| dbpprop:abstract
|
- Philology considers both form and meaning in linguistic expression, combining linguistics and literary studies. Classical philology is the philology of the Greek, Latin and Sanskrit languages. Classical philology is historically primary, originating in European Renaissance Humanism, but was soon joined by philologies of other languages both European and non-European. Indo-European studies involves the philology of all Indo-European languages as comparative studies. Any classical language can be studied philologically, and indeed describing a language as "classical" is to imply the existence of a philological tradition associated with it. Because of its focus on historical development (diachronic analysis), philology came to be used as a term contrasting with linguistics. This is due to a 20th century development triggered by Ferdinand de Saussure's insistence on the importance of synchronic analysis, and the later emergence of structuralism and Chomskian linguistics with its heavy emphasis on syntax.
- Die Philologie ist die zusammenfassende Bezeichnung für die Sprach- und Literaturwissenschaft einer Sprache oder eines Sprachzweiges. Gelegentlich bezeichnet der Begriff Philologie auch nur die Sprachwissenschaft oder die wissenschaftliche Beschäftigung mit einem großen Autor und dessen Werk. Ursprüngliche Aufgabe der Philologie war die Textkritik, also die Herstellung eines möglichst authentischen Textes, der aus verschiedenen voneinander abweichenden Handschriften erschlossen werden kann. Diese sogenannte Editionsphilologie ist heute nur noch ein Teilbereich der Philologie und deckt sich nicht mit ihr. Als älteste Philologie ist die Klassische Philologie zu betrachten. Diese nennt sich klassisch, da sie sich mit dem als klassisch betrachteten griechischen und römischen Altertum befasst und sich aus ihr die meisten anderen Philologien entwickelten. Diese so genannten Neuphilologien, zu denen die Anglistik, Germanistik, Slavistik und die Romanistik gehören, entwickelten sich vor allem während der Aufklärung und der Romantik und bildeten zugleich die Grundlage zur Herausbildung weiterer Ableger, zum Beispiel die Niederlandistik, Rumänistik und Lusitanistik. Die Tendenz der Aufspaltung einer größeren Philologie in viele Teilphilologien bezeichnet man auch als Orchideisierung. Im Rahmen der Orientalischen Philologie entstanden zahlreiche kleine Philologien, die heute an verschiedenen Hochschulstandorten als Orchideenfächer fortexistieren, deren Bestand jedoch gefährdet ist.
- La filologia és l'estudi dels textos i llengües antigues. El terme originalment significa amor d'aprendre i literatura. En les tradicions acadèmiques de moltes nacions, el terme "Filologia" descriu l'estudi d'una llengua junt amb la seva literatura i els seus contextos històrics i culturals, els quals són indispensables per a una comprensió dels treballs literaris i d'altres textos culturals significatius. La filologia abraça així l'estudi de la gramàtica, la retòrica, la història o la interpretació d'autors, així com les tradicions crítiques associades a una determinada llengua. Aquesta extensa definició està arribant a ser estranya avui dia, i la filologia tendeix a referir-se als estudis acadèmics associats a un idioma, agrupant àrees com la fonètica, la morfosintaxi, la dialectologia, la lingüística històrica, etc. en la part de llengua i els diversos períodes de la literatura corresponent. Una branca de la Filologia és la lingüística històrica. Similituds entre el sànscrit i les llengües europees, foren observats primer en el segle XVIII i conduïts al descobriment del Protoindoeuropeu. L'interès de la filologia en els idiomes antics va conduir a l'estudi de quins eren en el segle XIX els idiomes "exòtics" per la llum que podrien aportar en els problemes per entendre els orígens dels textos més antics. En els EUA, l'American Journal of Philology va ser fundat el 1880 per Basil Lanneau Gildersleeve, un professor de Clàssics a la Universitat Johns Hopkins. La Filologia també inclou anàlisis de textos, l'anomenada crítica textual, que intenta reconstruir el text original perdut que serveix de model a còpies manuscrites posteriors. Per a aconseguir-ho, es basa en els errors de transmissió, en les variants locals i en l'anàlisi exhaustiva tant del text com del seu suport per establir l'arbre genealògic de l'obra. Aquesta branca és el que s'entén com a filologia als països francòfons, que prefereixen usar altres termes per a la resta de disciplines lingüístiques.
- Slovo filologie je řeckého původu (φίλος 'přítel', λόγος 'slovo') a znamená doslova 'přátelství se slovem', s naukou aj. Dnes tímto pojmem rozumíme nauku, která studuje daný jazyk spolu s literaturou v něm psanou a s kulturním a historickým kontextem.
- La filología (del latín philologĭa y éste del griego φιλολογία filología, “amor o interés por las palabras”) es la ciencia que se ocupa del estudio de los textos escritos, a través de los cuales pretende reconstruir, lo más fielmente posible, la cultura que dio lugar a esos textos y que subyace a los mismos. El filólogo se sirve, por tanto, del estudio del lenguaje, la literatura y demás manifestaciones escritas, en cuanto constituyen la expresión de una comunidad cultural determinada.
- Filologia on humanististen tieteiden haara, joka tutkii niin kieltä ja sen rakennetta itseään kuin siihen liittyvää kulttuuriakin. Perinteisesti sillä käsitetään lähinnä vanhojen tekstien tutkimus, mutta useimmat nykyfilologit tutkivat myös moderneja tekstejä liikkuen näin samoilla alueilla kirjallisuustieteen ja lingvistiikan kanssa.
- La philologie est la science qui traite d'une langue d'un point de vue historique, à partir de documents écrits. Elle vise à établir des textes, c'est-à-dire à choisir le meilleur texte possible au départ de manuscrits, d'éditions imprimées ou d'autres sources disponibles, en comparant les versions conservées de ces textes, ou à rétablir le meilleur texte en corrigeant les sources existantes.
- A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése. A szó görög eredetű: az irodalom (logia) és a szeretet (philo-) szavak összetételéből származik. Az emberi nyelv tudományos módszerekkel történő szisztematikus vizsgálata a 19. században kezdődött meg filológia néven, módszerei a legrégebbi nyelvek öröksége és az európai kultúra szent szövegeinek tanulmányozásával fejlődött ki. A 20. század elejére az egységes nyelv- és irodalomtudomány egyre inkább specializálódott, önálló nyelvtudomány és irodalomtudomány lett belőle, korszakonként és nyelvenként, nyelvcsoportonként elkülönülő filológia, az ókori filológia pedig a klasszika-filológia (még később, az orientalisztikával kiegészülve az ókortudomány) nevet vette fel. A filológiai munka fókuszában a tanulmányozott mű, annak nyelve, szókincse, mondanivalója vagy üzenete áll. Munkájuk során a konkrét cél a művek elemzése, bemutatása és kommentárokkal, annotációkkal való ellátása. A szövegfordítás, szövegértelmezés és szövegkritika is része a munkának, amely kritikai szövegkiadásokban csúcsosodik ki. A filológus munka módszere mai, adatfeldolgozási szemmel nézve abból áll, hogy a lefordítandó szöveg kapcsán különböző értelmezéseket, magyarázatokat fűz az eredeti szöveghez, amelyeket igyekszik a történelmi ismereteinek összefüggésében maradéktalanul feltárni, beleértve a szövegben nem definiált (nevekre, szavakra, személyekre, eseményekre, már letűnt kulturális elemekre stb. való) esetleges hivatkozásait és célzásait, mint szövegen kívüli elemekre. A múltban a filológus a gondolatait kulcsszavakkal ellátott cédulákra írta, és azokat dobozokba, elválasztó lapok mögé (esetleg ábécé, vagy címek, témák szerinti) sorrendbe szervezve bővítette a gyűjteményét, rendezte át a fogalmazás, a terjedelem fejlődési igényei szerint. Az anyagban való nem lineáris olvasás megkönnyítésére tárgy-, név- és egyéb mutatókat (indexeket) kereszthivatkozásokat (vesd össze, lásd még, idézett mű, ugyanott stb. ), valamint a lap alján szereplő apró betűs lábjegyzeteket alkalmaztak a szöveg tagolására, „manuális hipertextként” olvasható megszerkesztésére. Míg korábban a filológusnak el kellett mennie a tanulmányozandó szövegekért, vagy hosszadalmas úton be kellett azokat szerezni, a mai filológiai munka otthon is végezhető és az egy helyre hordás energiáját, munkáját meg lehet takarítani erre alkalmas szoftverek vagy weblapok használatával.
- La filologia, secondo l'accezione comune attuale, è un insieme di discipline che studia i testi letterari al fine della ricostruzione della loro forma originaria attraverso l'analisi critica e comparativa delle fonti che li testimoniano, e con lo scopo di pervenire, mediante varie metodologie di indagine, ad una interpretazione che sia la più corretta possibile. In questo caso si tratta della cosiddetta critica del testo. Tuttavia il termine è attualmente utilizzato per indicare indagini anche relative ad altri ambiti, ad esempio alla musica e all'arte. Di fatto, non è facile dare una definizione univoca di ciò che è la filologia, perché è una disciplina dai molteplici aspetti in quanto ha assunto significati e scopi differenti presso i singoli studiosi dall'antichità ad oggi. La filologia è stata, e può essere, intesa anche come: gli studi letterari ed eruditi, nel loro complesso; gli studi storici, in senso lato, in contrapposizione al pensiero filosofico; l'insieme degli studi e delle ricerche che, basandosi sull'analisi dei testi, dei documenti e delle varie testimonianze, si propone di fornire una corretta interpretazione e sistemazione di un problema critico e storico; la scienza che studia l'origine e la struttura di una lingua; in questo significato viene a coincidere con alcuni settori della linguistica; in senso esteso: l'insieme delle discipline che si propongono la conoscenza, la ricostruzione e la corretta trattazione sotto ogni aspetto di una o di più civiltà antiche e meno antiche; la parte della critica artistica che, mediante questa metodologia di indagine, ha come fine la comprensione e l'attribuzione di un'opera d'arte, la sua datazione e la conoscenza della sua genesi e delle intenzioni dell'artista nel produrla; gli studi filologici fioriti in una certa epoca, in una certa cultura, presso una certa scuola filologica; l'insieme dei filologi che rappresentano una determinata scuola filologica.
- 文献学（ぶんけんがく、英: philology、独: Philologie）は、過去の文章、言語を扱う学問である。諸外国の学問的歴史において文献学という言葉は、言語作品および文化的に重要な文章を理解するために不可欠な歴史的、文化的な変遷や文学的な側面としての言語を対象とする学問を意味する。すなわち文献学とは特定の言語の重要な歴史、著作物の理解、文法的および修辞的、歴史的研究を指す。 歴史的言語学という文献学の狭い意味では、文献学は19世紀の初めての言語への科学的探究であったが、20世紀初頭では現代的な言語学にその地位を譲った。
- Filologie is een tak van taalkunde die zich vooral richt op dode talen. Het woord werd voor het eerst gebruikt door Plato in diens dialoog Phaedrus in de betekenis "voorliefde voor redevoeringen". Een filoloog bestudeert de taal- en letterkunde van volkeren door middel van beschikbare geschriften in samenhang met de cultuurgeschiedenis van een volk. Hij tracht door zorgvuldige studie van context en oorsprong van woorden zin en betekenis aan taaluitingen te geven, waarbij zijn lijfspreuk is ad fontes: "(terug) naar de bronnen". De term raakt in onbruik omdat in sommige landen het vakgebied tegenwoordig vaak ingebed is in het vakgebied van de taalwetenschappen in het algemeen. Meer dan op het continent is in het angelsaksische taalgebied het begrip Philology bijna synoniem met "vergelijkende historische taalwetenschap". In de klassieke oudheid werd de term filologie van toepassing geacht op alle wetenschapsbeoefening. In Europa brak de filologie als volwaardige wetenschap pas in de 19e eeuw volledig door. Dit volwassen worden gebeurde tegelijkertijd met het afsplitsen van een aantal andere vakgebieden die ook zelfstandigheid (en specialisatie) nastreefden. In de wetenschap bestaat vaak een spanningsveld tussen filologen en systematici; de eersten verliezen zich soms in de details en hebben geen oog voor het grote geheel, de laatsten offeren de details op aan hun Weltanschauung.
- Filologi (gr. φιλολογία, «kjærlighet til tale») er studiet av språk og litteratur, og da gjerne gamle litterære dokumenter og verker. Først brukte de alexandrinske lærde ordet om beskjeftigelse med fortidens litteratur. I renessansetiden ble det den spesielle betegnelse for vitenskapelig studium av det greske og romerske åndsliv, de «klassiske» litteraturene og språkene, og inntil nyere tid ble det utelukkende brukt i denne betydningen. Fra 1800-tallet blir ordet derimot tillagt flere betydninger. For det første bruker man det om lingvistikk (språkvitenskap), slik at for eksempel «komparativ filologi» betegner det samme som sammenlignende språkvitenskap. For det andre brukes det om det historiske studium av litteratur (særlig eldre litteratur). Filologien har da som hovedoppgaver dels ved kritisk behandling av verkene å bringe dem tilbake til deres opprinnelige skikkelse, dels å belyse deres innhold ved fortolkning. Studiet av språket, alminnelig historie, samfunnsordninger, mytologi, kunst, litteraturhistorie m.m. betraktes da som hjelpemidler til rett forståelse av tekstene. I følge en tredje oppfattelse er filologi det samme som oldtidskunnskap, og er da ikke begrenset til å angå grekerne eller romerne, da det også finnes en indisk, semittisk, slavisk, germansk, nordisk, romansk, osv. , filologi.
- Filologia – jedna z nauk humanistycznych, badająca język i literaturę kręgu cywilizacyjnego bądź narodu. Głównym przedmiotem jej badań jest tekst, a celem – jego komentarz i interpretacja. W potocznym ujęciu jest to określenie kierunku odpowiednich studiów humanistycznych (np. polonistyka – filologia polska, anglistyka – filologia angielska, germanistyka – filologia niemiecka, iberystyka - filologia iberyjska). Cele nauk filologicznych były różnie określane na różnych okresach rozwoju tej dyscypliny, i tak np. niemiecki romanista z przełomu XIX i XX wieku określa filologię jako "każdą naukę, której celem i zadaniem jest poznanie duchowych właściwości danego narodu [... ], o ile znalazły one lub ciągle jeszcze znajdują swój wyraz w języku i literaturze"
- A filologia (do grego antigo Φιλολογία, "amor ao estudo, à instrução") é a ciência que estuda uma língua, literatura, cultura ou civilização sob uma visão histórica, a partir de documentos escritos. Contudo, a abordagem científica do desenvolvimento de uma língua ou de famílias de línguas, especialmente a pesquisa da história de sua morfologia e e fonologia, tradicionalmente chamada filologia, foi englobada pelo que hoje se chama Linguística Histórica. Embora ainda haja filólogos dos mais variados matizes trabalhando na Kulturgeschichte, estudos literários e demais, a filologia hoje é principalmente associada ao estudo material e crítico dos textos. Vide as disciplinas da Ecdótica, Crítica Textual, Paleografia e Epigrafia. Filólogos de renome que tenham rendido análises civilizacionais e/ou literárias completas (ou do Espírito, como o querem os alemães, sob a alcunha Geistgeschichte) seriam Werner Jaeger, Ernst Robert Curtius, Ulrich Wilamowitz-Moellendor; similares, mas perlustrando também ramos outros da filologia, em variantes escalas, seriam Maria Helena da Rocha Pereira, Martin L. West, Eduard Fraenkel. A filologia aborda, portanto, problemas de datação, localização e edição de textos. Para tanto, ela se apoia na História e em seus ramos (como a história das religiões etc. ), na lingüística, na gramática, na estilística, mas também em disciplinas ligadas à arqueologia, como a epigrafia ou a papirologia. Num registro documental o filólogo pode traçar o desenvolvimento em geral. Nas tradições acadêmicas de várias nações, uma ampla acepção do termo filologia descreve o estudo de uma língua juntamente com a sua literatura e os contextos históricos e culturais que são indispensáveis para uma compreensão das obras literárias e de outros textos culturalmente significativos. Filologia compreende, portanto, o estudo da gramática, retórica, história, a interpretação dos autores, críticos e tradições associadas a um determinado idioma. Tal definição tão abrangente está se tornando rara, e filologia tende a referir-se a um estudo de textos a partir da perspectiva histórica da lingüística. No seu sentido mais restrito de linguística histórica, a filologia foi uma das primeiras ciências do século XIX a se aproximar da linguagem humana mas deu rumo à ciência moderna da linguística no século XX, devido à influência de Ferdinand de Saussure, que argumentava que a linguagem falada deveria ter primazia. Nos Estados Unidos, o Jornal Americano de Filologia foi fundando em 1880 por Basil Lanneau Gildersleeve, um professor de Filologia Clássica na Johns Hopkins University. Lista de filólogos Lexicografia Círculo Fluminense de Estudos Filológicos e Lingüísticos - CiFEFiL A filologia portuguesa: esboço histórico (de Leite de Vasconcelos, obra integral em PDF) Academia Brasileira de Filologia - ABRAFIL
- Filologia (cuvânt provenit din greaca veche, φιλολογία, compus din philos „prieten, iubitor de” şi logos „cuvânt, vorbă”) a fost considerată, într-o accepţiune largă, ştiinţa care se ocupă cu studiul culturii scrise a popoarelor, în special cu studiul textelor arhaice şi al operelor literare (care conţine şi aspecte culturale, istorice, etnolingvistice, religioase, politice, economice etc. ), din punctul de vedere al limbii, al influenţelor suferite, al modului în care ni s-au transmis etc. , precum şi cu editarea acestora. În sensul restrâns al termenului, filologia înseamnă critica textelor şi tehnica ediţiilor. Filologia se împarte în filologie nouă şi filologie clasică (sau veche).
- Филоло́гия (с греч. φιλολογία, "любовь к слову") — название группы дисциплин, изучающих человеческую культуру через текст. Лингвистика не всегда включается в филологию: во-первых, она не обязательно исследует тексты, во-вторых, не всегда затрагивает культурологическую сторону вопроса (хотя связь языка и культуры — лингвофилософская проблема, которая нередко ставится); для лингвистики характерна бо́льшая близость к точным наукам, чем для других дисциплин, традиционно относимых к филологии. В России лингвистика (в том числе общее языкознание) обычно изучается на факультетах, именуемых филологическими; в западноевропейских странах и в Америке под филологией подразумевают изучение древних и средневековых текстов, а изучение языков и особенно теории языка считается отдельной дисциплиной.
- Filologi (från grekiskans φιλολογία, philología - bokstavligt "kärlek till ord") är en forskningsgren inom den historiska språkvetenskapen. Det är ett relativt vitt begrepp (och ofta tvetydigt) som berör språk och språkkultur ur ett historisk-kulturellt perspektiv.
- Filoloji, eski Yunanca'da philos (sevgi) ve logos (bilgi) sözcüklerinin birleşmesi sonucunda ortaya çıkmıştır. "Bilgi sevgisi" anlamındadır. Ancak sözcük, bir dilin ya da dillerin arasındaki ilişkileri, o dillerin tarihsel gelişimlerini ve yapısını inceleyen bir bilgi dalının adı olarak kullanılmıştır. "Betikbilim" olarak da adlandırılmaktadır. Filoloji denilince kısaca anlaşılan,o dil hakkındaki tüm bilgileri edinmedir. Filoloji; yazılı belgelerin geçerliğini, gerçek olup olmadıklarını araştıran tarihsel bir bilimdir. Filoloji çalışmalarında, üretildikleri dönemlere ait eski metinleri yeniden oluşturmaya çalışılır. Üretildikleri dönemlerin etkileri, kaynakları araştırılır, özgün metinler çözülmeye ve yeniden oluşturulmaya, bu arada taklitlerini saptanmaya ve değerleri ölçülmeye çalışlır. TDK güncel sözlüğünde karşılığı Dil Bilim olarak verilmiştir. Tarihi anıtlarda, alfabelerde kullanılan dilleri çözümlemede de kullanılır. Daha çok o dilin edebiyat ve kültürle olan ilişkisi üzerinedir. Dünyada var olmuş ve var olan dilleri inceler, diller arasındaki akrabalık bağlarını, sözcük alışverişlerini araştırır.
- Філоло́гія (словесність; від грец. φίλος — любов і грец. λόγος — слово) — сукупність (єдність) наук про мову, літературу й усну народну творчість якогось народу. Поняття філології характеризує насамперед культуру доби Ренесансу й гуманізму. Спершу воно прикладалося до комплексного вивчання класичних (грецьких, римських) текстів. У зв'язку з дедалі вужчою спеціалізацією науковців і з розвитком нових методів і течій у мовознавстві 20 століття (алгебраїзація, техніцизація, деісторизація тощо) помічається тенденція до його відриву від філології, в якій залишається традиційне (порівняльно-історичне, гуманітарне, культурне) мовознавство. В Україні довше, ніж на Заході, тривала гуманістична єдність філології та її зв'язок з історією. Ті самі люди часто працювали в різних ділянках філології та історії. Цю традицію продовжували на еміграції Дмитро Чижевський, Юрій Шевельов, Омелян Пріцак, Ігор Шевченко та ін. Близькість української філології до історії маніфестувалася в інституційному зв'язку між ними.
- 文字学，语言学的一个部门。以文字为研究对象，研究文字起源，发展，性质，体系，文字的形，音，义的关系，正字法以及个别文字演变的情况。文字学知识有助于改进和改革文字，为无文字的语言创制文字；对古文字的了解有助于历史科学的研究。汉字历史悠久，结构复杂，因此文字学在中国特别发达。
|
| rdfs:comment
|
- Philology considers both form and meaning in linguistic expression, combining linguistics and literary studies. Classical philology is the philology of the Greek, Latin and Sanskrit languages. Classical philology is historically primary, originating in European Renaissance Humanism, but was soon joined by philologies of other languages both European and non-European. Indo-European studies involves the philology of all Indo-European languages as comparative studies.
- Die Philologie ist die zusammenfassende Bezeichnung für die Sprach- und Literaturwissenschaft einer Sprache oder eines Sprachzweiges. Gelegentlich bezeichnet der Begriff Philologie auch nur die Sprachwissenschaft oder die wissenschaftliche Beschäftigung mit einem großen Autor und dessen Werk.
- La filologia és l'estudi dels textos i llengües antigues. El terme originalment significa amor d'aprendre i literatura. En les tradicions acadèmiques de moltes nacions, el terme "Filologia" descriu l'estudi d'una llengua junt amb la seva literatura i els seus contextos històrics i culturals, els quals són indispensables per a una comprensió dels treballs literaris i d'altres textos culturals significatius.
- Slovo filologie je řeckého původu (φίλος 'přítel', λόγος 'slovo') a znamená doslova 'přátelství se slovem', s naukou aj. Dnes tímto pojmem rozumíme nauku, která studuje daný jazyk spolu s literaturou v něm psanou a s kulturním a historickým kontextem.
- La filología (del latín philologĭa y éste del griego φιλολογία filología, “amor o interés por las palabras”) es la ciencia que se ocupa del estudio de los textos escritos, a través de los cuales pretende reconstruir, lo más fielmente posible, la cultura que dio lugar a esos textos y que subyace a los mismos.
- Filologia on humanististen tieteiden haara, joka tutkii niin kieltä ja sen rakennetta itseään kuin siihen liittyvää kulttuuriakin. Perinteisesti sillä käsitetään lähinnä vanhojen tekstien tutkimus, mutta useimmat nykyfilologit tutkivat myös moderneja tekstejä liikkuen näin samoilla alueilla kirjallisuustieteen ja lingvistiikan kanssa.
- La philologie est la science qui traite d'une langue d'un point de vue historique, à partir de documents écrits. Elle vise à établir des textes, c'est-à-dire à choisir le meilleur texte possible au départ de manuscrits, d'éditions imprimées ou d'autres sources disponibles, en comparant les versions conservées de ces textes, ou à rétablir le meilleur texte en corrigeant les sources existantes.
- A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése. A szó görög eredetű: az irodalom (logia) és a szeretet (philo-) szavak összetételéből származik. Az emberi nyelv tudományos módszerekkel történő szisztematikus vizsgálata a 19. században kezdődött meg filológia néven, módszerei a legrégebbi nyelvek öröksége és az európai kultúra szent szövegeinek tanulmányozásával fejlődött ki. A 20.
- La filologia, secondo l'accezione comune attuale, è un insieme di discipline che studia i testi letterari al fine della ricostruzione della loro forma originaria attraverso l'analisi critica e comparativa delle fonti che li testimoniano, e con lo scopo di pervenire, mediante varie metodologie di indagine, ad una interpretazione che sia la più corretta possibile. In questo caso si tratta della cosiddetta critica del testo.
- Filologie is een tak van taalkunde die zich vooral richt op dode talen. Het woord werd voor het eerst gebruikt door Plato in diens dialoog Phaedrus in de betekenis "voorliefde voor redevoeringen". Een filoloog bestudeert de taal- en letterkunde van volkeren door middel van beschikbare geschriften in samenhang met de cultuurgeschiedenis van een volk.
- Filologi (gr. φιλολογία, «kjærlighet til tale») er studiet av språk og litteratur, og da gjerne gamle litterære dokumenter og verker. Først brukte de alexandrinske lærde ordet om beskjeftigelse med fortidens litteratur. I renessansetiden ble det den spesielle betegnelse for vitenskapelig studium av det greske og romerske åndsliv, de «klassiske» litteraturene og språkene, og inntil nyere tid ble det utelukkende brukt i denne betydningen.
- Filologia – jedna z nauk humanistycznych, badająca język i literaturę kręgu cywilizacyjnego bądź narodu. Głównym przedmiotem jej badań jest tekst, a celem – jego komentarz i interpretacja. W potocznym ujęciu jest to określenie kierunku odpowiednich studiów humanistycznych (np. polonistyka – filologia polska, anglistyka – filologia angielska, germanistyka – filologia niemiecka, iberystyka - filologia iberyjska).
- A filologia (do grego antigo Φιλολογία, "amor ao estudo, à instrução") é a ciência que estuda uma língua, literatura, cultura ou civilização sob uma visão histórica, a partir de documentos escritos. Contudo, a abordagem científica do desenvolvimento de uma língua ou de famílias de línguas, especialmente a pesquisa da história de sua morfologia e e fonologia, tradicionalmente chamada filologia, foi englobada pelo que hoje se chama Linguística Histórica.
- Filologia (cuvânt provenit din greaca veche, φιλολογία, compus din philos „prieten, iubitor de” şi logos „cuvânt, vorbă”) a fost considerată, într-o accepţiune largă, ştiinţa care se ocupă cu studiul culturii scrise a popoarelor, în special cu studiul textelor arhaice şi al operelor literare (care conţine şi aspecte culturale, istorice, etnolingvistice, religioase, politice, economice etc.
- Филоло́гия (с греч. φιλολογία, "любовь к слову") — название группы дисциплин, изучающих человеческую культуру через текст.
- Filologi (från grekiskans φιλολογία, philología - bokstavligt "kärlek till ord") är en forskningsgren inom den historiska språkvetenskapen. Det är ett relativt vitt begrepp (och ofta tvetydigt) som berör språk och språkkultur ur ett historisk-kulturellt perspektiv.
- Filoloji, eski Yunanca'da philos (sevgi) ve logos (bilgi) sözcüklerinin birleşmesi sonucunda ortaya çıkmıştır. "Bilgi sevgisi" anlamındadır. Ancak sözcük, bir dilin ya da dillerin arasındaki ilişkileri, o dillerin tarihsel gelişimlerini ve yapısını inceleyen bir bilgi dalının adı olarak kullanılmıştır. "Betikbilim" olarak da adlandırılmaktadır. Filoloji denilince kısaca anlaşılan,o dil hakkındaki tüm bilgileri edinmedir.
- Філоло́гія (словесність; від грец. φίλος — любов і грец. λόγος — слово) — сукупність (єдність) наук про мову, літературу й усну народну творчість якогось народу. Поняття філології характеризує насамперед культуру доби Ренесансу й гуманізму.
- 文字学，语言学的一个部门。以文字为研究对象，研究文字起源，发展，性质，体系，文字的形，音，义的关系，正字法以及个别文字演变的情况。文字学知识有助于改进和改革文字，为无文字的语言创制文字；对古文字的了解有助于历史科学的研究。汉字历史悠久，结构复杂，因此文字学在中国特别发达。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
