| dbpprop:abstract
|
- Pope Saint Agapetus I reigned as pope from 535 to 536.
- Agapitus I. war Bischof von Rom vom 13. Mai 535 bis zu seinem Tode. Sein Name bedeutet: der Geliebte (griech.). Er war Sohn des römischen Priesters Gordian, der bei Unruhen erschlagen wurde. Er arbeitete mit Cassiodorus zusammen, um in Rom eine Bibliothek kirchlicher Autoren in Griechisch und Latein zu begründen, was Cassiodorus auch bei seinem Projekt in Vivarium (Kloster) half, wo er die großen griechischen Philosophen ins Lateinische übersetzte. Der König der Ostgoten Theodahad bat Agapitus nach Konstantinopel zu reisen, um Kaiser Justinian I. von einer Invasion Italiens nach dem Tod der gotischen Königin Amalasuntha, die dem Kaiser freundlich gesinnt war, zu beruhigen. Zwar gelang es ihm nicht, Justinian von seinem Vorhaben abzubringen, sein Aufenthalt führte aber zu einer Auseinandersetzung mit dem von der Kaisergattin Theodora unterstützten, beim orientalischen Klerus aber unbeliebten, Patriarchen Anthemius I. , der Anhänger des Monophysitismus war. Diese Lehre war im Konzil von Chalcedon verworfen worden, und Agapitus gelang es die Unterstützung des Kaisers für die Absetzung von Anthemius zu erlangen. Er ernannte und weihte Menas zu dessen Nachfolger. Agapitus starb kurze Zeit später. Sein Wirken führte zu einer Entspannung zwischen West- und Ostkirche und er wird auch von den Orthodoxen noch heute als Heiliger verehrt.
- Sant Agapit I o Agapet I, fou escollit Papa el 13 de maig de l'any 535, fill de Gordian, un sacerdot assassinat durant les revoltes en temps de Símmac I. Va col·laborar amb Casiodor en la fundació a Roma d'una biblioteca eclesiàstica d'autors grecs i llatins i el va ajudar amb el projecte Vivarium, la traducció dels filòsofs grecs al llatí. Es va dedicar a revisar el llibre d'anatemes del Papa Bonifaci II contra el seu rival Diòscoros acusat falsament de simonia. Els catòlics de Constantinoble li van demanar ajut quant el monofisita Àtim I de Constantinoble fou nomenat bisbe per Teodora. Davant del perill de invasió d'Itàlia per Justinià I va fer que el rei Ostrogot Teodatus l'enviés a Constantinoble per veure de convèncer al emperador de canviar d'objectiu. No ho va aconseguir però si que Àtim I de Constantinoble fou deposat com a bisbe i elegit al seu lloc Menes, que Agapit va consagrar ell mateix. Se'n conserven dues cartes a Justinià, en les que refusa reconèixer als arrians i dos mes dirigides als bisbes d'Àfrica sobre el mateix tema, i finalment una al bisbe Reparatus de Cartago, en contestació de la carta que aquest li havia enviat com a felicitació per la seva elecció a la santa seu. Va morir a Constantinoble el 22 d'abril de 536 enverinat per ordre de Teodora, dona de l'emperador Justinià I de Bizanci.
- Svatý Agapetus I. byl papežem od 13. května 535 do 22. dubna 536. Svátek má 22. dubna. Narodil se v rodině římského kněze Gordiana, zabitého při pouličních nepokojích po smrti papeže Symmacha, jméno Agapetos je ale řecké a znamená „milovaný“. Agapetus spolupracoval s Cassiodorem na budování knihovny řeckých a latinských církevních autorů v Římě i na projektu kláštera Vivarium, kde se velcí řečtí filosofové překládali do latiny. Roku 535 byl zvolen papežem a zrušil několik rozsudků svého předchůdce, které nepokládal za spravedlivé. Na žádost ostrogótského krále Theodahada podnikl cestu do Konstantinopole, aby císaři Justiniánovi rozmluvil válečnou výpravu do Itálie, k níž se právě na Sicílii chystal byzantský vojevůdce Belisarius. V Cařihradu byl přijat s velkými poctami a i když u císaře nepochodil, dosáhl dohody v odsouzení monofysitské hereze, kterou podporovala i císařovna. Když císař Agapetovi hrozil vyhnanstvím, odpověděl prý: „Toužil jsem spatřit nejkřesťanštějšího císaře Justiniána, ale místo toho jsem našel Diokleciána, jehož hrozby mě ale neděsí. “ Nakonec císař ustoupil a vděční východní věřící uctívají Agapeta jako světce. Ten ovšem brzy nato onemocněl a zemřel, jeho ostatky byly dopraveny do Říma a pohřbeny v basilice svatého Petra. Zachovalo se několik Agapetových dopisů z korespondence s císařem Justiniánem a s biskupy v Africe.
- Agapito I,. Papa n. º 57 de la Iglesia católica de 535 a 536. Hijo de un sacerdote llamado Gordianus que fue asesinado durante las revueltas que sufrió Roma en tiempos del papa Símaco, desempeñó los distintos grados del ejercicio sacerdotal en las iglesias de San Juan y San Pablo, colaborando con Cassiodoro en la fundación en Roma de una biblioteca eclesiástica de autores griegos y latinos y en un proyecto en Vivarium para traducir los filósofos griegos al latín. Cuando falleció el papa Juan II, el entonces arcediano Agapito fue elegido para sucederle, y su primer acto como pontífice fue quemar públicamente las bulas por las que el papa Bonifacio II había excomulgado al antipapa Dioscuro. Confirmó, enfrentándose para ello al emperador Justiniano, los decretos del Concilio de Cartago por los que negaba a los arrianos que volvían a la ortodoxia cristiana, la conservación de sus cargos y beneficios. En su lucha contra la herejía se enfrentó también con la emperatriz Teodora de ideas monofisitas excomulgando al Patriarca de Constantinopla, Antimo I de Constantinopla, nombrado por ella por ser seguidor de su misma doctrina, deponiéndolo y ordenando patriarca a Menas. Asimismo condenó a los monjes acemetas de Constantinopla muy próximos al nestorianismo. El mismo año de su elección el rey ostrogodo Teodato, que se había hecho con el trono tras la muerte de Atalarico y su madre la regente Amalasunta, solicito al Papa que viajase a Constantinopla para que disuadiera a Justiniano I que sus ambiciones territoriales en Italia, muy acrecentadas tras la conquista de Sicilia por su general Belisario. Agapito falleció el 22 de abril de 536 cuando aún se encontraba en Constantinopla. Su cuerpo fue trasladado a Roma en un ataúd de plomo y fue enterrado en la iglesia de San Pedro.
- Pyhä Agapetus I(engl. Agapitus) oli roomalaissyntyinen katolisen kirkon paavi, jonka paavius kesti alle vuoden 13. toukokuuta 535 – 22. huhtikuuta 536. Hän kuoli Konstantinopolissa, josta hänen ruumiinsa siirrettiin Roomaan 20. syyskuuta 535. Hän oli murhatun papin poika, josta tuli Rooman piispojen tuomiorovasti kunnes hänet valittiin paaviksi. Hän oli hyvin iäkäs tullessaan valituksi paaviksi, ja vastusti areiolaisia kiivaasti.
- Agapet I, ou Agapit Ier ou saint Agapet, né à Rome, pape du 13 mai 535 au 22 mai 536. C'est un saint chrétien fêté le 20 septembre ou le 22 avril.
- Fájl:Agapitus I. jpg I. Agapét I. Szent Agapét volt az 57. pápa Rómában. Az egyik legrövidebb pontifikátus alatt (mindössze 10 hónap), jelentős eredményeket ért el a keleti egyházakkal való megbékülés és egység megteremtésében. Konstantinápolyi útját még halála után sokáig emlegették egyházi berkekben. Eközben a világi politika is változásokon ment végbe. Egy Gordianus nevű római pap gyermeke volt, akit megöltek a Symmachus pápa pontifikátusa alatt kitört lázadásokban. Így árva gyermekként került az egyházhoz, ahol hamar fény derült kiváló képességeire. Róma archidiakónusa lett, és az egyik legprominensebb tagja a klérusnak. Miután sikerült megőriznie pártatlanságát, II. János pápa halála után 5 nappal megválasztották a keresztény egyház fejének. Első hivatalos cselekedete volt, hogy egy zsinaton elégette az összegyűlt egyháziak előtt II. Bonifác pápa azon rendelkezését, hogy ellenfelét, Dioszkuroszt kitagadta az egyházból. Megerősítette a karthágói zsinat rendelkezéseit is. A zsinat a vandálok uralma alól felszabadult észak-afrikai tartományok egyházi rendjét akarta helyreállítani. Az arianista papok megtéréséről és befogadásáról tartott vita arra az eredményre vezetett, hogy azoknak a papoknak, akiket már a zsinat előtt felszenteltek írásbeli hűségesküt kell tenniük. Azok az egyháziak, akik a jövőben akarnak megtérni az ariánus hitből, nem szabad befogadni a keresztény egyház klérusába. Elfogadta a Galliában fogva tartott riez-i püspök, Contumeliosus fellebbezését is, akit a marseilles-i zsinat erkölcstelenségért ítélt el. Elrendelte, hogy az arles-i püspöknek, Caesariusnak garantálnia kell Contumeliosus ügyének újratárgyalását pápai követek előtt. Mégis Agapét legnagyobb tettei nem ezekhez a területekhez kapcsolódnak, hanem a Kelethez. 535 őszén Belisarius, I. Justinianus bizánci császár hadvezére könnyű rohamban elfoglalta Szicíliát, és nem titkolta ama célját, hogy egész Itáliát el akarja foglalni. A gót király, Theodatus ezért a pápához ment, és könyörgött neki, hogy utazzon el Justinianushoz Konstantinápolyba, és bírja rá a császárt a békére. Agapétnak el kellett zálogosítani az egyházi szent kelyhek egy részét, hogy ki tudja fizetni a hajóút költségeit. 535 telének közepén indult útnak a pápai hajó öt püspökkel és magas rangú hivatalnokokkal a fedélzetén. 536 februárjában érkezett meg a keleti fővárosba Agapét és kísérete. A város hatalmas pompával fogadta az egyházfőt, és Justinianus megfelelő fogadást adott tiszteletére. Miután a pápa elmondta látogatásának okát, a császár azt válaszolta, hogy örül az egyházfő látogatásának, de Itália ügyébe nagyon elkötelezett, és ezért nem fogadja el a békeajánlatot. Agapét elfogadta I. Justinianus döntését, és ott tartózkodásának fennmaradó idejében a keleti egyház vezetőivel akart találkozni. Akkoriban a konstantinápolyi pátriárka hivatalát Anthimosz töltötte be, aki Theodora császárné bizalmát élvezte, és az úrnő hatására egyre közelebb került a monofizita tanokhoz. Hamarosan az egész trabezundi egyházmegyét monofizita vezetés alá helyezte, noha erre a kánonok szerint nem volt joga. Ráadásul a patriárka nem fogadta el a kalkedóni zsinat döntéseit. Agapét ezt látva azonnal eretneknek és jogbitorlónak nevezte Anthimoszt, és felszólította, hogy írásban küldjön neki hűségesküt. Miután a pátriárka ezt megtagadta, a pápa megszakított vele minden kapcsolatot. A császárt nagyon bosszantotta ez a helyzet, és felesége hatására száműzetéssel fenyegette meg Agapétot. Erre a pápa a következőket írta: "Mohó vágyakozással érkeztem meg ide, hogy csodáljam a legnagyobb keresztény császárt, Justinianust. De ideérve nem találtam mást, csak egy Diocletianust, aki fenyeget engem, noha meg nem rettent. " Ezek a mondatok elgondolkodtatták a császárt, és végül meg is győzték Anthimosz hűtlenségéről. Így az egyház történetében először a császár írásban ismerte el a római pápa jogát arra, hogy megnevezze és felfüggessze a bitorlókat, és személyesen nevezzen ki helyükre utódokat. Így ez alapján Agapét új pátriárkát nevezett ki Konstantinápoly élére, Mennász személyében. Ez a császári támogatás azonban nemcsak a pápai hatalmat ismerte el, hanem egyúttal a monofizitákat is elítélte. Ezért a keleten és a nyugaton egyaránt nagy tiszteletben tartották I. Agapét nevét, és halála után szentté is avatták. I. Justinianus császár hűségesküt adott át a pápának, hogy minden kételyt eloszlasson hithű vallásossága felől. Röviddel ezután Agapét súlyos beteg lett, és hamarosan április 22-én a császári palotában meghalt. Testét hajón szállították vissza Rómába, ahol a Szent Péter Bazilikában helyezték örök nyugalomra. A nyugati egyházak ünnepnapját hamvainak Rómába érkezésekor tartják, azaz szeptember 20-án.
- アガペトゥス1世（Agapetus I, ? - 536年4月22日）は、ローマ教皇（在位：535年 - 536年）。カトリック教会で聖人とされる。
- Agapitus I of Agapetus I was de opvolger van Paus Johannes II als paus. Hij bekleedde dit ambt van 13 mei 535 tot zijn dood op 22 april 536. Agapitus komt van het Oud-Griekse woord voor "de geliefde". Agapitus werd geboren in Rome en was de zoon van de priester Gordianus. Zijn vader werd echter vermoord tijdens rellen in het pontificaat van Symmachus. Agapitus I werd verkozen door de Roomse geestelijkheid, d.m.v. vrije pauselijke verkiezing. Agapitus werkte met Cassiodorus samen om in Rome een bibliotheek op te richten van kerkelijke auteurs in het Grieks en Latijn. Ze vertaalden ook Griekse boeken naar het Latijn. Agapitus werd door de Ostrogotische koning Theodahad naar Constantinopel gestuurd om keizer Justinianus I van gedachten te doen veranderen om Italië te veroveren. Hij vertrok midden-winter met 5 bisschoppen naar Constantinopel. In februari 536 arriveerde hij daar en werd met alle eer ontvangen. Hoewel hij op politiek niveau erg weinig bereikte, bereikte hij op religieus niveau wel veel. Agapitus maakte de patriarch van Byzantium, Anthimus, uit voor indringer en ketter, omdat deze zich zonder toestemming bij het monofysitisme had gevoegd. Anthimus trok zich hier niets van aan en zei dat Agapitus terug moest keren naar zijn verlaten stoel in Rome. Hier trok de paus zich ook niets van aan en weigerde dit. Dit maakte de keizer boos en hij dreigde zelfs zo ver te gaan om de paus te verbannen. De paus sprak de keizer hiervoor aan en overtuigde hem dat Anthimus niet geschikt was voor zijn ambt. Deze werd dus ontslagen en vervangen voor de meer orthodoxe Mennas. Kort hierna werd de paus ziek en stierf na een pontificaat van 10 maanden. Zijn lichaam werd in een loden kist teruggebracht naar Rome, waar hij in de Sint-Pieter werd begraven. Hij wordt in het Oosten op 22 april herdacht, op de dag van zijn dood. In het westen wordt hij herdacht op 20 september.
- Św. Agapit I – święty Kościoła katolickiego, papież – jego pontyfikat przypadał w okresie od 13 maja 535 do 22 kwietnia 536.
- Papa Agapito I, pontífice de 535 a 536, combateu a doutrina monofisista e fundou em Roma, com Cassiodoro, uma biblioteca de autores eclesiásticos. Celebrado em 22 de abril e 20 de setembro. Eleito a pedido do Imperador do Ocidente em 10 de Maio de 535, viajou até Constantinopla para convencer o Imperador do Oriente, Justiniano I, a não atacar a Itália. Morreu envenenado por tramas obscuras da esposa do Imperador, Teodora em 22 de Abril de 536. Seu corpo foi levado de volta a Roma, onde foi sepultado.
- Papa Agapet I a fost Papă al Romei în perioada 13 Mai 535 - 22 Aprilie 536.
- Файл:Agapitus I. jpg 200px Агапи́т I — папа римский с 5 мая 535 — 22 апреля 536. Римлянин по происхождению, занял папский престол в 535 году. Отправился по настоянию готского короля Теодата в Константинополь, чтобы повлиять в интересах Италии на императора Юстиниана, что ему, однако, не удалось. Тем полнее было его торжество в церковных делах. Его стараниями константинопольский патриарх Анфим, обвинённый в ереси Евтихия и переведённый вопреки каноническим правилам из Трапезунда в Константинополь, был свергнут с патриаршего престола, и на место его возведён с благословения папы противник Анфима Мина. Смерть положила конец его планам.
- Agapetus I, eller Agapitus, född i Rom, död 22 april 536i Konstantinopel, var påve från den 13 maj 535 till 22 april 536. Han var en ivrig vedersakare till arianismen. Agapetus I är helgonförklarad med 20 september som festdag i Katolska kyrkan, och 22 april som festdag i Grekisk-ortodoxa kyrkan.
- Святий Агапіт I, п'ятдесят сьомий папа Римський, народився у Римі, син священника Йордана з роду Анціїв. Співпрацював з письменником Касіодором у справі заснування у Римі бібліотеки церковних творів, написаних грецькою та латинською мовами. Король Остготів Теодат відрядив Агапіта з дипломатичною місією до Візантійського імператора Юстиніана, щоб вговорити його припинити військові дії проти готів в Італії. У Константинополі Агапіт усунув патріарха Антима I, прихильника монофізитів. Папа не зміг повернутись до Риму, оскільки помер у Константинополі.
- 教宗亚加一世（？－536年4月22日），原名不詳，於535年至536年4月22日為羅馬教宗。
|
| rdfs:comment
|
- Pope Saint Agapetus I reigned as pope from 535 to 536.
- Agapitus I. war Bischof von Rom vom 13. Mai 535 bis zu seinem Tode. Sein Name bedeutet: der Geliebte (griech.). Er war Sohn des römischen Priesters Gordian, der bei Unruhen erschlagen wurde. Er arbeitete mit Cassiodorus zusammen, um in Rom eine Bibliothek kirchlicher Autoren in Griechisch und Latein zu begründen, was Cassiodorus auch bei seinem Projekt in Vivarium (Kloster) half, wo er die großen griechischen Philosophen ins Lateinische übersetzte.
- Sant Agapit I o Agapet I, fou escollit Papa el 13 de maig de l'any 535, fill de Gordian, un sacerdot assassinat durant les revoltes en temps de Símmac I. Va col·laborar amb Casiodor en la fundació a Roma d'una biblioteca eclesiàstica d'autors grecs i llatins i el va ajudar amb el projecte Vivarium, la traducció dels filòsofs grecs al llatí. Es va dedicar a revisar el llibre d'anatemes del Papa Bonifaci II contra el seu rival Diòscoros acusat falsament de simonia.
- Svatý Agapetus I. byl papežem od 13. května 535 do 22. dubna 536. Svátek má 22. dubna. Narodil se v rodině římského kněze Gordiana, zabitého při pouličních nepokojích po smrti papeže Symmacha, jméno Agapetos je ale řecké a znamená „milovaný“. Agapetus spolupracoval s Cassiodorem na budování knihovny řeckých a latinských církevních autorů v Římě i na projektu kláštera Vivarium, kde se velcí řečtí filosofové překládali do latiny.
- Agapito I,. Papa n. º 57 de la Iglesia católica de 535 a 536. Hijo de un sacerdote llamado Gordianus que fue asesinado durante las revueltas que sufrió Roma en tiempos del papa Símaco, desempeñó los distintos grados del ejercicio sacerdotal en las iglesias de San Juan y San Pablo, colaborando con Cassiodoro en la fundación en Roma de una biblioteca eclesiástica de autores griegos y latinos y en un proyecto en Vivarium para traducir los filósofos griegos al latín.
- Pyhä Agapetus I(engl. Agapitus) oli roomalaissyntyinen katolisen kirkon paavi, jonka paavius kesti alle vuoden 13. toukokuuta 535 – 22. huhtikuuta 536. Hän kuoli Konstantinopolissa, josta hänen ruumiinsa siirrettiin Roomaan 20. syyskuuta 535. Hän oli murhatun papin poika, josta tuli Rooman piispojen tuomiorovasti kunnes hänet valittiin paaviksi. Hän oli hyvin iäkäs tullessaan valituksi paaviksi, ja vastusti areiolaisia kiivaasti.
- Agapet I, ou Agapit Ier ou saint Agapet, né à Rome, pape du 13 mai 535 au 22 mai 536. C'est un saint chrétien fêté le 20 septembre ou le 22 avril.
- Fájl:Agapitus I. jpg I. Agapét I. Szent Agapét volt az 57. pápa Rómában. Az egyik legrövidebb pontifikátus alatt (mindössze 10 hónap), jelentős eredményeket ért el a keleti egyházakkal való megbékülés és egység megteremtésében. Konstantinápolyi útját még halála után sokáig emlegették egyházi berkekben. Eközben a világi politika is változásokon ment végbe.
- アガペトゥス1世（Agapetus I, ? - 536年4月22日）は、ローマ教皇（在位：535年 - 536年）。カトリック教会で聖人とされる。
- Agapitus I of Agapetus I was de opvolger van Paus Johannes II als paus. Hij bekleedde dit ambt van 13 mei 535 tot zijn dood op 22 april 536. Agapitus komt van het Oud-Griekse woord voor "de geliefde". Agapitus werd geboren in Rome en was de zoon van de priester Gordianus. Zijn vader werd echter vermoord tijdens rellen in het pontificaat van Symmachus. Agapitus I werd verkozen door de Roomse geestelijkheid, d.m.v. vrije pauselijke verkiezing.
- Św. Agapit I – święty Kościoła katolickiego, papież – jego pontyfikat przypadał w okresie od 13 maja 535 do 22 kwietnia 536.
- Papa Agapito I, pontífice de 535 a 536, combateu a doutrina monofisista e fundou em Roma, com Cassiodoro, uma biblioteca de autores eclesiásticos. Celebrado em 22 de abril e 20 de setembro. Eleito a pedido do Imperador do Ocidente em 10 de Maio de 535, viajou até Constantinopla para convencer o Imperador do Oriente, Justiniano I, a não atacar a Itália. Morreu envenenado por tramas obscuras da esposa do Imperador, Teodora em 22 de Abril de 536.
- Papa Agapet I a fost Papă al Romei în perioada 13 Mai 535 - 22 Aprilie 536.
- Файл:Agapitus I. jpg 200px Агапи́т I — папа римский с 5 мая 535 — 22 апреля 536. Римлянин по происхождению, занял папский престол в 535 году.
- Agapetus I, eller Agapitus, född i Rom, död 22 april 536i Konstantinopel, var påve från den 13 maj 535 till 22 april 536. Han var en ivrig vedersakare till arianismen. Agapetus I är helgonförklarad med 20 september som festdag i Katolska kyrkan, och 22 april som festdag i Grekisk-ortodoxa kyrkan.
- Святий Агапіт I, п'ятдесят сьомий папа Римський, народився у Римі, син священника Йордана з роду Анціїв. Співпрацював з письменником Касіодором у справі заснування у Римі бібліотеки церковних творів, написаних грецькою та латинською мовами.
- 教宗亚加一世（？－536年4月22日），原名不詳，於535年至536年4月22日為羅馬教宗。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
