| dbpprop:abstract
|
- Repentance is a change of thought and action to correct a wrong and gain forgiveness from a person who is wronged. In religious contexts it usually refers to confession to God, ceasing sin against God, and resolving to live according to religious law. It typically includes an admission of guilt, a promise or resolve not to repeat the offense; an attempt to make restitution for the wrong, or in some way to reverse the harmful effects of the wrong where possible. In Biblical Hebrew, the idea of repentance is represented by two verbs: שוב shuv (to return) and נחם nicham (to feel sorrow). In the New Testament, the word translated as 'repentance' is the Greek word μετάνοια, "after/behind one's mind", which is a compound word of the preposition 'meta' (after, with), and the verb 'noeo' (to perceive, to think, the result of perceiving or observing). In this compound word the preposition combines the two meanings of time and change, which may be denoted by 'after' and 'different'; so that the whole compound means: 'to think differently after'. Metanoia is therefore primarily an after-thought, different from the former thought; a change of mind accompanied by regret and change of conduct, "change of mind and heart", or, "change of consciousness". A description of repentance in the New Testament can be found in the parable of the prodigal son found in the Gospel of Luke (15 beginning at verse 11).
- In der religiösen Bedeutung ist Buße die Umkehr des Menschen zu Gott, von dem er sich durch die Sünde entfernt hat. Dieser Begriff ist so unterschiedlich vom Alltagsgebrauch des Worts Buße, dass er fast im Gegensatz dazu steht.
- Pokání je v běžné řeči i v náboženském významu symbolická činnost, kterou člověk dává najevo, že pochybil, a snaží se své viny zbavit. V křesťanském pojetí znamená výraz lítosti, vnitřního obrácení k Bohu a proměny dosavadního života.
- Katumus eli kansanomaisemmin synnintunnustus tai rippi on useissa kristillisissä kirkoissa käytössä oleva pyhä toimitus. Katolisessa kirkossa ja ortodoksisessa kirkossa katumus on yksi mysteerioista eli sakramenteista. Evankelis-luterilaisessa kirkossa rippiä ei lueta sakramenteihin, mutta sitä pidetään tärkeänä ja hyödyllisenä kirkollisena toimituksena. Rippi on käsitteellisesti lähellä sielunhoitoa. Sielunhoitoon ei kuitenkaan kuulu välttämättä syntien tunnustamista ja anteeksiannon julistamista, vaan kyse on muunlaisesta henkisen ja hengellisen avun ja tuen antamisesta. Rippiä on useampaa tyyppiä. Voidaan erottaa toisistaan julkirippi yksityinen rippi yleinen / yhteinen rippi armonvakuutus Yleensä ripillä tarkoitetaan yksityistä rippiä. Julkirippi on varhaisessa kristinuskossa käytössä ollut tapa, että syntiin langenneet ja kirkon yhteydestä tai ehtoolliselta erotetut otettiin takaisiin sakramenttiyhteyteen seurakunnan edessä julkisesti tehdyn synnintunnustuksen ja synninpäästön jälkeen. Julkirippiä käytetään nykyään varsin harvoissa protestanttisissa yhteisöissä. Yleinen rippi on enimmäkseen luterilainen tapa aloittaa messu yhteisesti luetulla synnintunnustuksella ja papin kaikille yhteisesti lukemalla synninpäästöllä. Tällöin synninpäästön sijasta voi olla imperatiivimuotoinen armonvakuutus: "Jumala antakoon sinulle anteeksi..."
- La repentance est un anglicisme, presque complètement inusité en français avant les années 1990, qui désigne la manifestation publique du sentiment personnel qu'est le repentir pour une faute que l'on affirme avoir commise et dont on demande le pardon. Il semble confondre en un seul concept quatre notions que l'on trouve : dans le domaine religieux, comme chez les catholiques avec l'Acte de contrition envers Dieu qui est préalable au sacrement de pénitence et à son pardon, dans l'ancien droit pénal français, la peine de l'amende honorable qui n'existe plus, dans le droit civil, la reconnaissance d'un faute ayant provoqué un dommage, dans le droit public avec l'usage diplomatique des excuses officielles entre deux États. Fortement marqué par son origine puritaine, la repentance est parfois confondue avec une forme de masochisme justifié par des fautes passées. Sinon, elle est parfois vue avec une connotation négative douloureuse, mais peut être simplement la reconnaissance d'une tristesse constructive. Les mots repentir et repentance sont parfois employés de manière synonyme, le mot repentance permettant de faire la différence avec le verbe se repentir. Cependant, en langue anglaise, ce mot (repentance) ne fait pas la différence entre repentir et repentance. Le terme anglais repentance (développé dans la Wikipedia anglophone) a aussi le sens de rechercher le pardon de quelqu'un. Cela peut être alors un faux-ami.
- Le repentir, ou contrition, est le regret sincère d'une faute. Dans le catholicisme, le repentir s'effectue au début de la célébration eucharistique (la messe), ou avant le sacrement de pénitence et de réconciliation.
- A megtérés a zsidóságban és a kereszténységben a gondolkozás- és életmód pozitív megváltoz(tat)ására használatos szó. A szó a régebbi magyar nyelvben egyszerűen „visszatérést” jelentett. Az újszövetségi görög nyelvben előforduló eredetije a „metanoia” jelentése a gondolkozásmód megváltoztatása. A Biblia szerint Ádám és Éva bűnesete miatt minden ember romlott természettel születik, aminek következménye a bűnös életmód. A bűn gyökere a hitetlenség, az Isten Igéjétől és törvényétől való elfordulás.
- Ravvedimento, nella teologia cristiana, traduce il termine greco μετανοια, che significa "trasformazione della mente", e che è spesso usato nella Septuaginta per tradurre il termine tardo ebraico nacham. Definito in questo modo, "ravvedimento" potrebbe apparire qualcosa di esclusivamente intellettuale. Non è così, in quanto gli scrittori della Bibbia erano fortemente consapevoli dell'unità della personalità umana. "Trasformare la mente" era essenziamente modificare il nostro atteggiamento e così, almeno in principio, cambiare il nostro modo di agire e l'intero modo di vivere. Il ravvedimento è un principio importante nella predicazione biblica. Un brano dell'Antico Testamento che non usa questa parola, esprime bene il suo significato: "Chi copre le sue colpe non prospererà, ma chi le confessa e le abbandona otterrà misericordia". Il ravvedimento è un aspetto della conversione, l'altro è la fede. Essi sono due aspetti di un'unica esperienza, quella in cui un uomo o una donna abbandona ciò che Dio considera peccato e si affida completamente a Cristo. L'iniziale ravvedimento dovrebbe condurre alla rinuncia abituale al peccato. Il ravvedimento, propriamente detto, non dovrebbe essere confuso con la penitenza, termine che spesso, nelle versioni cattoliche romane della Bibbia traduce lo stesso μετανοια. L'idea che penitenza suggerisce è, infatti, più l'esecuzione di atti prescritti dalla Chiesa per espiare peccati post-battesimali, ma quest'idea non trova riscontro come tale nel Nuovo Testamento, ma fa parte di un'evoluzione posteriore del concetto.
- 回心（かいしん、英: conversion）は、キリスト教などで、神に背いている自らの罪を認め、神に立ち返る個人的な信仰体験のことを指す。同様の宗教的体験について一般的に用いる語 新村出編『広辞苑第五版』岩波書店2004、「回心」。 。
- De penitentie is een boetedoening in de vorm van gebeden of goede werken, die na de belijdenis van de zonden in de biecht door de priester aan de biechteling wordt opgelegd. De priester legt naar gelang van de zonden een overeenkomende penitentie op. Als men deze penitentie heeft uitgevoerd volgt Gods vergeving. De penitentie kan volledig of gedeeltelijk kwijtgescholden worden door het bekomen van een aflaat.
- O conceito de arrependimento, na teologia cristã, relaciona-se à idéia de pecado. Segundo tal conceito, o ser humano arrepende-se de seu pecado quando toma consciência de que o praticou, reconhece a sua condição de pecador e deseja não cometer o mesmo erro. Neste sentido, o arrependimento é um dos elementos da ordo salutis, pois é condição necessária para a salvação humana.
- Раскаяние — чувство сожаления по поводу своего поступка, проступка. «Чистосердечное раскаяние» по действовавшему ранее Уголовному Кодексу РСФСР 1960 г. было одним из обстоятельств, смягчающих наказание, а также одним из оснований для освобождения от уголовной ответственности с передачей виновного на поруки. В действуюшщем УК РФ 1996 г. используется понятие «деятельное раскаяние».
|
| rdfs:comment
|
- Repentance is a change of thought and action to correct a wrong and gain forgiveness from a person who is wronged. In religious contexts it usually refers to confession to God, ceasing sin against God, and resolving to live according to religious law. It typically includes an admission of guilt, a promise or resolve not to repeat the offense; an attempt to make restitution for the wrong, or in some way to reverse the harmful effects of the wrong where possible.
- In der religiösen Bedeutung ist Buße die Umkehr des Menschen zu Gott, von dem er sich durch die Sünde entfernt hat. Dieser Begriff ist so unterschiedlich vom Alltagsgebrauch des Worts Buße, dass er fast im Gegensatz dazu steht.
- Pokání je v běžné řeči i v náboženském významu symbolická činnost, kterou člověk dává najevo, že pochybil, a snaží se své viny zbavit. V křesťanském pojetí znamená výraz lítosti, vnitřního obrácení k Bohu a proměny dosavadního života.
- Katumus eli kansanomaisemmin synnintunnustus tai rippi on useissa kristillisissä kirkoissa käytössä oleva pyhä toimitus. Katolisessa kirkossa ja ortodoksisessa kirkossa katumus on yksi mysteerioista eli sakramenteista. Evankelis-luterilaisessa kirkossa rippiä ei lueta sakramenteihin, mutta sitä pidetään tärkeänä ja hyödyllisenä kirkollisena toimituksena. Rippi on käsitteellisesti lähellä sielunhoitoa.
- La repentance est un anglicisme, presque complètement inusité en français avant les années 1990, qui désigne la manifestation publique du sentiment personnel qu'est le repentir pour une faute que l'on affirme avoir commise et dont on demande le pardon.
- Le repentir, ou contrition, est le regret sincère d'une faute. Dans le catholicisme, le repentir s'effectue au début de la célébration eucharistique (la messe), ou avant le sacrement de pénitence et de réconciliation.
- A megtérés a zsidóságban és a kereszténységben a gondolkozás- és életmód pozitív megváltoz(tat)ására használatos szó. A szó a régebbi magyar nyelvben egyszerűen „visszatérést” jelentett. Az újszövetségi görög nyelvben előforduló eredetije a „metanoia” jelentése a gondolkozásmód megváltoztatása. A Biblia szerint Ádám és Éva bűnesete miatt minden ember romlott természettel születik, aminek következménye a bűnös életmód.
- Ravvedimento, nella teologia cristiana, traduce il termine greco μετανοια, che significa "trasformazione della mente", e che è spesso usato nella Septuaginta per tradurre il termine tardo ebraico nacham. Definito in questo modo, "ravvedimento" potrebbe apparire qualcosa di esclusivamente intellettuale. Non è così, in quanto gli scrittori della Bibbia erano fortemente consapevoli dell'unità della personalità umana.
- 回心（かいしん、英: conversion）は、キリスト教などで、神に背いている自らの罪を認め、神に立ち返る個人的な信仰体験のことを指す。同様の宗教的体験について一般的に用いる語 新村出編『広辞苑第五版』岩波書店2004、「回心」。 。
- De penitentie is een boetedoening in de vorm van gebeden of goede werken, die na de belijdenis van de zonden in de biecht door de priester aan de biechteling wordt opgelegd. De priester legt naar gelang van de zonden een overeenkomende penitentie op. Als men deze penitentie heeft uitgevoerd volgt Gods vergeving. De penitentie kan volledig of gedeeltelijk kwijtgescholden worden door het bekomen van een aflaat.
- O conceito de arrependimento, na teologia cristã, relaciona-se à idéia de pecado. Segundo tal conceito, o ser humano arrepende-se de seu pecado quando toma consciência de que o praticou, reconhece a sua condição de pecador e deseja não cometer o mesmo erro. Neste sentido, o arrependimento é um dos elementos da ordo salutis, pois é condição necessária para a salvação humana.
- Раскаяние — чувство сожаления по поводу своего поступка, проступка. «Чистосердечное раскаяние» по действовавшему ранее Уголовному Кодексу РСФСР 1960 г.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
