| dbpprop:abstract
|
- Pope Paschal I (né Pascale Massimi) was pope from January 25, 817 to February 11, 824. A native of Rome and son of Bonosus, he was raised to the pontificate by the acclamation of the clergy, shortly after the death of Pope Stephen IV, and before the sanction of the emperor Louis the Pious had been obtained - a circumstance for which it was one of his first cares to apologize. His relations with the imperial house, however, never became cordial; and he was also unsuccessful in winning the sympathy of the Roman nobles. In 822, he gave the legateship over the North to Ebbo, archbishop of Rheims. He licensed him to preach to the Danes, though Ebbo failed in three different attempts to convert them. Only later did Saint Ansgar succeed there. He died in Rome while the imperial commissioners were investigating the circumstances under which two papal officials that were testifying against the pope had been seized at the Lateran, blinded and afterwards beheaded; Paschal had shielded the murderers but denied all personal complicity in their crime. The Roman people refused him the honour of burial within the church of St Peter, but he now holds a place in the Roman calendar. The pope, with the squared halo of the living peoples, is presenting a model of the basilica to Christ (outside of the picture). The church of Santa Cecilia in Trastevere was restored and Santa Maria in Domnica rebuilt by him; he also extensively renovated the basilica of Santa Prassede, which includes the famous Episcopa Theodora mosaic of his mother.
- Paschalis I. war von 817 bis 824 Papst als Nachfolger von Stephan IV. Der Abt von St. Stephan (Rom) wurde am 25. Januar 817 gewählt und erhielt von Kaiser Ludwig dem Frommen die bereits mit seinem Vorgänger ausgehandelte Garantie der Selbständigkeit des Kirchenstaates und der freien Papstwahl. Papst Paschalis war einer der wesentlichen Förderer der Missionierung Nordeuropas. Er salbte 823 Lothar I. zum Kaiser des Frankenreiches. Der in Rom wegen seiner parteiischen und schroffen Regierung unbeliebte Papst wurde nach seinem Tode in der von ihm wiedererrichteten Kirche Santa Prassede bestattet, da das Volk eine Grablegung in St. Peter verhinderte, aber von Eugen II. in eine Kapelle der vatikanischen Basilika überführt. Die Zenon-Kapelle in der Basilika Santa Prassede hatte er möglicherweise als Grablege für seine Mutter Teodora Episcopa errichten lassen. Das Patronatsfest des heilig gesprochenen Paschalis ist am 14. Mai. Katholischer Gedenktag ist der 11. Februar.
- Sant Pasqual I fou Papa de l'Església catòlica des del 817 al 824. Perteneixent a una família noble de la ciutat de Roma, en el moment de la seva elecció com a papa ocupava el càrrec de superior del monestir de Sant Esteve en Roma i, després de la seva consagració va rebre com a present del fill de Carlemany, Lluís I, els territoris de Còrsega i Sardenya i la confirmació, mitjançant el Pactum Ludovicianum, de las donacions fetes al papat en les dècades precedents per Pipí el Breu i Carlemany: Roma, Túscia, Perúgia, Campània, Tívoli, Exarcat de Rávena, Pentàpolis i Sabina, establint els límits del Estat de la Església, dins dels quals el pontifici gaudia de plena sobirania. Durant el seu pontificat va haver de fer front a la segona crisi iconoclasta que desde el 814 torna a aparèixer en Constantinoble, sota el mandat del emperador bizantí Lleó V de Bizanci, i que degut a les persecucions patides va provocar una important afluència de monges gregues a Roma, i que van trobar refugi en els monestirs, acabats de construir, de Sant Pràxedes, Santa Cecília i Sant Sergi. L'any 823 va coronar al fill de Lluís I, Lotari I, com emperador coregent amb el seu pare. Durant el seu pontificat, va realitzar el trasllat de mol tes relíquies de màrtirs a les esglésies i monestirs romans i va prestar ajuda als cristians de Palestina i Espanya en les seves lluites contra els musulmans. Va morir a la ciutat de Roma l'11 de febrer del 824, en un moment en el qual els comissionats imperials enviats per Lluís I investigaven la mort de dos funcionaris papals, que, partidaris de la primacia de l'emperador sobre el papa en asumptes terrenals, havien estat assassinats per servents del sant pare. Pasqual I, que havia sigut acusat d'instigar les morts, va negar sota jurament qualsevol implicació però potser degut a aquest fet el poble romà es va negar a que fos enterrat a la Basílica de Sant Pere per la qual cosa les seves restes descansen a l'església de Sant Pràxedes.
- Svatý Paschal I. , vlastním jménem Pascale Massimi, byl papežem od 25. ledna 817 až do své smrti.
- Pascual I.. Papa n. º 98 de la Iglesia católica de 817 a 824. Perteneciente a una familia noble, en el momento de su elección como papa ocupaba el cargo de superior del monasterio de San Esteban en Roma y, tras su consagración recibió como presente del hijo de Carlomagno, Ludovico Pío (también llamado Luís el Piadoso), los territorios de Córcega y Cerdeña y la confirmación, mediante el Pactum Ludovicianum, de las donaciones hechas al papado en las décadas precedentes por Pipino el Breve y Carlomagno: Roma, Tuscia, Perugia, Campania, Tívoli, Exarcado de Rávena, Pentápolis y Sabina, estableciéndose los límites del Estado de la Iglesia, dentro de los cuales el pontífice gozaba de plena soberanía. Durante su pontificado tuvo que hacer frente a la segunda crisis iconoclasta que desde 814 vuelve a aparecer en Constantinopla, bajo el mandato del emperador bizantino León V, y que debido a las persecuciones sufridas provocó una importante afluencia de monjes griegos a Roma, y que encontraron refugio en los monasterios, recién construidos, de San Práxedes, Santa Cecilia y Santos Sergio y Baco. En 823, coronó al hijo de Ludovico, Lotario, como emperador corregente con su padre. Durante su pontificado, realizó el traslado de muchas reliquias de mártires a las iglesias y monasterios romanos y prestó ayuda a los cristianos de Palestina y España en sus luchas contra los sarracenos. Falleció en Roma, el 11 de febrero de 824, mientras comisionados imperiales enviados por Ludovico Pío investigaban la muerte de dos funcionarios papales que, partidarios de primacía del emperador sobre el papa en asuntos terrenales, habían sido asesinados por sirvientes del pontífice. Pascual, que había sido acusado de haber sido el instigador de dichas muertes negó, bajo juramento cualquier implicación pero quizás debido a esto el pueblo romano se negó a que fuera enterrado en la Basílica de San Pedro por lo que sus restos descansan en la iglesia de San Práxedes.
- Pyhä Paschalis I oli paavina 25. tammikuuta 817– helimi- toukokuu 824. Hän nousi paaviksi papiston tuella. Hän antoi vuonna 822 Reimsin arkkipiispan Ebbolle tehtävän käännyttää skandinaavit kristinuskoon ja luvan saarnata Tanskassa. Ebbo epäonnistui kolmessa yrityksessään, ja vasta myöhemmin Ansgar voitti kristinuskolle jalansijaa Skandinaviassa.
- Pascal I, 98 pape du 25 janvier 817 au 11 février 824. Né à Rome, il avait été auparavant abbé du monastère Saint-Étienne à Rome. Il reçut en don de la part de Louis le Débonnaire, la Corse et la Sardaigne. Il ouvrit à Rome un refuge pour les Grecs que la persécution des iconoclastes réduisait à quitter l'Orient. Considéré comme un saint par l'Église catholique romaine, il est fêté le 14 mai.
- Fájl:Apsis - Paschalis I.. gif I. Paszkál pápa I. Szent Paszkál volt a keresztény egyház történetének 99. pápája. Uralkodása során igyekezett elődjei politikáját követni, mégis pontifikátusára jellemző volt Róma és a frank uralkodók viszálya. Paszkál mindenáron fenn akarta tartani a Pápai Állam és az egyház függetlenségét. Rómában sem sikerült megszereznie a népszerűséget, és Bizánc is csak az egyházfő gondjait szaporította. Rómában született, apját Bonosusnak hívták. Már fiatalon a lateráni pápai iskolába került. Itt tanult több éven keresztül, megismerkedett a Szentírással. A papi pályát választotta, és hamarosan a pápai kúriába került. III. Leó pápa a Szent István kolostor apátjának szentelte fel, ahol Paszkál a városba érkező zarándokok fogadásának feladatát látta el. Az értelmes, jó kiállású férfit V. István pápa halála után 817. január 25-én az egyház fejének választották meg, és még azon a napon fel is szentelték a pápai hivatal viselésére. Paszkál azonnal felvette a kapcsolatot a frank uralkodóval, I. Jámbor Lajossal, és tájékoztatta őt megválasztásáról, valamint biztosította az egyház támogatását. Lajos 817-ben elküldte Rómába a Pactum Ludovicianumot, amelyben a császár megerősíti szövetségét a pápával, és pontosan körülhatárolja a pápai állam birtokait. De a kezdeti jó viszony hamar megromlott, ugyanis Lajos reformokat erőltetett a klérusra, átszervezte a kolostorokat és az egyházmegyéket. Ezt Paszkál nem nézte jó szemmel, hiszen ő a független egyház, a független pápaság híve volt. Rómában megalakult a frankellenes párt, amelynek maga a pápa is tagja lett. Mindennek ellenére Paszkál jó kapcsolatot tartott fenn a frank nemességgel, és I. Lothár, Lajos fia házasságának alkalmából gazdag ajándékot küldött a császári udvarba. 823 tavaszán Lothár Rómába látogatott, ahol Paszkál április 5-én Lajos társcsászárává koronázta meg. Röviddel a frank trónörökös távozása után felerősödött a frankokat támogató rómaiak hangja. Közülük is Primicerius Theodor és veje, Leo Nomenculator a pápai palota magas rangú tisztviselői bírálták leginkább Paszkál politikáját. Az egyházfő szolgálói hamarosan megvakították, majd megölték a két tisztviselőt. A hír fölkavarta a frank császári udvart, és Lajos hamarosan számonkérte hívei halálát a pápán. A császári követek Paszkál bűnösségét firtatták, azonban a pápa eskü alatt vallott ártatlanságáról és arról, hogy a két férfi a pápai állam elárulója volt. Paszkál minden támogatást megadott a Frank Birodalomból kiinduló misszionáriusoknak. Főként Észak-Európa pogány népeit térítették a keresztény papok. Elődjeihez hasonlóan, Paszkálnak is akadt tennivalója a keleti egyházak területén. A császár, V. Leó felújította a képrombolást és a vele járó erőszakot. Konstantinápoly pátriárkáját is törvénytelenül ültette hivatalába. Paszkál követeket küldött a császárhoz, hogy ők térítsék jobb belátásra Leót. De a legátus nem tudott elérni semmit. A dühös császár több kolostort is feloszlatott, és a szerzeteseket száműzte Görögországból. A menekülő szerzetesek Rómában kerestek menedéket. Paszkál több kolostort is építtetett számukra. Rómában ezek mellett több templomot is építtetett. Ekkor épült a Santa Maria in Dominica, a Santa Cecilia és a Santa Prassede-templom is, amelynek Szent Zénó kápolnája híres csodálatos mozaikjairól. Ebbe a bazilikába vitette át a pápa az egyik római katakomba több relikviáját is. A makacs és egyházközpontú uralomnak végül 824. február 11-én Paszkál halála vetett véget. Hamvait a Santa Prassede templom őrzi. Szentté avatták, ünnepét május 14-én tartják.
- Nato a Roma, venne elevato al pontificato per acclamazione del clero poco dopo la morte di papa Stefano IV, e prima di ottenere la sanzione da parte dell'imperatore Luigi il Pio; circostanza per la quale fu una delle sue prime preoccupazioni scusarsi. Le sue relazioni con la casa reale, comunque, non furono mai cordiali, così come non riuscì mai a conquistarsi le simpatie dei nobili romani. Morì a Roma mentre i commissari imperiali stavano investigando sulle circostanze per cui due ufficiali papali, che stavano testimoniando contro il Papa, erano stati catturati in Laterano, accecati e successivamente decapitati. Paquale coprì gli assassini, ma negò qualsiasi complicità nel loro crimine. Il popolo di Roma gli rifiutò l'onore della sepoltura all'interno della Basilica di San Pietro. Oggi i fedeli lo celebrano come santo il 17 maggio. Fece erigere la basilica di Santa Cecilia in Trastevere, quella di Santa Prassede e la chiesa di Santa Maria in Domnica.
- Paschalis I was paus van 25 januari 817 tot 11 februari 824. Hij was de zoon van een man genaamd Bonosus. Hij was voor zijn pausschap benedictijner abt van het Sint-Stefanusklooster vlakbij het Vatikaan. Hij was niet geliefd bij het volk. Toch werd hij gekozen kort na de dood van zijn voorganger, Stephanus IV (V). Ook had hij niet de beste contacten met de Franken, hun koning was toen Koning Lodewijk de Vrome. Hij verkreeg van Lodewijk de Vrome de onafhankelijkheid van de kerkelijke staat. Ook had Paschalis I geen beste banden met een aantal van de Romeinse edelen. Hij werd beschuldigd van medeplichtig te zijn in een moordzaak. Hij verdedigde de Griekse medechristenen tegen de iconoclastische Byzantijnse keizers en verleende hun bescherming. Onder hem werden de kerken de Santa Cecilia in Trastevere en de Santa Maria in Domnica herbouwd, die toen in instortingsgevaar verkeerde. Ook bouwde hij de basiliek Santa Prassede. De mensen uit Rome wilden hem na zij dood niet laten begraven in de Sint-Pietersbasiliek. Op het plaatje hiernaast heeft hij de basiliek Santa Prassede vast. Hij is nooit formeel gecanoniseerd geweest, maar zijn feestdag is op 11 februari.
- Św. Paschalis I, Rzymianin. Był opatem klasztoru św. Szczepana. Skłaniał się ku polityce niezależnej od cesarstwa. W 823 r. udzielił sakry cesarskiej synowi Ludwika, Lotarowi. Był zwolennikiem rządów twardej ręki. Wrogów i spiskowców wtrącał do więzienia, gdzie wyłupywano im oczy i torturowano na śmierć. Na żądanie cesarza Ludwika, papieża zmuszono do złożenia przysięgi na Ewangelię, że nie brał osobiście udziału w tych kaźniach. Paschalis został po śmierci uznany za świętego.
- O Papa Pascoal I foi eleito em 25 de Janeiro de 817 e morreu em 11 de Fevereiro de 824. Nascido em Roma. Recém-eleito, recebeu como presente do filho de Carlos Magno, Ludovico II, o Pio, a Córsega e a Sardenha e a confirmação das doações feitas ao papado nas décadas precedentes e se estabeleciam os limites do Estado da Igreja, dentro do qual era concedida plena soberania ao pontífice. Em 823, coroou o filho de Ludovico, Lotário, como imperador. Durante seu pontificado, ressurgiu em Constantinopla a heresia iconoclasta. Recebeu os monges e padres expulsos pelo arcebispo da cidade, que era herege, e colocou-os em mosteiros de Roma. Realizou a transladação de muitas relíquias dos mártires para igrejas. Ajudou os cristãos da Palestina e Espanha contra os sarracenos. É venerado e reconhecido Santo pela Igreja Católica.
- Papa Pascal I a fost un papă al Romei.
- Файл:Apsis - Paschalis I.. gif 200px Пасхалий I (лат. Paschalis PP. I, в миру — Паскуале Массими, итал. Pascuale Massimi), — папа римский с 25 января 817 по 11 февраля 824. Родился в Риме. Занимал резко отрицательную позицию по отношению к Людовику Благочестивому, обвинялся в применении пыток к сторонникам Людовика, но свою вину отрицал. Заботился о миссионерстве в скандинавских странах. Изображён на знаменитой мозаике церкви Санта Прасседе, а также мозаике в Санта-Мария-ин-Домника.
- Paschalis I, född i Rom, död 11 februari 824 i Rom, var påve från den 25 januari 817 till sin död, 11 februari 824. Helgon i katolska kyrkan, med festdag den 14 maj.
- Пасхалій I, дев'яносто дев'ятий папа Римський, народився у Римі. Схилявся до ведення політики незалежної від імператора Людовика I Благочестивого. Звинувачувався у жорстокому поводженні зі своїми противниками. Стверджували, що за наказами папи ворогів позбавляли зору та страчували. На вимогу імператора Людовика I Благочестивого Пасхалій склав на Євангелії присягу, що не брав особисто участі у стратах людей.
- 教宗巴斯加一世是自817年1月25日至824年2月11日在位的教宗。
|
| rdfs:comment
|
- Pope Paschal I (né Pascale Massimi) was pope from January 25, 817 to February 11, 824. A native of Rome and son of Bonosus, he was raised to the pontificate by the acclamation of the clergy, shortly after the death of Pope Stephen IV, and before the sanction of the emperor Louis the Pious had been obtained - a circumstance for which it was one of his first cares to apologize.
- Paschalis I. war von 817 bis 824 Papst als Nachfolger von Stephan IV. Der Abt von St. Stephan (Rom) wurde am 25. Januar 817 gewählt und erhielt von Kaiser Ludwig dem Frommen die bereits mit seinem Vorgänger ausgehandelte Garantie der Selbständigkeit des Kirchenstaates und der freien Papstwahl. Papst Paschalis war einer der wesentlichen Förderer der Missionierung Nordeuropas. Er salbte 823 Lothar I. zum Kaiser des Frankenreiches.
- Sant Pasqual I fou Papa de l'Església catòlica des del 817 al 824.
- Svatý Paschal I. , vlastním jménem Pascale Massimi, byl papežem od 25. ledna 817 až do své smrti.
- Pascual I.. Papa n. º 98 de la Iglesia católica de 817 a 824.
- Pyhä Paschalis I oli paavina 25. tammikuuta 817– helimi- toukokuu 824. Hän nousi paaviksi papiston tuella. Hän antoi vuonna 822 Reimsin arkkipiispan Ebbolle tehtävän käännyttää skandinaavit kristinuskoon ja luvan saarnata Tanskassa. Ebbo epäonnistui kolmessa yrityksessään, ja vasta myöhemmin Ansgar voitti kristinuskolle jalansijaa Skandinaviassa.
- Pascal I, 98 pape du 25 janvier 817 au 11 février 824. Né à Rome, il avait été auparavant abbé du monastère Saint-Étienne à Rome. Il reçut en don de la part de Louis le Débonnaire, la Corse et la Sardaigne. Il ouvrit à Rome un refuge pour les Grecs que la persécution des iconoclastes réduisait à quitter l'Orient. Considéré comme un saint par l'Église catholique romaine, il est fêté le 14 mai.
- Fájl:Apsis - Paschalis I.. gif I. Paszkál pápa I. Szent Paszkál volt a keresztény egyház történetének 99. pápája. Uralkodása során igyekezett elődjei politikáját követni, mégis pontifikátusára jellemző volt Róma és a frank uralkodók viszálya. Paszkál mindenáron fenn akarta tartani a Pápai Állam és az egyház függetlenségét. Rómában sem sikerült megszereznie a népszerűséget, és Bizánc is csak az egyházfő gondjait szaporította.
- Nato a Roma, venne elevato al pontificato per acclamazione del clero poco dopo la morte di papa Stefano IV, e prima di ottenere la sanzione da parte dell'imperatore Luigi il Pio; circostanza per la quale fu una delle sue prime preoccupazioni scusarsi. Le sue relazioni con la casa reale, comunque, non furono mai cordiali, così come non riuscì mai a conquistarsi le simpatie dei nobili romani.
- Paschalis I was paus van 25 januari 817 tot 11 februari 824. Hij was de zoon van een man genaamd Bonosus. Hij was voor zijn pausschap benedictijner abt van het Sint-Stefanusklooster vlakbij het Vatikaan. Hij was niet geliefd bij het volk. Toch werd hij gekozen kort na de dood van zijn voorganger, Stephanus IV (V). Ook had hij niet de beste contacten met de Franken, hun koning was toen Koning Lodewijk de Vrome. Hij verkreeg van Lodewijk de Vrome de onafhankelijkheid van de kerkelijke staat.
- Św. Paschalis I, Rzymianin. Był opatem klasztoru św. Szczepana. Skłaniał się ku polityce niezależnej od cesarstwa. W 823 r. udzielił sakry cesarskiej synowi Ludwika, Lotarowi. Był zwolennikiem rządów twardej ręki. Wrogów i spiskowców wtrącał do więzienia, gdzie wyłupywano im oczy i torturowano na śmierć. Na żądanie cesarza Ludwika, papieża zmuszono do złożenia przysięgi na Ewangelię, że nie brał osobiście udziału w tych kaźniach.
- O Papa Pascoal I foi eleito em 25 de Janeiro de 817 e morreu em 11 de Fevereiro de 824. Nascido em Roma. Recém-eleito, recebeu como presente do filho de Carlos Magno, Ludovico II, o Pio, a Córsega e a Sardenha e a confirmação das doações feitas ao papado nas décadas precedentes e se estabeleciam os limites do Estado da Igreja, dentro do qual era concedida plena soberania ao pontífice. Em 823, coroou o filho de Ludovico, Lotário, como imperador.
- Papa Pascal I a fost un papă al Romei.
- Файл:Apsis - Paschalis I.. gif 200px Пасхалий I (лат. Paschalis PP. I, в миру — Паскуале Массими, итал. Pascuale Massimi), — папа римский с 25 января 817 по 11 февраля 824. Родился в Риме.
- Paschalis I, född i Rom, död 11 februari 824 i Rom, var påve från den 25 januari 817 till sin död, 11 februari 824. Helgon i katolska kyrkan, med festdag den 14 maj.
- Пасхалій I, дев'яносто дев'ятий папа Римський, народився у Римі. Схилявся до ведення політики незалежної від імператора Людовика I Благочестивого. Звинувачувався у жорстокому поводженні зі своїми противниками.
- 教宗巴斯加一世是自817年1月25日至824年2月11日在位的教宗。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
