| dbpprop:abstract
|
- Benedict V, Pope in 964, was elected by the Romans on the death of Pope John XII (955–964). However the Roman Emperor Otto I (936–973) did not approve of the choice and had him deposed after only a month (according to contemporary sources, he validly consented and resigned), and the ex-Pope was carried off to Hamburg and was placed under the care of Adaldag, Archbishop of Hamburg-Bremen. There he became a deacon, dying in 966. He was first buried in the cathedral in Hamburg. At a later date his remains were transferred to Rome. At the synod which deposed him the pastoral staff was broken over him by Pope Leo VIII (963–965); this is the first mention of the papal sceptre.
- Benedikt V. war Papst der katholischen Kirche im Jahre 964. Sein Name bedeutet: der Gesegnete. Er war Sohn des Römers Johannes aus der Regio Marcelli. Benedikt galt als gelehrsamer Mann, was ihm den Beinamen Grammaticus einbrachte. Er wurde vom römischen Patriziat 964 nach dem Tod von Papst Johannes XII. zunächst zum Papst gewählt. Kaiser Otto I. forderte jedoch eine Restitution des zuvor aus Rom vertriebenen Leo VIII. Dennoch wurde Benedikt auf den Papstthron gehoben. Kaiser Otto I. setzte ihn jedoch nach der Eroberung Roms auf einer Lateransynode im Austausch „seines“ Papstes Leo VIII. Ende Juni 964 ab (Otto dabei anwesend). Benedikt wurde am 23. Juni von den Römern an Kaiser Otto I. übergeben und auf der Synode als Gefangener vorgeführt. Als Invasor, Usurpator und Eidbrüchiger angeklagt, verzichtete er auf Verteidigung und bekannte sich schuldig. Er wurde als abgesetzt und als aus Rom verbannt erklärt, zum Diakon degradiert, und der Aufsicht des sich ebenfalls in Rom befindlichen Hamburger Erzbischofs Adaldag unterstellt. Als Gefangener des Kaisers wurde er von Adaldag nach Hamburg mitgenommen. Adaldag ging mit Benedikt respektvoll um, trotzdem fühlte er sich unwohl im nordischen Klima und soll gesagt haben: „Bei euch Hyperboreern kann kein italisch Herz warm werden. “ Außerdem prophezeite Benedikt, dass Hamburg, solange seine Gebeine hier ruhen würden, zerstört und verwüstet würde und wilde Tiere in den Trümmern hausten. Nachdem er kurze Zeit nach seiner Ankunft in Hamburg am 4. Juli 965 (nach anderen Angaben 966) starb, wurde sein Leichnam auf Geheiß Ottos III. (möglicherweise 988) nach Rom verbracht. Die Hamburger errichteten für ihn ein Denkmal, welches sich mit dem leeren Grabmal noch bis 1805 im Hamburger Mariendom befand.
- Benet V fou papa de la l'Església catòlica del 964 al 966. Aquest cardenal diaca de gran cultura, fet que li va valer el sobrenom d'«el gramàtic», va ser escollit papa quan, al morir Joan XII, el poble romà optà per ell, obviant a Lleó VIII, el protegit de l'emperador Otó I, que aquest havia imposat quan va deposar Joan XII. En conèixer les notícies del nomenament de Benet, l'emperador va tornar a Roma, on el 23 de juny del 965, després d'apressar-lo, el va deposar al rang de diaca i el va desterrar a Hamburg; posteriorment va reposar a la càtedra de Sant Pere al seu protegit Lleó. Benet va morir el 4 de juliol del 966, en el seu exili d'Hamburg, on es trobava sota la custòdia d'Adaldag, l'arquebisbe de Bremen-Hamburg. Fou enterrat en la catedral d'Hamburg, tot i que les seves restes van ser traslladades a Roma sota el regnat d'Otó III
- Benedikt V. byl zvolen papežem po smrti synodem sesazeného Jana XII.. Císař Ota I. volbu neuznal a odvezl si Benedikta s sebou do Hamburku, kde zemřel.
- Benedicto V.. Papa nº 132 de la Iglesia católica en 964. Este cardenal diácono de amplia cultura lo que le valió el sobrenombre de el gramático, fue elegido Papa cuando al morir el papa Juan XII, el pueblo romano optó por él obviando a León VIII, el protegido del emperador Otón I, que había sido impuesto por este cuando depuso a Juan XII. Al tener noticias del nombramiento de Benedicto, el emperador retornó a Roma, donde el 23 de junio de 964, tras apresarlo, lo depuso al rango de diácono y lo desterró en Hamburgo; tras lo cual repuso en la silla de San Pedro a su protegido León. Benedicto falleció, el 4 de julio de 966, en su exilio de Hamburgo donde se encontraba bajo la custodia Adaldag, el arzobispo de Bremen-Hamburgo. Fue enterrado en la catedral de Hamburgo aunque sus restos fueron trasladados a Roma bajo el reinado de Otón III.
- Benedictus V oli paavina toukokuusta 964 – 4. heinäkuuta 964 tai 965. Roomalaiset valitsivat hänet paavi Johannes XII:n kuoltua, mutta keisari Otto I Suuri ei hyväksynyt valintaa – keisarin suosikki oli Leo VIII. Benedictus pakotettiin luopumaan vallasta ja lähtemään Hampuriin, jossa hän eli vielä kaksi vuotta Hampurin arkkipiispan hoivissa.
- Benoît V, dit Grammaticus (« le Grammairien ») était un pape dont le pontificat eut lieu de 964 à 965. Il fut le 132 pape selon la liste de l’Annuario pontificio du 22 mai 964 jusqu'à sa déposition le 23 juin suivant. Élu par le patriciat et la plèbe de Rome le 14 mai 964 à la mort de Jean XII, contre le futur Léon VIII qui resta un fervent rival, il fut consacré fin mai 964. Au moment de son élection il était simple diacre et les circonstances ne lui avaient pas permis d'accéder au sacerdoce et à l'épiscopat, nécessaires pour exercer sa charge; cependant, bien que le nouveau pontife fût un homme très pieux, moralement irréprochable et de grande culture (les textes de son époque l'appellent « grammaticus »), Otton n'approuva pas ce choix, et après un siège de courte durée, entra en Rome, installa Léon VIII, son favori, et fit arrêter Benoît (23 juin 964). Un synode ayant été convoqué, l'empereur obtint la condamnation comme usurpateur de Benoît qui renonça à se défendre et fut dépouillé de ses vêtements pontificaux et officiellement déposé. Son adversaire le pape Léon VIII lui brisa sur la tête la crosse pontificale : l'épisode est significatif puisqu'il nous transmet la première information sur l'existence d'un sceptre papal particulier. Le pontife déchu ne fut pas cepenfant réduit à l'état laïc mais on lui permit de conserver le diaconat. Otton Ier l'exila à Hambourg, où l'ordinaire du lieu, Adaltag, le traita avec grand respect en lui permettant même de prêcher, si bien qu'il fut à l'origine de nombreuses conversions au catholicisme et des retours à la pratique religieuse. Il mourut à Hambourg le 4 juillet 966, vénéré de tous pour la sainteté de la sa vie, et fut enterré dans la cathédrale de la ville. Comme dans les années suivantes Hambourg fut attaquée et détruite par les slaves, la rumeur se répandit que Benoît lui-même avait prévu ces malheurs et prédit qu'ils prendraient fin lorsque son corps aurait été enterré auprès de la tombe de saint Pierre. Les restes du pape détrôné furent effectivement transférés à Rome, et inhumés dans ce qu'on appelait le « Paradis », le grand atrium à quatre portiques de la basilique Saint-Pierre, par ordre de l'empereur Otton III en 999. La tombe et les restes de Benoît V disparurent entre 1506 et 1539, pendant les travaux de démolition de la vieille basilique et la construction de la nouvelle. On attribue parfois à Benoît V le titre de saint et sa fête serait le 4 juillet, jour de sa mort; en réalité son nom ne figure dans aucune édition du martyrologe.
- Fájl:BenedettoV. jpg V. Benedek pápa V. Benedek volt a 134. egyházfő a világtörténelem során. A megújuló pápaság egy rövid próbálkozása volt Benedek pár hetes uralkodása. A római nép és főként klérus szabad választásaként foglalhatta el a trónt, azonban egy olyan helyzetben, amikor ezt a körülmények nem engedhették meg. Rómában született, apját Jánosnak hívták. Jó neveltetést kapott, és szorgalmasan tanult az egyházi szemináriumban. Tudása és hite miatt az egész városban ismerték és tisztelték. XII. János pápa idején a lateráni kancellária írnoka lett, majd hamarosan bíborossá szentelték fel. Szemtanúja volt XII. János politikai manővereinek, aminek során Nagy Ottó, német-római császár lassan átvette a hatalmat az egyház irányításában. 963-ban a császár megfosztotta hatalmától Jánost, és egyik bizalmasát, a laikus Leót ültette a pápai trónra. A rómaiak és a klérus nem akarta elismerni Leót egyházfőnek, mivel nem a törvények szerint választották meg. Két lázadás után végül 964 februárjában sikerült elűzni őt a trónról, és XII. János újra elfoglalhatta törvényes helyét. De május 14-én János meghalt. A város ellenpápának tekintette Leót, így a császártól függetlenül 964. május 22-én a zsinat Benedeket tette meg a keresztény egyház vezetőjének. Benedek alig foglalhatta el hivatalát a Lateránban, Ottó és az ellenlábas Leó hatalmas sereggel érkezett meg Róma falai elé. A művelt pápa azonnal belátta, hogy nem tudja felvenni a versenyt a császár hatalmával, így önként lemondott trónjáról 964. június 23-án. Ottó emberei elfogták Benedeket, és Németországba vitték. Ottó Hamburgba száműzte az egyházfőt, ahol Adaldag érsek viselte gondját. Diakónusi rangot kapott, de több német egyházmegye vezetője őt tartotta továbbra is pápának. Benedek nyugodt vallási elmélkedésben töltötte fennmaradt idejét. Száműzetése után nem sokkal, 965. július 4-én halt meg. Testét Hamburgban helyezték örök nyugalomra, de később hamvait Rómába szállították.
- A. F. Artaud de Montor, Storia dei Sommi Romani Pontefici, Società Editrice, Torino 1853, vol. I, tomo II, pagg. 501-502. F. Gregorovius, Storia di Roma nel Medio Evo, libro VI, cap. III, § 3 (Avanzini e Torraca Editori, Roma 1966, vol. 2, pagg.399-401). A. Ceccaroni, Dizionario ecclesiastico illustrato, Antonio Vallardi Editore, Milano 1897, ad vocem. A. Saba - C. Castiglioni, Storia dei Papi, UTET, Torino 1957, vol. I, pagg. 525-526. M. Oldoini - P. Ariatta, Liutprando di Cremona: Italia e Bisanzio alle soglie dell'anno mille, Europìa Iniziative Editoriali, Novara 1987, pagg. 213-215.
- ベネディクトゥス5世（Benedictus V、? - 966年7月4日）は、ローマ教皇（在位：964年）。 ローマ出身。ヨハネス12世の急死ののち、助祭として文法学を教えていたベネディクトゥスがローマ市民によって964年5月に教皇位に選出された。しかしながら神聖ローマ帝国皇帝オットー1世はこの選出を承認せず、1か月後にベネディクトゥス5世を降格させる。同時代の史料ではベネディクトゥス自身がこの降格に同意したとされている。そののちハンブルクへ移送され、ハンブルク・ブレーメン大司教のアダルダーク(Adaldag)の下に置かれ、助祭として966年まで生きた。その遺骸はハンブルクの聖堂に葬られ、のちにローマへと移された。 ベネディクトゥス5世が降格させられた教会会議にてレオ8世は、ベネディクトゥス5世の着けていたパリウムをみずから剥ぎ取り、そして司牧杖を折っている。この記録が教皇の司牧杖についての最初の記述となる。
- Benedictus V werd verkozen tot paus op 22 mei 964 tot 23 juni 964. Zijn grootste concurrent was de toekomstige paus Leo VIII. Hij werd gekozen door de Romeinen na de dood van Johannes XII. Keizer Otto I de Grote keurde zijn aanstelling als nieuwe paus echter niet goed. Hij werd na een maand vervangen door Leo VIII. Na zijn afzetting werd Benedictus naar Duitsland gebracht door de keizer. Deze plaatste hem daar onder de zorg van Adeldag, aartsbisschop van Hamburg-Bremen. Hij stierf op 4 juli 965 en werd begraven in de kathedraal van Hamburg. In 988 werden de resten door Otto III naar Rome verplaatst, hoewel de locatie onbekend is. Deze paus wordt door sommige historici als een tegenpaus gezien.
- Benedykt V, papież – jego pontyfikat przypadał w okresie od 22 maja 964 do 4 lipca 965. Został złożony z urzędu 4 lipca 965, a zmarł 23 czerwca 966 (wg kalendarza juliańskiego). Wybrany na papieża po śmierci Jana XII wbrew woli cesarza Ottona I, który najechał Rzym i zajął miasto 23 czerwca 964 r. Papież ten został zdetronizowany, zdegradowany do rangi diakona i zesłany na wygnanie do Hamburga.
- O Papa Bento V foi o 133º Papa. Sucedeu o Papa Leão VIII. Natural de Roma, foi escolhido em 23 de Junho de 963, durante a desordem do pontificado de João XII. Foi exilado em Hamburgo, por Oto I. Com a morte do Papa Leão VIII, o imperador Oto I, sob pressão dos francos e romanos, reconheceu-lhe a investidura. Morreu em Hamburgo, com fama de santidade, a 4 de Julho de 965.
- Papa Benedict al V-lea a fost Papă al Romei pentru o singură lună, în 964. După alegerea sa, a fost destituit de Imperatorul German Otto I (936 - 973) şi predat în grija lui Adalag, arhiepiscopul de Hamburg - Bremen. Papa Benedict al V-lea a decedat la Hamburg pe 4 Iulie 966.
- Файл:BenedettoV. jpg Изображение Бенедикта V Бенедикт V — папа римский с 22 мая по 23 декабря 964. Был избран жителями Рима после смерти Иоанна XII. Император Оттон I, поддерживавший кандидатуру Льва VIII, сослал Бенедикта в Гамбург, где он и умер диаконом. Останки Бенедикта были перенесены в Рим.
- Benedictus V, född i Rom, död 4 juli 965 i Hamburg, var påve från den 22 maj 964 tills han avsattes av kejsaren, den 23 juni 964.
- Бенедикт V або Венедикт V, сто тридцять третій папа Римський, за походженням римлянин. Був обраний папою римлянами після смерті папи Іоанна XII. Однак, на той час синодом, скликаним імператором Священної Римської імперії Оттоном I Великим був уже обраний папою Лев VIII. Оттон I Великий настояв на кандидатурі Лева. Бенедикта було вислано до Гамбурга, де він і помер.
- 教宗本篤五世（拉丁文：Benedictus V，？－965年7月4日），原名不可考，是天主教歷史上在位時間第十一短的教宗，在位期間964年5月22日－964年6月23日，僅僅三十三日。他在教宗良八世逝世後當選成為教宗，但神聖羅馬帝國皇帝奧托一世並不同意樞機團的選擇，僅僅一個月便將教宗本篤五世廢除。奧托一世將前教宗送去漢堡市，命他為當地的执事，教宗本篤五世於965年7月4日逝世。這是教宗和君權的第一次對立。
|
| rdfs:comment
|
- Benedict V, Pope in 964, was elected by the Romans on the death of Pope John XII (955–964). However the Roman Emperor Otto I (936–973) did not approve of the choice and had him deposed after only a month (according to contemporary sources, he validly consented and resigned), and the ex-Pope was carried off to Hamburg and was placed under the care of Adaldag, Archbishop of Hamburg-Bremen. There he became a deacon, dying in 966. He was first buried in the cathedral in Hamburg.
- Benedikt V. war Papst der katholischen Kirche im Jahre 964. Sein Name bedeutet: der Gesegnete. Er war Sohn des Römers Johannes aus der Regio Marcelli. Benedikt galt als gelehrsamer Mann, was ihm den Beinamen Grammaticus einbrachte. Er wurde vom römischen Patriziat 964 nach dem Tod von Papst Johannes XII. zunächst zum Papst gewählt. Kaiser Otto I. forderte jedoch eine Restitution des zuvor aus Rom vertriebenen Leo VIII. Dennoch wurde Benedikt auf den Papstthron gehoben. Kaiser Otto I.
- Benet V fou papa de la l'Església catòlica del 964 al 966. Aquest cardenal diaca de gran cultura, fet que li va valer el sobrenom d'«el gramàtic», va ser escollit papa quan, al morir Joan XII, el poble romà optà per ell, obviant a Lleó VIII, el protegit de l'emperador Otó I, que aquest havia imposat quan va deposar Joan XII.
- Benedikt V. byl zvolen papežem po smrti synodem sesazeného Jana XII.. Císař Ota I. volbu neuznal a odvezl si Benedikta s sebou do Hamburku, kde zemřel.
- Benedicto V.. Papa nº 132 de la Iglesia católica en 964. Este cardenal diácono de amplia cultura lo que le valió el sobrenombre de el gramático, fue elegido Papa cuando al morir el papa Juan XII, el pueblo romano optó por él obviando a León VIII, el protegido del emperador Otón I, que había sido impuesto por este cuando depuso a Juan XII.
- Benedictus V oli paavina toukokuusta 964 – 4. heinäkuuta 964 tai 965. Roomalaiset valitsivat hänet paavi Johannes XII:n kuoltua, mutta keisari Otto I Suuri ei hyväksynyt valintaa – keisarin suosikki oli Leo VIII. Benedictus pakotettiin luopumaan vallasta ja lähtemään Hampuriin, jossa hän eli vielä kaksi vuotta Hampurin arkkipiispan hoivissa.
- Benoît V, dit Grammaticus (« le Grammairien ») était un pape dont le pontificat eut lieu de 964 à 965. Il fut le 132 pape selon la liste de l’Annuario pontificio du 22 mai 964 jusqu'à sa déposition le 23 juin suivant. Élu par le patriciat et la plèbe de Rome le 14 mai 964 à la mort de Jean XII, contre le futur Léon VIII qui resta un fervent rival, il fut consacré fin mai 964.
- Fájl:BenedettoV. jpg V. Benedek pápa V. Benedek volt a 134. egyházfő a világtörténelem során. A megújuló pápaság egy rövid próbálkozása volt Benedek pár hetes uralkodása. A római nép és főként klérus szabad választásaként foglalhatta el a trónt, azonban egy olyan helyzetben, amikor ezt a körülmények nem engedhették meg. Rómában született, apját Jánosnak hívták. Jó neveltetést kapott, és szorgalmasan tanult az egyházi szemináriumban.
- A. F. Artaud de Montor, Storia dei Sommi Romani Pontefici, Società Editrice, Torino 1853, vol. I, tomo II, pagg. 501-502. F. Gregorovius, Storia di Roma nel Medio Evo, libro VI, cap. III, § 3 (Avanzini e Torraca Editori, Roma 1966, vol. 2, pagg.399-401). A. Ceccaroni, Dizionario ecclesiastico illustrato, Antonio Vallardi Editore, Milano 1897, ad vocem. A. Saba - C. Castiglioni, Storia dei Papi, UTET, Torino 1957, vol. I, pagg. 525-526. M. Oldoini - P.
- Benedictus V werd verkozen tot paus op 22 mei 964 tot 23 juni 964. Zijn grootste concurrent was de toekomstige paus Leo VIII. Hij werd gekozen door de Romeinen na de dood van Johannes XII. Keizer Otto I de Grote keurde zijn aanstelling als nieuwe paus echter niet goed. Hij werd na een maand vervangen door Leo VIII. Na zijn afzetting werd Benedictus naar Duitsland gebracht door de keizer. Deze plaatste hem daar onder de zorg van Adeldag, aartsbisschop van Hamburg-Bremen.
- Benedykt V, papież – jego pontyfikat przypadał w okresie od 22 maja 964 do 4 lipca 965. Został złożony z urzędu 4 lipca 965, a zmarł 23 czerwca 966 (wg kalendarza juliańskiego). Wybrany na papieża po śmierci Jana XII wbrew woli cesarza Ottona I, który najechał Rzym i zajął miasto 23 czerwca 964 r. Papież ten został zdetronizowany, zdegradowany do rangi diakona i zesłany na wygnanie do Hamburga.
- O Papa Bento V foi o 133º Papa. Sucedeu o Papa Leão VIII. Natural de Roma, foi escolhido em 23 de Junho de 963, durante a desordem do pontificado de João XII. Foi exilado em Hamburgo, por Oto I. Com a morte do Papa Leão VIII, o imperador Oto I, sob pressão dos francos e romanos, reconheceu-lhe a investidura. Morreu em Hamburgo, com fama de santidade, a 4 de Julho de 965.
- Papa Benedict al V-lea a fost Papă al Romei pentru o singură lună, în 964. După alegerea sa, a fost destituit de Imperatorul German Otto I (936 - 973) şi predat în grija lui Adalag, arhiepiscopul de Hamburg - Bremen. Papa Benedict al V-lea a decedat la Hamburg pe 4 Iulie 966.
- Файл:BenedettoV. jpg Изображение Бенедикта V Бенедикт V — папа римский с 22 мая по 23 декабря 964. Был избран жителями Рима после смерти Иоанна XII. Император Оттон I, поддерживавший кандидатуру Льва VIII, сослал Бенедикта в Гамбург, где он и умер диаконом.
- Benedictus V, född i Rom, död 4 juli 965 i Hamburg, var påve från den 22 maj 964 tills han avsattes av kejsaren, den 23 juni 964.
- Бенедикт V або Венедикт V, сто тридцять третій папа Римський, за походженням римлянин. Був обраний папою римлянами після смерті папи Іоанна XII. Однак, на той час синодом, скликаним імператором Священної Римської імперії Оттоном I Великим був уже обраний папою Лев VIII.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
