| dbpprop:abstract
|
- Pope Saint Symmachus was pope from 498 to 514. He was born on Sardinia, the son of Fortunatus. He was baptized in Rome, where he became archdeacon of the Church under Pope Anastasius II. Symmachus was elected pope on November 22, 498. The archpriest of Santa Prassede, Laurentius, was elected pope, that same day, by a dissenting minority faction with Byzantine sympathies. Laurentius was supported by Emperor Anastasius, but the Gothic King Theodoric the Great, in the end, ruled against him and in favor of Symmachus. At a synod held at Rome on March 1, 499, Symmachus bestowed on Laurentius the diocesis of Nuceria in Campania. The synod also ordained that any cleric who sought to gain votes for a successor to the papacy during the lifetime of the pope, or who called conferences and held consultations for that purpose, should be deposed. In 501, senator Festus, a supporter of Laurentius, accused Symmachus of various crimes. The pope refused to appear before the king to answer the charges, asserting that the secular ruler had no jurisdiction over the supreme pontiff. A synod, called Synodus Palmaris, convoked by King Theodoric on 23 October 502 confirmed this view, declaring that the decision "must be left to the judgment of God" and that Symmachus was to be regarded "as free from all the crimes of which he was accused". The synod also confirmed Symmachus' right to the papacy. Nonetheless, Theodoric installed Laurentius in the Lateran Palace as pope. The schism continued for four years until Theodoric, deciding that the adherents of Laurentius were too pro-Byzantine, withdrew his support of Laurentius and had him removed from Rome, and opposition to Symmachus eventually was stilled. The pope contributed large sums for the support of the Catholic bishops of Africa who were persecuted by the rulers of the Arian Vandals. He also aided the inhabitants of upper Italy who suffered from the invasions of barbarians.
- Symmachus, gr. für Bundesgenosse, war Bischof von Rom. Er war zunächst Erzdiakon unter Papst Anastasius II.. Am 22. November 498 wurde Symmachus mit Unterstützung des Ostgotenkönigs Theoderich zum Bischof von Rom gewählt. Der in der Wahl unterlegene Kandidat Laurentius, der die Unterstützung von Byzanz hatte, amtierte bis 505 als Gegenpapst. Im Jahre 501 wurde Symmachus verschiedener Verbrechen angeklagt. Er erklärte aber, nicht weltlicher Strafgerichtsbarkeit zu unterstehen. Im Jahr darauf kam es in Rom auf Grund dieser Anschuldigungen zu Straßenkämpfen zwischen Anhängern des Symmachus und denen des abgesetzten Gegenpapstes Laurentius. Nachdem der Ostgotenkönig Theoderich der Große 505 erneut Partei für Papst Symmachus ergriffen hatte, zog sich dessen Rivale Laurentius auf sein Landgut bei Rom zurück. Symmachus starb am 19. Juli 514 in Rom. Später wurde Symmachus heilig gesprochen und der Festtag auf seinen Todestag, den 19. Juli festgelegt.
- Símmacfou escollit Papa el 22 de novembre de 498. Va néixer en Sardenya, fill de Fortunat. Fou batejat a Roma, on es va convertir en arxidiaca durant el pontificat d'Anastasi II. Després de la seva elecció com a Papa, l'arxipreste de Sant Pràxedes, Llorenç va ser designat antipapa per la facció procliu a Bizanci, però Teodoric el Gran, rei ostrogot va afermar la seva posició. El 501 el senador Festus va acusar a Símmac de diversos crims, però es va negar a comparèixer davant el rei per a contestar als càrrecs al·legant que el poder secular no tenia jurisdicció sobre ell. Un sínode reunit per Teodoric va exculpar Símmac, però el rei va instal·lar a Llorenç com a Papa. El cisma va durar quatre anys fins que el rei va retirar la confiança a Llorenç. Un sínode a Roma l'1 de març de 499 va declarar que tot clergue que intrigués durant el pontificat d'un Papa per a inclinar el futur vot del successor devia ser expulsat. Això no va satisfer al partit bizantí i van realitzar noves acusacions contra el Papa, que va seguir rebutjant-les fins que Teodoric va expulsar de Roma a tots els probizantins. Símmac va intentar protegir als bisbes de l'Àfrica que en aquests moments suportaven persecució per part dels vàndals. Va rescatar tots els esclaus donant-los la llibertat. Se li atribueix la primera construcció del Palau Vaticà. Va morir a Roma el 19 de juliol de 514.
- Svatý Symmachus byl římským biskupem od 22. listopadu 498 do 19. července 514. Zformuloval tezi prima sedes a nemine iudicatur, podle které není možné papeže soudit.
- Símaco. Papa nº 51 de la Iglesia católica de 498 a 514.
- Pyhä Symmachus oli paavina 22. marraskuuta 498 – 19. elokuuta 514. Hän syntyi Sardiniassa, mutta hänet kastettiin Roomassa, jossa hän toimi Anastasius II:n alaisena korkeassa kirkollisessa virassa. Hänen valintansa paaviksi oli kiistanalainen, ja toinen ehdokas, Laurentius kannattajineen syytti Symachusta monenlaisista syneistä ja rikoksista alkaen salavuoteudesta. Paavi tuki rahallisesti Afrikan piispoja, jotka kärsivät vandaalien hyökkäyksistä, sekä pohjoisen Italian asukkaita, joiden kimppuun hyökkäilivät barbaarit.
- Saint Symmaque, né en Sardaigne vers 450, pape du 22 novembre 498 au 19 juillet 514. Durant son pontificat, il s'oppose à l'antipape Laurent élu au même moment que lui par une partie dissidente du clergé qui souhaitaient un rapprochement avec l'Église de Constantinople. Le roi Théodoric, roi des Ostrogoths et du royaume ostrogoth d'Italie, tranche d'abord en faveur de Symmaque, puis indisposé par un synode affirmant la primauté papale, prend le parti de Laurent. Ce dernier arrive à se maintenir à Rome de 501 à 506. Théodoric se rapproche de nouveau de Symmaque après sa brouille avec Byzance en 506. Symmaque fixe la date de Pâques au 25 mars ce qui lui vaut à nouveau de nouvelles dissensions. Il s'attele aussi à construire des habitations pour les pauvres, restaure les églises de Rome dont Saint-Paul-hors-les-Murs et fait construire la première résidence pontificale sur la colline vaticane. Autre fait notable de son pontificat, l'excommunication de l'empereur d'Orient Anastase I suspecté de monothélisme. Symmaque meurt après 15 ans et 8 mois de pontificat, sa dépouille est inhumée dans l'ancienne Basilique Saint-Pierre.
- Fájl:Simmaco - mosaico Santa Agnese fuori le mura. jpg Symmachus pápa egy freskón Szent Symmachus volt az 51. pápa Rómában. 498. november 22-én kezdődött pontifikátusa, amelynek elején meg kellett küzdenie a keleti egyházak és Bizánc befolyása ellen. Uralkodása sok ellentmondást hozott. Sokan bűnös pápának kiáltották ki, míg a barbár csapatok dúlta vidékeken imába foglalták nevét. Keresztény családban született Szardínia szigetén. Apját Fortunatusnak hívták. Hamarosan Rómába került, és II. Anasztáz pápa archidiakónusa lett. 498 őszén a római zsinat új egyházfőt választott. Ekkor került Symmachus az egyház élére, ám nem egyedül. Ugyanis a nyugati primátust hevesen ellenző Bizánc és Konstantinápoly egy másik pápát nevezett ki, Laurentius Saint Praxedes archipresbiterének személyében. A két ellenlábas Róma osztrogót urától, Nagy Theodorik királytól várta a végleges megoldást. A király Symmachusnak kedvezett, de Laurentiustól sem vonta meg véglegesen bizalmát. Ezzel megkezdődött a négy évig tartó úgy nevezett laurentiánus skizma. 499. március 1-jén Symmachus megpróbálta megerősíteni labilis hivatalát, és zsinatot hívott össze Rómában. Ezen Laurentiust a campaniai Nocera egyházmegye élére helyezte. Itt fogadtatta el azt a dogmát is, amely szerint azt a klerikust, aki a hivatalban lévő pápa ellen egy másik jelöltet állít, ki kell tagadni az egyházból. Ez a zsinat felpezsdítette a keleti egyházakat, és a bizánci császárt is, és Laurentius mellé állva többször is megvádolták Symmachust. Így Festus szenátor, a bizánci párt egyik befolyásos tagja fajtalankodással vádolta meg a pápát, annak ellenére, hogy Symmachusnak akkor tartós kapcsolata volt egy Condritia nevű nővel. A pápa nem jelent meg a tárgyaláson, és azt mondta, hogy a világi hatalomnak nincs joga őt számon kérni tetteiért. Nagy Theodorik ezt elismerte, és a római klérus is Symmachus mellé állt, mondván hogy a pápát egyedül Isten ítélheti meg. (Az viszont érdekes, hogy a klérus egy szóval sem védte meg a fajtalankodás vádja ellen. ) I. Anastasius császár hamarosan új vádat fogalmazott meg Symmachus ellen. Eszerint a pápa a manicheizmus eretnek tanait követi. Válaszul az egyházfő 512-ben kiűzte az összes manicheistát Rómából. Végül Nagy Theodorik királynak elege lett a civakodásból, és 502-ben zsinatot hívott össze, amelyen megvonta minden addigi támogatását Laurentiustól, és száműzte őt az örök városból. Ezen felül megerősítette, hogy a pápa ügyében világi hatalom nem dönthet. Ezzel véget ért a laurentiánus skizma és az ellenpápaság. A megszilárdult pápai hatalom újult erővel vette fel a harcot a keleti egyházakkal, és a monofizita elveket elvetve továbbra is fenntartotta az egyházszakadást. Pontifikátusának viharos kezdete után minden erejével megpróbálta fenntartani egyházát. Segítette a szegényeket és elesetteket, menhelyeket és templomokat építtetett. Nagy összegekkel támogatta az afrikai püspököket, akik az ariánus vandálok uralma alá kerültek. Sok pénzzel támogatta Észak-Itália lakóit is a barbár népek támadása után. Végül 514. július 19-én halt meg. Halála után szentté avatták, ünnepnapját július 19-én tartják.
- Il 22 novembre 498, immediatamente dopo la morte del suo predecessore, presso la Basilica Laterana, Simmaco venne eletto papa dalla maggioranza del clero. Tale elezione fu appoggiata anche da una parte dei senatori di Roma. Però, più tardi, nello stesso giorno, una fazione dissidente riunitasi presso la basilica di Santa Maria Maggiore elesse l'arciprete Lorenzo. Questa elezione era appoggiata dal partito bizantino e dai rimanenti senatori. Secondo Teodoro Lettore (P.G. , LXXXVI, 193), la fazione laurenziana fu aiutata dal denaro elargito dal ricco senatore Festo, che sperava di influenzare Lorenzo in modo da fargli firmare l'Henotikon, l'editto di fede dell'imperatore Zenone di Bisanzio; al fianco di Simmaco si schierò l'influente senatore Anicio Probo Fausto. Nonostante la doppia elezione, entrambe le fazioni, tuttavia, acconsentirono affinché i due candidati comparissero a Ravenna di fronte al re gotico Teodorico il Grande, e si attenessero alla sua decisione. Teodorico si pronunciò in favore di Simmaco per il fatto che era stato scelto per primo e dalla maggioranza del clero. Lorenzo si sottomise alla decisione. Durante un sinodo tenutosi a Roma il 1º marzo 499, del quale si sono conservati gli atti, Simmaco, che ormai era universalmente riconosciuto quale capo della Chiesa, investì Lorenzo della diocesi di Nocera in Campania. Il sinodo ordinò, inoltre, che qualsiasi appartenente al clero romano che cercava di accaparrare voti per un successore al papato durante la vita del papa, o che teneva consultazioni per quello scopo, avrebbe dovuto essere deposto. Stabilì anche che il Papa poteva scegliere il suo successore e clero, senato e popolo dovevano accettarlo, onde evitare dissidi e divisioni come quelli occorsi alla sua elezione. Senato e popolo non accetteranno mai di essere privati della loro prerogativa di scegliersi il Papa. Re Teodorico fu ringraziato per la sua decisione non di parte l'anno seguente, in occasione della sua visita a Roma, quando fu acclamato e ricevuto con tutti gli onori sia dal papa che dal popolo.
- シンマクス（Symmachus, ? - 514年7月19日）は、第51代ローマ教皇（在位：498年 - 514年）。カトリック教会で聖人とされる。
- Symmachus was de 51ste paus van de Rooms-Katholieke Kerk. Hij werd geboren als zoon van Fortunatus op Sardinië. Zijn naam betekent bondgenoot in het Oudgrieks. Hij klom op tot deken van de Kerk onder zijn voorganger, paus Anastasius II. Na diens dood werd Symmachus tot paus gekozen, maar de Byzantijnse kerkgemeenschap koos voor tegenpaus Laurentius. Deze kreeg steun van Anastasius I van het Byzantijnse Rijk, terwijl Symmachus gesteund werd door Theodorik de Grote. In 501 werd Symmachus door senator Festus beschuldigd van allerlei zaken, waaronder het hebben van seks zonder gehuwd te zijn. Een door Theodorik de Grote bijeengeroepen synode ontnam hem al zijn functies, terwijl de bisschoppen hem niet vrijspraken, maar stelden dat men de paus niet kon veroordelen, een standpunt dat Symmachus ook uitdroeg. Deze affaire leidde echter tot een schisma, waarbij Theodorik de Grote Laurentius in het Lateraanse paleis installeerde als paus. Dit schisma hield vier jaar aan, tot Theodorik zijn steun aan Laurentius opzegde en de oorspronkelijke paus steunde. Laurentius werd uiteindelijk verwijderd uit Rome, nadat zijn gedragingen voor Theodorik te pro-Byzantijns waren geworden. Tijdens zijn pontificaat steunde Symmachus de Afrikaanse bisschoppen, die erg te lijden hadden onder vervolging door de ariaanse Vandalen, financieel. Ook de Noord-Italiaanse kerkprovincies werden door hem beschermd door aanvallen van barbaren uit het noorden. Symmachus is een heilige. Op 19 juli, de sterfdag van Symmachus, wordt zijn gedenkdag gevierd.
- Św. Symmach – święty Kościoła katolickiego, papież. Jego pontyfikat przypadał w okresie od 22 listopada 498 do 19 lipca 514.
- O Papa Símaco foi eleito em 22 de Novembro de 498 e morreu em 19 de Julho de 514. Era chamado de "Gigante da Fé" por seus contemporâneos. Papa da Igreja Cristã Romana (498-514) nascido na Sardenha, eleito em 22 de novembro como sucessor de Anastácio II, a quem é atribuído a construção do primeiro núcleo do Palácio Vaticano e o costume de cantar o Glória a Deus nas alturas na Santa Missa. Quando era apenas diácono, participou da oposição ao antipapa Lourenço. Eleito, contra sua consagração levantou-se o cardeal Lourenço, cismático, simpático ao imperador Anastácio, do Oriente. O cisma durou três anos e provocou uma sangrenta guerra civil em Roma. Com o prolongamento da guerra, os dois partidos resolveram invocar a arbitragem do rei Teodorico, rei ariano, simpatizante da Igreja, mas não católico. Um paradoxo inaceitável nos dias de hoje: um rei ariano chamado a intervir numa questão vital para a Igreja Católica Romana. Os dois rivais comparecem a Ravena, onde se achava instalada a corte de Teodorico, na tentativa de se parar com as lutas fratricidas e sacrílegas em Roma. O rei decidiu que seria reconhecido como papa legítimo aquele que tinha sido eleito primeiro e pelo maior número de eleitores. Assim, com as duas condições lhes sendo favoráveis foi reconhecido como o legítimo sucessor no trono de São Pedro, iniciou seu pontificado de verdadeiramente. Consolidou os bens eclesiásticos, considerando-os benefícios estáveis para usufruto dos clérigos. Convocou uma assembléia na basílica de São Pedro para estabelecer normas para as futuras eleições, da qual participaram 72 bispos e mais 66 padres. Com o consenso unânime da assembléia, o papa publicou que ficaria terminantemente proibido procurar votos para o futuro pontífice e que na falta de regulamentar a sucessão, seria eleito quem tivesse os votos de todo o clero, ou da maioria. Estas medidas foram fundamentais para deixar a disputa sucessória apenas para o clero e acabar com tumultos, desordens, intrigas e violência comuns nas assembléias populares. Resgatou todos os escravos, dando-lhes a liberdade, e concluiu a primeira construção do Palácio do Vaticano. Papa de número 51, morreu em 19 de julho (514), em Roma, e foi sucedido por São Hormisdas. Santo de pouca tradição no Brasil, é devocionado no dia 19 de julho.
- Файл:Simmaco - mosaico Santa Agnese fuori le mura. jpg Симмах — папа римский с 22 ноября 498 по 19 июля 514. Родился на Сардинии. В ходе Ожесточенной борьбы межды двумя кардиналами (Лаврентий и Симмах), был избран второй. Для избрания себя папой Симмах подкупил остготского короля Теодорха. С которым кстати совпадала его антивизантийская позиция. После его возвращения в Рим был сделан дикрет о «выборах», в котором говорилось, что при жизни папы запрещалась, какая либо предвыборная агитация. И в этом же документе говорилось, что папе принадлежит право указывать своего приемника. Если же эта дезигнация не выполнялась по причине неожиданной смерти папы, то новый папа избирался клиром. Прежняя форма избрания «клиром и миром» была отменена. Сторонники Византии обвиняли Симмаха в различных противоканонических действиях, включая любодеяние, но ему удалось оправдаться.
- Symmachus, född på Sardinien, död 19 juli 514, var påve från den 22 november 498 till sin död, 19 juli 514. Han är helgon i Katolska kyrkan, med 19 juli som festdag.
- Святий Симах, п'ятдесят перший папа Римський, народився на Сардинії в родині Фортуната. Того ж дня, що й Симах меншістю, яка симпатизувала візантійській церкві, був обраний папою Лаврентій, настоятель церкви Святої Пракседи у Римі. Обрання Лаврентія підтримував імператор Східної Римської імперії Анастасій I, прихильником Симаха король готів Теодоріх Великий. У 501 році прихильник Лаврентія сенатор Фестус звинуватив папу Симаха у співжительстві з жінкою. Синод, скликаний Теодоріхом, прийняв рішення, згідно якого папа не підлягає суду людей, але є відповідальним лише перед Божим судом.
- 教宗西玛克自498年至514年为教宗。
|
| rdfs:comment
|
- Pope Saint Symmachus was pope from 498 to 514. He was born on Sardinia, the son of Fortunatus. He was baptized in Rome, where he became archdeacon of the Church under Pope Anastasius II. Symmachus was elected pope on November 22, 498. The archpriest of Santa Prassede, Laurentius, was elected pope, that same day, by a dissenting minority faction with Byzantine sympathies.
- Symmachus, gr. für Bundesgenosse, war Bischof von Rom. Er war zunächst Erzdiakon unter Papst Anastasius II.. Am 22. November 498 wurde Symmachus mit Unterstützung des Ostgotenkönigs Theoderich zum Bischof von Rom gewählt. Der in der Wahl unterlegene Kandidat Laurentius, der die Unterstützung von Byzanz hatte, amtierte bis 505 als Gegenpapst. Im Jahre 501 wurde Symmachus verschiedener Verbrechen angeklagt. Er erklärte aber, nicht weltlicher Strafgerichtsbarkeit zu unterstehen.
- Símmacfou escollit Papa el 22 de novembre de 498. Va néixer en Sardenya, fill de Fortunat. Fou batejat a Roma, on es va convertir en arxidiaca durant el pontificat d'Anastasi II. Després de la seva elecció com a Papa, l'arxipreste de Sant Pràxedes, Llorenç va ser designat antipapa per la facció procliu a Bizanci, però Teodoric el Gran, rei ostrogot va afermar la seva posició.
- Svatý Symmachus byl římským biskupem od 22. listopadu 498 do 19. července 514. Zformuloval tezi prima sedes a nemine iudicatur, podle které není možné papeže soudit.
- Símaco. Papa nº 51 de la Iglesia católica de 498 a 514.
- Pyhä Symmachus oli paavina 22. marraskuuta 498 – 19. elokuuta 514. Hän syntyi Sardiniassa, mutta hänet kastettiin Roomassa, jossa hän toimi Anastasius II:n alaisena korkeassa kirkollisessa virassa. Hänen valintansa paaviksi oli kiistanalainen, ja toinen ehdokas, Laurentius kannattajineen syytti Symachusta monenlaisista syneistä ja rikoksista alkaen salavuoteudesta.
- Saint Symmaque, né en Sardaigne vers 450, pape du 22 novembre 498 au 19 juillet 514. Durant son pontificat, il s'oppose à l'antipape Laurent élu au même moment que lui par une partie dissidente du clergé qui souhaitaient un rapprochement avec l'Église de Constantinople. Le roi Théodoric, roi des Ostrogoths et du royaume ostrogoth d'Italie, tranche d'abord en faveur de Symmaque, puis indisposé par un synode affirmant la primauté papale, prend le parti de Laurent.
- Fájl:Simmaco - mosaico Santa Agnese fuori le mura. jpg Symmachus pápa egy freskón Szent Symmachus volt az 51. pápa Rómában. 498. november 22-én kezdődött pontifikátusa, amelynek elején meg kellett küzdenie a keleti egyházak és Bizánc befolyása ellen. Uralkodása sok ellentmondást hozott. Sokan bűnös pápának kiáltották ki, míg a barbár csapatok dúlta vidékeken imába foglalták nevét. Keresztény családban született Szardínia szigetén.
- Il 22 novembre 498, immediatamente dopo la morte del suo predecessore, presso la Basilica Laterana, Simmaco venne eletto papa dalla maggioranza del clero. Tale elezione fu appoggiata anche da una parte dei senatori di Roma. Però, più tardi, nello stesso giorno, una fazione dissidente riunitasi presso la basilica di Santa Maria Maggiore elesse l'arciprete Lorenzo. Questa elezione era appoggiata dal partito bizantino e dai rimanenti senatori. Secondo Teodoro Lettore (P.G.
- シンマクス（Symmachus, ? - 514年7月19日）は、第51代ローマ教皇（在位：498年 - 514年）。カトリック教会で聖人とされる。
- Symmachus was de 51ste paus van de Rooms-Katholieke Kerk. Hij werd geboren als zoon van Fortunatus op Sardinië. Zijn naam betekent bondgenoot in het Oudgrieks. Hij klom op tot deken van de Kerk onder zijn voorganger, paus Anastasius II. Na diens dood werd Symmachus tot paus gekozen, maar de Byzantijnse kerkgemeenschap koos voor tegenpaus Laurentius. Deze kreeg steun van Anastasius I van het Byzantijnse Rijk, terwijl Symmachus gesteund werd door Theodorik de Grote.
- Św. Symmach – święty Kościoła katolickiego, papież. Jego pontyfikat przypadał w okresie od 22 listopada 498 do 19 lipca 514.
- O Papa Símaco foi eleito em 22 de Novembro de 498 e morreu em 19 de Julho de 514. Era chamado de "Gigante da Fé" por seus contemporâneos. Papa da Igreja Cristã Romana (498-514) nascido na Sardenha, eleito em 22 de novembro como sucessor de Anastácio II, a quem é atribuído a construção do primeiro núcleo do Palácio Vaticano e o costume de cantar o Glória a Deus nas alturas na Santa Missa. Quando era apenas diácono, participou da oposição ao antipapa Lourenço.
- Файл:Simmaco - mosaico Santa Agnese fuori le mura. jpg Симмах — папа римский с 22 ноября 498 по 19 июля 514. Родился на Сардинии. В ходе Ожесточенной борьбы межды двумя кардиналами (Лаврентий и Симмах), был избран второй. Для избрания себя папой Симмах подкупил остготского короля Теодорха.
- Symmachus, född på Sardinien, död 19 juli 514, var påve från den 22 november 498 till sin död, 19 juli 514. Han är helgon i Katolska kyrkan, med 19 juli som festdag.
- Святий Симах, п'ятдесят перший папа Римський, народився на Сардинії в родині Фортуната. Того ж дня, що й Симах меншістю, яка симпатизувала візантійській церкві, був обраний папою Лаврентій, настоятель церкви Святої Пракседи у Римі.
- 教宗西玛克自498年至514年为教宗。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
