| dbpprop:abstract
|
- Claudius Ptolemaeus, known in English as Ptolemy, was a Roman citizen of Greek or Egyptian ancestry. He was a mathematician, astronomer, geographer, astrologer and a poet of a single epigram in the Greek Anthology. He lived in Egypt under the Roman Empire, and is believed to have been born in the town of Ptolemais Hermiou in the Thebaid. He died in Alexandria around AD 168. Ptolemy was the author of several scientific treatises, three of which would be of continuing importance to later Islamic and European science. The first is the astronomical treatise now known as the Almagest (in Greek, Η Μεγάλη Σύνταξις, "The Great Treatise", originally Μαθηματική Σύνταξις, "Mathematical Treatise"). The second is the Geography, which is a thorough discussion of the geographic knowledge of the Greco-Roman world. The third is the astrological treatise known in Greek as the Apotelesmatika (Ἀποτελεσματικά), or more commonly in Greek as the Tetrabiblos ("Four books"), in which he attempted to adapt horoscopic astrology to the Aristotelian natural philosophy of his day.
- Claudius Ptolemaeus, griechisch Κλαύδιος Πτολεμαῖος (Klaúdios Ptolemaîos), lateinisch Claudius Ptolomaeus, (* um 100, vermutlich in Ptolemais Hermii, Ägypten; † um 175, vermutlich in Alexandria), war ein griechischer Mathematiker, Geograph, Astronom, Astrologe, Musiktheoretiker und Philosoph. Ptolemäus wirkte als Bibliothekar an der berühmten antiken Bibliothek in Alexandria. Insbesondere seine drei Werke zur Astronomie, Geographie und Astrologie galten in Europa bis in die frühe Neuzeit als wichtige umfangreiche Datensammlungen und wissenschaftliche Standardwerke. So schrieb Ptolemäus die Mathematike Syntaxis („mathematische Zusammenstellung“), später Megiste Syntaxis („größte Zusammenstellung“), heute Almagest (abgeleitet vom Arabischen al-Majisṭī) genannte Abhandlung zur Mathematik und Astronomie in 13 Büchern. Sie war bis zum Ende des Mittelalters ein Standardwerk der Astronomie und enthielt neben einem ausführlichen Sternenkatalog eine Verfeinerung des von Hipparchos von Nicäa vorgeschlagenen geozentrischen Weltbildes, das später nach ihm Ptolemäisches Weltbild genannt wurde. Damit verwarf er wie der größte Teil seiner Zeitgenossen das von Aristarchos von Samos und Seleukos von Seleukia vertretene heliozentrische Weltbild, das erst 1300 Jahre später durch Nikolaus Kopernikus, Johannes Kepler und Galileo Galilei durchgesetzt werden sollte.
- Claudi Ptolemeu; circa 85 - circa 165, altres autors diuen c. 100- c. 170 va ser un astrònom, geògraf i matemàtic grecoegipci, anomenat comunament Ptolemeu o Tolemeu. Va viure i va treballar a Alexandria, Egipte (es creu que en la famosa Biblioteca d'Alexandria). Va ser astròleg i astrònom, activitats que en eixa època estaven íntimament lligades. És autor del tractat astronòmic conegut com Almagest (en grec Hè Megalè Syntaxis, El gran tractat). Es va preservar, com tots els tractats grecs clàssics de ciència, en manuscrits àrabs (d'ací el seu nom) i només disponible en la traducció en llatí de Gerard de Cremona en el segle XII. Hereu de la concepció de l'Univers donada per Plató i Aristòtil, el seu mètode de treball va diferir notablement del d'aquestos, perquè mentre Plató i Aristòtil donen una cosmovisió de l'Univers, Ptolomeu és un empirista. El seu treball va consistir a estudiar la gran quantitat de dades existents sobre el moviment dels planetes a fi de construir un model geomètric que explicara les dites posicions en el passat i fóra capaç de predir les seves posicions futures. La ciència grega tenia dos possibilitats en el seu intent d'explicar la naturalesa: l'explicació realista, que consistiria a expressar de forma rigorosa i racional el que realment es dóna en la naturalesa; i l'explicació positivista, que consistiria en expressar de forma racional l'aparent, sense preocupar-se de la relació entre el que es veu i el que en realitat és. Ptolomeu afirma explícitament que el seu sistema no pretén descobrir la realitat, sent només un mètode de càlcul. És lògic que adoptara un esquema positivista, perquè la seva teoria geocèntrica s'oposa flagrantment a la física aristotèlica: per exemple, les òrbites del seu sistema són excèntriques, en contraposició a les circulars i perfectes de Plató i Aristòtil. Ptolomeu va catalogar molts estels, assignant-los una brillantor i magnitud, i va establir normes per a predir els eclipsis. La seva aportació fonamental va ser el seu model de l'univers: creia que la Terra estava immòbil i ocupava el centre de l'Univers, i que el Sol, la Lluna, els planetes i les estreles, giraven al seu voltant. A pesar d'això, per mitjà de la tècnica de l'epicicle-deferent, la invenció del qual s'atribuïx a Apol·loni de Perge, tracta de resoldre amb prou èxit els dos grans problemes del moviment planetari: La retrogradació dels planetes i el seu augment de brillantor, mentre retrograden. La distinta duració de les revolucions siderals. Les seves teories astronòmiques van influir en el pensament astrònom i matemàtic científic fins al segle XVI. Va aplicar els seus estudis de trigonometria a la construcció d'astrolabis i rellotges de sol. I també va aplicar l'estudi de l'astronomia al de l'astrologia, creant els horòscops. Totes estes teories i estudis estan escrits en la seua obra Tetrabiblon. Va ser també un bon òptic i geògraf. En el camp de l'òptica va explorar les propietats de la llum, sobretot de la refracció i la reflexió. La seva obra Òptica és un bon tractat sobre la teoria matemàtica de les propietats de la llum. Una altra gran obra seva és la Geografia, que descriu el món de la seva època, amb mapes de Agatòdemon. Utilitza un sistema de latitud i longitud, pel que va servir d'exemple als cartògrafs durant molts anys. Una de les ciutats descrita en esta obra és La Meca, en la Península Aràbiga, a la que anomena Makoraba. El món de la música tampoc va ser ignorat per Ptolemeu. Va escriure un tractat de teoria musical anomenat Harmònics.
- Klaudios Ptolemaios, známý též pod latinskou podobou jména Claudius Ptolemaeus nebo v angličtině jako Ptolemy, byl řecký geograf, astronom a astrolog, který pravděpodobně žil a pracoval v egyptské Alexandrii.
- Claudio Ptolomeo, en griego, Κλαύδιος Πτολεμαῖος, Klaudios Ptolemaios;. Astrónomo, químico, geógrafo y matemático greco-egipcio, llamado comúnmente en español Ptolomeo (o Tolomeo). Vivió y trabajó en Egipto (se cree que en la famosa Biblioteca de Alejandría). Fue astrólogo y astrónomo, actividades que en esa época estaban íntimamente ligadas. Es autor del tratado astronómico conocido como Almagesto (en griego Hè Megalè Syntaxis, El gran tratado). Se preservó, como todos los tratados griegos clásicos de ciencia, en manuscritos árabes (de ahí su nombre) y sólo disponible en la traducción en latín de Gerardo de Cremona en el siglo XII. Heredero de la concepción del Universo dada por Platón y Aristóteles, su método de trabajo difirió notablemente del de éstos, pues mientras Platón y Aristóteles dan una cosmovisión del Universo, Ptolomeo es un empirista. Su trabajo consistió en estudiar la gran cantidad de datos existentes sobre el movimiento de los planetas con el fin de construir un modelo geométrico que explicase dichas posiciones en el pasado y fuese capaz de predecir sus posiciones futuras. La ciencia griega tenía dos posibilidades en su intento de explicar la naturaleza: la explicación realista, que consistiría en expresar de forma rigurosa y racional lo que realmente se da en la naturaleza; y la explicación positivista, que radicaría en expresar de forma racional lo aparente, sin preocuparse de la relación entre lo que se ve y lo que en realidad es. Ptolomeo afirma explícitamente que su sistema no pretende descubrir la realidad, siendo sólo un método de cálculo. Es lógico que adoptara un esquema positivista, pues su Teoría geocéntrica se opone flagrantemente a la física aristotélica: por ejemplo, las órbitas de su sistema son excéntricas, en contraposición a las circulares y perfectas de Platón y Aristóteles. Ptolomeo catalogó muchas estrellas, asignándoles un brillo y magnitud, estableció normas para predecir los eclipses. Su aportación fundamental fue su modelo del Universo: creía que la Tierra estaba inmóvil y ocupaba el centro del Universo, y que el Sol, la Luna, los planetas y las estrellas, giraban a su alrededor. A pesar de ello, mediante el modelo del epiciclo-deferente, cuya invención se atribuye a Apolonio, trató de resolver geométricamente los dos grandes problemas del movimiento planetario: 1. - La retrogradación de los planetas y su aumento de brillo, mientras retrogradan. 2. - La distinta duración de las revoluciones siderales. Sus teorías astronómicas geocéntricas tuvieron gran éxito, e influyeron en el pensamiento de astrónomos y matemáticos hasta el siglo XVI. Aplicó sus estudios de trigonometría a la construcción de astrolabios y relojes de sol. Y también aplicó el estudio de la astronomía al de la astrología, creando los horóscopos. Todas estas teorías y estudios están escritos en su obra Tetrabiblon. Fue también un buen óptico y geógrafo. En el campo de la óptica exploró las propiedades de la luz, sobre todo de la refracción y la reflexión. Su obra Óptica es un buen tratado sobre la teoría matemática de las propiedades de la luz. Otra gran obra suya es la Geografía, en que describe el mundo de su época. Utiliza un sistema de latitud y longitud por lo que sirvió de ejemplo a los cartógrafos durante muchos años. Una de las ciudades descrita en esta obra es La Meca, en la Península Arábiga, a la que llama Makoraba. El mundo de la música tampoco fue ignorado por Ptolomeo. Escribió un tratado de teoría musical llamado Harmónicos. Pensaba que las leyes matemáticas subyacían tanto los sistemas musicales como en los cuerpos celestes, y que ciertos modos y aun ciertas notas correspondían a planetas específicos, las distancias entre estos y sus movimientos. La idea había sido propuesta por Platón en el mito de la música de las esferas, que es la música no escuchada producida por la revolución de los planetas. Actualmente la NASA ha comprobado que el sol produce un sonido, no audible por el oído humano, por el casi vacío que nos separa. Incluso si pudiese llegar hasta nosotros no sería musicalmente perceptible ya que su frecuencia es muy baja. La unión de la música y la poesía es otra concepción griega sobre el género musical. Eran prácticamente sinónimos.
- Klaudios Ptolemaios oli kreikkalainen matemaatikko, tähtitieteilijä, maantieteilijä ja astrologi. Hän lienee elänyt Aleksandriassa Egyptissä. Ptolemaioksen parhaiten tunnettu teos tunnetaan sen arabiasta johdetulla nimellä Almagest (kreikaksi Η μεγάλη Σύνταξις, He megale syntaksis). Almagest säilyi myöhemmälle maailmalle arabitieteilijöiden ansiosta. Kirja vakiintui Euroopassa tähtitieteen perusteokseksi latinankielisenä käännöksenä myöhäiskeskiajalla. Almagestissä Ptolemaios kokosi yhteen antiikin tähtitieteellisen tietämyksen. Hänen tärkeimpiä lähteitään olivat Hipparkhoksen teokset. Ptolemaioksen tähtitieteellinen malli oli maakeskinen. Aurinkokeskinen malli syrjäytti sen vasta kopernikaanisen vallankumouksen myötä. Almagestissä esitetty teoria selitti havainnon havaintoihin nähden riittävällä tarkkuudella, eikä tarvetta uudelle mallille ilmennyt. Myös Nikolaus Kopernikus käytti Ptolemaioksen Almagestiä tärkeimpänä lähteenään ja esikuvanaan kirjoittaessaan omaa teostaan De revolutionibus. Almagestin maailmanjärjestelmän keskuksessa on Maa. Sitä kiertävät Kuu, Merkurius, Venus, Aurinko, Mars, Jupiter ja Saturnus eli antiikin planeetat. Varsinaisesti planeetat sijaitsivat episykliympyröillä, joiden avulla selitettiin planeettojen taantuvat eli retrogradiset liikkeet. Tähtitieteen lisäksi Ptolemaios kehitti maantiedettä, astrologiaa, musiikkia ja optiikkaa.
- Claudius Ptolemaeus, communément appelé Ptolémée (Ptolémaïs de Thébaïde vers 90 - Canope vers 168) était un astronome et astrologue grec qui vécut à Alexandrie. Il est également l’un des précurseurs de la géographie. Sa vie est mal connue. Son cognomen (surnom) Ptolémée semble indiquer des origines gréco-égyptiennes, et son nomen (nom) Claudius une citoyenneté romaine. Son praenomen (prénom) est inconnu. Ptolémée fut l’auteur de plusieurs traités scientifiques, dont deux ont exercé par la suite une très grande influence sur les sciences islamique et européenne. L’un est le traité d’astronomie, qui est aujourd’hui connu sous le nom d’Almageste (arabisation de Ἡ Μεγάλη Σύνταξις, La Grande Composition puis Ὴ μεγίστη, La Très Grande, al-Mijisti, mais dont le titre original en grec était Μαθηματική σύνταξις, Composition mathématique). L’autre est la Géographie, qui est une discussion approfondie sur les connaissances géographiques du monde gréco-romain. L’œuvre de Ptolémée est un sommet et l’aboutissement d’une longue évolution. Avec l’œuvre d’Aristote, c’est essentiellement à travers elle, transmise à la fois par les Arabes et les Byzantins, que l’Occident redécouvrira la science grecque au Moyen Age et à la Renaissance, laissant leurs prédécesseurs dans l’obscurité. Pourtant Ptolémée ne manque pas de faire abondamment référence à ceux-ci dans ses écrits.
- Fájl:Ptolemy 16century. jpg Ptolemaiosz 16. századi ábrázolása. Fájl:Ptolemaicsystem-small. png A "ptolemaioszi világkép" Ptolemaiosz Klaudiosz, Ptolemaios Klaudios, Claudius Ptolemaeus; görög természettudós. Az ismert világ Ptolemaiosz korában A "ptolemaioszi világkép" A hellenisztikus kori görög természettudomány egyik legkiemelkedőbb képviselője, csillagász, asztrológus, matematikus, földrajztudós. A "ptolemaioszi világkép" megalkotója, amelyet Nikolausz Kopernikuszig cáfolhatatlan rendszernek tekintettek, de írt műveket az optika, zene- és ismeretelmélet tárgykörében is, valamint számos, egészen az újkorig ható tudományos eredmény megfogalmazója volt. Tevékenysége Alexandriához kapcsolódik: az ókori tudomány fellegvárában végezte csillagászati megfigyeléseit. Tudományos működése kezdettől fogva nagy tekintélyt élvezett, ezt bizonyítják a műveihez írott kommentárok, valamint e művek arab és más nyelvű fordításai. A „Mathématiké szüntaxisz" (Matematikai összefoglalás), későbbi címén „Megiszté" (Legnagyobb), ti. összefoglalás, innen származik közkeletű arab címe, az „Almageszt". Ez Ptolemaiosz csillagászati főműve, 13 részben fogalmazza meg -Hipparkhosz és a pergai Apollóniosz tudományos eredményeire támaszkodva, de részben módosítva is azokat- geocentrikus világképét. Elmélete szerint a világmindenség középpontjában foglal helyet a mozdulatlan Föld, és körülötte kering a Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz; ezeken kívül helyezkedik el az állócsillagok szférája. A csillagképek leírásában megőrzi az alexandriai korban kedvelt meséket is a mitológiai átváltozásokról. Összesen 48 csillagképet írt le; sok esetben a mai napig ezeket az elnevezéseket használják. Az eredeti mű elveszett; a középkorban arab nyelv változatát fordították vissza latinra, így vált ismertté Európa számára. Az „Almageszt"-ben található adatokat korrigálja némileg egy Kanoboszban (Egyiptom) található felirat: a felirat vége a szférák harmóniájával foglalkozik, a bolygók egymáshoz való viszonyát a hangszer húrjaival hasonlítja össze. „Prokheroi kanonesz" (Kézi táblák) című műve a csillagok helyzetének stb. meghatározását segítő táblázatokat tartalmaz, amelyek ugyancsak az „Almageszt" (néhány helyen korrigált) adatain alapulnak. A táblázatok nem eredeti formájukban, hanem átrendezve, kiegészítve maradtak fenn. Kronológiai szempontból különösen fontos az egyik, a „Baszileioi kanonesz" (Királyi táblák), amely a babilóni, perzsa, egyiptomi királyok és római császárok névsorát tartalmazza, pontos trónra lépési dátumokkal és asztrológiai jelenségek felsorolásával kiegészítve, Kr. e. 747-től Diocletianus császárig. A „Hüpotheszisz tón planómenón" (A bolygók állásai) című, két könyvben (a második csak arab fordításban maradt fenn) megírt munkájában feltételezi, hogy az égitestek saját életerővel rendelkeznek, s maguktól mozognak. „Apoteleszmatika" (megvalósuló, bekövetkező, ti. jóslatok a csillagok állása alapján), közismertebb nevén „Tetrabiblosz" (Négy könyvből álló gyűjtemény) asztrológiai kézikönyv, amely minden korban nagy népszerűségnek örvendett; a kézirati hagyományozásban ehhez kapcsolják a „Karposz" (Termés) című, az előbbi műből vett száz idézetet tartalmazó florilegiumot, amelyet a modern filológia nem tart ptolemaioszi írásnak. A „Peri kritériu kai hégemoniku" (Az ítélőképességről és a lélek irányító szerepéről) című rövid, ismeretelméleti tárgyű írásának első részében a kritérion fogalmából kiindulva fejtegeti az igazság megismerésének folyamatát. Véleménye szerint a nyelv szerepe nem döntő fontosságú, a megismeréshez elegendő az értelem. A második rész a hégemonikon, a megismerést irányító működés helyét kutatja, s arra a következtetésre jut, hogy a puszta létfunkció hégemonikonja a szívben, a lét és a helyes élet hégemonikonja pedig az agyban helyezkedik el. „Harmonikon" (Zeneelmélet) címmel maradt fenn egy három részre terjedő írása. Ez a legátfogóbb munka, amely az ókor zeneelméletéről ránk maradt, végigvezet kora zeneelméletének minden alapfogalmán. Tárgya a szüszthéma teleion (teljes hangrendszer), a genoszok, a modusok (skálatípusok), a skálatranszpozíciók, a hangközök stb. , továbbá párhuzamot von a hangok, az égitestek és az emberi lélek részei között. Felfogásának alapja az a nézet, hogy értelem és hallás egymásnak soha nem mondhatnak ellent. A hangközöket illetően a püthagoreusok tanítását, amely a számviszonyok alapján áll, egyezteti Arisztoxenosz felfogásával, amely a hallást állítja a középpontba, vagyis a matematikai számítások mellett helyet hagy az érzékelő fülnek is. E mű azért érdemel különleges figyelmet, mert e rendszer latin fordításán keresztül maradandó hatással volt a középkor zeneelméletére. A töredékesen fennmaradt harmadik könyv a harmóniának a zenében, a lélekben és a bolygók mozgásában betöltött szerepéről tartalmaz általános megállapításokat. „Optica" című műve csak egy arab fordítás latin változatában maradt fenn (az első könyv és az ötödik vége elveszett). Ebben – Euklidészhez kapcsolódva- feltételezi, hogy a látás a szemből kiinduló és a megfigyelt tárgyra irányuló látósugarak segítségével történik: ennek során szerinte figyelembe kell venni a látott tárgy távolságát is. A műben kísérleti vizsgálatokra alapozott eredményeket közöl. „Kanón episzémón polemón" (Híres városok felsorolása) című írásában a fontosabb városok helymeghatározásár adja földrajzi hosszúság és szélesség szerint. Fájl:PtolemyWorldMap. jpg Ptolemaiosz világtérképének 1500 körül készült rekonstrukciója. A „Geógraphiké hüphégészisz" (Bevezetés a földrajztudományba) Ptolemaiosz geográfiai főműve nyolc könyvben. A csillagászati és matematikai földrajz hagyományaira alapozott (Hipparkhosz és mások eredményeit felhasználó) mű három részből áll. Az első rész (1. könyv) általános elméleti fejtegetéseket tartalmaz a geográfia feladatáról. A mű második, terjedelmes része (2-7. könyv) az ókorban ismert világ leírásával foglalkozik: mintegy 8100 nevezetes földrajzi hely (városok, folyók, hegyek stb. ) szélességi és hosszúsági adatait tartalmazza, olyan csoportosításban, hogy a rólik készítendő térkép megrajzolását segítse. Világtérképe a Kanári-szigetektől és Izlandtól Kelet-Ázsiáig és Kínáig, délen Afrika csücskéig terjed, számos terület „agnósztosz gé" (ismeretlen föld) néven szerepel rajta. A korábbi adatokra, és szemtanúk pontatlan beszámolóira támaszkodó Ptolemaiosz szigetnek rajzolta meg Skandináviát, túlságosan nagynak Ceylont és az Azovi-tengert. A harmadik rész (8. könyv) a mű mellékleteként rajzolt 26 résztérképhez ad útmutatásokat. További művei: „Pheszisz aplanón aszterón” (Az állócsillagok fázisai), „Peri analémmatosz” (A napóráról), valamint a csak latin fordításban ismert „Planisphaerium” (A gömb síkra vetítése).
- Considerato uno dei padri della geografia, fu autore di importanti opere scientifiche, la principale delle quali è il trattato astronomico noto come Almagesto.
- ファイル:Ptolemy 16century. jpg クラウディオス・プトレマイオス クラウディオス・プトレマイオス（古代ギリシア語: Κλαύδιος Πτολεμαίος, ラテン語: Claudius Ptolemaeus, 83年頃 - 168年頃）は、『アルマゲスト』の著者として知られる古代ローマの天文学者、数学者、地理学者、占星術師。エジプトのアレクサンドリアで活躍した。英称はトレミー（Ptolemy）。
- Claudius Ptolemaeus was een Grieks astroloog, astronoom, geograaf, wiskundige en muziektheoreticus die leefde te Alexandrië.
- Klaudios Ptolemaios, (f. ca. 90, d. 168) var en gresk astronom, geograf og matematiker fra Alexandria. Han regnes som opphavsmann til det geosentriske verdensbildet, som forble det rådende fram til 1600-tallet. I sitt store verk Almagest framsetter han den teorien at nattehimmelen utgjør en perfekt halvkule med jorda i sentrum. Stjernene er festa til ulike sfærer som roterer omkring jorda. Planetene beveger seg i sirkelforma baner omkring et sentrum som i sin tur tegner en perfekt sirkel rundt jorda. Han utvikla kompliserte matematiske formler for å forklare de observerte planetbevegelsenes avvik fra teorien. I følge Ptolemaios var jorda i ro. Om den ikke var, ville skyer og fugler forsvinne. Ptolemaios gjorde nye beregninger av avstanden fra jorda til sola og månen. Almagest inneholder også en stjernekatalog. Mange av de kjente stjernebildene, som Orion og Løven, har fått sine navn av Ptolemaios. Han skrev et omfattende verk om geografi - Geografike hyfegesis. Her innfører han mer presise kartprojeksjoner, men nøyaktigheten i karta hans lider av at han opererte med feil mål på jorddiameteren. Tetrabiblos er et stort verk om astrologi, og han skrev også om optikk og musikk. Hans Harmonika er en av de viktigste kildene til antikkens musikkteori. Kanon basileion er en kronologi fra Nabonassar til Antoninus Pius.
- Klaudiusz Ptolemeusz, Ptolemeusz Klaudiusz lub po prostu Ptolemeusz (łac. Claudius Ptolemaeus, gr. Κλαύδιος Πτολεμαῖος Klaudios Ptolemaios) grecki uczony pochodzący z Tebaidy, który kształcił się i działał w Aleksandrii. Napisał wiele dzieł z dziedziny matematyki, astronomii, geografii i muzyki. Jego poglądy na budowę świata na wiele stuleci ugruntowały pogląd geocentryczny, który został obalony dopiero przez Mikołaja Kopernika. Ptolemeusz był też twórcą modelu ruchu ciał niebieskich, kombinującego dwa zasadnicze modele ruchu planet podane przez Hipparcha - ekscentryk oraz deferent z epicyklem. Innowacją Ptolemeusza było poszerzenie tego modelu o pojęcie ekwantu. W dziele Geografia (gr. Γεωγραφικὴ Ὑφήγησις, Geographike Hyphegesis, łac. Explicatio geographica), znanym także jako Nauka geograficzna lub Wstęp do geografii, traktował geografię jako naukę przedstawiania Ziemi za pomocą rysunku. Znana mu była kulistość Ziemi i do swoich map stosował projekcję powierzchni kuli na płaszczyznę. Jako odniesienie dla długości geograficznej przyjął południk Ferro, używany aż do XIX wieku; jego definicja szerokości geograficznej obowiązuje do dziś. Zajmował się także obliczeniami obwodu Ziemi Eratostenesa i Posejdoniosa. Przejął błędne rezultaty tego drugiego, w następstwie czego w późniejszej literaturze przyjmowano, że obwód Ziemi wynosi ok. 17.000 mil morskich (ok. 31.500 km). Przedstawił hipotezę o istnieniu nieznanego wówczas kontynentu południowego Terra Australis. By ułatwić sporządzenie map zestawił tabele współrzędnych ok. 8100 najbardziej znanych miejscowości, gór i rzek. W sposób dokładniejszy niż jego poprzednicy opisał m. in. Brytanię i kraje pomiędzy Dunajem a Bałtykiem. Na tym terenie wymienił m. in. Kalisię (Καλισία), identyfikowaną przez niektórych z Kaliszem, Karrodunon (Καρρόδουνον) łączony dawniej, np. przez J. Lelewela z Krakowem, Skurgon (Σκοῦργον), Askaukalis (ἀσκαυκαλίς) utożsamiany ze Żninem. Podał także nazwy i siedziby takich plemion, jak Wenedowie, Gythonowie, Galindowie, Souobenoi i Sudinowie (Sudinoi) - ci ostatni są uważani za Jaćwingów (Sudawia to jedna z nazw Jaćwieży). Oprócz wiarygodnych i rzetelnych źródeł wykorzystywał też materiały z drugiej ręki i legendy, przez co jego obraz uzyskany z jego danych, szczególnie w odniesieniu do nazw plemion, jest często niedokładny lub wręcz mylny. Prace Ptolemeusza z zakresu astronomii zebrane zostały w dziele He mathematike syntaxis, znanym również później jako Ho megas astronomos. Używana współcześnie nazwa Almagest, powstała od greckiego słowa megiste (największy), któremu arabscy uczeni dodali w IX wieku przedimek al. Almagest jest podsumowaniem osiągnięć greckiej astronomii, m. in. jest głównym źródłem wiedzy o odkryciach Hipparcha.
- Claudius Ptolemaeus, foi um cientista grego que viveu em Alexandria, uma cidade do egito . No ano 140 d. C, Ele é reconhecido pelos seus trabalhos em matemática, astrologia, astronomia, geografia e cartografia. Realizou também trabalhos importantes em óptica e teoria musical. A sua obra mais conhecida é o Almagesto (que significa "O grande tratado"), um tratado de astronomia. Esta obra é uma das mais importantes e influentes da Antiguidade Clássica. Nela está descrito todo o conhecimento astronómico babilónico e grego e nela se basearam as astronomias de Árabes, Indianos e Europeus até o aparecimento da teoria heliocêntrica de Copérnico. No Almagesto, Ptolomeu apresenta um sistema cosmológico geocêntrico, isto é a Terra está no centro do Universo e os outros corpos celestes, planetas e estrelas, descrevem órbitas ao seu redor. Estas órbitas eram relativamente complicadas resultando de um sistema de epiciclos, ou seja círculos com centro em outros círculos. Ptolomeu foi considerado o primeiro "cientista celeste". No entanto, Ptolomeu foi duramente criticado por alguns cientistas, como Tycho Brahe e Isaac Newton, sendo acusado de não ter realizado nenhuma observação astronómica, mas apenas plagiarizado dados de Hiparco, entre outras acusações. A sua obra mais extensa é "Geographia" que, em oito volumes, contém todo o conhecimento geográfico greco-romano. Esta inclui coordenadas de latitude e longitude para os lugares mais importantes. Naturalmente, os dados da época tinham bastante erro e o mapa nesta apresentado está bastante deformado, sobretudo nas zonas exteriores ao Império Romano. Outra obra importante é o Tetrabiblos, um livro de astrologia baseado em escritos e documentos mais antigos babilônicos, egípcios e gregos. Ptolomeu é também autor do tratado "Óptica", um conjunto de cinco volumes sobre este tema, em que estuda reflexão, refracção, cor, e espelhos de diferentes formas. Escreveu também "Harmónica" um tratado sobre teoria matemática da música. Biografia de Ptolomeu (em inglês)
- Ptolemeu (gr. : a fost un astronom, matematician şi geograf grec din epoca helenistică tardivă în timpul stăpânirii romane a Egiptului, ale cărui teorii au dominat ştiinţa până în secolul al XVI-lea . Din vechile izvoare istorice, rezultă că Ptolemeu a petrecut cea mai mare parte a vieţii în Alexandria, unde şi-a desfăşurat activitatea ştiinţifică. A murit în jur de 165 d. Hr. , probabil în Canopus, un cartier din Alexandria.
- Кла́вдий Птолеме́й — древнегреческий астроном, математик, музыкальный теоретик и географ. В период с 127 по 151 год жил в Александрии, где проводил астрономические наблюдения.
- Klaudios Ptolemaios, född omkring 90, död 165, var en grekisk astronom, geograf och matematiker verksam i Egypten. Han sammanfattade och utvidgade det antika astronomiska kunnandet och hans viktigaste verk Almagest överträffades först under senrenässansen. Ptolemaios vistades i Alexandria, där han åren 126–141 utförde åtskilliga astronomiska observationer. Han är den mest bekanta och kanske även den mest betydande av forntidens astronomer. I alla händelser intar han i astronomins historia en av de mest framstående platserna på grund av det inflytande han utövat dels som överbringare till eftervärlden av de genom grekerna vunna resultaten, dels genom det av honom utvecklade och efter honom uppkallade ptolemaiska världssystemet. I vad mån originalitet bör tillerkännas Ptolemaios, kan inte med visshet avgöras, då de föregående grekiska astronomernas och särskilt Hipparchos skrifter väsentligen gått förlorade. Att Ptolemaios på flera punkter dragit nytta av Hipparchos arbeten, är obestridligt, men å andra sidan är det säkerligen oriktigt att karakterisera honom som bara kompilator.
- Klaudyos Batlamyus, İskenderiyeli Yunani gökbilimci, matematikçi, coğrafyacı ve astronom. Yaklaşık olarak M.S. 85 ve 165 yılları arasında yaşadığı kabul edilir. Geç İskenderiye Dönemi'nde yaşamış (M.S. 2. yüzyılın ilk yarısı) ünlü bilim adamlarındandır. Hayatı hakkında hemen hemen hiçbir bilgi bulunmamaktadır. Müslüman astronomlar 78 yaşına kadar yaşadığını söylemektedir. Yunan asıllı bir Mısırlı, veya Mısır asıllı bir Yunanlı olduğu iddia edilmektedir. Batlamyus, iki önemli yapıtın yazarıdır: Büyük Bileşim ve Coğrafya. Bu yapıtlar Avrupa'daki Ortaçağ'ın bitişinde önemli yere sahiptir. Kitapların Latinceye çevirileri ancak 12. yüzyılda yapılmıştır. Büyük Bileşim, Yunan ve Babil uygarlıklarının gökbilim bilgilerinin bir derlemesidir. Derlemenin çoğu kendisinden üç yüzyıl önce yaşamış olan Hiparkus'a dayanır. Yapıtta Dünya merkezli bir Güneş Sistemi modeli önerilir. Bu model, Kopernik'in güneş merkezli modeline dek Batı ve İslam dünyalarında geçerli model olarak kabul edilmiştir. Kitapta ayrıca düzlem ve küresel trigonometri hakkında bir inceleme bulunmaktadır. Batlamyus'un diğer önemli yapıtı Coğrafya da bir derlemedir. Çağının Roma İmparatorluğu'nda bilinen coğrafya bilgileri bu kitapta toplanmıştır.
- Файл:Ptolemaeus. jpg Пролемей Клавдій Птолемей грец. Κλαύδιος Πτολεμαῖος — давньогрецький вчений.
- 托勒密（古希腊语：Κλαύδιος Πτολεμαῖος；拉丁语：Claudius Ptolemaeus，约90年—168年），又译托勒玫或多禄某，相传他生于埃及的一个希腊化城市赫勒热斯蒂克。古希腊天文学家、地理学家和光学家。 托勒密寫下一系列科學著作，當中三部對伊斯蘭世界和歐洲的科學發展有著頗大的影響。第一部是《天文學大成》（古希臘語：Η μεγάλη Σύνταξις，意謂「巨著」）。第二部是《地理學指南》，是一部全面探討希臘羅馬地區地理知識的典籍。而第三部是有關占星學的《四書》，書中嘗試改進占星術中繪製星圖的方法，以便融入當時亞里士多德的自然哲學。
|
| rdfs:comment
|
- Claudius Ptolemaeus, known in English as Ptolemy, was a Roman citizen of Greek or Egyptian ancestry. He was a mathematician, astronomer, geographer, astrologer and a poet of a single epigram in the Greek Anthology. He lived in Egypt under the Roman Empire, and is believed to have been born in the town of Ptolemais Hermiou in the Thebaid. He died in Alexandria around AD 168.
- Claudius Ptolemaeus, griechisch Κλαύδιος Πτολεμαῖος (Klaúdios Ptolemaîos), lateinisch Claudius Ptolomaeus, (* um 100, vermutlich in Ptolemais Hermii, Ägypten; † um 175, vermutlich in Alexandria), war ein griechischer Mathematiker, Geograph, Astronom, Astrologe, Musiktheoretiker und Philosoph. Ptolemäus wirkte als Bibliothekar an der berühmten antiken Bibliothek in Alexandria.
- Claudi Ptolemeu; circa 85 - circa 165, altres autors diuen c. 100- c. 170 va ser un astrònom, geògraf i matemàtic grecoegipci, anomenat comunament Ptolemeu o Tolemeu. Va viure i va treballar a Alexandria, Egipte (es creu que en la famosa Biblioteca d'Alexandria). Va ser astròleg i astrònom, activitats que en eixa època estaven íntimament lligades. És autor del tractat astronòmic conegut com Almagest (en grec Hè Megalè Syntaxis, El gran tractat).
- Klaudios Ptolemaios, známý též pod latinskou podobou jména Claudius Ptolemaeus nebo v angličtině jako Ptolemy, byl řecký geograf, astronom a astrolog, který pravděpodobně žil a pracoval v egyptské Alexandrii.
- Claudio Ptolomeo, en griego, Κλαύδιος Πτολεμαῖος, Klaudios Ptolemaios;. Astrónomo, químico, geógrafo y matemático greco-egipcio, llamado comúnmente en español Ptolomeo (o Tolomeo). Vivió y trabajó en Egipto (se cree que en la famosa Biblioteca de Alejandría). Fue astrólogo y astrónomo, actividades que en esa época estaban íntimamente ligadas. Es autor del tratado astronómico conocido como Almagesto (en griego Hè Megalè Syntaxis, El gran tratado).
- Klaudios Ptolemaios oli kreikkalainen matemaatikko, tähtitieteilijä, maantieteilijä ja astrologi. Hän lienee elänyt Aleksandriassa Egyptissä. Ptolemaioksen parhaiten tunnettu teos tunnetaan sen arabiasta johdetulla nimellä Almagest (kreikaksi Η μεγάλη Σύνταξις, He megale syntaksis). Almagest säilyi myöhemmälle maailmalle arabitieteilijöiden ansiosta. Kirja vakiintui Euroopassa tähtitieteen perusteokseksi latinankielisenä käännöksenä myöhäiskeskiajalla.
- Claudius Ptolemaeus, communément appelé Ptolémée (Ptolémaïs de Thébaïde vers 90 - Canope vers 168) était un astronome et astrologue grec qui vécut à Alexandrie. Il est également l’un des précurseurs de la géographie. Sa vie est mal connue. Son cognomen (surnom) Ptolémée semble indiquer des origines gréco-égyptiennes, et son nomen (nom) Claudius une citoyenneté romaine. Son praenomen (prénom) est inconnu.
- Considerato uno dei padri della geografia, fu autore di importanti opere scientifiche, la principale delle quali è il trattato astronomico noto come Almagesto.
- ファイル:Ptolemy 16century. jpg クラウディオス・プトレマイオス クラウディオス・プトレマイオス（古代ギリシア語: Κλαύδιος Πτολεμαίος, ラテン語: Claudius Ptolemaeus, 83年頃 - 168年頃）は、『アルマゲスト』の著者として知られる古代ローマの天文学者、数学者、地理学者、占星術師。エジプトのアレクサンドリアで活躍した。英称はトレミー（Ptolemy）。
- Claudius Ptolemaeus was een Grieks astroloog, astronoom, geograaf, wiskundige en muziektheoreticus die leefde te Alexandrië.
- Klaudios Ptolemaios, (f. ca. 90, d. 168) var en gresk astronom, geograf og matematiker fra Alexandria. Han regnes som opphavsmann til det geosentriske verdensbildet, som forble det rådende fram til 1600-tallet. I sitt store verk Almagest framsetter han den teorien at nattehimmelen utgjør en perfekt halvkule med jorda i sentrum. Stjernene er festa til ulike sfærer som roterer omkring jorda.
- Klaudiusz Ptolemeusz, Ptolemeusz Klaudiusz lub po prostu Ptolemeusz (łac. Claudius Ptolemaeus, gr. Κλαύδιος Πτολεμαῖος Klaudios Ptolemaios) grecki uczony pochodzący z Tebaidy, który kształcił się i działał w Aleksandrii. Napisał wiele dzieł z dziedziny matematyki, astronomii, geografii i muzyki. Jego poglądy na budowę świata na wiele stuleci ugruntowały pogląd geocentryczny, który został obalony dopiero przez Mikołaja Kopernika.
- Claudius Ptolemaeus, foi um cientista grego que viveu em Alexandria, uma cidade do egito . No ano 140 d. C, Ele é reconhecido pelos seus trabalhos em matemática, astrologia, astronomia, geografia e cartografia. Realizou também trabalhos importantes em óptica e teoria musical. A sua obra mais conhecida é o Almagesto (que significa "O grande tratado"), um tratado de astronomia. Esta obra é uma das mais importantes e influentes da Antiguidade Clássica.
- Ptolemeu (gr. : a fost un astronom, matematician şi geograf grec din epoca helenistică tardivă în timpul stăpânirii romane a Egiptului, ale cărui teorii au dominat ştiinţa până în secolul al XVI-lea . Din vechile izvoare istorice, rezultă că Ptolemeu a petrecut cea mai mare parte a vieţii în Alexandria, unde şi-a desfăşurat activitatea ştiinţifică. A murit în jur de 165 d. Hr. , probabil în Canopus, un cartier din Alexandria.
- Кла́вдий Птолеме́й — древнегреческий астроном, математик, музыкальный теоретик и географ. В период с 127 по 151 год жил в Александрии, где проводил астрономические наблюдения.
- Klaudios Ptolemaios, född omkring 90, död 165, var en grekisk astronom, geograf och matematiker verksam i Egypten. Han sammanfattade och utvidgade det antika astronomiska kunnandet och hans viktigaste verk Almagest överträffades först under senrenässansen. Ptolemaios vistades i Alexandria, där han åren 126–141 utförde åtskilliga astronomiska observationer. Han är den mest bekanta och kanske även den mest betydande av forntidens astronomer.
- Klaudyos Batlamyus, İskenderiyeli Yunani gökbilimci, matematikçi, coğrafyacı ve astronom. Yaklaşık olarak M.S. 85 ve 165 yılları arasında yaşadığı kabul edilir. Geç İskenderiye Dönemi'nde yaşamış (M.S. 2. yüzyılın ilk yarısı) ünlü bilim adamlarındandır. Hayatı hakkında hemen hemen hiçbir bilgi bulunmamaktadır. Müslüman astronomlar 78 yaşına kadar yaşadığını söylemektedir.
- Файл:Ptolemaeus. jpg Пролемей Клавдій Птолемей грец. Κλαύδιος Πτολεμαῖος — давньогрецький вчений.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
