| dbpprop:abstract
|
- Rudolf Hermann Lotze, was a German philosopher and logician. He also had a medical degree and was unusually well versed in biology. He argued that if the physical world is governed by mechanical laws, relations and developments in the universe could be explained as the functioning of a world mind. His medical studies were pioneering works in scientific psychology.
- Rudolf Hermann Lotze war eine der zentralen Figuren der akademischen Philosophie des 19. Jahrhunderts und gehörte bis in die 1920er Jahre zu den bekanntesten und meist diskutierten Philosophen Deutschlands, der auch weltweit hohes Ansehen genoss. Im Vergleich zu den Protagonisten des deutschen Idealismus oder der bekannten Philosophen des 19. Jahrhunderts, die außerhalb der akademischen Tradition wirkten, ist er heute weniger bekannt.
- Rudolf Hermann Lotze byl německý filosof, lékař a jeden ze zakladatelů vědecké psychologie.
- Rudolf Hermann Lotze fue un filósofo y lógico alemán. También contaba con un grado de médico y era muy versado en biología. Sus estudios en medicina fueron pioneros en el campo de la psicología científica. Lotze nació en Bautzen, Sajonia y fue educado en el liceo de Zittau. Desde temprano, desarrolló un gran aprecio hacia los autores clásicos, publicando una traducción de la Antígona de Sófocles en latín. Asistió a la Universidad de Leipzig, donde estudió Filosofía y ciencias naturales, aunque ingresó oficialmente como estudiante de medicina cuando tenía 17 años. Los primeros estudios de Lotze estuvieron centrados principalmente en dos intereses distintos: el primero fue científico, con estudios matemáticos y físicos bajo la tutela de Ernst Heinrich Weber, Wilhelm Volkmann y Gustav Fechner; el otro era su interés estético y artístico que desarrollo bajo el cuidado de Christian Hermann Weisse. Fue atraído tanto por la ciencia como por el idealismo de Johann Gottlieb Fichte, Friedrich Schelling y Georg Wilhelm Friedrich Hegel.
- Rudolf Herman Lotze oli saksalainen filosofi ja loogikko. Hänellä oli myös lääketieteellinen tutkinto, ja hän oli laajalti perehtynyt biologiaan. Lotze katsoi, että jos fysikaalinen todellisuus on mekaanisten lakien hallitsema, kaikkeuden tapahtumat voitaisiin selittää "maailman mielen" toimintana. Lotzen lääketieteelliset työt olivat tieteellisen psykologian pioneerityötä.
- Rudolf Herman Lotze était un philosophe et logicien allemand. Ayant reçu une formation de médecin, il possédait des connaissances remarquables en biologie. Ses travaux médicaux l'ont conduit à des résultats pionniers dans le domaine de la psychologie scientifique. Il fut l'une des figures centrales de la philosophie académique allemande du 19 siècle, et resta pendant longtemps l'un des philosophes allemands les plus célèbres et les plus discutés.
- Rudolf Hermann Lotze német filozófus, egyetemi tanár. Rudolf Hermann Lotze filozófiát és orvostudományt tanított a Lipcsei Egyetemen, mindkét tárgyban ért el tudományos fokozatot, 1842-ben az egyetemen a filozófia rendkívüli professzorává (extraordinary professor) nevezték ki. 1844 meghívást kapott a Göttingeni Egyetemre, 1881ben pedig a Berlinire is, de itt már csak egyetlen szemeszter egy részét volt képes végigtanítani (hisz elhunyt). A 19. század második felének legbefolyásosabb, legnagyobb hatást keltő filozófusai közé tartozott, sok tanítványa és követői, gyakran teológusok révén. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy elmélkedéseiben az etikai és vallásos-teológia összetevők is a többivel egyenrangú szerepet játszottak. De hatással volt matematikusokra is, például Gottlob Fregére, akinek tanára volt Göttingenben 1871-72 között. Filozófiája nem csekély részben kritikai reakció Hegel ideológiai pantheizmusára, amely, úgy tűnt, a Lét minden egyéni jellemzőjét, minden változatosságát feláldozza egy absztrakt, formális rendszer kedvéért. Lotze filozófiai álláspontját „teleológiai idealizmusként” jellemezte, és az etikát a metafizika kiindulópontjának tekintette. Míg érvényre juttatta a természet mechanikus szemléletét, megkísérelte megmutatni hogy a mechanizmus, az ok és a hatás kapcsolata, felfoghatatlan, hacsak nem a morális ideák világának megvalósulásaként értelmezzük. Így mindegyik kauzális sorozat ugyanabban az időben teleológiai sorozattá is válik (?). Lotze a mechanizmus és a teleológia eme egyeztetését Spinoza abszolút szubsztanciái tanának és Gottfried Wilhelm Leibniz monádelméletének egyesítésével dolgozta ki, melyben egyedi dolgok megalapozódnak (are grounded?), és melyen keresztül lehetséges a mindent magában foglaló egységek kölcsönös kapcsolata. Lotze legfontosabb munkái: Metaphysik; Logik (1843); Medizinische Psychologie oder Physiologie der Seele (1852); Mikrokosmus. Ideen zur Naturge8chichte und Geschichte der Menschheit (3 vols. , 185"4; Angol ford. , 2 vols. , Edinburgh, 1885), ez tartják fő művének; Geschichte der Aesthetik in Deutschland (Münich, 1868); System der Philosophie . E műve befejezetlen. Lotze halála után jelent meg a „Diktate”, különféle filozófiai tudományágakról tartott előadások jegyzeteinek gyűjteménye (8 rész, Lipcse, 1882-84; Angol ford. G. T. Ladd által, Outline, 6 vols. , Boston, 1884-1887); szintúgy posztumusz mű a „Kleine Schriften” (3 vols. , Lipcse, 1885-1894).
- Naque a Bautzen, Sassonia, Germania, figlio di un medico. Fu educato al ginnasio di Zittau; aveva un amore innato per gli autori classici, tradusse l'Antigone di Sofocle dal Latino, pubblicandolo nella sua mezza età. Frequentò l'Università di Lipsia come studente di filosofia e scienze naturali, ma vi entrò ufficialmente come studente di medicina a diciassette anni. I primi studi di Lotze furono principalmente governati da due distinti interessi: il primo fu scientifico, basato su studi matematici e fisici sotto la guida di E. H. Weber, W. Volckmann e Gustav Fechner. L'altro fu il suo interesse artistico ed estetico, che si sviluppò sotto la cura di Christian Hermann Weisse. Egli fu attratto sia dalla scienza che dall'idealismo di Johann Gottlieb Fichte, Friedrich Schelling e Georg Hegel. Il primo saggio di Lotze fu la sua dissertazione De futurae biologiae principibus philosophicis, con il quale nel (1838) si laureò dottore in medicina, e ottenne la seconda laurea in filosofia solo quattro mesi dopo. Egli basava i fondamenti del suo sistema filosofico nella Metaphysik (Lipsia, 1841) e su Logik (1843),, oltre al altri piccoli trattati di conoscenza pubblicati mentre era ancora studente a Lipsia, da qui si trasferì poi all'Università di Göttingen, succedendo a Johann Friedrich Herbart nella cattedra di filosofia. I suoi primi due libri ebbero poca nota, e Lotze dapprima venne conosciuto per una serie di lavori che aspiravano a stabilire per i metodi di studio del fenomeno fisico e mentale dell'organismo umano nei suoi stati normali e di disagio, gli stessi principi generali che erano stati adottati per lo lo studio dei fenomeni nel mondo inorganico. Questi lavori furono Allgemeine Pathologie und Therapie als mechanische Naturwissenschaften (1842, 2nd ed. , 1848), gli articoli "Lebenskraft" (1843) e "Seele und Seelenleben" (1846) nel libro di Rudolf Wagner Handwörterbuch der Physiologie, il suo Allgemeine Physiologie des Korperlichen Lebens (1851), e il suo Medizinische Psychologie oder Physiologie der Seele (1852). Quando Lotze pubblicò questi lavori, la scienza medica era ancora sotto l'influenza della Filosofia naturale di Schelling. Le leggi meccaniche, alle quali le cose esteriori erano soggette, furono concepite come essere valide solo nel mondo inorganico. Un meccanismo fu l'inalterabile connessione di ogni fenomeno a con un altro fenomeno b, c, d, sia questo seguente o precedente ad esso; meccanismo era l'inesorabile forma nella quale gli eventi di questo mondo sono verificati, e al quale sono connessi. L'oggetto di quegli scritti fu di stabilire il ruolo onnipresente del meccanismo. Ma la visione meccanica della natura non è identica a quella materialistica. Nell'ultimo dei lavori sopra menzionati la questione è discussa a grandi linee, come dobbiamo considerare la mente e la relazione tra la mente e il corpo; la risposta è che dobbiamo considerare la mente come un principio immateriale, la sua azione, tuttavia, sul corpo e vice versa, come puramente meccanica, indicata da leggi fisse di un meccanismo psico-fisico. Queste dottrine di Lotze, tuttavia pronunciate con la distinta e reiterata riserva, poiché esse non contengono una soluzione della questione filosofica riguardante la materia, furono tuttavia considerate da molti essere l'eredità del filosofo, che denunciava i sogni di Schelling o le teorie idealistiche di Hegel. Pubblicati, come furono, durante gli anni in cui la scuola moderna del materialismo tedesco era al suo apice, questi lavori di Lotze furono annoverati tra la letteratura di opposizione della Filosofia empirica. Le disinterpretazione delle stesse indusse Lotze a pubblicare un piccolo pamphlet polemico (Streitschriften, 1857), nel quale egli corresse due errori. La propria opposizione al formalismo di Hegel aveva indotto taluni ad associarlo alla scuola materialistica, altri a contarlo tra i seguaci di Herbart. Lotze negò di appartenere alla scuola di Herbart, tuttavia ammise che, storicamente, la stessa dottrina che poteva essere considerata preculsore degli insegnamenti di Herbart, poteva portare alle sue visioni personali.
- Rudolf Hermann Lotze – niemiecki logik i filozof. Uważany za czołowego niemieckiego Metafizyka po Georgu Heglu. Autor m. in. : Metaphysik (1841) Logik (1843) Medizinische Psychologie oder Physiologie der Seele (1852) Mikrokosmus. Ideen zur Naturge8chichte und Geschichte der Menschheit (1854) Geschichte der Aesthetik in Deutschland (München, 1868) System der Philosophie opracowania w języku polskim o filozofii H. Lotzego: Wincenty Lutosławski /1889/,"Metafizyka współczesna",w: Biblioteka Warszawska /marzec i maj 1889r/. tom 1, str. 353-372, tom 2,s. 218-240; drukowany też pod tytułem "Metafizyka Lotzego", w Moskwie z datą napisania 25 marca 1889r.
- Рудольф Герман Лотце — немецкий философ, врач, естествоиспытатель.
- 鲁道夫·赫尔曼·陆宰（德语：Rudolf Herman Lotze，1817年5月21日－1881年7月1日）是一位德国 哲学家、逻辑学家。他还拥有医学学位，并且精通生物学。他的医学研究成为科学心理学的先锋工作。
|
| rdfs:comment
|
- Rudolf Hermann Lotze, was a German philosopher and logician. He also had a medical degree and was unusually well versed in biology. He argued that if the physical world is governed by mechanical laws, relations and developments in the universe could be explained as the functioning of a world mind. His medical studies were pioneering works in scientific psychology.
- Rudolf Hermann Lotze war eine der zentralen Figuren der akademischen Philosophie des 19. Jahrhunderts und gehörte bis in die 1920er Jahre zu den bekanntesten und meist diskutierten Philosophen Deutschlands, der auch weltweit hohes Ansehen genoss. Im Vergleich zu den Protagonisten des deutschen Idealismus oder der bekannten Philosophen des 19. Jahrhunderts, die außerhalb der akademischen Tradition wirkten, ist er heute weniger bekannt.
- Rudolf Hermann Lotze byl německý filosof, lékař a jeden ze zakladatelů vědecké psychologie.
- Rudolf Hermann Lotze fue un filósofo y lógico alemán. También contaba con un grado de médico y era muy versado en biología. Sus estudios en medicina fueron pioneros en el campo de la psicología científica. Lotze nació en Bautzen, Sajonia y fue educado en el liceo de Zittau. Desde temprano, desarrolló un gran aprecio hacia los autores clásicos, publicando una traducción de la Antígona de Sófocles en latín.
- Rudolf Herman Lotze oli saksalainen filosofi ja loogikko. Hänellä oli myös lääketieteellinen tutkinto, ja hän oli laajalti perehtynyt biologiaan. Lotze katsoi, että jos fysikaalinen todellisuus on mekaanisten lakien hallitsema, kaikkeuden tapahtumat voitaisiin selittää "maailman mielen" toimintana. Lotzen lääketieteelliset työt olivat tieteellisen psykologian pioneerityötä.
- Rudolf Herman Lotze était un philosophe et logicien allemand. Ayant reçu une formation de médecin, il possédait des connaissances remarquables en biologie. Ses travaux médicaux l'ont conduit à des résultats pionniers dans le domaine de la psychologie scientifique. Il fut l'une des figures centrales de la philosophie académique allemande du 19 siècle, et resta pendant longtemps l'un des philosophes allemands les plus célèbres et les plus discutés.
- Rudolf Hermann Lotze német filozófus, egyetemi tanár. Rudolf Hermann Lotze filozófiát és orvostudományt tanított a Lipcsei Egyetemen, mindkét tárgyban ért el tudományos fokozatot, 1842-ben az egyetemen a filozófia rendkívüli professzorává (extraordinary professor) nevezték ki. 1844 meghívást kapott a Göttingeni Egyetemre, 1881ben pedig a Berlinire is, de itt már csak egyetlen szemeszter egy részét volt képes végigtanítani (hisz elhunyt). A 19.
- Naque a Bautzen, Sassonia, Germania, figlio di un medico. Fu educato al ginnasio di Zittau; aveva un amore innato per gli autori classici, tradusse l'Antigone di Sofocle dal Latino, pubblicandolo nella sua mezza età. Frequentò l'Università di Lipsia come studente di filosofia e scienze naturali, ma vi entrò ufficialmente come studente di medicina a diciassette anni.
- Rudolf Hermann Lotze – niemiecki logik i filozof. Uważany za czołowego niemieckiego Metafizyka po Georgu Heglu. Autor m. in. : Metaphysik (1841) Logik (1843) Medizinische Psychologie oder Physiologie der Seele (1852) Mikrokosmus. Ideen zur Naturge8chichte und Geschichte der Menschheit (1854) Geschichte der Aesthetik in Deutschland (München, 1868) System der Philosophie opracowania w języku polskim o filozofii H.
- Рудольф Герман Лотце — немецкий философ, врач, естествоиспытатель.
- 鲁道夫·赫尔曼·陆宰（德语：Rudolf Herman Lotze，1817年5月21日－1881年7月1日）是一位德国 哲学家、逻辑学家。他还拥有医学学位，并且精通生物学。他的医学研究成为科学心理学的先锋工作。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
