| dbpprop:abstract
|
- Pope Saint Hormisdas was pope from July 20, 514 to 523. He was born at Frosinone, Campagna di Roma, Italy. Saint Hormisdas was a widower and a Roman deacon at the time of his accession to the papal throne. His son became pope under the name of Silverius. One of the new pope's first cares was to remove the last vestiges of the Laurentian schism in Rome, receiving back into the Church those adherents who had not already been reconciled. Most of his papacy was concerned with healing the schism that had existed since 484 between East and West brought about by the Acacian schism. The schism was the result of Acacius of Constantinople's attempt to placate the Monophysites. The church of Constantinople was reunited with Rome in 519 by means of the confession of faith that is called The Formula of Hormisdas.
- Hormisdas war vom 20. Juli 514 bis zu seinem Tode Bischof von Rom. Der heilige Hormisdas war ein Witwer und römischer Diakon, als er den päpstlichen Thron bestieg. Sein Sohn wurde als Silverius später ebenfalls Bischof von Rom . Eine der ersten Sorgen des Bischofs war es, die letzten Spuren des Laurentianischen Schismas aus Rom zu entfernen und die übrig gebliebenen Abtrünnigen in die Kirche zurückzuführen. Der größte Teil seines Pontifikats beschäftigte sich mit der Heilung des Schismas, das seit 484 zwischen Ost und West bestanden hatte und auf der Exkommunikation des Acacius von Konstantinopel unter Vorwurf des Nestorianismus gründete. 519 wurde mit Hilfe eines Glaubensbekenntnisses, welches die Formel von Hormisdas (formula Hormisdae) genannt wird, das Schisma beendet und die Kirche von Rom mit der von Konstantinopel wieder vereinigt. Hormisdas hatte das Schreiben 515 an den Patriarchen Timotheos I. gesandt, und 519 sandte es dessen Nachfolger Johannes II. Kappadokes akzeptiert zurück. Es ist auch ein Briefwechsel zwischen Hormisdas und Patriarch Epiphanios von Konstantinopel, den Nachfolger des Johannes Kappadokes, erhalten, in dem es um die endgültige Beilegung des Schisma und den nun auch von Konstantinopel anerkannten Monophysitismus geht. Er ist der Schutzheilige der Stallburschen und Reitknechte, sowie der Stadt Frosinone. Der katholische Gedenktag ist der 6. August.
- Sant Hormisdes I va ser escollit Papa el 20 de juliol de l'any 514. Abans de ser ordenat sacerdot va estar casat, essent el pare del futur Papa Siveri I. L'any 525 va encarregar a Dionís el Minso, un astrònom abat d'un monestir romà, establir com any primer de l'era cristiana, el del naixement de Jesús. El principal problema radica en el fet que es va equivocar en uns 6 anys al datar el regnat d'Herodes I el Gran. Així doncs Dionís va deduir que Jesús va néixer l'any 753 de la fundació de Roma, quan devia succeir cap al 748. Durant el seu pontificat sant Benet de Núrsia va fundar l'orde dels Benedictins i la cèlebre abadia de Montecassino, destruïda el 1944 per un bombardeig. Va establir que els bisbats no fossin atorgats per privilegis. Va morir a Roma el 6 d'agost de 523.
- Svatý Hormisdas byl římským biskupem od 20. července 514 do roku 523. Zvolen byl jako římský diakon a vdovec, z manželství předcházejícího jeho pontifikátu vzešel syn, pozdější papež sv. Silverius. Zachovala se od něj stovka listů a úředních listin, hlavně ve sbírce Collectio Avellana. Během jeho pontifikátu bylo urovnáno akaciánské schizma: v průběhu jednání nechali jeho legáti podepsat východním biskupům vyznání víry zv. Fides Hormisdae papae.
- Hormisdas,. Papa nº 52 y santo de la Iglesia Católica . Diácono en el momento de su elección, estuvo casado antes de ser ordenado y tuvo un hijo que más tarde se convertiría en el futuro papa Silverio. Su primera actuación como pontífice fue acabar con los últimos rescoldos del cisma acaciano surgido en el 484 mediante la llamada "fórmula de Horsmidas" propuesta en 519 tras una reunión entre las Iglesias de Roma y de Constantinopla. Durante su papado encargó a Dionisio el Exiguo, un astrónomo de origen escita y abad de un monasterio romano, reformar el calendario existente, tarea que resolvió al establecer como año primero de la era cristiana el del nacimiento de Jesús. Los cálculos que éste realizó resultaron, según se comprobó después, equivocados en unos 6 años al datar de forma errónea el reinado de Herodes I el Grande, por lo que dedujo que Jesús nació el año 753 de la fundación de Roma, cuando de hecho debió suceder hacia el 748. Electo Papa en presencia del celebre Casiodoro, entonces Consul, y Diputado del Rey Teodorico para esta elección. Consiguió, con la tercera delegación que envió a Constantinopla, reconciliar esta Iglesia con la santa Sede, de la cual estaba separada desde la condenación de Acacio. Su Pontificado fue glorioso por el vigor con que sostuvo la buena doctrina; por la reforma del Clero, por la paz que procuró a las Iglesias de Oriente, por la expulsión de los Maniqueos de Roma, y por sus limosnas y liberalidades con los Santos Lugares. Hormisdas murió en 6 de agosto de 523.
- Pyhä Hormisdas oli paavina 20. heinäkuuta 514 – 6. elokuuta 523. Hän syntyi Frosinonessa, lähellä Roomaa. Tullessaan paaviksi hän oli leskimies. Hänen pojastaan tuli myöhemmin paavi Pyhä Silverius. Hormisdaksen paaviuskausi kului monofysitismin aiheuttaman kirkon kahtiajaon sovittelussa. Sovittelu oli tuloksekasta, ja Konstantinopolin patriarkaatti liittyi takaisin Roomaan vuonna 519, jolloin sovittiin käytettäväksi Hormisdaksen uskontunnustusta.
- Saint Hormisdas, né à Frosinone près de Rome, pape du 20 juillet 514 au 6 août 523. Horsmidas fut élu le lendemain de la mort de son prédécesseur le pape Symmaque. En 518 il parvint à mettre fin au premier schisme qui durait depuis une trentaine d'années entre Rome et Constantinople en proposant un compromis qui effaçait l'henotikon. Il se fit remarquer par son zèle contre les Eutychéens. En matière de discipline ecclésiastique il décréta que les charges d'Église ne devaient pas être attribuées en échange de privilèges ou de dons. Son inhumation se fit dans l'ancienne basilique Saint-Pierre, à la suite de 9 ans et 15 jours de pontificat. Il est fêté le 16 août. Son fils est devenu pape sous le nom de Silvère.
- Szent Hormisdas volt az 52. pápa, akit a római zsinat elődjének, Symmachus halálának másnapján, 514. július 20-án választott meg a keresztény egyház élére. Személyében rátermett és okos egyházfő lépett az apostoli trónra. Ezt igazolja az is, hogy ügyes politikai fellépéseivel sikerült elérni a római és konstantinápolyi egyházak újraegyesülését. Gazdag, patríciusi családból származott. Életének első pár évtizedét a latiumi Frosinone városában élte le. 20 éves kora előtt valamivel megházasodott, és gyermeke is született. Ez a gyermek lett a későbbi Silverius pápa. Felesége viszont pár éven belül meghalt. Vigaszát Istenben kereste, ezért a papi hivatást választotta. Gyorsan tanult, és így Symmachus pápa pontifikátusa alatt diakónusi rangot kapott. Pár évvel később, a laurentiánus skizma idején Hormisdas volt az egyik legbefolyásosabb egyházi hivatalnok Symmachus kíséretében. Az 502-ben a Szent Péter Bazilikába összehívott zsinaton írnok volt. Ezen a gyűlésen már felvetődött, hogy Hormisdas a pápa méltó utódja lehetne. Így amikor 514 nyarán Symmachus pápa eltávozott az élők sorából, nem volt kétség és vita affelől, hogy utódjának Hormisdast válasszák. Pápaként első dolga volt, hogy eltüntesse Rómában Laurentius utolsó nyomait. Ezért az ellenpápa több hívét is visszafogadta az egyházba, ezzel mutatva, hogy nem fél tőlük. Ez a gesztus szinte minden esetben sikeres volt. Miután saját háza táján rendet teremtett, a keleti egyházak felé fordította minden figyelmét. A 484 óta húzódó úgynevezett akakioszi egyházszakadás I. Zénó bizánci császár egyik műve miatt, a Hénótikon miatt állt fenn, és azóta Róma és Konstantinápoly szemben álltak egymással. A következő bizánci császár, I. Anastasius is a Hénótikon és a monofizita tanok védelmére kelt. Birodalmában üldözte azokat a püspököket, akik elfogadták a Kalkedóni zsinat döntéseit. Így történt meg az, hogy a Keletrómai Birodalom mindhárom pátriárkája el lett mozdítva hivatalából. Emiatt a keleti klérus tagjai közül sokan fordultak Rómához segítségért. A növekvő elégedetlenséget egy Alsó-Moesiai hadvezér, Vitalianus használta fel hivatala megerősítésére és hatalma növelésére. Serege élén felkelést robbantott ki a császár ellen. Eredeti célja az volt, hogy a császár adja vissza neki a seregek gabonaelosztásáért felelős hivatalát, amely jelentős bevételekkel is kecsegtetett. Hogy több támogatót nyerjen meg célja érdekében, azt is zászlajára tűzte, hogy I. Anastasiusnak el kell ismernie a kalkedóni zsinat döntéseit, és visszaállítani az egyház egységét. Így sikerült hatalmas sereget összetoboroznia. Ennek élén Konstantinápoly falai alá vonult, és elrabolta a császár unokaöccsét, Hüpatioszt. Anastasius így kénytelen volt meghallgatni Vitalianus feltételeit. Ezek egyike az volt, hogy a császár esküt tesz arra, hogy a trákiai Heracleia városába zsinatot hív össze, amelyre meghívja a római pápát is. Itt el kell fogadnia az egyházfő ítéletét a konstantinápolyi pátriárka és a többi püspökség ügyében, hogy az áhított egyházi egység ismét megszülethessen.I. Anastasius 514. december 28-án megírta levelét Hormisdasnak, amelyben meghívja őt Heracleiába következő év július 1-jére. A levelet először Vitalianus is elolvasta, és az ő emberei kísérték el azt Rómába. De a császár nem igazán akarta elfogadni Vitalianus feltételeit, így január 12-én írt egy kevésbé nyájas levelet a római pápának. Ebben a levélben a császár már csak szíves közreműködését kérte a viták rendezésére. A császári kémek segítségével ez a levél hamarabb érkezett meg Rómába, mint a második. Hormisdas április 4-én válaszolt erre a levélre. Ebben örömét fejezi ki a békés kezdeményezéshez, de beleszólási jog nélkül nem akart résztvenni a zsinaton. A császár első levele május 14-én érkezett meg a pápai hivatalba. Hormisdas zsinatot hívott össze Rómában, majd július 8-án megírta I. Anastasiusnak, hogy követeket küld Konstantinápolyba. A hat tagú legátus Hormisdas levelével érkezett meg I. Anastasius udvarába. Ebben a levélben a pápa a kalkedóni zsinat elismerését, a monofiziták üldözését és a római primátus elismerését követelte a császártól. Ezen felül Hormisdas a keleti klérusnak elküldte a híres regula fideit, vagyis egy hűségesküt, amelynek első soraiban a Szent Péter, és így Jézus által kijelölt útról ír. Ezt pedig Róma legfőbb primátusával azonosítja. Továbbá akik aláírják ezt a formulát, azok megtagadják a monofizita tanokat és beleegyeznek Akakiosz konstantinápolyi pátriárka, Notorius és más eretnek klerikusok kiközösítésébe. Ez eleinte nagy ellenszenvet váltott ki a keleti egyházak vezetőiből, ám később egyre többen csatlakoztak hozzá. Időközben a császári udvarban a pápai legátus csak kitérő választ továbbíthatott Rómába. Azonban Vitalius újabb lázadásának hatására Anastasius két magas rangú követet küldött Rómába 516 júliusában. A bizánci küldöttek legfőbb célja nem Hormisdas volt, hanem a római szenátus és Nagy Theodorik király. A császár ugyanis rá akarta őket venni, hogy forduljanak szembe a pápával. Azonban a túlzott bizánci befolyás miatt mindkét világi hatalom hűséges maradt Hormisdashoz. Mégis a pápa úgy döntött, hogy 516 végén egy második legátust küld Konstantinápolyba. Anastasius nem akarta elfogadni Hormisdas feltételeit, a követeket pedig megpróbálta megvesztegetni, persze hiába. A követek hivatalos látogatásuk lejártakor Hormisdas leveleit adták körbe a keleti klérus tagjai között titokban. Amikor erre fény derült a császár azonnal hajóra rakta a pápai követeket, és megszakította a tárgyalásokat Rómával. Ezt azért is merte megtenni, mert idő közben megölette Vitalianust, az egész huzavona elindítóját. 517 nyarán ismét üldözni kezdte azokat a papokat, akik az egyház újraegyesítése mellett foglaltak állást. Azonban 518. július 9-én egy szörnyű viharban halálát lelte a makacs császár. Röviddel ez előtt Konstantinápoly monofizita pátriárkája, Timotheus is elmenekült a városból. Így hamarosan új császár lépett Bizánc trónjára. I. Justinus császár hithű keresztény volt, akinek legfőbb titkos vágya volt elfoglalni Itáliát. Ezért a keleti és nyugati egyházak egyesítésének fontosságát a császári hatalom is elismerte. I. János konstantinápolyi pátriárka eretneknek nyilvánította a monofizita tanokat, elfogadta a kalkedóni zsinat döntéseit, és kinyilvánította igényét az egyház újraegyesítésére. A pátriárka egy zsinaton hivatalosan is elfogadtatta ezeket a klérussal, és így 518-ban császári követek indultak Rómába. Hormisdas meghallgatta a bizánci követeket, és pápai legátust küldött Konstantinápolyba. A küldötteket hatalmas pompával fogadták. Hormisdas minden feltételét elfogadták, és kihúzták Akakiosz pátriárka valamint I. Zénó és I. Anastasius császár nevét azok listájáról, akikért a miséken imádkoznak. A Hénótikont is elutasították.519 március 28-án, szent csütörtökön a konstantinápolyi katedrálisban, az új Hagia Szophiában nagy tömeg előtt misét celebráltak, majd több mint 2500 püspök írta alá a Formula Hormisdae-t, és hivatalosan is megszüntették a két egyház különválását. 519 után még jópár vitát el kellett simítania a formulával kapcsolatban, de alapvetően helyreállt a keresztény egyház egysége. Lefordíttatta latinra a keleti egyház addigi kánonjait, amelyeket Dionüsziosz Exiguus írt meg. Pontifikátusa alatt többször is írt levelet Hispánia és Gallia egyházi vezetőinek, hogy pontosítsa és oktassa őket a helyes vezetésről. Pontifikátusa alatt végig baráti kapcsolatot tartott fenn Itália gót királyával, Nagy Theodorikkal. Több busás ajándékot is kapott tőle, de a kincstár ebből az időből sok bizánci ajándékot is kapott. Örömteli híreket kapott Észak-Afrikából is. Ezek szerint Thrasamund, a vandálok királya meghalt, és megszűntek a keresztényeket fenyegető üldözések ezen a területen. 523 július 19-én halt meg. A Szent Péter Bazilikában temették el.
- ホルミスダス（Hormisdas, ? - 523年）は、ローマ教皇（在位：514年 - 523年）。カトリック教会で聖人とされる。
- Hormisdas was de 52ste paus van de Rooms-Katholieke Kerk. Hij was ten tijde van zijn verkiezing tot paus weduwnaar. Zijn zoon was de latere paus Silverius. Tijdens zijn pontificaat trad Hormisdas op als verzoener in meerdere schisma's. Hij nam de laatste groepen weer op in de Kerk die door het schisma van Laurentius buiten de kerkgemeenschap waren geplaatst. Zijn belangrijkste inspanning was echter het oplossen van het schisma tussen de oosterse en westerse kerken, een schisma dat sinds 484 de Kerk verdeelde. Dit schisma, bekend als het schisma van Acacius van Constantinopel, had als inzet de houding ten opzichte van de monofysieten. Waar de pausen dit als ketterij beschouwden, tolereerde de oosterse kerk en hun keizer dit veel meer. Uiteindelijk slaagde hij in 519, hetgeen leidde tot de Formule van Hormisdas, een geloofsbelijdenis. Hormisdas wordt vereerd als heilige. Zijn gedenkdag is 6 augustus, evenals zijn sterfdag. Hij ligt begraven in de oude basiliek van Sint Pieter. Traditioneel wordt hij afgebeeld als jongeman met een kameel. Hij is de beschermheilige van bruidegommen en staljongens.
- Św. Hormizdas – święty Kościoła katolickiego, papież.
- Hormisdas foi Papa entre 20 de julho de 514 até 6 de agosto de 523, data da sua morte. Hormisdas fora diácono do Papa Símaco, sucedendo-o no pontificado. Era casado (ou viúvo), quando de sua eleição, sendo o pai do futuro Papa Silvério. Logo teve de enfrentar a grave situação em que estava envolvida a Igreja de sua época, eliminando primeiramente o cisma laurenciano, provocado pelo Antipapa Lourenço, eleito contra Símaco. Após a retratação dos seguidores de Lourenço, reintegrou-os em sua função e cuidou, em seguida, da conciliação do cisma mais grave, o acaciano, que desde 484 separava a Igreja do Oriente de Roma. Acácio, patriarca de Constantinopla, que tinha o apoio de vários bispos, havia sido excomungado pelo Papa Félix III por ter subscrito o Henetikon de Zenão, uma fórmula de fé unitária para todos os súditos do Império, em que se aceitavam os concílios de Niceia e de Constantinopla, mas se negava o de Calcedônia. As negociações entre Hormisdas e o imperador do Oriente, Anastácio, para pôr fim ao cisma fracassaram; só foi possível chegar a um acordo com o sucessor de Anastácio, Justino, que, com o patriarca João, aceitou e subscreveu a fórmula de fé de Hormisdas (Formula Hormisdae) em 519. Por outro lado, foi intensa a atividade de Hormisdas no Ocidente, onde reorganizou a Igreja da Espanha após a invasão dos visigodos. Dentre suas decisões, a proibição da compra do cargo de bispo com privilégios e donativos foi marcante, pelo fim da simonia que muitas vezes macularam a própria escolha do Papa. Durante seu reinado São Bento fundou a ordem que leva seu nome.
- Papa Hormisdas a fost Papă al Romei în perioada 20 Iulie 514 - 6 August 524.
- Файл:Hormispope. jpg Гормизд — папа римский с 20 июля 514 по 6 августа 523. Родился в Италии. Гормизду удалось преодолеть длительный раскол в отношениях с Константинополем — акакианскую схизму. Католики считают его покровителем конюхов.
- Hormisdas, född i Frosinone i Campagna di Roma, död 6 augusti 523 i Rom, var påve från den 20 juli 514 till sin död, 6 augusti 523. Helgon i katolska kyrkan, med festdag 6 augusti.
- Святий Гормізд, п'ятдесят другий папа Римський, народився у місті Фрозіноне у Римській Кампанії. На час обрання був удівцем, його син Сільверій пізніше також був обраний папою. Під час його понтифікату у 518 році помер імператор Східної Римської імперії Анастасій I. Його наступники Юстин I і Юстиніан розпочали боротьбу з аріанством.
- 教宗何弥自514年7月20日至523年为教宗。
|
| rdfs:comment
|
- Pope Saint Hormisdas was pope from July 20, 514 to 523. He was born at Frosinone, Campagna di Roma, Italy. Saint Hormisdas was a widower and a Roman deacon at the time of his accession to the papal throne. His son became pope under the name of Silverius. One of the new pope's first cares was to remove the last vestiges of the Laurentian schism in Rome, receiving back into the Church those adherents who had not already been reconciled.
- Hormisdas war vom 20. Juli 514 bis zu seinem Tode Bischof von Rom. Der heilige Hormisdas war ein Witwer und römischer Diakon, als er den päpstlichen Thron bestieg. Sein Sohn wurde als Silverius später ebenfalls Bischof von Rom . Eine der ersten Sorgen des Bischofs war es, die letzten Spuren des Laurentianischen Schismas aus Rom zu entfernen und die übrig gebliebenen Abtrünnigen in die Kirche zurückzuführen.
- Sant Hormisdes I va ser escollit Papa el 20 de juliol de l'any 514. Abans de ser ordenat sacerdot va estar casat, essent el pare del futur Papa Siveri I. L'any 525 va encarregar a Dionís el Minso, un astrònom abat d'un monestir romà, establir com any primer de l'era cristiana, el del naixement de Jesús. El principal problema radica en el fet que es va equivocar en uns 6 anys al datar el regnat d'Herodes I el Gran.
- Svatý Hormisdas byl římským biskupem od 20. července 514 do roku 523. Zvolen byl jako římský diakon a vdovec, z manželství předcházejícího jeho pontifikátu vzešel syn, pozdější papež sv. Silverius. Zachovala se od něj stovka listů a úředních listin, hlavně ve sbírce Collectio Avellana. Během jeho pontifikátu bylo urovnáno akaciánské schizma: v průběhu jednání nechali jeho legáti podepsat východním biskupům vyznání víry zv. Fides Hormisdae papae.
- Hormisdas,. Papa nº 52 y santo de la Iglesia Católica . Diácono en el momento de su elección, estuvo casado antes de ser ordenado y tuvo un hijo que más tarde se convertiría en el futuro papa Silverio. Su primera actuación como pontífice fue acabar con los últimos rescoldos del cisma acaciano surgido en el 484 mediante la llamada "fórmula de Horsmidas" propuesta en 519 tras una reunión entre las Iglesias de Roma y de Constantinopla.
- Pyhä Hormisdas oli paavina 20. heinäkuuta 514 – 6. elokuuta 523. Hän syntyi Frosinonessa, lähellä Roomaa. Tullessaan paaviksi hän oli leskimies. Hänen pojastaan tuli myöhemmin paavi Pyhä Silverius. Hormisdaksen paaviuskausi kului monofysitismin aiheuttaman kirkon kahtiajaon sovittelussa. Sovittelu oli tuloksekasta, ja Konstantinopolin patriarkaatti liittyi takaisin Roomaan vuonna 519, jolloin sovittiin käytettäväksi Hormisdaksen uskontunnustusta.
- Saint Hormisdas, né à Frosinone près de Rome, pape du 20 juillet 514 au 6 août 523. Horsmidas fut élu le lendemain de la mort de son prédécesseur le pape Symmaque. En 518 il parvint à mettre fin au premier schisme qui durait depuis une trentaine d'années entre Rome et Constantinople en proposant un compromis qui effaçait l'henotikon. Il se fit remarquer par son zèle contre les Eutychéens.
- Szent Hormisdas volt az 52. pápa, akit a római zsinat elődjének, Symmachus halálának másnapján, 514. július 20-án választott meg a keresztény egyház élére. Személyében rátermett és okos egyházfő lépett az apostoli trónra. Ezt igazolja az is, hogy ügyes politikai fellépéseivel sikerült elérni a római és konstantinápolyi egyházak újraegyesülését. Gazdag, patríciusi családból származott.
- ホルミスダス（Hormisdas, ? - 523年）は、ローマ教皇（在位：514年 - 523年）。カトリック教会で聖人とされる。
- Hormisdas was de 52ste paus van de Rooms-Katholieke Kerk. Hij was ten tijde van zijn verkiezing tot paus weduwnaar. Zijn zoon was de latere paus Silverius. Tijdens zijn pontificaat trad Hormisdas op als verzoener in meerdere schisma's. Hij nam de laatste groepen weer op in de Kerk die door het schisma van Laurentius buiten de kerkgemeenschap waren geplaatst.
- Św. Hormizdas – święty Kościoła katolickiego, papież.
- Hormisdas foi Papa entre 20 de julho de 514 até 6 de agosto de 523, data da sua morte. Hormisdas fora diácono do Papa Símaco, sucedendo-o no pontificado. Era casado (ou viúvo), quando de sua eleição, sendo o pai do futuro Papa Silvério. Logo teve de enfrentar a grave situação em que estava envolvida a Igreja de sua época, eliminando primeiramente o cisma laurenciano, provocado pelo Antipapa Lourenço, eleito contra Símaco.
- Papa Hormisdas a fost Papă al Romei în perioada 20 Iulie 514 - 6 August 524.
- Файл:Hormispope. jpg Гормизд — папа римский с 20 июля 514 по 6 августа 523. Родился в Италии. Гормизду удалось преодолеть длительный раскол в отношениях с Константинополем — акакианскую схизму. Католики считают его покровителем конюхов.
- Hormisdas, född i Frosinone i Campagna di Roma, död 6 augusti 523 i Rom, var påve från den 20 juli 514 till sin död, 6 augusti 523. Helgon i katolska kyrkan, med festdag 6 augusti.
- Святий Гормізд, п'ятдесят другий папа Римський, народився у місті Фрозіноне у Римській Кампанії. На час обрання був удівцем, його син Сільверій пізніше також був обраний папою. Під час його понтифікату у 518 році помер імператор Східної Римської імперії Анастасій I.
- 教宗何弥自514年7月20日至523年为教宗。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
