| dbpprop:abstract
|
- Pope Constantine (d. April 9, 715) was pope from 708 to 715. With the exception of Antipope Constantine, he was the only pope to take such a "quintessentially" Eastern name of an emperor. During this period, the regnal name was also used by emperors and patriarchs. Selected as one of the last popes of the Byzantine Papacy, the defining moment of Constantine's pontificate was his 710/711 visit to Constantinople where he compromised with Justinian II on the Trullan canons of the Quinisext Council. Constantine was the last pope to visit Constantinople until Pope Paul VI did again in 1967.
- Konstantin I. wurde am 25. März 708 als Papst inthronisiert. Er muss bereits unter Papst Agatho ein hochgeschätztes Mitglied der Kirche gewesen sein, da er Mitglied der päpstlichen Delegation auf dem 3. Konzil von Konstantinopel war. Über Konstantin, den letzten byzantinischen „Vasallenpapst“, ist wenig bekannt. Auf Anordnung des dortigen Kaisers Justinian II. besuchte er im Jahre 710 in dessen zweiter Regierungszeit Byzanz, womöglich um die Ergebnisse des Konzils Quinisext zu bestätigen. Konflikte gab es mit dem Erzbischof von Ravenna, da dieser sich dem Papst nicht unterwerfen wollte; mit Benedikt von Mailand, dem mailändischen Erzbischof, der vom Papst forderte, die Bischöfe von Padua selbst einzusetzen; und mit dem Nachfolger Justinians, dem byzantinischen Kaiser Philippikos Bardanes, der von ihm erfolglos verlangte, der Glaubensdefinition des Dritten Konzils von Konstantinopel abzuschwören. Der Papst sollte für die Einhaltung der Beschlüsse der Trullanischen Synode von 692 sorgen, da dem Kaiser zugetragen worden war, dass besonders die Päpste Sergius I. und Johannes VII. die Lehrsätze zur Disziplin ablehnten oder nur halbherzig befolgten. Bei den Verhandlungen tat sich ein gewisser Diakon Gregor hervor und bot eine Kompromisslösung, die beide Seiten anerkennen konnten. Der Aufenthalt in Konstantinopel (710/711) sollte für 1250 Jahre der letzte Besuch eines Papstes bei der Ostkirche sein (erst Paul VI. besuchte Istanbul wieder im Jahre 1964). Die gute Beziehung zu Ostrom war jedoch nur von kurzer Dauer, da Justinian II. von einer Gruppe Soldaten erschlagen wurde (4. November 711). Sie setzten Philippikos Bardanes, ein überzeugter Monothelet, auf den Kaiserthron, worauf ein neuer Streit ausbrach. Nachdem der neue Kaiser dem Exarchen von Ravenna aufgetragen hatte, den Monotheletismus in Rom einzuführen, kam es zu regelrechten Straßenschlachten. Papst Constantinus holte daraufhin eine große Anzahl Priester in die Stadt die sich den antikaiserlichen Demonstranten mit Kreuzen und Evangelien in den Weg stellten und zum Frieden mahnten. Eine große Erleichterung für beide Seiten war 713 der Sturz Philippikos. Der neue Kaiser bestätigte die Abmachungen Kaiser Justinians II. und versöhnte somit die verfeindeten Lager. Konstantin ernannte in seinem Pontifikat drei Kardinäle, darunter den späteren Papst Gregor II. , der auch seine Nachfolge antrat.
- Constanti I va ser Papa del 708 al 715. Millorà la relació amb l'emperador Justinià II, per no agreujar la divisió amb l'església oriental. El successor de Justinià, Bardà, va ser el primer emperador que va buscar la legitimitat papal en coronar-se. Com Constantí li negà a causa de les seves creences monotelistes, va tornar l'enfrontament religiós entre Roma i Bizanci
- Konstantin I. byl papežem od 25. března 708 až do své smrti.
- Constantino I.. Papa nº 88 de la Iglesia católica de 708 a 715. A diferencia de sus predecesores mantuvo buenas relaciones con Justiniano II fundadas en la visita que el Papa, entre los meses de octubre de 710 y 711, realizó a Constantinopla con el objeto de resolver los desacuerdos que, entre las Iglesias Orientales y Occidentales, habían surgido a raíz del Concilio Quinisexto, también conocido como Segundo Concilio Trullano celebrado en dicha ciudad en 692. El Papa es bien acogido en todas las ciudades, particularmente en la capital dónde su entrada es triunfal. Consigue convencer a Justiniano II de modificar ciertas resoluciones del citado concilio. Tras la vuelta del Papa a Roma el emperador Justiniano II se enfrenta, en 711, a una rebelión encabezada por Filípico Bardano quien tras tomar prisionero a Justiniano lo manda ejecutar y se autoproclamó emperador. Este es un momento muy importante en la historia del cristianismo, porque es la primera vez que un emperador buscó la confirmación papal a su nombramiento, pero al ser Bardano un convencido seguidor del monotelismo el Papa se negó a confirmarlo como emperador, volviendo a tensarse las relaciones entre Roma y Constantinopla. Situación que se mantuvo hasta que en 713 Bardano fue depuesto y sustituido por Anastasio II quien rechazando los cánones surgidos del Concilio Quinisexto acató las decisiones del Tercer Concilio de Constantinopla. Fallecido el 9 de abril de 715 fue enterrado en la Basílica de San Pedro.
- Konstantinus oli paavina 25. maaliskuuta 708 – 9. huhtikuuta 715. Hän oli sukujuuriltaan syyrialainen. Vuosina 710–711 hän oli Konstantinopolissa keisari Justinianus II:n kutsusta. Tämä halusi sovitella vuoden 692 kirkolliskokouksen jälkeen nousseita erimielisyyksiä idän ja lännen kirkkojen välillä. Konstantinus nimesi pääneuvottelijaksen Gregoriuksen, josta tuli myöhemmin paavi Gregorius II. Jonkinlainen konsensus saavutettiinkin, mutta Justianus kuoli pian neuvottelujen päätyttyä. Uusi keisari oli monotelitismin kannattaja.
- Constantin (parfois appelé Constantin I pour le distinguer de l'antipape Constantin II), pape né à Tyr élu le 25 mars 708, il continue l’œuvre de son prédécesseur. Il s’occupe notamment de questions religieuses théologiques. Il condamne la doctrine monophysiste qui ne reconnaît qu’une nature au Christ. D’où la contestation avec les représentants de l’Église Catholique.
- Konstantin (Constantinus) volt a 88. pápa a világtörténelem során. Bő hét éves pontifikátusa alatt Konstantinápolyban három császár is trónra került. Sikerült megegyezni II. Justinianusszal a Trulloi zsinatról, de hamarosan még a hatodik egyetemes zsinatot sem fogadta el az új uralkodó. A trónviszályok gyakran fenyegették Rómát és benne Constantinust is. Az itáliai egyház hatásköreibe is bele kellett szólnia. Szír családból származott. Apját Jánosnak hívták. A család az arabok hódításai elől menekült el a biztonságos Itáliába. A papi hivatást választva évek múltán Agatho pápa szubdiakónussá szentelte fel. Ekkor az egyházfő utasítására Konstantinápolyba utazott, ahol Agatho érdekeit képviselte a hatodik egyetemes zsinaton. Barátságos természete a gyakorlatban és diplomáciában ügyes talpraesettséggel párosult. Ennek bizonyítékát már a konstantinápolyi zsinaton is tapasztalhatták, így nem csoda, hogy Sisinnius pápa halála után a római zsinat 708. március 25-én Konstantint választotta meg a keresztény egyház legfőbb vezetőjének. Pontifikátusának kezdetén kiújultak a ravennai egyházmegye önállósodási törekvései. A császári központ érseke, Félix a világi hatalomra támaszkodva megpróbálta önállósítani magát az Apostoli Szentszék uralma alól. Constantinusnak nem sikerült megbékíteni az engedetlen érseket. Uralkodása alatt zarándokként érkezett udvarába két angol-szász király kíséretével. Coenred, Mercia uralkodója és Offa, a keleti szászok, vagyis Sussex királya Rómában személyesen akarták elnyerni a kereszténységet, és tárgyalni országuk térítéséről. Konstantin főleg a szerzetesi hatáskörről beszélt nekik. Szent Egwin, Worcester püspöke a két uralkodó kíséretében volt, és sikerült több előjogot is szereznie kolostora számára. (Bár ezek némelyikéről később kiderült, hogy hamisak. ) Konstantin pontifikátusának legfontosabb eseményei nem a nyugati egyházhoz kötődnek, hanem a konstantinápolyi udvarhoz. A 704-ben trónjára visszaemelt II. Justinianus már majdnem 20 esztendeje hiába próbálkozott a római pápákkal elfogadtatni a 692-es Trulloi vagy Quinisext zsinat döntéseit. A zsinat több ponton ellent mondott Róma katolikus hitének, így például elismerte a papok nősülési jogát, ha felszentelésük előtt kötöttek házasságot. Ettől sokkal fontosabb döntés volt a pátriárka jogainak kiszélesítése, aki így ugyanolyan jogokkal rendelkezett, mint a római pápák. Miután Justinianusnak sikerült némileg stabilizálni trónját és birodalmát, levelet küldött Konstantinnak, amelyben utasította az egyházfőt, hogy menjen Konstantinápolyba. Ugyan ismerték Rómában a császári módszereket, mégis a pápa 709-ben több püspökével és számos klerikussal útnak indult a császári főváros felé. Justinianus megparancsolta embereinek, hogy ahol csak kiköt Konstantin hajója, ugyanolyan fogadtatásban részesítsék, mintha ő maga érkezne meg. Hatalmas pompával és tisztelettel fogadták az egyházfőt és kíséretét Konstantinápolyban, és hamarosan Nikomédiába vitték őket, ahol Justinianusnak volt nyaralója. A valamikor zord módszerekkel kormányzó császár most térdre borult a pápa előtt és megcsókolta annak lábait. Hitesküben biztosította Konstantint igaz hitéről, majd megkérte a pápát, hogy rendezzék kapcsolataikat, amely a Trulloi zsinat óta megromlott. Az egyházfő elismerte a zsinat 102 kánonának azon részeit, amelyek nem sértették Róma érdekeit és a katolikus hitet. Némi vita után a császár megelégedett ennyivel, és 711-ben a pápai legátus elhagyta Bizáncot. Októberben ért vissza Rómába Konstantin. Sikerét alig tudta elkönyveltetni írnokaival és azt a nyugati klérus tudomására hozni, amikor 711 novemberében Konstantinápolyban ismét trónviszályok törtek ki. II. Justinianust megölték, és helyére Philippikosz, a sereg egyik tisztje lépett. Az új császár monotheletista nézeteket vallott, és ezért levélben közölte a pápával, hogy nem fogadja el a hatodik egyetemes zsinat egyetlen döntését sem, mert az eretneknek nevezi a monotheletizmus tanait. Philippikosz felégette a gyűlés dokumentumait és az összes képet, mozaikot összetörte, amely a zsinatot ábrázolta. Levelében azt is követelte Konstantintól, hogy ő is ítélje el a konstantinápolyi zsinatot, és lépjen unióra a monotheletistákkal. A pápa elutasította a császár akaratát, sőt, a Szent Péter Bazilika porticóját a hatodik egyetemes zsinat képeivel díszítették fel. Ezen felül a rómaiak nem vertek az új császár képmásával pénzt, és a hagyományok szerint nem állították fel szobrát a Palatinus dombon álló Sanct Caesarius kápolnában sem. A szent város engedetlensége annyira felbőszítette Philippikoszt, hogy azonnal új exarchát küldött Ravennába, aki seregei élén Rómába vonult. A városban harcok kezdődtek, és a pápa hiába próbálta megfékezni az erőszakot. De 713-ban Philippikosz egyik titkára meggyilkolta a monotheletista uralkodót, és a trónra ült II. Anastasius néven. Az új császár orthodox jitet vallott, és sietve viszahívta az exarcha csapatait Rómából, és levélben küldte el hitesküjét Konstantinnak. A hatodik egyetemes zsinat rendeleteit újra életbe léptette, és helyreállította elődje pusztításait. Az egyházfő hamarosan megkapta János pátriárka levelét is, amelyben a főpap szintén hitesküt tett, és saját felelősségét próbálta enyhíteni a 712-es monotheletista zsinat döntéseivel kapcsolatban. A római nép jólétéért sokat dolgozott Konstantin, hiszen trónra lépésének évében és pontifikátusának első felében éhínség pusztította a város lakóit. Ezzel szemben uralkodásának második szakaszában bőség köszöntött az örök városra. Ekkor érkezett a pápai udvarba Benedek, Milánó érseke. Látogatásának legfőbb oka a paviai püspökök kinevezésének tisztázása volt. Régen a püspökök kinevezése a milánói érsek joga volt, azonban a lombard hódítás óta a pápák közvetlen hatásköre alá tartozott a város. Ennek oka lehetett, hogy az új hódítók Paviát tették meg birodalmuk központjának. Konstantin több hivatalos irattal támasztotta alá a pápák hatáskörének kiterjesztését Pavia városára. Ezt Benedek is elismerte. 715. április 9-én halt meg, testét a Szent Péter Bazilikában temették el.
- Dall'ottobre 710 all'ottobre 711 si recò a Costantinopoli, su richiesta dell'Imperatore Giustiniano II. L'Imperatore desiderava risolvere i disaccordi tra Chiesa d'occidente e Chiesa d'oriente, che erano sorti dal Concilio in Trullo del 692. I negoziati vennero condotti dal futuro papa Gregorio II. Venne raggiunto un certo grado di compromesso, comunque, poco dopo il ritorno di Costantino a Roma, Giustiniano venne ucciso da soldati ammutinati, nel novembre 711. Il nuovo imperatore Filippico Bardane era un aderente al monotelismo e rigettò gli accordi del sesto concilio ecumenico, chiedendo il supporto di Costantino alla visione secondo la quale Cristo ebbe solo una volontà. Costantino respinse questa tesi, e il nome dell'Imperatore venne escluso dai documenti ufficiali. Quando l'esarca (il rappresentante imperiale in Italia) tentò di rafforzare la presenza imperiale si ebbero degli scontri, ma Costantino fu in grado di riportare la situazione alla calma. Filippico venne rovesciato nel 713 e il suo successore, Anastasio II comunicò al papa il suo appoggio al sesto concilio ecumenico.
- Constantinus I was paus van 25 maart 708 tot 9 april 715. Als derde en laatste paus in de geschiedenis reisde hij naar Byzantium, waar hij overeenstemming bereikte over de Trullaanse Synode van 692. Na de moord op keizer Justinianus II en de niet-erkenning van diens opvolger door Constantinus werd de breuk met het Oosten volkomen.
- Konstantyn, papież – jego pontyfikat przypadał w okresie od 25 marca 708 do 9 kwietnia 715. Był syryjczykiem i ostatnim biskupem rzymskim (aż do czasów Pawła VI), który udał się do Konstantynopola. Cesarz Justynian II Rhinotmetos, który po 10 latach wygnania ponownie objął tron, mścił się okrutnie na swoich przeciwnikach. Zniszczył Rawennę, ograbił południową Italię, teraz dążył do podporządkowania sobie Rzymu. Spotkanie papieża z cesarzem miało charakter pozornie przyjazny i papież Konstantyn powrócił do Rzymu po uzgodnieniu spornych zagadnień związanych z decyzjami soboru trullańskiego. Trzy miesiące później Justynian II został zamordowany przez spiskowców, na których czele stanął oficer cesarski Bardanes. Ściętą głowę cesarza wysłano do Rzymu i wystawiono na publiczny widok. Bardanes usiłował ponownie narzucić Kościołowi wschodniemu monoteletyzm. Papież Konstantyn nie uznał uzurpatora. Odmówiono przyjęcia heretyckiego cesarza, zakazano bicia jego wizerunku na monetach, zaprzestano wymieniać jego imię w czasie modłów. Rzym zrywał z Konstantynopolem.
- O Papa Constantino foi eleito em 25 de março de 708. Morreu em 9 de abril de 715. Era sírio. Fez uma viagem ao Oriente, onde ordenou 12 bispos. Foi bem recebido pelos membros do governo e saudado por um grande número de cristãos em todos os lugares em que se encontrava. Visitou 62 comunidades cristãs. Conseguiu impor uma certa paz entre a Igreja e o imperador.
- Файл:Costantinopapa. jpg Константин — папа римский с 25 марта 708 по 9 апреля 715. По национальности сириец. Совершил путешествие в Константинополь, где обсудил с Юстинианом II возможность утверждения постановлений Трулльского собора. После убийства Юстиниана Константин отказался признавать императора-монофелита Филиппика.
- Constantinus, född i Syrien, död 9 april 715, var påve från den 25 mars 708 till sin död drygt sju år senare, 9 april 715.
- Костянтин, вісімдесят восьмий папа Римський, за походженням сирієць. Він гараяче бажав утвердити вищість папського престолу. На прохання візантійського імператора Юстиніана II у період з жовтня 710 року по жовтень 711 року відвідав Константинополь з метою примирення східної та західної церков. Компроміс було досягнуто, проте невдовзі після від'їзду папи імператор Юстиніан II був убитий групою змовників на чолі з Філіпіком Варданом, який був прихильником монофелітів.
- 教宗君士坦丁 （去世于715年4月9日）是708-715年在位的教宗。由出生地而言他是叙利亚人，于708年3月25日被祝圣为教宗。他热心于维护宗座的至高地位。
|
| rdfs:comment
|
- Pope Constantine (d. April 9, 715) was pope from 708 to 715. With the exception of Antipope Constantine, he was the only pope to take such a "quintessentially" Eastern name of an emperor. During this period, the regnal name was also used by emperors and patriarchs.
- Konstantin I. wurde am 25. März 708 als Papst inthronisiert. Er muss bereits unter Papst Agatho ein hochgeschätztes Mitglied der Kirche gewesen sein, da er Mitglied der päpstlichen Delegation auf dem 3. Konzil von Konstantinopel war. Über Konstantin, den letzten byzantinischen „Vasallenpapst“, ist wenig bekannt. Auf Anordnung des dortigen Kaisers Justinian II.
- Constanti I va ser Papa del 708 al 715. Millorà la relació amb l'emperador Justinià II, per no agreujar la divisió amb l'església oriental. El successor de Justinià, Bardà, va ser el primer emperador que va buscar la legitimitat papal en coronar-se. Com Constantí li negà a causa de les seves creences monotelistes, va tornar l'enfrontament religiós entre Roma i Bizanci
- Konstantin I. byl papežem od 25. března 708 až do své smrti.
- Constantino I.. Papa nº 88 de la Iglesia católica de 708 a 715. A diferencia de sus predecesores mantuvo buenas relaciones con Justiniano II fundadas en la visita que el Papa, entre los meses de octubre de 710 y 711, realizó a Constantinopla con el objeto de resolver los desacuerdos que, entre las Iglesias Orientales y Occidentales, habían surgido a raíz del Concilio Quinisexto, también conocido como Segundo Concilio Trullano celebrado en dicha ciudad en 692.
- Konstantinus oli paavina 25. maaliskuuta 708 – 9. huhtikuuta 715. Hän oli sukujuuriltaan syyrialainen. Vuosina 710–711 hän oli Konstantinopolissa keisari Justinianus II:n kutsusta. Tämä halusi sovitella vuoden 692 kirkolliskokouksen jälkeen nousseita erimielisyyksiä idän ja lännen kirkkojen välillä. Konstantinus nimesi pääneuvottelijaksen Gregoriuksen, josta tuli myöhemmin paavi Gregorius II.
- Constantin (parfois appelé Constantin I pour le distinguer de l'antipape Constantin II), pape né à Tyr élu le 25 mars 708, il continue l’œuvre de son prédécesseur. Il s’occupe notamment de questions religieuses théologiques. Il condamne la doctrine monophysiste qui ne reconnaît qu’une nature au Christ. D’où la contestation avec les représentants de l’Église Catholique.
- Konstantin (Constantinus) volt a 88. pápa a világtörténelem során. Bő hét éves pontifikátusa alatt Konstantinápolyban három császár is trónra került. Sikerült megegyezni II. Justinianusszal a Trulloi zsinatról, de hamarosan még a hatodik egyetemes zsinatot sem fogadta el az új uralkodó. A trónviszályok gyakran fenyegették Rómát és benne Constantinust is. Az itáliai egyház hatásköreibe is bele kellett szólnia. Szír családból származott.
- Dall'ottobre 710 all'ottobre 711 si recò a Costantinopoli, su richiesta dell'Imperatore Giustiniano II. L'Imperatore desiderava risolvere i disaccordi tra Chiesa d'occidente e Chiesa d'oriente, che erano sorti dal Concilio in Trullo del 692. I negoziati vennero condotti dal futuro papa Gregorio II. Venne raggiunto un certo grado di compromesso, comunque, poco dopo il ritorno di Costantino a Roma, Giustiniano venne ucciso da soldati ammutinati, nel novembre 711.
- Constantinus I was paus van 25 maart 708 tot 9 april 715. Als derde en laatste paus in de geschiedenis reisde hij naar Byzantium, waar hij overeenstemming bereikte over de Trullaanse Synode van 692. Na de moord op keizer Justinianus II en de niet-erkenning van diens opvolger door Constantinus werd de breuk met het Oosten volkomen.
- Konstantyn, papież – jego pontyfikat przypadał w okresie od 25 marca 708 do 9 kwietnia 715. Był syryjczykiem i ostatnim biskupem rzymskim (aż do czasów Pawła VI), który udał się do Konstantynopola. Cesarz Justynian II Rhinotmetos, który po 10 latach wygnania ponownie objął tron, mścił się okrutnie na swoich przeciwnikach. Zniszczył Rawennę, ograbił południową Italię, teraz dążył do podporządkowania sobie Rzymu.
- O Papa Constantino foi eleito em 25 de março de 708. Morreu em 9 de abril de 715. Era sírio. Fez uma viagem ao Oriente, onde ordenou 12 bispos. Foi bem recebido pelos membros do governo e saudado por um grande número de cristãos em todos os lugares em que se encontrava. Visitou 62 comunidades cristãs. Conseguiu impor uma certa paz entre a Igreja e o imperador.
- Файл:Costantinopapa. jpg Константин — папа римский с 25 марта 708 по 9 апреля 715. По национальности сириец. Совершил путешествие в Константинополь, где обсудил с Юстинианом II возможность утверждения постановлений Трулльского собора.
- Constantinus, född i Syrien, död 9 april 715, var påve från den 25 mars 708 till sin död drygt sju år senare, 9 april 715.
- Костянтин, вісімдесят восьмий папа Римський, за походженням сирієць. Він гараяче бажав утвердити вищість папського престолу.
- 教宗君士坦丁 （去世于715年4月9日）是708-715年在位的教宗。由出生地而言他是叙利亚人，于708年3月25日被祝圣为教宗。他热心于维护宗座的至高地位。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
