| dbpprop:abstract
|
- Reptiles, or members of the class Reptilia, are air-breathing, generally "cold-blooded" amniotes that generally have skin covered in scales or scutes. They are tetrapods (having or having descended from vertebrates with four limbs) and lay amniote eggs, whose embryos are surrounded by the amnion membrane. Modern reptiles inhabit every continent with the exception of Antarctica, and four living orders are currently recognized: Crocodilia: 23 species Sphenodontia: 2 species Squamata: approximately 7,900 species Testudines: approximately 300 species The majority of reptile species are oviparous (egg-laying) although certain species of squamates are capable of giving live birth. This is achieved, either through ovoviviparity (egg retention), or viviparity (offspring born without use of calcified eggs). Many of the viviparous species feed their fetuses through various forms of placenta analogous to those of mammals with some providing initial care for their hatchlings. Extant reptiles range in size from a tiny gecko, Sphaerodactylus ariasae, that grows to only 1.6 cm (0.6 in), to the saltwater crocodile that may reach 6 m in length and weigh over 1,000 kg. The science dealing with reptiles is called herpetology.
- Die Kriechtiere (Reptilia) oder Reptilien bilden eine Klasse der Wirbeltiere, genau am Übergang zwischen den niederen und höheren Vertebraten. Als phylogenetisches Taxon oder als geschlossene Abstammungsgruppe müssten sie auch die Vögel beinhalten. In der hier wiedergegebenen klassischen Zusammenstellung sind die Reptilien entsprechend keine natürliche Gruppe, sondern ein paraphyletisches Taxon, weil sie nicht alle Nachkommen ihres letzten gemeinsamen Vorfahren enthalten. Reptilien besitzen einen Schwanz, Hornschuppen-Haut und vier Beine. Die Atmung erfolgt durch Lungen. Sie legen Eier oder gebären lebende Junge und entwickeln sich, im Gegensatz zu den Amphibien, direkt, das heißt ohne Larvenstadium. Es sind ektotherme und wechselwarme Tiere, die ihre Körpertemperatur soweit wie möglich durch Verhalten regulieren. Die wissenschaftliche Beschäftigung mit Reptilien fällt in das Gebiet der Herpetologie. Das Wissen um ihre Pflege und Zucht in Terrarien bezeichnet man als Terraristik oder Terrarienkunde, die ein Teil der Vivaristik ist.
- Els rèptils (Reptilia) són amniotes de sang freda respiradors d'aire que tenen la pell coberta d'escates o escuts, en lloc de pèl o plomes. Són tetràpodes (tenen quatre extremitats o descendeixen d'animals que en tenien) i ponen ous amniotes, en què l'embrió està envoltat per la membrana amniòtica. Els rèptils actuals viuen a tots els continents tret de l'Antàrtida, i se'n reconeixen quatre ordres vivents: Crocodilia: 23 espècies Sphenodontia: 2 espècies Squamata (sargantanes, serps i amfisbènids : aproximadament 7.900 espècies Testudines : aproximadament 300 espècies
- Výraz plazi (Reptilia) lze chápat různým způsobem. Buď jako parafyletickou skupinu zahrnující krokodýly, haterie, šupinaté a želvy nebo fylogeneticky jako synonymum pro skupinu Diapsida = Sauropsida, tj. včetně ptáků. Nejproblematičtější je pak třetí přístup, tj. zahrnování k plazům i jim podobné skupiny z linie vedoucí k savcům. V tomto článku se o plazech píše v prvním smyslu. Plazi jsou obratlovci, jejichž tělo je pokryté tuhými šupinami nebo štíty, a kladou vejce. Patří ke studenokrevným (poikilotermním) živočichům (přebírají teplotu od okolního prostředí). Mláďata se líhnou plně vyvinutá. Lebka plazů je s páteří spojena kloubně a jsou to živočichové s plně vyvinutým amnionem. Existují čtyři řády: krokodýli (aligátoři a krokodýlové): 23 druhů haterie: 2 druhy šupinatí (hadi, ještěři a dvouplazi): přibližně 7 600 druhů želvy: přibližně 301 druhů Plazy lze najít na všech kontinentech kromě Antarktidy, přestože jejich oblíbeným prostředím jsou tropy a subtropy. Plazi nemají stálou tělesnou teplotu. Moderní druhy plazů negenerují dostatečné množství energie k udržení stálé tělesné teploty a místo toho se spoléhají na výměnu tepla s okolním prostředím. Například se přesouvají ze slunce do stínu a naopak. Většina druhů je v těchto technikách udržování teploty velmi zkušená a je schopna udržet svoji tělesnou teplotu ve velmi úzkém rozmezí. Neschopnost generovat teplo sice něco stojí, na oplátku to však plazům umožňuje vystačit si s daleko menším množstvím potravy, než jaké potřebuje srovnatelně velký savec, který většinu energie z potravy použije k udržení tělesné teploty. Převážná většina druhů plazů je masožravá a vejcorodá. Některé druhy jsou však vejcoživorodé, a hrstka je dokonce živorodá.
- Matelijat (Reptilia) on selkärankaisten luokka, johon kuuluvat muun muassa liskot, käärmeet, kilpikonnat ja krokotiilieläimet. Yhteensä matelijoita on yli 6000 lajia.
- Un reptile (Reptilia en latin) est un animal vertébré, généralement tétrapode, amniote, et membres de la classe des sauropsides. Les premiers animaux à pouvoir être classés dans les reptiles sont apparus sur Terre dès le Carbonifère. Dans le monde vivant actuel, ils sont représentés par quatre ordres : les crocodiliens : 23 espèces; les rhynchocéphales : 2 espèces; les squamates (lézards, serpents et amphisbènes : environ 7 900 espèces; les testudines : environ 300 espèces. Les reptiles, au sens courant, regroupent les animaux terrestres à température variable et dont le corps est recouvert par des écailles. Autrefois considéré comme un taxon scientifique, ce regroupement s'est révélé être non pertinent puisque les reptiles ne forment pas un groupe monophylétique mais un groupe paraphylétique : certains reptiles théropodes ont donné naissance aux oiseaux, et les reptiles mammaliens ont donné naissance aux mammifères. « Reptile » signifie « qui rampe », bien que ce ne soit pas une caractéristique universelle de cette classe. La partie de l'histoire naturelle traitant des reptiles se nomme l'herpétologie .
- A hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) négylábú magzatburkos állatok. Négy ma élő rendjük ismeretes: teknősök (Testudines) – megközelítőleg 300 faj krokodilok (Crocodylia) – krokodilok, kajmánok, alligátorok és gaviálok: 23 faj felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) – hidasgyíkok vagy tuatarák: 2 faj pikkelyes hüllők (Squamata) – gyíkok, kígyók és ásógyíkalakúak (Amphisbaenia): megközelítőleg 7600 faj A hüllők az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók, kiváltképp a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken. Habár valamennyi sejt anyagcseréje termel bizonyos mennyiségű hőt, a modern hüllőfajok egyike sem képes testhőmérsékletének állandó értéken tartására, emiatt ezeket az állatokat "hideg vérűeknek" (ektotermeknek) is nevezik. Testhőmérsékletük többé-kevésbé a környezet hőmérsékletének függvényében változik, például árnyékban lehűl, a napsütés hatására pedig felmelegszik. Jelentős mértékben viselkedésükkel szabályozzák testük hőfokát, hűvös időben napoznak, meleg időben nyirkos, árnyékos helyekre húzódnak. Hűvös környezetben testük természetesen melegebb a környezetnél, a kérgesteknős például meglehetősen hűvös tengerekben is rendszeresen előfordul. Testében a meleg vért a keringési rendszer a test középpontja felé továbbítja, kiszorítva a hidegebb vért a külső részek felé. Természetes élőhelyén azonban a legtöbb hüllő a meleg vérű emlősökhöz és madarakhoz viszonyítva csak kismértékben szabályozza a testhőmérsékletét. A hőmérsékletszabályzás terén megmutatkozó hátrány a hüllők számára előnyt is jelenthet a táplálkozásnál, ugyanis kevesebb élelemre van szükségük a hasonló méretű emlősökhöz és madarakhoz képest, amelyek a táplálékukból kinyert energia jelentős részét a szervezetük melegen tartására fordítják. A melegvérűek általában gyorsabban mozognak, de egy támadó vagy menekülő gyík, kígyó vagy krokodil is képes rendkívül nagy sebességet elérni. A hüllőkkel és kétéltűekkel a zoológia tudományán belül a herpetológia foglalkozik. Egyes teknősfélék kivételével valamennyi hüllőt pikkelyek borítják. A legtöbb hüllőfaj tojásrakó (ovoparia), a pikkelyes hüllők rendjébe tartozó egyes fajok azonban félelevenszülők (ovoviviparia), vagyis az utód még a tojás lerakása előtt kikel, emellett léteznek elevenszülők (viviparia) is, melyeknél a mészhéjú tojás ki sem fejlődik. Az elevenszülő fajok magzatait az emlősökéhez hasonló magzatburok veszi körül. Utódaik fennmaradását általában megelőző gondoskodással próbálják biztosítani (például a teknősökre jellemzően elássák a tojásokat, esetleg őrzik a fészket, ahogyan a krokodilok). A hüllők több millió éve léteznek. Őseik olyan kétéltűek, melyek szárazföldön és vízben egyaránt éltek. Tőlük eltérően a hüllőket durva pikkelyek borítják, és a tojásainak héja van. Ezek az alkalmazkodások tették lehetővé, hogy elszakadjanak a víztől, és olyan változataik fejlődjenek ki, amelyek sokféle környezetben képesek élni. A ma élő hüllőknek 4 fő rendje van: a Chelonia rend (teknősök), a Crocodylia rend (krokodilok, aligátorok, kajmánok, gaviál), a Rhynchocephalia rend (hidasgyíkok) és a Squamata rend (kígyók és gyíkok). Méretük és testfelépítésük különböző, de vannak közös tulajdonságaik is. Rendszerint a szárazföldön tartózkodnak, és gerincesek (olyan állatok, melyeknek csontváza és központi gerincoszlopa van). Bőrük pikkelyekkel vagy hártyával van borítva, hogy megvédje őket a ragadozóktól és a kemény földtől. A hüllők hidegvérűek, a nap és a földfelszín hője melegíti fel testüket. A nőstény hüllők petéit a hímek belsőleg termékenyítik meg. A kétéltűeknél ez a testen kívül történik. A víz viszi a spermát a petékhez. A tojás belső szerkezete: középső magzatburok, szikzacskó, peteburok.
- I Rettili (Reptilia, dal latino "reptilis", strisciante) rappresentarono il primo gruppo di vertebrati adattati ad un ambiente strettamente terrestre. Ciò è dovuto innanzitutto agli adattamenti volti ad evitare la disidratazione: la pelle fortemente cheratinizzata e squamosa, le caratteristiche dell'uovo ed i polmoni maggiormente concamerati di quelli degli Anfibi, a compensare l'assenza di respirazione transcutanea. La circolazione è doppia, anche se solo nei coccodrilli il cuore ha i due ventricoli, ancora parzialmente divisi.
- 爬虫類（はちゅうるい）は、脊椎動物の分類群の一つで、分類上は爬虫綱（はちゅうこう、Reptilia）という単位を構成する。現生ではワニ、トカゲ（ヘビを含む）、カメ、ムカシトカゲが含まれる。爬虫類の「爬」の字は「地を這う」の意味を持つ。
- De reptielen (Reptilia) vormen een klasse van koudbloedige, gewervelde dieren. Reptielen komen over de gehele wereld voor behalve in heel koude gebieden zoals de polen en de toppen van bergen. Er zijn tegenwoordig ruim 8700 soorten maar de groep van reptielen is al zeer oud en een groot deel van de bekende reptielen is alleen bekend als fossiel. Tot de uitgestorven reptielen behoorden monsterlijke soorten, zoals de in zee levende Mosasaurus die ook in Nederland gevonden is. Een belangrijke uitgestorven groep zijn de vliegende reptielen. Deze dieren domineerden miljoenen jaren geleden het luchtruim, maar worden niet meer vertegenwoordigd door nog levende verwanten. De groep van reptielen in bredere zin (alle bekende reptielen) verschilt wezenlijk met de groep van reptielen in engere zin (de moderne soorten). Reptielen worden vaak in één adem genoemd met de amfibieën terwijl het heel verschillende diergroepen zijn. Amfibieën hebben een permeabele huid en geen schubben, in tegenstelling tot de reptielen. Het belangrijkste verschil met de amfibieën is echter het ontbreken van een larvaal stadium bij alle reptielen. Traditioneel wordt het opgevat als een klasse die de volgende ordes met nog levende vertegenwoordigers omvat: Schubreptielen (Squamata) Schildpadden (Testudines) Krokodilachtigen (Crocodilia) Brughagedissen (Rhynchocephalia) Volgens moderne opvattingen over classificatie wordt de traditionele klasse niet langer als geldig beschouwd, omdat het een parafyletische groep is. (Lees meer onder 'indeling'). In dit artikel worden, tenzij anders vermeld, de vogels en de zoogdier(reptiel)en buiten beschouwing gelaten.
- Krypdyr eller reptiler er flere grupper av landlevende virveldyr. I klassisk systematikk regnes krypdyrene som en av fire klasser av landlevende virveldyr. Navnet reptil kommer av latin repere – å krype. Krypdyrene er definert utfra biologiske kriterier: Alle krypdyr «kryper», dvs. at de går med beina ved siden av kroppen og ikke under kroppen, eller ormer seg fram på buken slik som slanger og en del skinker som helt mangler lemmer. Huden er dekket med hornskjell og er vanntett. Krypdyr er vekselvarme, i kalde strøk er de avhengige av sola for å varme seg opp. Krypdyr legger egg med harde eller læraktige skall på land (i motsetning til f. eks. amfibier som legger egg i vann). Noen arter beholder eggene inne i kroppen til de klekker. Hjertet hos krypdyr har to forkamre, men bare et hovedkammer, slik som hos amfibier. Dette gjør at friskt blod fra lungene blandes med oksygenfattig blod fra kroppen før det pumpes ut i kroppen. Hos krokodiller er de to halvdelene av hovedkammeret delvis skilt, og krokodillene kan i noen grad selv kontrollere hvor mye blod som blandes. Underkjeven består av flere sammenvokste knokler, slik som hos amfibier og fugler. Selve kjeveleddet består av angulareknokkelen i underkjeven og artikulareknokkelen som er festet til hodeskallen. Disse to små knoklene utgjør hammeren og ambolten hos pattedyr.
- Gady (Reptilia, od łac. repto – czołgać się) – parafiletyczna grupa zmiennocieplnych owodniowców. Współczesne gady są pozostałością po znacznie większej grupie zwierząt, której największy rozkwit przypadł na erę mezozoiczną. Obecnie żyją tylko cztery rzędy gadów, ich pozostałe znane linie ewolucyjne wymarły. Niektóre kopalne gady naczelne, czyli archozaury, były prawdopodobnie zwierzętami stałocieplnymi. W tradycyjnej linneuszowskiej klasyfikacji kręgowców gady wyodrębniano jako gromadę, do której zaliczano wszystkie owodniowce z wyjątkiem ptaków i ssaków. Jednak tak definiowana gromada gadów jest parafiletyczna, gdyż należą do niej przodkowie ptaków i ssaków, lecz obie te gromady nie są do niej zaliczane. Aby gady stały się grupą monofiletyczną należałoby je zsynonimizować z zauropsydami (co oznaczałoby zaliczenie ptaków do gadów, a jednocześnie wykluczenie z tej gromady synapsydów), lub owodniowcami (wówczas do gadów zaliczałyby się nie tylko ptaki, ale i ssaki). Prof. Michael J. Benton zaproponował, by tradycyjnie pojmowane "gady" zastąpić dwiema gromadami owodniowców: gromadą zauropsydów (Sauropsida), obejmującą anapsydy i diapsydy (właśnie do tej gromady należą wszystkie współcześnie żyjące "gady"), oraz gromadą synapsydów (Synapsida). Niektórzy naukowcy podejmowali też próby przedefiniowania gadów, tak by stały się grupą monofiletyczną. Np. Gauthier i in. (1988) zdefiniowali Reptilia jako grupę obejmującą ostatniego wspólnego przodka współczesnych żółwi i przedstawicieli kladu Sauria oraz wszystkich jego potomków. Nie jest pewne, czy tak definiowane gady byłyby synonimem zauropsydów i jakie zwierzęta należałyby do tej grupy (m. in. ze względu na niepewną pozycję systematyczną żółwi – tradycyjnie zaliczanych do anapsydów, ale w niektórych nowszych publikacjach uznawanych za diapsydy). Modesto i Anderson (2004) zdefiniowali Reptilia jako największy (obejmujący najwięcej gatunków) klad, do którego należą gatunki Lacerta agilis i Crocodylus niloticus, ale do którego nie należy Homo sapiens; tak definiowane gady byłyby synonimem zauropsydów. W wypadku przyjęcia którejś z tych definicji do gadów należałyby ptaki, natomiast nie należałyby do nich synapsydy.
- Os répteis constituem uma classe de animais vertebrados tetrápodes e ectotérmicos, ou seja, não possuem temperatura corporal constante. São todos amniotas (animais cujos embriões são rodeados por uma membrana aminiótica), esta característica permitiu que os répteis ficassem independentes da água para reprodução. Os répteis atuais são representados por quatro ordens: Ordem Crocodilia - crocodilos, gaviais e jacarés: 23 espécies Ordem Rhynchocephalia - tuataras: 2 espécies Ordem Squamata - lagartos e cobras: aproximadamente 7.600 espécies Ordem Testudinata -: aproximadamente 300 espécies Os dinossauros, extintos no final do Mesozóico, pertencem à super-ordem Dinosauria, também integrada na classe dos répteis. Outros répteis pré-históricos são os membros das ordens Pterosauria, Plesiosauria e Ichthyosauria. Os répteis são encontrados em todos os continentes exceto na Antártica, apesar de suas principais distribuições compreenderem os trópicos e subtrópicos. Não possuem uma temperatura corporal constante, são ectotérmicos e necessitam do calor externo para regulação da temperatura corporal, por isso habitam ambientes quentes e tropicais. Conseguem até um certo ponto regular ativamente a temperatura corporal, que é altamente dependente da temperatura ambiente. A maioria das espécies de répteis são carnívoras e ovíparas (botam ovos). Algumas espécies são ovovivíparas, e algumas poucas espécies são realmente vivíparas. A língua portuguesa permite duas ortografias e pronúncias: reptil (oxítona), com plural reptis; ou réptil (paroxítona), com plural répteis.
- Reptilele sunt o clasă de vertebrate ovipare, poichiloterme, cu corpul acoperit de o piele groasă, solzoasă, fără picioare sau cu picioare scurte, dispuse lateral, şi cu inima tricamerală. Doar câteva duc un mod de viaţă acvatic sau semiacvatic. Se cunosc aproximativ 7000 de specii de reptile.
- Пресмыка́ющиеся — класс (по устаревшей классификации), или парафилетическая группа (по современной классификации) преимущественно наземных позвоночных животных, включающий современных черепах, крокодилов, клювоголовых, амфисбен, ящериц и змей. В мире известно 7150 видов пресмыкающихся, на территории России обитает 72 вида. Крупнейшие наземные животные принадлежали к динозаврам — представителям древних пресмыкающихся. Пресмыкающиеся пережили расцвет в эпоху мезозоя, когда они доминировали на земле, в море и в воздухе. В конце мелового периода большая часть пресмыкающихся вымерла. Современные рептилии — лишь разрозненные остатки того мира.
- Kräldjur, eller reptiler (av latinets reptilis, "krypande"), är en klass växelvarma ryggradsdjur. Här beskrivs djurgruppen enligt klassisk taxonomi. Enligt modern fylogenetiskt forskning skulle de egentligen inrymma fåglarna. Klassen kräldjur är alltså ett parafyletiskt taxon som inte omfattar alla avkomna av en gemensam stamfader. De indelas i fyra nu levande ordningar: Krokodildjur (Crocodilia), med 23 arter, Fjällbärande kräldjur (Squamata), med omkring 7 600 arter Sköldpaddor (Testudines), med omkring 300 arter Bryggödlor (Sphenodontia eller Rhynchocephalia), med 2 arter. Kräldjuren lever i stort sett över hela jorden, med undantag för Antarktis. Deras huvudsakliga utbredning är i tropiska och subtropiska områden. De mest kända kräldjuren är förmodligen ormar och ödlor, som tillhör ordningen fjällbärande kräldjur. Kräldjur har en svans, fjäll och fyra extremiteter, de sistnämnda är hos ormar och några ödlor bakåtbildade. Alla reptiler andas med lungor. De lägger antingen ägg eller föder levande ungar. I motsats till groddjur finns inget larvstadium. Kräldjur är ektoterm, de reglar sin kroppstemperatur med hjälp av yttre faktorer (badar i solen). Den del av zoologin som studerar kräldjur och groddjur kallas herpetologi.
- Sürüngenler (Reptilia), omurgalı hayvanlar aleminin yumurtlayarak çoğalan büyük bir sınıfı. Yılanlar, kertenkeleler, kaplumbağalar, timsahlar ve tuatara takımlarından meydana gelir. Değişkensıcaklı (heterotermi) omurgalılardan olan sürüngenler, evrimsel olarak Amfibyumlarla sabit vücut ısılı hayvanlar arasındaki geçiş sürecini, denizden karaya, kalıcı geçişi temsil ederler. Vücutlarının pul ya da benzer levhalarla kaplı olması nem kaybını en az düzeyde tutmalarını sağlar, bu sayede kurak ortamlara oldukça iyi uyum sağlarlar. Vücut ısılarını sabit tutacak metabolizmik mekanizmalara sahip olmadıkları için, vücut ısıları dış ortamın ısısına bağlı olarak değişkendir. Bu yüzden sürüngen türlerinin çok büyük bir kısmı dünyanın ılıman iklim kuşaklarında yaşamlarını sürdürür. Ancak bu sayede kasları inanılmaz enerji tasarrufu yapar. Kaslarının güç potansiyeli memelilere oranla 4, kuşlara oranla 2 kat daha fazladır. Tümü akciğerleriyle solunum yapan sürüngenlerin tümü yumurtlayarak ürerler. Bazı türlerde yavruların yumurtadan çıkması, dişinin içinde gerçekleşir. En eski sürüngen fosillerine Karbonifer Döneme tarihlenen kayaçlarda rastlanır. Karbonifer Dönemi izleyen Permiyen Dönem ve tüm Mezozoik Zaman boyunca, tür çeşitliliği yaygınlık yönünden hızlı bir evrimleşme göstermişler, Mezozoik Zaman'da karalardaki hakim türleri oluşturmuşlardır. Kretase Dönemi nin sonunda gerçekleşen (65 milyon yıl önce) K/T Olayı sonunda sürüngen türlerinin büyük bir bölümü yok olmuşsa da bugün gezegenimizde 6.000 kadar alt türü yaşamaktadır. Sürüngen ve kaplumbağaları insanlar daha çok yazın görürler.
- Плазуни́ або рептилії — традиційний клас хребетних таврин, частина клади зауропсидів. Представники класу не створюють клади і тому сучасні кладистичні класифікації не розглядають плазунів як окремий таксон, хоча згідно іншим класифікаціям він ще не відмінений. Представники групи — холоднокровні тварини з розмірами тіла від декількох сантиметрів до 10 м.
- {{Taxobox | color = pink | fossil_range = 石炭紀到現代 | name = 爬行動物 | image = Reptiles. jpg | image_width = 251px | image_caption = 凱門鱷(左上)、綠蠵龜(右上)、東部菱背響尾蛇(左下)、喙頭蜥(右下) | regnum = 动物界 Animalia | phylum = 脊索动物门 Chordata | subphylum = 脊椎動物亞門 Vertebrata | classis = 蜥形綱 Sauropsida （並系群） | classis_authority = Goodrich, 1916 | subdivision_ranks = 現存綱與目 | subdivision = 無孔亞綱 Anapsida 龜鱉目 Testudines 雙孔亞綱 Diapsida 喙頭蜥目 Sphenodontia 有鱗目 Squamata 鱷目 Crocodilia | synonyms = 爬行綱 Reptilia 爬蟲類（Reptilia，或稱爬行類）是一類屬於四足總綱的羊膜動物，分類上的層級為綱，較新的命名是蜥形綱（Sauropsida）。現存的爬蟲類包含四個目： 鱷目（Crocodilia）：包含鱷魚、長吻鱷、短吻鱷、以及凱門鱷等23個種。 喙頭蜥目（Sphenodontia）：包含生存於紐西蘭的喙頭蜥，共2個種。 有鱗目（Squamata）：包含蜥蜴、蛇、以及蚓蜥，接近7900個種。 龜鱉目（Testudines）：包含海龜與陸龜，接近300個種。 現代的爬行動物棲息於每個大陸，除了南極洲以外，但牠們主要分布於熱帶與副熱帶地區。現存的爬行動物，體型最大的是鹹水鱷，可達7公尺以上，最小的是侏儒壁虎（Jaragua Sphaero），只有1.6公分長。除了少數的龜鱉目以外，所有的爬行動物都覆蓋者鱗片。 雖然所有的細胞在新陳代謝時都會產生熱量，大部分的爬行動物不能產生足夠的熱量以保持體溫，因此被稱為冷血動物或變溫動物（稜皮龜可能是個例外）。爬行動物依靠環境來吸收或散發內部的熱量，例如在向陽處或陰暗處之間移動，或藉由循環系統將溫暖血液流動至身體內部，將較冷血液流動至身體表層。大部份生存於天然棲息地的爬行動物，可將身體內部的體溫維持在相當狹窄的變化範圍內。不像兩棲類，爬行動物的表皮厚，因此不需要棲息在水邊，吸取水份。由於體溫調節方面的關係，爬行動物可以較少的食物維生。溫血動物通常以較快速度移動，一種攻擊性蜥蜴、蛇、或鱷魚的移動速度較快。 大部分的爬行動物是卵生動物，牠們的胚胎由羊膜所包覆。然而，許多有鱗目能夠直接生下後代，例如卵胎生或胎生的方式。大部分的胎生爬行動物藉由不同形式的胎盤給與胎兒養分，類似哺乳類的方式。牠們通常提供剛出生幼體適當的初步照顧。
|
| rdfs:comment
|
- Reptiles, or members of the class Reptilia, are air-breathing, generally "cold-blooded" amniotes that generally have skin covered in scales or scutes. They are tetrapods (having or having descended from vertebrates with four limbs) and lay amniote eggs, whose embryos are surrounded by the amnion membrane.
- Die Kriechtiere (Reptilia) oder Reptilien bilden eine Klasse der Wirbeltiere, genau am Übergang zwischen den niederen und höheren Vertebraten. Als phylogenetisches Taxon oder als geschlossene Abstammungsgruppe müssten sie auch die Vögel beinhalten. In der hier wiedergegebenen klassischen Zusammenstellung sind die Reptilien entsprechend keine natürliche Gruppe, sondern ein paraphyletisches Taxon, weil sie nicht alle Nachkommen ihres letzten gemeinsamen Vorfahren enthalten.
- Els rèptils (Reptilia) són amniotes de sang freda respiradors d'aire que tenen la pell coberta d'escates o escuts, en lloc de pèl o plomes. Són tetràpodes (tenen quatre extremitats o descendeixen d'animals que en tenien) i ponen ous amniotes, en què l'embrió està envoltat per la membrana amniòtica.
- Výraz plazi (Reptilia) lze chápat různým způsobem. Buď jako parafyletickou skupinu zahrnující krokodýly, haterie, šupinaté a želvy nebo fylogeneticky jako synonymum pro skupinu Diapsida = Sauropsida, tj. včetně ptáků. Nejproblematičtější je pak třetí přístup, tj. zahrnování k plazům i jim podobné skupiny z linie vedoucí k savcům. V tomto článku se o plazech píše v prvním smyslu.
- Matelijat (Reptilia) on selkärankaisten luokka, johon kuuluvat muun muassa liskot, käärmeet, kilpikonnat ja krokotiilieläimet. Yhteensä matelijoita on yli 6000 lajia.
- Un reptile (Reptilia en latin) est un animal vertébré, généralement tétrapode, amniote, et membres de la classe des sauropsides. Les premiers animaux à pouvoir être classés dans les reptiles sont apparus sur Terre dès le Carbonifère. Dans le monde vivant actuel, ils sont représentés par quatre ordres : les crocodiliens : 23 espèces; les rhynchocéphales : 2 espèces; les squamates (lézards, serpents et amphisbènes : environ 7 900 espèces; les testudines : environ 300 espèces.
- A hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) négylábú magzatburkos állatok.
- I Rettili (Reptilia, dal latino "reptilis", strisciante) rappresentarono il primo gruppo di vertebrati adattati ad un ambiente strettamente terrestre. Ciò è dovuto innanzitutto agli adattamenti volti ad evitare la disidratazione: la pelle fortemente cheratinizzata e squamosa, le caratteristiche dell'uovo ed i polmoni maggiormente concamerati di quelli degli Anfibi, a compensare l'assenza di respirazione transcutanea.
- 爬虫類（はちゅうるい）は、脊椎動物の分類群の一つで、分類上は爬虫綱（はちゅうこう、Reptilia）という単位を構成する。現生ではワニ、トカゲ（ヘビを含む）、カメ、ムカシトカゲが含まれる。爬虫類の「爬」の字は「地を這う」の意味を持つ。
- De reptielen (Reptilia) vormen een klasse van koudbloedige, gewervelde dieren. Reptielen komen over de gehele wereld voor behalve in heel koude gebieden zoals de polen en de toppen van bergen. Er zijn tegenwoordig ruim 8700 soorten maar de groep van reptielen is al zeer oud en een groot deel van de bekende reptielen is alleen bekend als fossiel. Tot de uitgestorven reptielen behoorden monsterlijke soorten, zoals de in zee levende Mosasaurus die ook in Nederland gevonden is.
- Krypdyr eller reptiler er flere grupper av landlevende virveldyr. I klassisk systematikk regnes krypdyrene som en av fire klasser av landlevende virveldyr. Navnet reptil kommer av latin repere – å krype. Krypdyrene er definert utfra biologiske kriterier: Alle krypdyr «kryper», dvs. at de går med beina ved siden av kroppen og ikke under kroppen, eller ormer seg fram på buken slik som slanger og en del skinker som helt mangler lemmer. Huden er dekket med hornskjell og er vanntett.
- Gady (Reptilia, od łac. repto – czołgać się) – parafiletyczna grupa zmiennocieplnych owodniowców. Współczesne gady są pozostałością po znacznie większej grupie zwierząt, której największy rozkwit przypadł na erę mezozoiczną. Obecnie żyją tylko cztery rzędy gadów, ich pozostałe znane linie ewolucyjne wymarły. Niektóre kopalne gady naczelne, czyli archozaury, były prawdopodobnie zwierzętami stałocieplnymi.
- Os répteis constituem uma classe de animais vertebrados tetrápodes e ectotérmicos, ou seja, não possuem temperatura corporal constante. São todos amniotas (animais cujos embriões são rodeados por uma membrana aminiótica), esta característica permitiu que os répteis ficassem independentes da água para reprodução.
- Reptilele sunt o clasă de vertebrate ovipare, poichiloterme, cu corpul acoperit de o piele groasă, solzoasă, fără picioare sau cu picioare scurte, dispuse lateral, şi cu inima tricamerală. Doar câteva duc un mod de viaţă acvatic sau semiacvatic. Se cunosc aproximativ 7000 de specii de reptile.
- Пресмыка́ющиеся — класс (по устаревшей классификации), или парафилетическая группа (по современной классификации) преимущественно наземных позвоночных животных, включающий современных черепах, крокодилов, клювоголовых, амфисбен, ящериц и змей.
- Kräldjur, eller reptiler (av latinets reptilis, "krypande"), är en klass växelvarma ryggradsdjur. Här beskrivs djurgruppen enligt klassisk taxonomi. Enligt modern fylogenetiskt forskning skulle de egentligen inrymma fåglarna. Klassen kräldjur är alltså ett parafyletiskt taxon som inte omfattar alla avkomna av en gemensam stamfader.
- Sürüngenler (Reptilia), omurgalı hayvanlar aleminin yumurtlayarak çoğalan büyük bir sınıfı. Yılanlar, kertenkeleler, kaplumbağalar, timsahlar ve tuatara takımlarından meydana gelir. Değişkensıcaklı (heterotermi) omurgalılardan olan sürüngenler, evrimsel olarak Amfibyumlarla sabit vücut ısılı hayvanlar arasındaki geçiş sürecini, denizden karaya, kalıcı geçişi temsil ederler.
- Плазуни́ або рептилії — традиційний клас хребетних таврин, частина клади зауропсидів. Представники класу не створюють клади і тому сучасні кладистичні класифікації не розглядають плазунів як окремий таксон, хоча згідно іншим класифікаціям він ще не відмінений.
- {{Taxobox | color = pink | fossil_range = 石炭紀到現代 | name = 爬行動物 | image = Reptiles.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
