The Plesiochronous Digital Hierarchy (PDH) is a technology used in telecommunications networks to transport large quantities of data over digital transport equipment such as fibre optic and microwave radio systems. The term plesiochronous is derived from Greek plesio, meaning near, and chronos, time, and refers to the fact that PDH networks run in a state where different parts of the network are nearly, but not quite perfectly, synchronised.

PropertyValue
dbpprop:abstract
  • The Plesiochronous Digital Hierarchy (PDH) is a technology used in telecommunications networks to transport large quantities of data over digital transport equipment such as fibre optic and microwave radio systems. The term plesiochronous is derived from Greek plesio, meaning near, and chronos, time, and refers to the fact that PDH networks run in a state where different parts of the network are nearly, but not quite perfectly, synchronised. PDH is typically being replaced by Synchronous Digital Hierarchy (SDH) or Synchronous optical networking (SONET) equipment in most telecommunications networks. PDH allows transmission of data streams that are nominally running at the same rate, but allowing some variation on the speed around a nominal rate. By analogy, any two watches are nominally running at the same rate, clocking up 60 seconds every minute. However, there is no link between watches to guarantee they run at exactly the same rate, and it is highly likely that one is running slightly faster than the other.
  • Die Plesiochrone Digitale Hierarchie (PDH) (griech. plesio „fast, beinahe“; chronos „Zeit“) ist eine international standardisierte Technik zum Multiplexen digitaler Datenströme, die über Weitverkehrsstrecken übertragen werden. Die Datenströme müssen annähernd synchron sein; üblich ist eine Abweichung ihrer Taktrate von maximal 50 ppm. Heute wird diese Technik fast nur noch bei Datenübertragungsraten bis zu 45 Mbit/s verwendet. Höhere Datenübertragungsraten werden mit der leistungsfähigeren Multiplextechnik der Synchronen Digitalen Hierarchie (SDH) übertragen. Grundlegender Unterschied von PDH und SDH sind die Verfahren, mit denen die unterschiedlichen Taktraten ausgeglichen werden. Die PDH-Technik arbeitet mit der sogenannten Stopftechnik, die SDH-Technik mit Pointern. Die Stopftechnik besteht darin, dass mit Hilfe zusätzlicher Stopf- oder Füllbits, die an genau definierten Stellen im Signal eingefügt beziehungsweise herausgenommen werden, die variierenden Bitraten der Datenströme ausgeglichen werden. Würde das nicht gemacht, könnten Bitslips auftreten, die beim Empfänger zu schwerwiegenden Fehlern wegen der Fehlinterpretation ganzer Bitfolgen führen könnte. Die Stopftechnik hat den Nachteil, dass der Zugriff auf einen Datenstrom der untersten Multiplex-Ebene erst möglich ist, wenn vorher alle höher gemultiplexten Datenströme demultiplext und die Stopfbits entfernt wurden. Dies erfordert aufwändige Hardwarelösungen, und somit kostenintensive PDH-Netzwerkkomponenten beziehungsweise auch koppelnde Zwischenstationen, welche unterschiedliche Datenraten ermöglichen. Bei der SDH ist mit Hilfe von Pointern ein direkter Zugriff auf die Datenströme der verschiedenen Multiplex-Ebenen möglich. Die PDH-Technik lässt sich in Verbindung mit allen üblichen Übertragungstechniken einsetzen, zum Beispiel auf Leitungen, Richtfunkstrecken oder Satellitenstrecken. Die Netze der meisten weltweit agierenden Carrier basieren auf PDH- und SDH-Technik. Aufgrund der gestiegenen Bitraten (üblich GBit/s) wurde die PDH-Technik vielfach durch die SDH-Technik ersetzt, sie kommt aber insbesondere in der „letzten Meile“ nach wie vor zum Einsatz. So basiert beispielsweise der ISDN-Primärmultiplexanschluss mit 30 Nutzkanälen auf der Bitrate E1 (2 Mbit/s). Die Bitrate E3 (34 Mbit/s) wird verwendet, um beispielsweise Firmenstandorte über große Entfernungen hinweg zu verbinden, indem man bei einem Carrier eine entsprechende Leitung mietet. Die Bitraten E4 und E5 wurden fast ausschließlich innerhalb großer Carriernetze eingesetzt. Die Bitrate E2 erlangte nur geringe Verbreitung. In Europa, USA und Japan wurden verschiedene Standards entwickelt. Deswegen ist bei interkontinentaler Übertragung in PDH-Technik ein „Umpacken“ der gemultiplexten Datenströme erforderlich. Diese Notwendigkeit besteht bei SDH-Technik nicht. Die elektrischen Schnittstellen von Leitungen, die PDH-strukturierten Datenverkehr übertragen, wurden von ITU-T in der Empfehlung G.703 standardisiert, die Multiplextechnik in G.732, G.742 und G.751.
  • La Jerarquia Digital Plesiòcrona, coneguda com PDH (Plesiochronous Digital Hierarchy), és una tecnologia utilitzada a les telecomunicacions, tradicionalment en telefonia, que permet enviar dades sobre un mateix medi utilitzant tècniques de multiplexació per divisió de temps i equips digitals de transmissió. Actualment, molts equips basats en la jerarquia PDH estan sent reemplaçats per els de la Jerarquia Digital Síncrona, coneguda també com SDH, degut a les majors capacitats de transmissió i a les seves millors condicions per a la operació i manteniment centralitzat.
  • La Jerarquía Digital Plesiócrona (JDP) es una tecnología usada en telecomunicaciones para transportar grandes cantidades de información sobre un transporte digital equipado con fibra óptica y sistemas de microondas. Esta jerarquía es conocida como PDH (del inglés Plesiochronous Digital Hierachy). Actualmente esta tecnología está siendo sustituida por la Jerarquía Digital Síncrona (SDH) equipada en la mayoría de las redes de telecomunicaciones.
  • La Jerarquía Digital Plesiócrona, conocida como PDH (Plesiochronous Digital Hierarchy), es una tecnología usada en telecomunicación tradicionalmente para telefonía que permite enviar varios canales telefónicos sobre un mismo medio usando técnicas de multiplexación por división de tiempo y equipos digitales de transmisión. También puede enviarse sobre fibra óptica, aunque no está diseñado para ello y a veces se suele usarse en este caso SDH (Sinchronous Digital Hierarchy).
  • La hiérarchie numérique plésiochrone ou PDH (en anglais Plesiochronous Digital Hierarchy) est une technologie utilisée dans les réseaux de télécommunications afin de véhiculer les voies téléphoniques numérisées. Le terme « plésiochrone » vient du grec plesio (proche) et chronos (temps) et reflète le fait que les réseaux PDH utilisent des élements pratiquement mais non parfaitement synchronisés : ils ont un même débit nominal pour toutes les artères du même type mais ce débit diffère légèrement en fonction de l'horloge de traitement local Les versions européennes et américaines du système différent légèrement mais reposent sur le même principe, nous décrirons ici le système européen. Le transfert de données est basé sur un flux à 2 048 kbit/s. Pour la transmission de la voix, ce flux est séparé en 30 canaux de 64 kbit/s et 2 canaux de 64 kbit/s utilisés pour la signalisation et la synchronisation. On peut également utiliser l'intégralité du flux pour de la transmission de donnée dont le protocole s'occupera du contrôle. Le débit exact des données dans le flux de 2 Mbit/s est contrôlé par une horloge dans l'équipement générant les données. Le débit exact varie légèrement autour de 2 048 kbit/s. Afin d'amener plusieurs flux de 2 Mbit/s d'un point à un autre, ils sont combinés par multiplexage en groupes de quatre. Cette opération consiste à prendre 1 bit du flux #1 suivi d'un bit du #2, puis le #3 et enfin le #4. L'équipement émetteur ajoute également des informations permettant de décoder le flux multiplexé. Chaque flux de 2 Mbit/s n'étant pas nécessairement au même débit, des compensations doivent être faites. L'émetteur combine les quatre flux en assumant qu'ils utilisent le débit maximum autorisé. Occasionnellement le multiplexeur essaiera donc d'obtenir un bit qui n'est pas encore arrivé ! Dans ce cas, il signale au récepteur qu'un bit est manquant ce qui permet la reconstruction des flux à la réception. La combinaison du multiplexage décrit permet un débit de 8 Mbit/s. Des techniques similaires permettent d'agréger quatre de ces flux pour former des conduits de 34 Mbit/s puis 140 Mbit/s et enfin 565 Mbit/s. Ces débits sont nommés Ei avec : E1 correspondant à 2 048 kbit/s E2 correspondant à 8 Mbit/s E3 correspondant à 34 Mbit/s E4 correspondant à 140 Mbit/s (le plus haut débit normalisé) 560 Mbit/s n'ayant jamais été normalisé, bien que mis en œuvre sur TAT-9, TAT-10, liaisons sousmarines transatlantiques 1992) L'utilisation du PDH se limite le plus souvent à 140 Mbit/s après quoi on lui préfère la SDH.
  • A pleziokron digitális hierarchia vagy PDH nagy mennyiségű távközlési adat digitális átvitelét megoldó technológia. A pleziokron szó görög eredetű, a plezio közelt, a khrónosz időt jelent – a szóösszetétel arra utal, hogy a PDH hálózat különböző elemei majdnem, de nem teljesen vannak szinkronizálva. A klasszikus PDH átviteli közeg a koaxiális kábel, de mikrohullámra és a PDH megjelenése után kifejlesztett optikai kábelre is telepíthető. A PDH egy időosztásos nyalábolási technika, segítségével a távközlő gerinchálózatban takarékosabban lehet átvinni több adatot. Az európai rendszernek jelenleg öt (E1–E5), az amerikainak négy (T1–T4) szintje van, ez technológiai és politikai okokra egyaránt visszavezethető. Az elv ugyanaz, így az egyszerűség kedvéért az európait használjuk példának. Az előfizetői hurkon alapesetben 4 kHz-es analóg jelet kell tudni továbbítani. Ezt ha 8 kHz-en mintavételezik – az információelmélet által felállított mintavételezési tétel miatt –, valamint 8 biten kvantálják, 64 kbit/s sebességű digitális jel lesz az eredmény. Ez az analóg-digitális átalakítás megtörténhet az előfizető készülékében, például ISDN esetén, de elvégezheti az első szintű PDH nyaláboló is. Az első szint kapcsolói funkciókat is ellát. Harminc bemenete van, ezekre a fent részletezett módon kap jelet, továbbá hibavédelemre és szinkronizációra elhasznál még két csatornányi jelsebességet. A kimeneti jel 2048 kbit/s sebességű, ezt hívják E1-nek. A felsőbb szintek négyenként nyalábolnak, így sebességeik – a szinkronizációs és egyéb pazarlást beleszámolva – a következő képpen alakulnak: E2: 8448 kbit/s E3: 34 368 kbit/s E4: 139 264 kbit/s A hálózat pleziokronitását több tényező okozza. Egyrészt a különböző órajelgenerátorok nincsenek egymáshoz állítva, másrészt a koaxiális kábel átviteli sebessége erősen függ az időjárásbeli változásoktól.
  • La Plesiochronous Digital Hierarchy o PDH è una tecnologia usata nelle reti di telecomunicazioni per trasportare grosse quantità di dati su un sistema di trasporto digitale come le fibre ottiche e i sistemi radio a microonde. Il termine plesiocrona deriva dal greco plesio, che significa vicino, e chronos, che significa tempo, e si riferisce al fatto che gli elementi delle reti PDH pur lavorando alla stessa frequenza di cifra nominale in realtà non sono sincroni tra loro. Questa terminologia è stata introdotta in seguito alla concezione e allo sviluppo delle tecnologie di trasmissione sincrone. La tecnologia PDH consente la trasmissione di dati che hanno lo stesso tasso (rate) nominale ma tasso effettivo leggermente differente. Per analogia è come se due orologi fossero nominalmente sincronizzati, ma non essendoci nessun collegamento fra i due è probabile che uno vada più veloce. Il sistema PDH è caratterizzato da una multiplazione a divisione di tempo a interpolazione di bit (bit interleaving): il flusso multiplato viene costruito prendendo un bit alla volta da ciascun tributario in sequenza, sistemando poi i bit nel time slot relativo della trama del flusso risultante. Tale operazione è realizzata da un apparato chiamato multiplatore o multiplexer. In un sistema plesiocrono, dato che ciascuno dei tributari da multiplare funziona a un proprio tasso effettivo simile ma scorrelato da quello degli altri tributari, è necessario un meccanismo di compensazione. In fase di trasmissione quindi il multiplatore inserisce degli slot aggiuntivi per compensare l'anticipo o il ritardo di un bit rispetto alla frequenza nominale di multiplazione, in modo da rendere possibile la decodifica in fase di ricezione. Tali slot vengono chiamati bit di giustificazione (justification) o di riempimento (stuffing). Lo svantaggio principale di un sistema PDH è che per estrarre un singolo tributario da un flusso multiplato di gerarchia superiore è necessario demultiplare l'intero flusso, compresi gli altri tributari (passanti) eseguendo un'operazione inversa a quella di multiplazione, dovendo poi rimultiplare di nuovo il tutto. Questa caratteristica limita notevolmente la flessibilità nelle configurazioni di rete che si possono ottenere con questa tecnologia e per i tributari passanti comporta l'aggiunta di un tempo di ritardo addizionale dovuto alle operazioni di demultiplazione e multiplazione . Un altro svantaggio dei sistemi PDH, soprattutto se confrontati con i sistemi SDH/SONET, consiste nella scarsità di informazioni di servizio aggiuntive (overhead) disponibili per il monitoraggio in banda e per l'auto-protezione da guasti in tempo reale. Infine, un altro svantaggio è che il sistema PDH non è univoco ovunque ma prevede tre standard differenti (europeo, americano e giapponese), che pur condividendo lo stesso meccanismo di base differiscono per alcuni dettagli di funzionamento e per le gerarchie di multiplazione (vedi tabella) che di fatto ne impediscono la interoperabilità. I sistemi PDH oggi sono pressoché completamente sostituiti da sistemi sincroni SDH/SONET in tutte le reti di telecomunicazioni e sopravvivono solo nelle porzioni terminali delle reti di telecomunicazioni.
  • Plesiochronous Digital Hierarchy（PDH、従来の同期デジタルハイアラーキー）は、SDHによって統一される前の、地域によって異なっていた同期網の構成である。 チャネルを段階をふんで多重化するためハイアラーキーと呼ばれる。
  • Plesiochrone Digitale Hiërarchie (PDH) is een techniek om digitale signalen te multiplexen en op deze manier te versturen over een coax of glasvezel. PDH is met name geschikt om de transportcapaciteit van glasvezel optimaal te benutten. De term plesiochrone komt van het Griekse plesio (nabij) en chronos (tijd); m.a.w. een PDH-netwerk is een bijna synchroon netwerk.
  • Plesiochronous Digital Hierarchy (PDH) er en teknologi som brukes i telekommunikasjon for å overføre store mengder data over digitalt transport kanaler, som f. eks. fiberoptikk. Ordet Plesiokront kan oversettes til "nesten synkront". Da PDH ble utviklet bestod telenettet av analoge telefonsentraler som ikke trengte klokketakt for å fungere. PCM-strekningen mellom sentralene kunne derfor følge hver sin takt. Det var altså mange uavhengige klokker i telenettet. Etter hvert som det kom digitale sentraler, som hadde behov for å jobbe i samme takt, ble Synchronous Digital Hierarchy (SDH) utviklet.
  • PDH - plezjochroniczna hierarchia cyfrowa (ang. Plesiochronous Digital Hierarchy) - technologia używana w sieciach telekomunikacyjnych. Termin plesiochronous pochodzi z Greki plesio, znaczy prawie i chronos, czas. Oznacza to ze elementy sieci PDH są ze sobą zsynchronizowane, ale nie idealnie gdyż każdy z elementów sieci posiada swój zegar. System PDH oparty jest na modulacji kodowo-impulsowej. Pojedynczy kanał ma przepływność 64Kb/s (8*8KHz=64Kb/s) co pozwala na przesyłanie jednej nieskompresowanej rozmowy telefonicznej. Systemy PDH przy multipleksacji wykorzystują zwielokrotnienie z podziałem czasu TDM (ang. Time Division Multiplexing). Zwielokrotnienie sygnału następuje w kolejnych poziomach wykorzystując dopełnienie impulsowe.
  • PDH significa "Plesiochronous Digital Hierarchy", termo em inglês para "Hierarquia Digital Plesiócrona". A palavra plesiochronous é originada do grego e significa "quase síncrono". Ainda antes dos anos 60, objetivando o atendimento exclusivo de serviços de voz, foi desenvolvida essa tecnologia de hierarquia digital para canais de comunicação onde ocorre multiplexação sucessiva usando-se TDM ("Time Division Mulplexing" ou "Multiplexação por Divisão no Tempo"). Na TDM, bytes são transmitidos em ciclos pelo canal, medindo-se a taxa de transmissão em bits por segundo ou quilobits por segundo. Os canais da hierarquia PDH são agrupados, formando os níveis hierárquicos. Assim, 32 canais de 64 kbit/s formam um canal com 2,048 Mbit/s, via intercalação seqüencial de bytes, compondo assim um canal de hierarquia de primeira ordem. Este canal é denominado de E1. Combinações de canais de hierarquia de primeira ordem compõem canais de hierarquia de segunda ordem, através do mecanismo denominado intercalação seqüencial de bits. Quatro canais de 2 Mbit/s formam um canal de segunda ordem de 8 Mbit/s, que é denominado de Link E2. Quatro destes formam a terceira ordem em 34 Mbit/s que (E3), por sua vez, formam a quarta ordem em 140 Mbit/s (E4). Chega-se a quinta ordem em 565 Mbit/s (E5). Devido a razões como imperfeições do canal (combatidas com a utilização de bits de justificação), as taxas de bits dos canais associados podem ser levemente diferentes. O que gerou a demoninação "PDH". Considera-se a PDH uma tecnologia em descompasso com a evolução dos sistemas de telecomunicação devido à impossibilidade de identificação de canais individuais dentro dos fluxos de bits de hierarquias superiores. Vem sendo substituída por sistemas SDH (Sinchronous Digital Hierarchy).
  • Плезиохронная цифровая иерархия (PDH, Plesiochronous Digital Hierarchy) — цифровой метод передачи данных и голоса, основанный на временном разделении канала и технологии представления сигнала с помощью импульсно-кодовой модуляции.
  • Plesiokron digital hierarki (PDH) är en standard inom telekommunikation som används för informationsöverföring (transmission) av stora mängder data i digitala kommunikationsmedium som optisk fiber och mikrovågssystem. Termen plesiochronous härstammar från grekiskans plesio och betyder nära, samt chronos som betyder tid och refererar till att PDH nätverk körs i ett tillstånd där olika delar är nästan, men inte helt synkroniserade. PDH är baserad på kretskoppling, och ger således konstant bitöverföringshastighet och konstant tidsfördröjning. Tidsdelningsmultiplex (TDM) används för att dela in kapaciteten i flera kanaler, en för varje bitström. Vid telefoni används PCM-systemet, som innebär att varje telefonsamtal får en tidlucka bestående av 8 bitar, i en ram som återkommer 8000 gånger per sekund. PDH är idag ersatt av Synkron digital hierarki (SDH) eller SONET i de flesta digitala telekommunikationsnätverk. Standarden definierar ett antal bestämda bittakter för pulskodmodulerade signaler: Europa: E1 - 2.048 Mbps E2 - 8.448 Mbps E3 - 34.368 Mbps E4 - 139.264 Mbps Nordamerika: DS1 - 1.544 Mbps DS2 - 6.312 Mbps DS3 - 44.736 Mbps DS4 - 274.176 Mbps Japan: 1.544 Mbps 6.312 Mbps 32.064 Mbps 97.728 Mbps Genom tidsdelningsmultiplexering (Time Division Multiplex - TDM), kan ett antal förbindelser med lägre bittakt slås samman till en med högre. T. ex. 4 st. E1-förbindelser kan multiplexeras till en E2. På motsvarande sätt kan en förbindelse med hög bittakt delas upp (demultiplexeras) i ett antal med lägre. E1, E2, E3 och E4 utgör en multiplexeringshierarki.
  • PDH (Плєзіохронна цифрова ієрархія, ПЦІ) - принцип побудови цифрових систем передачі, що використовують груповий мультиплексований ІКМ-сигнал, що складається з цифрових 30-канальних потоків (2,048 Мбіт/с) які потребують синхронізації швидкостей цифрових потоків на вході устаткування групоутворювання. Під терміном "плєзіохронні" (тобто "майже синхронні") розуміється те, що швидкості вхідних 30-канальних груп незначно відрізняються один від одного внаслідок допустимої нестабільності генератора, що задає, каналоутворюючого устаткування цих потоків. Тому перш ніж приступити до об'єднання цих потоків у 2,048 Мбіт/с, вони повинні бути приведені до однієї швидкості передачі шляхом додавання спеціальних синхронізуючих бітів вирівнювання швидкостей. Біти вирівнювання повинні розпізнаватися на прийомній стороні, коли відбувається поділ (демультиплексування) потоків із групового і виділення первісного сигналу. Такий груповий сигнал, що складається з декількох елементарних плєзіохронних 30-канальних груп, називається плєзіохронной цифровою ієрархією ПЦІ (Plesiochronous Digital Hierarchy -PDH). Базовою системою передачі для побудови більш високих рівнів PDH є система передачі ІКМ-30. Для утворення наступних більш високих рівнів ієрархії прийняте множення кожного попереднього рівня на чотири. У Європі прийнята наступна ієрархія систем PDH: ІКМ-30 (2,048 Мбіт/с), ІКМ-120 (8,448 Мбіт/с), ІКМ-480 (34,368 Мбіт/с), ІКМ-1920 (139, 264 Мбіт/с).
  • 准同步数字体系（PDH, Plesiochronous Digital Hierarchy）是电信网络中的一种技术，用于在象光纤和微波无线系统的数字化传送设备上传输大量数据。术语准同步（plesiochronous）来自希腊语plesio,意思是时间上的相近的，慢性的。来源于这样的事实：PDH网络的不同部分运行在差不多但是不是很好的同步状态。 在大多数电信网络中PDH设备现在正在被同步數位階層（SDH, Synchronous Digital Hierarchy）设备替代。 PDH允许传输的数据流可以名义的运行在相同的速率，但允许偏离名义速率的一些速度变化。类比的说，你的手表和我的手表名义上运行在相同的速率，每分钟滴答60下。然而，我们的手表之间没有用以保证确切的相同速率的链路，看上去非常象一只手表只比另一只手表快一点点而已。 欧洲和美国的PDH版本在工作的细节上有些许的不同，但是原理是相同的。下面将描述欧洲体制。 基本的数据传输速率是一个2.048Mbit/s（兆比特每秒）的数据流。对于语音传输，这个速率分解为30×64Kbit/s的通道和另外用于信令和同步的2×64Kbit/s通道。可选的也有，整个2Mbit/s也可以用于非语音目的，例如数据传输。 2Mbit/s数据流的确切速度是由产生数据的设备中的一个时钟控制的。确切的速率也允许在精确的2.048Mbit/s上下变化一些百分比范围(+50ppm～-50ppm)。这就意味着不同的2Mbit/s数据流可以运行在稍微互相不同的速率。
dbpprop:hasPhotoCollection
rdfs:comment
  • The Plesiochronous Digital Hierarchy (PDH) is a technology used in telecommunications networks to transport large quantities of data over digital transport equipment such as fibre optic and microwave radio systems. The term plesiochronous is derived from Greek plesio, meaning near, and chronos, time, and refers to the fact that PDH networks run in a state where different parts of the network are nearly, but not quite perfectly, synchronised.
  • Die Plesiochrone Digitale Hierarchie (PDH) (griech. plesio „fast, beinahe“; chronos „Zeit“) ist eine international standardisierte Technik zum Multiplexen digitaler Datenströme, die über Weitverkehrsstrecken übertragen werden. Die Datenströme müssen annähernd synchron sein; üblich ist eine Abweichung ihrer Taktrate von maximal 50 ppm. Heute wird diese Technik fast nur noch bei Datenübertragungsraten bis zu 45 Mbit/s verwendet.
  • La Jerarquia Digital Plesiòcrona, coneguda com PDH (Plesiochronous Digital Hierarchy), és una tecnologia utilitzada a les telecomunicacions, tradicionalment en telefonia, que permet enviar dades sobre un mateix medi utilitzant tècniques de multiplexació per divisió de temps i equips digitals de transmissió.
  • La Jerarquía Digital Plesiócrona (JDP) es una tecnología usada en telecomunicaciones para transportar grandes cantidades de información sobre un transporte digital equipado con fibra óptica y sistemas de microondas. Esta jerarquía es conocida como PDH (del inglés Plesiochronous Digital Hierachy). Actualmente esta tecnología está siendo sustituida por la Jerarquía Digital Síncrona (SDH) equipada en la mayoría de las redes de telecomunicaciones.
  • La Jerarquía Digital Plesiócrona, conocida como PDH (Plesiochronous Digital Hierarchy), es una tecnología usada en telecomunicación tradicionalmente para telefonía que permite enviar varios canales telefónicos sobre un mismo medio usando técnicas de multiplexación por división de tiempo y equipos digitales de transmisión. También puede enviarse sobre fibra óptica, aunque no está diseñado para ello y a veces se suele usarse en este caso SDH (Sinchronous Digital Hierarchy).
  • La hiérarchie numérique plésiochrone ou PDH (en anglais Plesiochronous Digital Hierarchy) est une technologie utilisée dans les réseaux de télécommunications afin de véhiculer les voies téléphoniques numérisées.
  • A pleziokron digitális hierarchia vagy PDH nagy mennyiségű távközlési adat digitális átvitelét megoldó technológia. A pleziokron szó görög eredetű, a plezio közelt, a khrónosz időt jelent – a szóösszetétel arra utal, hogy a PDH hálózat különböző elemei majdnem, de nem teljesen vannak szinkronizálva. A klasszikus PDH átviteli közeg a koaxiális kábel, de mikrohullámra és a PDH megjelenése után kifejlesztett optikai kábelre is telepíthető.
  • La Plesiochronous Digital Hierarchy o PDH è una tecnologia usata nelle reti di telecomunicazioni per trasportare grosse quantità di dati su un sistema di trasporto digitale come le fibre ottiche e i sistemi radio a microonde. Il termine plesiocrona deriva dal greco plesio, che significa vicino, e chronos, che significa tempo, e si riferisce al fatto che gli elementi delle reti PDH pur lavorando alla stessa frequenza di cifra nominale in realtà non sono sincroni tra loro.
  • Plesiochronous Digital Hierarchy（PDH、従来の同期デジタルハイアラーキー）は、SDHによって統一される前の、地域によって異なっていた同期網の構成である。 チャネルを段階をふんで多重化するためハイアラーキーと呼ばれる。
  • Plesiochrone Digitale Hiërarchie (PDH) is een techniek om digitale signalen te multiplexen en op deze manier te versturen over een coax of glasvezel. PDH is met name geschikt om de transportcapaciteit van glasvezel optimaal te benutten. De term plesiochrone komt van het Griekse plesio (nabij) en chronos (tijd); m.a.w. een PDH-netwerk is een bijna synchroon netwerk.
  • Plesiochronous Digital Hierarchy (PDH) er en teknologi som brukes i telekommunikasjon for å overføre store mengder data over digitalt transport kanaler, som f. eks. fiberoptikk. Ordet Plesiokront kan oversettes til "nesten synkront". Da PDH ble utviklet bestod telenettet av analoge telefonsentraler som ikke trengte klokketakt for å fungere. PCM-strekningen mellom sentralene kunne derfor følge hver sin takt. Det var altså mange uavhengige klokker i telenettet.
  • PDH - plezjochroniczna hierarchia cyfrowa (ang. Plesiochronous Digital Hierarchy) - technologia używana w sieciach telekomunikacyjnych. Termin plesiochronous pochodzi z Greki plesio, znaczy prawie i chronos, czas. Oznacza to ze elementy sieci PDH są ze sobą zsynchronizowane, ale nie idealnie gdyż każdy z elementów sieci posiada swój zegar. System PDH oparty jest na modulacji kodowo-impulsowej.
  • PDH significa "Plesiochronous Digital Hierarchy", termo em inglês para "Hierarquia Digital Plesiócrona". A palavra plesiochronous é originada do grego e significa "quase síncrono". Ainda antes dos anos 60, objetivando o atendimento exclusivo de serviços de voz, foi desenvolvida essa tecnologia de hierarquia digital para canais de comunicação onde ocorre multiplexação sucessiva usando-se TDM ("Time Division Mulplexing" ou "Multiplexação por Divisão no Tempo").
  • Плезиохронная цифровая иерархия (PDH, Plesiochronous Digital Hierarchy) — цифровой метод передачи данных и голоса, основанный на временном разделении канала и технологии представления сигнала с помощью импульсно-кодовой модуляции.
  • Plesiokron digital hierarki (PDH) är en standard inom telekommunikation som används för informationsöverföring (transmission) av stora mängder data i digitala kommunikationsmedium som optisk fiber och mikrovågssystem. Termen plesiochronous härstammar från grekiskans plesio och betyder nära, samt chronos som betyder tid och refererar till att PDH nätverk körs i ett tillstånd där olika delar är nästan, men inte helt synkroniserade.
rdfs:label
  • Plesiochronous Digital Hierarchy
  • Plesiochrone Digitale Hierarchie
  • Jerarquia Digital Plesiòcrona
  • Gaston Defferre
  • Jerarquía Digital Plesiócrona
  • Hiérarchie numérique plésiochrone
  • Pleziokron digitális hierarchia
  • Plesiochronous Digital Hierarchy
  • Plesiochronous Digital Hierarchy
  • Plesiochrone Digitale Hiërarchie
  • Plesiochronous Digital Hierarchy
  • PDH
  • PDH
  • Плезиохронная цифровая иерархия
  • Plesiokron digital hierarki
  • PDH
  • 准同步数字体系
owl:sameAs
skos:subject
foaf:page
is dbpprop:redirect of