| dbpprop:abstract
|
- Gregory III was pope from 731 to 741. A Syrian by birth (the last pope to date born outside of Europe), he succeeded Gregory II in March 731. His pontificate, like that of his predecessor, was disturbed by the iconoclastic controversy in the Byzantine Empire, in which he vainly invoked the intervention of Charles Martel. Elected by popular acclamation, he was the last pope to seek the Byzantine exarch's mandate. Gregory immediately appealed to the Byzantine Emperor Leo III to moderate his position on the iconoclastic controversy. When this elicited no response, Gregory called a synod in November 731, the latter decided to bring the Pope under control. This included appropriating papal territories, and transferring ecclesiastical jurisdictions to the Patriarch of Constantinople. Gregory's support of the empire led him to help contribute to the recapture of Ravenna after it had fallen to the Lombards in 733. However, he also sought to fortify Rome and seek alliance with opponents of the Lombard monarch Liutprand and then from the Franks. He sent embassies to Charles Martel, who made no response. Gregory promoted the Church in northern Europe - such as the missions of Saint Boniface in Germany and Willibald in Bohemia. He also bestowed palliums on Egbert of York and Tatwine, Archbishop of Canterbury. He also beautified Rome and supported monasticism. He is celebrated on November 28.
- Gregor III. war Papst von 731 bis 741. Gregor III. wurde am 18. März 731 zum Papst gewählt. Wie schon unter seinem Vorgänger Gregor II. kam es auch unter ihm zu schweren Auseinandersetzungen mit Byzanz. Nachdem er Kaiser Leo III. im Verlauf des Byzantinischen Bilderstreits exkommuniziert hatte, wurden die Bistümer Siziliens, Unteritaliens und Illyriens vom Kaiser dem ökumenischen Patriarchat von Konstantinopel eingegliedert. Gregor brach darauf den Kontakt mit Byzanz ab. Gleichzeitig drangen die Langobarden in Italien weiter vor. Gregor III. bat daraufhin als erster Papst das Frankenreich um Hilfe, allerdings noch ohne Erfolg. Dennoch wurde zu Gregors Zeit die Bindung der Germanen an die Katholische Kirche stärker – Bonifatius wurde 732 Erzbischof und 738 päpstlicher Legat für Germanien. Im Jahre 732 untersagte es Gregor III. , Pferdefleisch zu essen. Gregor III. starb am 28. November 741. Sein katholischer Gedenktag ist der 28. November.
- Sant Gregori III fou un papa de l'Església Catòlica entre el 18 de març de 731 i la seva mort, el 28 de novembre de 741. Nascut a Síria, va ser elevat pel poble a la cadira pontifícia durant els funerals del papa Gregori II. Va combatre als llombards i iconoclastes però va morir sense haver eradicat la heretgia dels últims. Va guanyar per la seva caritat el sobrenom de "Amic dels pobres" tot i que va excomunicar l'emperador d'Orient, Lleó III, per heretge iconoclasta i a més el va insultar en diferents cartes tractant-lo de bàrbar i indigne de regnar. Amb el rei de la Llombardia, Luitprande, va tenir un tracte doble: primer es va fer amic seu perque no s'apoderés de Roma i perquè li cedís els pobles de la seva província, després va acollir els rebels ducs d'Spoleto i de Benevent, per lluitar contra Luitprande. I com que aquest va tractar de venjar-se, Gregori va reconèixer la seva debilitat i va enviar una sèrie d'ambaixadors al duc de França Carles Martell perquè l'ajudés contra Luitprande. Al llarg del seu pontificat va promoure l'església al nord d'Europa, especialment en l'establiment de missions de Sant Bonifaci a Alemanya i a Bohèmia. Celebra la seva festa el 10 de desembre.
- Svatý Řehoř III. byl papežem od 18. března 731. Katolická církev slaví jeho svátek 28. listopadu.
- Gregorio III, papa de la Iglesia Católica entre el 18 de marzo de 731 y su muerte, el 28 de noviembre de 741. Nacido en Siria, fue elevado por el pueblo al trono pontificio durante los funerales de Gregorio II. Combatió a los lombardos e iconoclastas pero murió sin haber erradicado la herejía de estos últimos. Ganó por su caridad el sobrenombre de Amigo de los pobres gracias a las limosnas que le hacia Inglaterra en el llamado Óbolo de San Pedro y no sólo excomulgó al emperador de Oriente, León III, como hereje iconoclasta, sino que le insultó en distintas cartas tratándolo de bárbaro e indigno de reinar. Tuvo con el rey de Lombardía, Liutprando, trato doble: primero se hizo su amigo para que no se apoderase de Roma y para que le cediera los pueblos de su provincia, luego acogió a los duques de Spoleto y de Benevento, rebeldes, uniéndose a ellos contra su bienhechor. Y como éste trató de vengarse, Gregorio reconociendo su debilidad, envió primeros, segundos y terceros embajadores a Carlos Martel, duque de Francia, para que le socorriera contra Liutprando.
- Gregorius III oli paavina 18. maaliskuuta 731 – 28. marraskuuta 741. Hän oli syntyjään syyrialainen. Hänen samoin kuin hänen edeltäjänsä aikana suhtautuminen ikonoklasmiin jakoi kirkkoa. Gregorius vetosi heti valituksi tultuaan keisari Leo III:een, jotta tämä lieventäisi näkemyksiään, mutta kun keisari ei taipunut, paavi kutsui koolle kirkolliskokouksen, joka julisti kuvainraastajat kirkonkiroukseen. Gregorius III on julistettu roomalais-katolisen kirkon pyhimykseksi.
- Saint Grégoire III de Rome, est né en Syrie. On ne sait rien de la période qui précède son pontificat. Après la mort de Grégoire II, selon la coutume d'alors, le peuple l'élit comme évêque de Rome le 11 février 731; il fut consacré le 13 mars suivant et régna sous le nom de Grégoire III. Le nouvel élu est surnommé « l'ami des pauvres et des misérables ». Il est remarquable par sa vertu et sa culture. Il inaugure son pontificat en multipliant les relations avec les chefs spirituels et civils. Il envoie le pallium à l'évêque Saint Boniface et lui confie le soin de fonder de nouveaux diocèses en Allemagne. Mais ces diocèses ne sont rattachés au Saint-Siège qu'au début de l'an 1000. Grégoire III préside un Concile au Vatican, 193 évêques y participent. Ils condamnent l'attitude de l'empereur à l'égard des icônes et des images qu'il ordonne de détruire. L'une des plus importantes résolutions du Concile consiste à excommunier ceux qui défigurent l'icône du Christ, de la Vierge Marie, des Apôtres et des Saints. Tandis que le délégué du pape se dirige vers Constantinople en vue de confier à l'empereur le décret pontifical, il est arrêté par l'armée byzantine et mis en prison. D'autres délégués subissent le même sort. L'attitude négative de l'empereur à l'égard des icônes entraîne l'immigration à Rome des artistes. C'est ainsi que l'art byzantin oriental s'est répandu en Occident, notamment à Rome où il fut encouragé par le Souverain Pontife et par les autorités ecclésiales en général. C'est alors que l'empereur Léon III tente de réduire l’autorité du Saint-Siège et la mainmise sur les propriétés de l’Eglise dans les villes de Sicile, Calbéria et autres. Dans ce but, il envoie une flotte en Italie pour combattre les villes non soumises à ses ordres. Il étend les droits du patriarche de Constantinople sur toutes les régions (districts) de l’Italie du Sud et ne laisse au pape que la région du Nord que les Lombards ne cessent d'assaillir. Alors, le pape invoque le secours de Charles Martel, roi des Francs, pour repousser les Lombards, il met sous la protection des Francs toutes ses propriétés et leur demande de reconquérir l'Italie. Après avoir remporté la victoire contre les Arabes à Poitiers, le roi de France écrit au pape Grégoire III lui annonçant l'heureuse nouvelle. Depuis, la plupart des rois de l'Occident respectent cette nouvelle force de France. C'est de là que vient à Charles Martel le titre de « Très Chrétien » accordé par le pape et auquel ont droit tous ses successeurs. Au cours de son pontificat, le roi des Saxons se rend en pèlerinage à Rome. À son retour dans son pays, il ordonne une contribution annuelle, offrande charitable, appelée « obole de Saint-Pierre ». Elle demeure jusqu'à nos jours. Elle est offerte au Saint-Siège pour les bonnes œuvres. Le pape Grégoire III est mort le 10 décembre 741. Il est fêté le 28 novembre.
- III. Szent Gergely lépett Szent Péter trónjára a történelem folyamán 90. -ként. Pontifikátusa alatt igyekezett elődje politikájának megfelelően cselekedni. Zsinaton ítélte el a bizánci császár képrombolását, ezzel méginkább eltávolítva Róma és Konstantinápoly politikáját egymástól. Ő volt az utolsó pápa, aki megválasztását a ravennai exarchával illetve a bizánci császárral megerősíttette. Jó kapcsolatokat épített ki a frankokkal, térítőket küldött a germánokhoz viszont a langobárdok királyával, Liutpranddal szembekerült. Szír származású volt. Apját Jánosnak hívták. Családjával ők is az arab hódítók elől menekültek Itáliába. Gergely itt járta iskoláit, majd bencés szerzetes lett. Adományaival, törődésével a rómaiak között is nagy népszerűségnek örvendett. 731. február 11-én II. Gergely pápa temetésén a nép közfelkiáltásra választotta meg a keresztény egyház élére. Felszentelésére még március 18-áig várni kellett, ugyanis Gergely ravennai megerősítésére várt. Az exarchának akkoriban pedig elég sok dolga volt, ugyanis a langobárdok feldúlták és el is foglalták a császári székhelyt. Csak a pápa rábeszélésére, no meg némi fizetség hatására vonultak ki Ravennából. Gergely nem tétlenkedett trónján, és azonnal levelet írt a császárnak, III. Leónak, amelyben arra kérte az uralkodót, hogy hagyjon fel a képrombolással. Miután nem érkezett válasz üzenetére, 731 novemberében zsinatot hívott össze Rómában, ahol elítélték a képrombolást, és azt eretneknek minősítették. Amikor a zsinat döntései elértek Konstantinápolyba, Leó őrjöngött a dühtől, és ugyan letett arról a szándékáról, hogy rendeletét Rómában is végrehajtsák, de az összes itáliai provinciáját, Illíriát és Görögországot is kiszakította a római patriarchátusból, és ezeket a területeket a konstantinápolyi pátriárka hatáskörébe helyezte át. Gergely válaszul feladta Ravenna védelmét, így 733-ban a székhely végleg lombard uralom alá került, és pontifikátusa alatt feltűnő tisztelettel viselkedett a szentképek és egyéb relikviák felé. Gergely több érseki palliumot is adományozott. Az elsők között volt Grado érseke, aki az aquileiai egyházmegye egyik vezetője volt. A palliumot megkapta Egbert, York érseke is, ugyanúgy, mint Tatwine 731-ben majd később Nothelm 736-ban mint Canterbury érsek. 732-ben Szent Bonifácot, a germánok hittérítőjét emelte érseki rangra, majd 737-ben teljhatalommal ruházta fel a germániai egyházszervezet felépítésével. Gergely uralmának utolsó szakaszában védekezésre kényszerült a támadó lombardokkal szemben. Sietve befejezte a város falainak megépítését, és pénzért visszavásárolta Galleset, egy Rómát védő erődöt Transamund spoletoi hercegtől. Amikor 739-ben Liutprand király újra seregei élére állt, végleg eltörölte a Ravennai Exarchátust, és dél felé nyomult seregeivel, hogy megerősítse hatalmát a beneventoi és spoletoi, valamint a római hercegségben. A pápa szövetségesei ezen hercegek voltak, viszont a túlerő elől Transamund az örök városba menekült. Gergely elérkezettnek látta az időt arra, hogy ismét felvegye a kapcsolatot a frankok udvarnagyával, Martell Károllyal, akinek 732-es poitiers-i győzelmét kirobbanó lelkesedéssel üdvözölte. Azonban a frankok seregei továbbra is készenlétben álltak a Pireneusoknál. 739-ben a frankok alkirálya Rómába érkezett követként, hogy hitesküt tegyen a pápánál, és hogy elmondja seregeik leterheltségét. Ezután a rómaiak magukra maradtak, és Liutprand seregei egyre közelebb nyomultak a régi fővároshoz. Ebben a felfordulásban érte el Gergelyt a halál 741. november 28-án. Hamvait a Szent Péter Bazilikában temették el, abban a szentélyben, amelyet Gergely emeltetett. Szentként tisztelik, ünnepét november 28-án tartják.
- Siriano di nascita, successe a Gregorio II nel marzo 731. Il suo pontificato, come quello del predecessore, venne disturbato dalla controversia iconoclasta nell'Impero Bizantino, nella quale invocò invano l'intervento di Carlo Martello. Inoltre, durante il suo regno conferì il pallio a san Bonifacio in Germania, Wilibaldo in Boemia, e Beda in Inghilterra per la loro importante opera missionaria. Gregorio III morì il 29 novembre 741. Eletto per acclamazione popolare, fu l'ultimo Papa a ricercare il mandato dell'esarca bizantino. Gregorio si appellò immediatamente all'Imperatore Bizantino Leone III perché moderasse la sua posizione sulla controversia iconoclasta. Quando da parte di Leone non giunse alcuna risposta, Gregorio riunì un sinodo nel novembre 731, denunciando l'iconoclastia e scomunicando i demolitori di icone. Quando un messaggero che portava i decreti raggiunse l'Imperatore, questi decise di portare il Papa sotto controllo. Tale azione comprese l'appropriarsi di territori papali, e di trasferire le giurisdizioni ecclesiastiche al Patriarca di Costantinopoli. Il supporto di Gregorio all'Impero lo portò a contribuire nel ricatturare Ravenna, dopo che era caduta in mano ai Longobardi nel 733. Comunque, egli cercò anche di fortificare Roma e di strigere alleanze con avversari del monarca longobardo Liutprando e successivamente con i Franchi. Gregorio inviò delle ambascerie a Carlo Martello, che non diede risposta, avendo egli le sue priorità. Gregorio promosse la Chiesa nell'Europa settentrionale, investì formalmente del pallio anche Egberto di York e Tatwine, Arcivescovo di Canterbury. Venne beatificato a Roma e appoggiò il monasticismo. Celebrazione liturgica il 28 novembre.
- Gregorius III was een paus uit de 8e eeuw. Zijn pontificaat leek op dat van zijn voorganger, Gregorius II. Hij werd gekozen door een enthousiast conclaaf. Hij was ook de laatste paus die toestemming kreeg van het Byzantijnse Keizerrijk om paus te worden. Een van Gregorius' eerste daden was het aanpassen van de wetten die paus Leo III had bedacht. Die had het verboden om heiligen af te beelden. Gregorius begon met een nieuw concilie in november 731. Met deze zetten maakte hij zich niet geliefd bij het Byzantijnse rijk, dat daarop geen enkele paus meer erkende. Gregorius bevorderde het geloof in Christus in het noorden van Europa. Hij was de paus die Bonifatius en Willibrord op missie stuurde, wat zijn voorganger weigerde omdat het goed ging met de kerk in het westen. Gregorius hielp het toekomstige Frankische rijk met de herovering van Ravenna, dat in 733 in handen van de Lombarden was gevallen. Gregorius is een heilige; zijn feestdag is 28 november, de dag voor zijn overlijden.
- Św. Grzegorz III – święty Kościoła katolickiego, papież. Jego pontyfikat przypadał w okresie od 18 marca 731 do 28 listopada 741. Z urodzenia był Syryjczykiem, z wyboru benedyktynem. Jego pontyfikat przebiegał w okresie ikonoklazmu w Cesarstwie Bizantyjskim, gdzie dla zażegnania sporu na próżno wzywał Karola Młota aby ten interweniował. On też nadał paliusz świętemu Bonifacemu w Niemczech, Willibaldowi w Czechach i Bedzie Czcigodnemu w Anglii, którzy kontynuowali misjonarskie prace odnosząc największe sukcesy. Został wybrany przez aklamację, którą wyraził oklaskami rzymski lud. Był ostatnim papieżem zatwierdzonym przez bizantyjskiego egzarchę Rawenny. W listopadzie 731 zwołał w Rzymie synod, na którym potępił edykt cesarza Leona III z 730 wprowadzający ikonoklazm oraz ekskomunikował tych, którzy niszczyli święte obrazy. Flota którą wysłał przeciw niemu cesarz zatonęła. Zagrożony najazdem longobardów zwrócił się o pomoc do Karola Młota. W przyszłości zwrot ku Frankom okazał się krokiem owocnym politycznie. Jego święto liturgiczne jest obchodzone w Kościele katolickim 28 listopada.
- O Papa Gregório III, de data de nascimento desconhecida, era natural da Síria, foi consagrado em 18 de março de 731. Convocou um sínodo em Roma contrário à heresia dos iconoclastas, que condenou e tirou Roma do dominio do exarcado de Ravena. Em luta constante contra o imperador e os lombardos, pediu ajuda armada a Carlos Martel, rei dos francos, mas não a obteve. Re-nomeou Bonifácio arcebispo da Germania (732). As esmolas começaram a ser chamadas de "óbolo de São Pedro",sendo hoje uma das fontes de renda da cidade do Vaticano. Morreu em 29 de novembro de 741, e foi sepultado no oratório de Nossa Senhora, o qual havia construido para si em São Pedro.
- Papa Grigore al III-lea (* în Siria; + pe 28 noiembrie 741 la Roma) a fost un papă al Romei între 731 şi 741. Grigore a fost ales papă pe 18 marite 731. Ca şi în timpul predecesorului Grigore al II-lea conflicte majore cu Imperiul Est-Roman au avut loc în timpul pontificatului său. În decursul Iconoclasmului Împăratul Leon al III-lea a fost excomunicat, episcopatele din Sicilia, Italia Inferioară şi Iliria fiind integrate Patriarhatului Ecumenic de la Constantinopol . Ca urmare, papa a rupt toate relaţiile cuBizanţul. Totodată şi langobarzii au năvălit mai departe pe teritoriul italian. Astfel, Grigore era să fie primul papă care să roage Imperiul Francilor să intervină, ceea ce însă n-a fost încoronat de succes. Cu toate astea, legătura germanilor cu Biserica Catolică a denenit mai strânsă - amintim de Bonifaţiu care în 732 a ajuns arhiepiscop iar în 738 trimisul papal pentru Germania. În 732 Grigore a interzis să se mai mănânce carne de cai. A murit pe data de 28 noiembrie 741 care corespunde cu ziua lui în calendarul catolic. Literatură: Rudolf Schieffer: Gregor III. În: Lexikon des Mittelalters, vol. 4 (1989), col. 1667 Linkuri: Gregor III. (Papst). În: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL) Remarca din Catholic Encyclopedia (engleză, ed. din 1913)
- Файл:SangregorioIII. jpg Файл:178-7866 IMG - Gregorius III AV (2). jpg Григо́рий III — папа римский с 18 марта 731 по 10 декабря 741, святой Римско-Католической Церкви. Находился на папском престоле в так называемый третий период, когда происходило, в частности, активное распространение христианства и римской культуры среди германских языческих племён. В тот период также происходили войны с арабами, в которых отличился майордом франкский Карл Мартелл, остановивший в битве при Пуатье дальнейшее продвижение в Европу. Когда в 737 умер франкский король Теодорих IV, Папа предложил Карлу встать на престол. Он отказался, но правил без короля, а папа сказал про него: «Почти король!» Григорий III был в хороших отношениях с Мартеллом, и даже дал ему титул римского «патриция» (охранителя Рима).
- Gregorius III, född okänt, död 28 november eller december 741, var påve från den 18 mars 731 till sin död tio år senare 28 november 741. Helgon inom Romersk-katolska kyrkan med festdag 28 november.
- Святий Григорій III, дев'яностий папа Римський, за походженням сирієць, монах-бенедиктинець. Його понтифікат характеризувався боротьбою з іконоборством. У 731 році скликав у Римі синод, на якому було засуджено іконоборство, папа відлучив від церкви осіб, що знищували ікони. Займвся питаннями розбудови церкви у Північній Європі. З метою зміцнення мурів Риму звернувся листом за допомогою до полководця франків Карла Мартела, який не дав жодної відповіді. Його пам'ять святкується 28 листопада.
- 教宗額我略三世，731年3月—741年11月29日在位。
|
| rdfs:comment
|
- Gregory III was pope from 731 to 741. A Syrian by birth (the last pope to date born outside of Europe), he succeeded Gregory II in March 731. His pontificate, like that of his predecessor, was disturbed by the iconoclastic controversy in the Byzantine Empire, in which he vainly invoked the intervention of Charles Martel. Elected by popular acclamation, he was the last pope to seek the Byzantine exarch's mandate.
- Gregor III. war Papst von 731 bis 741. Gregor III. wurde am 18. März 731 zum Papst gewählt. Wie schon unter seinem Vorgänger Gregor II. kam es auch unter ihm zu schweren Auseinandersetzungen mit Byzanz. Nachdem er Kaiser Leo III. im Verlauf des Byzantinischen Bilderstreits exkommuniziert hatte, wurden die Bistümer Siziliens, Unteritaliens und Illyriens vom Kaiser dem ökumenischen Patriarchat von Konstantinopel eingegliedert. Gregor brach darauf den Kontakt mit Byzanz ab.
- Sant Gregori III fou un papa de l'Església Catòlica entre el 18 de març de 731 i la seva mort, el 28 de novembre de 741. Nascut a Síria, va ser elevat pel poble a la cadira pontifícia durant els funerals del papa Gregori II. Va combatre als llombards i iconoclastes però va morir sense haver eradicat la heretgia dels últims.
- Svatý Řehoř III. byl papežem od 18. března 731. Katolická církev slaví jeho svátek 28. listopadu.
- Gregorio III, papa de la Iglesia Católica entre el 18 de marzo de 731 y su muerte, el 28 de noviembre de 741. Nacido en Siria, fue elevado por el pueblo al trono pontificio durante los funerales de Gregorio II. Combatió a los lombardos e iconoclastas pero murió sin haber erradicado la herejía de estos últimos.
- Gregorius III oli paavina 18. maaliskuuta 731 – 28. marraskuuta 741. Hän oli syntyjään syyrialainen. Hänen samoin kuin hänen edeltäjänsä aikana suhtautuminen ikonoklasmiin jakoi kirkkoa. Gregorius vetosi heti valituksi tultuaan keisari Leo III:een, jotta tämä lieventäisi näkemyksiään, mutta kun keisari ei taipunut, paavi kutsui koolle kirkolliskokouksen, joka julisti kuvainraastajat kirkonkiroukseen. Gregorius III on julistettu roomalais-katolisen kirkon pyhimykseksi.
- Saint Grégoire III de Rome, est né en Syrie. On ne sait rien de la période qui précède son pontificat. Après la mort de Grégoire II, selon la coutume d'alors, le peuple l'élit comme évêque de Rome le 11 février 731; il fut consacré le 13 mars suivant et régna sous le nom de Grégoire III. Le nouvel élu est surnommé « l'ami des pauvres et des misérables ». Il est remarquable par sa vertu et sa culture.
- III. Szent Gergely lépett Szent Péter trónjára a történelem folyamán 90. -ként. Pontifikátusa alatt igyekezett elődje politikájának megfelelően cselekedni. Zsinaton ítélte el a bizánci császár képrombolását, ezzel méginkább eltávolítva Róma és Konstantinápoly politikáját egymástól. Ő volt az utolsó pápa, aki megválasztását a ravennai exarchával illetve a bizánci császárral megerősíttette.
- Siriano di nascita, successe a Gregorio II nel marzo 731. Il suo pontificato, come quello del predecessore, venne disturbato dalla controversia iconoclasta nell'Impero Bizantino, nella quale invocò invano l'intervento di Carlo Martello. Inoltre, durante il suo regno conferì il pallio a san Bonifacio in Germania, Wilibaldo in Boemia, e Beda in Inghilterra per la loro importante opera missionaria. Gregorio III morì il 29 novembre 741.
- Gregorius III was een paus uit de 8e eeuw. Zijn pontificaat leek op dat van zijn voorganger, Gregorius II. Hij werd gekozen door een enthousiast conclaaf. Hij was ook de laatste paus die toestemming kreeg van het Byzantijnse Keizerrijk om paus te worden. Een van Gregorius' eerste daden was het aanpassen van de wetten die paus Leo III had bedacht. Die had het verboden om heiligen af te beelden. Gregorius begon met een nieuw concilie in november 731.
- Św. Grzegorz III – święty Kościoła katolickiego, papież. Jego pontyfikat przypadał w okresie od 18 marca 731 do 28 listopada 741. Z urodzenia był Syryjczykiem, z wyboru benedyktynem. Jego pontyfikat przebiegał w okresie ikonoklazmu w Cesarstwie Bizantyjskim, gdzie dla zażegnania sporu na próżno wzywał Karola Młota aby ten interweniował.
- O Papa Gregório III, de data de nascimento desconhecida, era natural da Síria, foi consagrado em 18 de março de 731. Convocou um sínodo em Roma contrário à heresia dos iconoclastas, que condenou e tirou Roma do dominio do exarcado de Ravena. Em luta constante contra o imperador e os lombardos, pediu ajuda armada a Carlos Martel, rei dos francos, mas não a obteve. Re-nomeou Bonifácio arcebispo da Germania (732).
- Papa Grigore al III-lea (* în Siria; + pe 28 noiembrie 741 la Roma) a fost un papă al Romei între 731 şi 741. Grigore a fost ales papă pe 18 marite 731. Ca şi în timpul predecesorului Grigore al II-lea conflicte majore cu Imperiul Est-Roman au avut loc în timpul pontificatului său. În decursul Iconoclasmului Împăratul Leon al III-lea a fost excomunicat, episcopatele din Sicilia, Italia Inferioară şi Iliria fiind integrate Patriarhatului Ecumenic de la Constantinopol .
- Файл:SangregorioIII. jpg Файл:178-7866 IMG - Gregorius III AV (2). jpg Григо́рий III — папа римский с 18 марта 731 по 10 декабря 741, святой Римско-Католической Церкви.
- Gregorius III, född okänt, död 28 november eller december 741, var påve från den 18 mars 731 till sin död tio år senare 28 november 741. Helgon inom Romersk-katolska kyrkan med festdag 28 november.
- Святий Григорій III, дев'яностий папа Римський, за походженням сирієць, монах-бенедиктинець. Його понтифікат характеризувався боротьбою з іконоборством. У 731 році скликав у Римі синод, на якому було засуджено іконоборство, папа відлучив від церкви осіб, що знищували ікони.
- 教宗額我略三世，731年3月—741年11月29日在位。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
