèrbia de Banat, el 1594, ordenant el trasllat de les relíquies de Sant Sava que es guardàven al Monestir de Mileševa fins a Belgrad, on foren cremades al turó de Vracar el 27 d'abril d'aquell mateix any. En el seu honor està consagrada la Catedral de Sant Sava, el temple ortodox de l'est més gran al món, situat a Belgrad, la capital de Sèrbia
- San Sava,, fue el primer arzobispo de Serbia, y uno de los santos más importantes de la Iglesia Ortodoxa Serbia, de la que se considera el fundador, porque gracias a él la Iglesia Serbia oficialmente recibió autocefalía de la iglesia matriz, la de Constantinopla. Originalmente fue príncipe y se llamaba Rastko Nemanjic. Fue un hijo de Stefan Nemanja, gobernante y fundador del estado medieval serbio, y un hermano de Stefan El Primercoronado, primer rey de Serbia.
- San Sava,, fue el primer arzobispo de Serbia, y uno de los santos más importantes de la Iglesia Ortodoxa Serbia, de la que se considera el fundador, porque gracias a él la Iglesia Serbia oficialmente recibió autocefalía de la iglesia matriz, la de Constantinopla. Originalmente fue príncipe y se llamaba Rastko Nemánjich. Fue un hijo de Stefan Nemanja, gobernante y fundador del estado medieval serbio, y un hermano de Stefan El Primercoronado, primer rey de Serbia.
- Saint Sava de Serbie, dans le monde Rastko Nemanjić est le cadet des fils du grand duc Stefan Nemanja. Il est né aux alentours de 1169 et il est mort le 14 janvier 1236. Il est le père de l'Église serbe et le plus populaire des saints de Serbie. L'Église le fête le 14 janvier.
- Fájl:Der Heilige Sava von Serbien. jpg Szent Száva Szent Száva - Rastko Nemanjić (1175 körül – 1235), szerzetesi nevén Száva a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító, Stefan Nemanja szerb zsupán legkisebb fia. Az önálló Szerb Ortodox Egyház megalapítója, továbbá az első érsek, író, fordító és törvényíró: bizánci törvénykönyvet fordított az egyházi életről, kolostori szabályzatot és egyházi költeményeket írt. A bizánci műveltség szellemében nevelkedett, erősen vonzódott a szerzetesi életmódhoz. 1192-ben a Szent Hegyre, az Athosz-hegyathosi Vatopédi kolostorba vonult, itt vette fel a Száva szerzetesi nevet. Az időközben apja lemondott a trónról és szerzetesként Simeon nevet vette fel. Közösen 1198-ban szerb kolostorként újra alapítják Hilandart az Athosz-hegyen (Jelenleg a szerbek legnagyobb zarándokhelye). Itt a külvilágtól szinte teljesen elzárva még 1198-ban összeállította a Hilandari Tipikont (kolostori szabályzatot). Csak 1208-ban tért vissza Szerbiába és székhelyét Studenicai kolostorba helyezi át és vezető szerepet vállal a szerbiai egyház életében. Összeállítja a Studenicai Tipikont, ennek részeként írja meg az első szerb irodalmi művet "Szent Simeon életét", valamint összeállítja Szent Simeon liturgiáját. Kialakítja a szerb egyház szervezetét, nyolc püspökséget alapít, rendezi a kolostorok működését, iskolákat és kórházakat hoz létre a kolostorokon belül, összeállítja az első szerb jogszabály-gyűjteményt a Zakonopravilo-t (Nomokanon). Munkássága nyomán fejlődésnek indult a középkori szerb írásbeliség; az egyházi irodalom fordításával elősegítette a szerb irodalmi nyelv kialakulását és megerősíti ortodox vallásában az ország népét. 1219-ben a niceai egyházfőktől érseki rangot és fölhatalmazást kapott a független Szerb Ortodox Egyház megalapítására, a pátriárka az első szerb érsekké szenteli fel. 1220-ban a pápától engedélyt kap arra, hogy a szerb ortodox érsek áldja meg a szerb király koronáját. Szentföldről való visszatértében, a bolgár fővárosban Veliko Trnovo-ban halt meg 1235-ben, az útja során megalapította a Kármel hegyen lévő Ákonban Szent György és a Sínai-hegyen Szent János kolostorát. 1237-ben Vladislav szerb király a dél-nyugat szerbiai Mileševa kolostorba viteti át Szent Száva ereklyéit, amit 1594-ben Szinán török pasa a bánáti szerbek lázadását megtorlandó a Belgrád melletti Vracsar mezején nyilvánosan elégetteti Szent Száva ereklyéit ennek emlékére később itt építették fel a Szent Száva-templomot Tevékenységének eredményeként megerősítette ortodox vallásában az ország népét és Szerbia civilizációs forradalmon ment át, melynek eredményeként az individuális szerb kultúra az európai kultúrák családjának egyik tagjává vált, s a kor legfejlettebb bizánci (balkáni) műveltségét közvetítő keleti kereszténységgel kapcsolódott össze. A szentéletű államférfi nagy életművet hagyott maga után: a kolostori életet szabályozó tipikonokat, apja, Szent Simon életrajzát (Litija svetog Simeona), kánonjogi összeállításokat (Nomokanon - Krmčija), liturgikus műveket, vallásos himnuszokat. A szerbség legkedveltebb középkori személyiségét ma is a legnagyobb szentként tisztelik, Szent Száva a szerb oktatás és a kultúra védőszentje lett. Ünnepe, január 27-e munkaszüneti nap a szerbiai iskolákban.
- San Sava, al secolo principe Rastko Nemanjić (Растко Немањић) (figlio del condottiero e fondatore dello Stato medievale serbo Stefano Nemanja e fratello del primo re serbo Stefano Prvovenčani), fu il primo arcivescovo serbo nonché una figura di spicco nel panorama politico e culturale dell'epoca. Viene venerato come santo dalla Chiesa ortodossa serba. La sua figura è stata considerata così importante nella Serbia medioevale che esistono più una decina di Vite, scritte tra il 1200 e il 1350, che narrano la sua biografia Terzogenito della famiglia reale e dotato fin dall'infanzia di una buona educazione, rinunciò a 17 anni all’incarico paterno di governare la regione di Hum per rifugiarsi, nascostamente dai genitori, nel monastero russo-ortodosso di S. Panteleimon del Monte Athos, dove fu ordinato monaco con il nome di Sava, in onore di San Sava il Grande, fondatore del monachesimo palestinese. Vani furono i tentativi da parte dei suoi genitori di farlo tornare alla propria casa. Nel 1197 si trasferì nel monastero greco di Vatopedi, sempre presso il monte Athos e lì lo raggiunse il padre Stefano Nemanja. Verso la fine di quello stesso anno fu inviato dai monaci dell'Athos in missione diplomatica a Costantinopoli dove ottenne da Alessio III il permesso di tornare ad occupare il monastero abbandonato di Hilandar, cosa che Sava fece con il padre e con alcuni altri monaci nel 1198 ristrutturandolo e facendolo tornare a essere uno dei monasteri più importanti per la vita monastica serba. Il padre di San Sava fu ordianto monaco con il nome di Simeone, nome con cui più tardi fu canonizzato a santo, e morì il 13 febbraio 1200. Dopo la dipartita del padre, Sava si ritirò a vita ascetica nel monastero di Kareya, da lui stesso costruito alla fine del 1200. Lì scrisse i tipici di Kareya, regole monastiche in lingua serba che dovevano servire a dirigere sia il nuovo monastero che quello di Hilandar. In quegli stessi anni fu ordinato sacerdote e, poco tempo dopo, archimandrita dai tre vescovi della regione. I riflessi politici della caduta di Costantinopoli nel 1204 si fecero risentire anche nelle comunità del Monte Athos, destabilizzandole: in tale clima Sava decise nel 1208 di abbandonare quel luogo e di rifugiarsi nel monastero di Studenica, costruito nel 1190 dal padre, diventandone egumeno. In seguito alle divergenze religiose intercorse con il proprio fratello, che diventato Re aveva sposato una nobile veneziana e si era avvicinato alla Chiesa di Roma, Sava fu costretto ad abbandonare Studenica per tornare nel 1216 a rifugiarsi sul Monte Athos, da dove si mosse per Nicea nel 1219 per essere consacrato in quella che era allora diventata la capitale dell'Impero bizantino, arcivescovo di Serbia dall'imperatore Teodoro I: da quel momento venne a formarsi la Chiesa ortodossa serba che, a seguito dell'elevazione di Saba sul soglio arcivescovile, si distaccò, non senza provocare attriti da quella bulgara. Di ritorno da Nicea, decise di stabilire la sede del proprio arcivescovado nella città di Zica, di cui lui stesso aveva promosso la costruzione pochi anni prima. Appena insediatosi convocò un concilio nel quale condanno le tesi dell'eresia bogomila, che in quegli anni si stava espandendo nelle campagne serbe dopo aver coinvolto gran parte dell'Impero bizantino. Successivamente, insieme al fratello Prvovenčani, si impegnò in un'opera di riavvicinamento alla Chiesa romana dalla quale ottenne, nel 1221, il beneplacito all'elezione del fratello come primo Re di Serbia. Forte del consenso politico di Papa Onorio III, Sava convocò un nuovo concilio per l'elezione del Re dei Serbi che si concluse appunto con l'incoronazione da parte dell'arcivescovo di Stefano. Al ritorno dal un viaggio apostolico a Gerusalemme, dove si era recato per cogliere ulteriori appoggi alla nuova chiesa formatasi, assistette impotente alla sconfitta serba nella battaglia di Filippopoli nel marzo 1230 da parte delle truppe bulgare. La Bulgaria divenne stato egemone dei Balcani e la Chiesa ortodossa serba tornò "di fatto" a far parte di quella bulgara. Nel 1233 Sava rinunciò alla propria carica di arcivescovo, eleggendo a proprio successore il discepolo Arsenio I. Poco tempo dopo il santo intraprese una lunga missione diplomatica, per conto del re bulgaro Ivan II Asen, per Gerusalemme, Alessandria d'Egitto, Antiochia, Costantinopoli, visitando inoltre i monaci eremiti della Tebaide, affinché i patriarchi di queste città dessero il consenso alla ricostituzione del patriarcato bulgaro di Turnovo (che venne restaurato nel 1235). Al ritorno dall'estenuante viaggio partecipò a una cerimonia religiosa nella stessa Turnovo, capitale della Bulgaria fino al 1393. Qui, durante il rito della Benedizione delle Acque, si ammalò di polmonite, morendo nella notte tra il 13 e il 14 gennaio 1235. Le sue ossa furono successivamente spostate nel monastero di Mileševa, situato nella Serbia meridionale, e 360 anni dopo, durante l'invasione Ottomana, furono bruciate dai turchi nella piazza principale di Belgrado, ove oggi sorge la chiesa intitolata a suo nome, progettata nel 1939 e diventata, nel 2004, la più grande chiesa ortodossa del mondo. San Sava è considerato dagli storici il fondatore dell'autocefala chiesa ortodossa serba e celebrato come santo patrono dell'istruzione e della medicina. La sua festa è celebrata il 27 gennaio del calendario gregoriano (14 gennaio in quello giuliano, ancora oggi utilizzato dalla chiesa serba).
- De Heilige Sava van Servië is een christen-orthodoxe heilige, en was de eerste orthodoxe aartsbisschop van Servië en de stichter van de Servisch-orthodoxe Kerk. Hij werd geboren in Ras, de toenmalige hoofdstad, als Rastko Nemanjić, jongste zoon van grootžupan Stefan Nemanja van Servië en Anna van Bosnië.
- Święty Sawa (Sabbas) – pierwotnie Rastko Nemanjić jest najważniejszym świętym w cerkwi serbskiej. Założyciel (1219) autokefalicznej cerkwi serbskiej, święty patron edukacji i medycyny, autor Nomokanonu i tekstów religijnych. Jego imieniem nazwano dwa ordery serbskie: Order św. Sawy, ustanowiony w roku 1882 przez króla Serbii Milana I i Kościelny Order św. Sawy, ustanowiony ok. 1976 przez serbski Kościół Prawosławny.
- São Sava, (1175 ou 1176 - 14 de Janeiro de 1235 ou 1236), foi o primeiro arcebispo da Sérvia (1219-1233) e também um dos santos mais importantes da Igreja Ortodoxa Sérvia, da qual se considera fundador. É filho de Stefan Nemanja, fundador do estado medieval sérvio e irmão do primeiro rei da Sérvia.
- Святой Савва — один из самых почитаемых святых Сербской православной церкви, известный религиозный, культурный и политический деятель своего времени.
- Sankt Sava, född 1169, död 14 januari 1236, är Serbiens nationalhelgon. Hans födelsenamn var Rastko Nemanjić och han var son till Stefan Nemanja som är Nemanjić-ättens stamfader. Sankt Sava var den första ärkebiskopen inom den serbiska ortodoxa kyrkan och tillskrivs dess grundande, eftersom han 1219 i Nicaea lyckades utverka bildandet av ett självständigt serbiskt ärkebiskopsdöme. Han är helgon i östortodoxa kyrkan och räknas som isapostolos. Sankt Sava låg bakom det serbiska klostret Hilandar på Athos. 1236 överlät han ärskebiskopstolen till sin lärjunge Arsen och dog i Tarnovo efter en färd till Jerusalem. Efter hans död fördes hans reliker till klostret Mileševa nära Prijepolje där de bevarades fram till år 1595 då de fördes till Belgrad och brändes av de osmanska turkarna som straff för att serberna rest sig i ett uppror samma år. På denna plats i Belgrad finns idag världens största ortodoxa kyrka, uppkallad efter sankt Sava och heter sankt Savas tempel.
- Святий Сава — найважливіша постать серед сербських святих, перший сербський патріарх, визначний культурно-політичний діяч свого часу. Святий Сава Сербський був сином сербського правителя і засновника середньовічної сербської держави — князя Стефана Неманьї та братом Стефана Првовенчаного, першого сербського царя. У молодості, около 1192 року, вирішив зректися світського життя: утік із дому — і вступив у православну чернечу колонію на горі Афон, де й отримав чернече ім'я Сава. Прибув спочатку до руського монастиря, пізніш перебрався до грецького монастиря Ватопеді. З кінцем 1197 року приєднався до сина і батько, князь Стефан, ставши ченцем на ім'я Симеон; у 1198 році батько з сином разом переправилися в опущений монастир Гіландар та відновили його. Монастир, збудований на кошти сербських князів у середині XII століття, приблизно тоді ж став центром сербського чернечого життя, — і понині залишається одним із найвідоміших серед усіх 17 афонських монастирів. А що становить окремий інтерес — це те, що монастирський комплекс Гіландар, і досі оставсь сербським, і підлягає Сербському Патріархатові. Батько св. Сави склав чернечі обіти під іменем Симеон і помер у Гіландарі 13 лютого 1199 року: згодом його канонізовано як Святий Симеон. Численні православні храми у світі зараз пишаються іменем св. Сави. Бєлградський храм св. Сави Сербського зараз вважається чи не найбільшим православним храмом у світі: його починали будувати ще 1936 року, — та ускладнювали його завершенню, і війни, і політика. Офіційне передання храму Сербській Православній Церкві відбулося 2003 року.
|
| rdfs:comment
|
- Saint Archbishop Sava, baptised name Rastko Nemanjić was the youngest son of Serbian ruler Stefan Nemanja, Eastern Orthodox monk, first arhibishop of Serbian Orthodox Church, diplomat, writer, law giver and foundator of several important medieval monasteries. He is consider one of the most important figures of Serbian history and he is canonized and venerated by Serbian Orthodox Church.
- Der Heilige Sava von Serbien ist ein Heiliger der christlichen Orthodoxie, war ein bedeutender serbischer Aufklärer, orthodoxer Erzbischof und Verfasser des ersten serbischen Gesetzbuches. Sein Gedenktag ist der 14. Januar nach dem Julianischen Kalender oder der 27. Januar nach dem Gregorianischen Kalender.
- Sant Sava,, fou el primer arquebisbe de Sèrbia, i el sant més important de l'Església Ortodoxa Sèrbia, de la que se'n considera el fundador. Originalment fou el príncep Rastko Nemanjitx, fill de Stefan Nemanja, governant i fundador de l'estat medieval serbi, i germà de Stefan El Primercoronat, primer rei de Sèrbia. Després de la seva mort a Veliko Tarnovo el 1359, fou proclamat sant i esdevingué símbol de la identitat sèrbia.
- San Sava,, fue el primer arzobispo de Serbia, y uno de los santos más importantes de la Iglesia Ortodoxa Serbia, de la que se considera el fundador, porque gracias a él la Iglesia Serbia oficialmente recibió autocefalía de la iglesia matriz, la de Constantinopla. Originalmente fue príncipe y se llamaba Rastko Nemanjic. Fue un hijo de Stefan Nemanja, gobernante y fundador del estado medieval serbio, y un hermano de Stefan El Primercoronado, primer rey de Serbia.
- San Sava,, fue el primer arzobispo de Serbia, y uno de los santos más importantes de la Iglesia Ortodoxa Serbia, de la que se considera el fundador, porque gracias a él la Iglesia Serbia oficialmente recibió autocefalía de la iglesia matriz, la de Constantinopla. Originalmente fue príncipe y se llamaba Rastko Nemánjich. Fue un hijo de Stefan Nemanja, gobernante y fundador del estado medieval serbio, y un hermano de Stefan El Primercoronado, primer rey de Serbia.
- Saint Sava de Serbie, dans le monde Rastko Nemanjić est le cadet des fils du grand duc Stefan Nemanja. Il est né aux alentours de 1169 et il est mort le 14 janvier 1236. Il est le père de l'Église serbe et le plus populaire des saints de Serbie. L'Église le fête le 14 janvier.
- Fájl:Der Heilige Sava von Serbien. jpg Szent Száva Szent Száva - Rastko Nemanjić (1175 körül – 1235), szerzetesi nevén Száva a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító, Stefan Nemanja szerb zsupán legkisebb fia. Az önálló Szerb Ortodox Egyház megalapítója, továbbá az első érsek, író, fordító és törvényíró: bizánci törvénykönyvet fordított az egyházi életről, kolostori szabályzatot és egyházi költeményeket írt.
- San Sava, al secolo principe Rastko Nemanjić (Растко Немањић) (figlio del condottiero e fondatore dello Stato medievale serbo Stefano Nemanja e fratello del primo re serbo Stefano Prvovenčani), fu il primo arcivescovo serbo nonché una figura di spicco nel panorama politico e culturale dell'epoca. Viene venerato come santo dalla Chiesa ortodossa serba.
- De Heilige Sava van Servië is een christen-orthodoxe heilige, en was de eerste orthodoxe aartsbisschop van Servië en de stichter van de Servisch-orthodoxe Kerk. Hij werd geboren in Ras, de toenmalige hoofdstad, als Rastko Nemanjić, jongste zoon van grootžupan Stefan Nemanja van Servië en Anna van Bosnië.
- Święty Sawa (Sabbas) – pierwotnie Rastko Nemanjić jest najważniejszym świętym w cerkwi serbskiej. Założyciel (1219) autokefalicznej cerkwi serbskiej, święty patron edukacji i medycyny, autor Nomokanonu i tekstów religijnych. Jego imieniem nazwano dwa ordery serbskie: Order św. Sawy, ustanowiony w roku 1882 przez króla Serbii Milana I i Kościelny Order św. Sawy, ustanowiony ok. 1976 przez serbski Kościół Prawosławny.
- São Sava, (1175 ou 1176 - 14 de Janeiro de 1235 ou 1236), foi o primeiro arcebispo da Sérvia (1219-1233) e também um dos santos mais importantes da Igreja Ortodoxa Sérvia, da qual se considera fundador. É filho de Stefan Nemanja, fundador do estado medieval sérvio e irmão do primeiro rei da Sérvia.
- Святой Савва — один из самых почитаемых святых Сербской православной церкви, известный религиозный, культурный и политический деятель своего времени.
- Sankt Sava, född 1169, död 14 januari 1236, är Serbiens nationalhelgon. Hans födelsenamn var Rastko Nemanjić och han var son till Stefan Nemanja som är Nemanjić-ättens stamfader. Sankt Sava var den första ärkebiskopen inom den serbiska ortodoxa kyrkan och tillskrivs dess grundande, eftersom han 1219 i Nicaea lyckades utverka bildandet av ett självständigt serbiskt ärkebiskopsdöme. Han är helgon i östortodoxa kyrkan och räknas som isapostolos.
- Святий Сава — найважливіша постать серед сербських святих, перший сербський патріарх, визначний культурно-політичний діяч свого часу.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
