| dbpprop:abstract
|
- Omar Khayyam, (born 1048 AD, Neyshapur, Iran—1123 AD, Neyshapur, Iran), was a Persian polymath, mathematician, philosopher, astronomer and poet. He also wrote treatises on mechanics, geography, music and was a physicist. He has also become established as one of the major mathematicians and astronomers of the medieval period. Recognized as the author of the most important treatise on algebra before modern times as reflected in his Treatise on Demonstration of Problems of Algebra giving a geometric method for solving cubic equations by intersecting a hyperbola with a circle. He also contributed to calendar reform and may have proposed a heliocentric theory well before Copernicus. His significance as a philosopher and teacher, and his few remaining philosophical works, have not received the same attention as his scientific and poetic writings. Zamakhshari referred to him as “the philosopher of the world”. Many sources have also testified that he taught for decades the philosophy of Ibn Sina in Nishapur where Khayyam lived most of his life, breathed his last, and was buried and where his mausoleum remains today a masterpiece of Iranian architecture visited by many people every year. Outside Iran and Persian speaking countries, Khayyam has had impact on literature and societies through translation and works of scholars. The greatest such impact was in English-speaking countries; the English scholar Thomas Hyde (1636–1703) was the first non-Persian to study him. However the most influential of all was Edward FitzGerald (1809–83) who made Khayyam the most famous poet of the East in the West through his celebrated translation and adaptations of Khayyam's rather small number of quatrains (rubaiyaas) in Rubaiyat of Omar Khayyam.
- Omar Khayyām oder Umar Khayyām war sowohl ein persischer Mathematiker und Astronom, als auch ein angesehener Philosoph und Dichter. Er fand die Lösung kubischer Gleichungen und ihrer Wurzeln durch die geometrische Darstellung. Seinen Weg setzte erst Jahrhunderte später Descartes fort. Omar Khayyām befasste sich vor allem auch mit der Parallele und den irrationalen Zahlen. Er schuf ebenso ein lange Zeit vorherrschendes Werk der Algebra. Unter anderem erfand er das Dreieck der Binomialkoeffizienten, das heute als Pascalsches Dreieck bekannt ist. Der Seldschukenfürst Malik Schah I. beauftragte Omar Khayyām 1073 mit dem Bau eines Observatoriums und der Erstellung eines Sonnenkalenders zu astrologischen Zwecken. Omars Kalender war genauer als der 500 Jahre spätere Gregorianische Kalender. Der moderne iranische Kalender beruht auf seinen Berechnungen. Omar Khayyām hatte zu seiner Zeit auch viel Ansehen durch seine philosophischen Texte erworben, die sachlich eingehend und wenig aggressiv mit islamkritischen Themen umgingen. In seinen Robā’īyāt („Vierzeilern“) ließ er seinen Gedanken freien Lauf, und man sieht ihn hier von einer eher aufklärerisch-skeptischen Seite. Wenn überhaupt, wurden nur wenige dieser Verse zu seinen Lebzeiten veröffentlicht. Persische Quellen erwähnen und zitieren seine Verse erst ab dem späten 12. Jahrhundert, also nach Omar Khayyāms Tod. Seinen Versen wurde von persischer Seite dichterische Anerkennung verweigert. Man zählte ihn nicht zum „Siebengestirn“ der persischen Dichter. Erst die kongeniale Übersetzung der Rubai'yat durch den englischen Privatgelehrten Edward FitzGerald in der Mitte des 19. Jahrhunderts machte Omar Khayyām im Westen bekannt und in der anglo-amerikanischen Welt berühmt. Sein Ruhm im Westen strahlte auf den Dichter in seinem Heimatland zurück. Umfangreiche Übersetzungen ins Deutsche folgten um 1880 durch Adolf Friedrich Graf von Schack und Friedrich Bodenstedt, ab 1912 folgten Übersetzungen von Friedrich Rosen. 1956 verfilmte William Dieterle das Leben Omar Khayyāms in dem Film Sturm über Persien.
- Omar Khayyam fou un poeta, matemàtic, filòsof i astrònom persa. També se l'anomena Omar al-Khayyami.
- Ghíját al-din Abú l’Fath Umar Ibn Ibrahim al-nisaburi al Chajjám zkráceně Omar Chajjám byl perský básník, matematik, filozof a astronom. Dnes je nejvíce znám pro svou sbírku básní Čtyřverší, kterou zejména v anglosaském světě zpopularizoval svým volným přebásněním Edward Fitzgerald pod názvem Rubaiyat of Omar Khayyam (první vydání 1859).
- Ghiyath al-Din Abu l-Fath Omar ibn Ibrahim Al-Nishaburi al-Jayyam (عمر بن إبرهيم خيام بيشابوري en persa y árabe) u Omar Jayyam. Matemático, astrónomo y poeta persa, nacido en Nishapur, la entonces capital selyúcida de Jorasán. Su nombre suele encontrarse también escrito de acuerdo a la transcripción inglesa, Khayyam. Igualmente, puede aparecer la versión árabe del nombre, Omar al-Jayyam u Omar ibn al-Jayyam. La traducción literal de su apellido es "fabricante de tiendas", profesión que ejerció su padre, Ibrahim. Omar Jayyam
- Omar Khaijam oli persialainen runoilija, matemaatikko ja tähtitieteilijä. Hän syntyi Nishapurissa, jossa hänen väitetään myös kuolleen. Khaijam opiskeli erään ajan tunnetuimman tiedemiehen, Muhammad Mansurin johdolla. Kaksi muuta Mansurin oppilasta, joiden kanssa Omar ystävystyi, olivat tuleva mahtava visiiri Nizam al-Mulk ja assassiinien perustaja Hasan-i-Sabbah. Omar otti lisänimen Khaijam (teltantekijä) nähtävästi isänsä ammatin kunniaksi. Hän tuli huomatuksi arabiankielisillä matemaattisilla tutkimuksillaan, jonka johdosta hallitsija määräsi hänet suorittamaan laajoja tähtitieteellisiä tutkimuksia sekä uudistamaan kalenterin. Matemaatikkona Khaijam tutki muun muassa kolmannen asteen yhtälön ratkaisemista. Omaria pidettiin yleisesti uskonnollisesti harhaoppisena, ja hänen asemansa heikkeni entisestään suosija Nizam al-Mulkin tultua murhatuksi. Suuremman maineen länsimaissa ovat saavuttaneet Khaijamin satiiriset mieterunot Rubaijat (nelisäkeiset), jotka on käännetty lukuisille kielille, suomeksi muun muassa nimillä Teltantekijä ja Viisaan viini. Khaijamin runous tuli alun perin tunnetuksi 1800-luvulla englantilaisen runoilijan ja orientalistin Edward FitzGeraldin käännöksinä, jotka olivat kuitenkin hyvin vapaamuotoisia. Myöhemmin Khaijamin runoista on tehty alkuperäisteksteille uskollisempia käännöksiä. Khaijamin korkeatasoinen runokieli siivittää säkeitä viinistä ja rakkaudesta. Khaijamin tuotannossa on ”mystillistä sufilaisuutta”, jossa Persian perinteinen panteismi yhtyy islamissa syntyneeseen eklektiseen mystiikkaan. Toivo Lyyn suomentama kokoelma Teltantekijä (1949) sisältää kokoelmat Teltantekijän lauselmia (1929) ja Omarin malja (1942).
- L'écrivain et savant persan musulman Ghiyath ed-din Abdoul Fath Omar Ibn Ibrahim al-Khayyām Nishabouri, plus connu sous le nom d'Omar Khayyām ou de Khayyām serait né le 18 mai 1048 à Nichapur en Perse et mort le 4 décembre 1131. On peut aussi trouver son nom orthographié "Omar Khayam" comme dans les traductions de Armand Robin (1958) ou de M. F. Farzaneh et Jean Malaplate (dans l'édition critique de Sadegh Hedayat, Corti, 1993).
- Omar Khajjám perzsa költő, filozófus, természettudós. Iránban elsősorban matematikusként volt ismert, költőként csupán a 19. század-20. században kezdték tisztelni. Rá vonatkozó legrégebbi források Nadzsmaddín Rází 13. században keletkezett műve, valamint Nizámí Arúzí Csahár Maqále-ja. Tanulmányait Nisápurban végezte, csaknem valamennyi tudományággal foglalkozott. Pénzszűke miatt megszakított tanulmányait egy Abú Táhír nevű mecénás jóvoltából (aki feltehetőleg azonos Szandzsár szultán későbbi miniszterével) folytathatta. 1071-ben Málik sáh, szeldzsuk szultán egy naptárreform kidolgozásával bízta meg, ez az új időszámítási rendszer a szultán neve után a Dzsalálí nevet kapta. E modern rendszer alapja a 33 éves ciklus volt, amelyben nyolc szökőévet (hetet négyévente, a nyolcadikat ötévente) tartottak. Az új naptárt 1079. március 16-án vezették be. Málik sáh halála után Omar Khajjám a nisápuri teológiai iskolában tanított, az ortodoxok azonban állandóan üldözték nézetei miatt, amiatt állását hamarosan elvesztette. Egykorú feljegyzések tanúsága szerint ebben az időben írta meg könyvét az indiai négyzet- és köbgyökvonási rendszer kritikájáról, számos filozófia, vegytani és metafizikai értekezést írt, s ekkor fejezte be Algebra című munkáját. 1112-1113 közt Balkhban élt Abú Szad emír házában, ahol a jelenlévő Nizámí Arúzí szerint megjósolta saját sírjának helyét. Avicenna Metafizika-jának olvasása közben hunyt el. Arúzí tizenkét évvel később elzarándokolt a sírjához, s azt Omar jóslatának megfelelően teljesen elborították a körte- és őszibarackfák virágai. A keleti és az európai életrajzokban számtalan helyen olvasható a három barát szövetségének története, amelyet először Rasídaddín történetíró jegyzett fel. Eszerint Haszán Szabbah, az asszaszinok későbbi vezére, Nizám al-Mulk, a szeldzsukok híres minisztere és Omar Khajjám iskolatársak és jóbarátok voltak, s életre szóló szerződést kötöttek egymás segítésére. A történet szerint Omar fel is kereste Nizám al-Mulkot, életjáradékot kért és kapott tőle. Maga a legenda nem alapul valós történelmi tényeken, a 17. században találták ki. Omar Khajjám hazájában először természettudósként, nem költőként vált híressé. A 13. században élt Aufí meg sem említi nevét bibliográfiájában. A költő életében sosem gyűjtötte össze verseit, azok alkalmi felolvasások során lettek ismertté, s szájhagyomány útján terjedtek. Az első gyűjteményt a költő halála után barátai feljegyzéseiből és mások gyűjtéséből állították össze. Mivel már igen korán akadtak utánzói, a legelső gyűjtésbe is bekerültek egészen bizonyosan nem tőle származó darabok, leginkább rubáík. E népszerű műfaj darabjai közül a másolók igen sokat kívülről tudtak, s mivel gyakran azt sem tudták, ki a szerzőjük, lejegyzéskor gyakran összekeverték őket. Zsukovszkij 20. századi orosz filológus összeállította az úgynevezett vándor-rubáík listáját, azoknak a négysoros verseknek a gyűjteményét, amelyek változatlan formában több költő életművében is előfordulnak, számuk száz felett van. A versek eredetiségének minden kétséget kizáró megállapítását az is nehezíti, hogy az első ismert kézirat 1461-ből, azaz a költő halála után 350 évvel későbbről való. Ez a kódex összesen 158 verset tartalmaz, míg a mai modern kiadásokban a költemények száma ezer felett van. Az Omar Khajjám neve alatt hagyományozódott anyag tekintélyes része tehát idegen eredetű. Költeményeit – néhány kaszídától eltekintve – rubáíban írta. Ezek négy félsorból álló, aaxa rímképletű, időmértékes versek, s ma is kedvelt formái a perzsa népdaloknak. Metrikai képletét egyes kutatók eredeti, önálló versmértéknek tartják, mások az egyik arab versmérték, a hazadzs megrövidített változatának. A költeményeknek nem csupán hitelessége és formája képezi vita tárgyát, hanem értelmezésük is, ti. szó szerinti értelemben, vagy az iszlám misztikájának, a szufizmusnak allegorikus szóhasználatban kell az egyes rubáíkat magyarázni. A pillanat örömeit, a bor élvezetét taglaló költemények az élet élvezésére buzdítanak-e, vagy a fogalmak a szúfi misztika terminusaiként kell értelmezni (bor=Istenhez való felemelkedés, eksztatikus állapot eszköze; szerelem=misztikus egyesülés Istennel, stb.). A szúfi terminológia már Omar Khajjám életében széles körben elterjedt volt a perzsa költészetben, a szúfi gondolatok és eszmék jó része komoly hasonlóságot mutat a kor filozófiai iskoláival. A rubáík egy része kétségkívül misztikus költemény, de épp ezek esetében igen kétséges, hogy valóban Omar Khajjámtól származnak-e. A vidám bordalokon kívül számos, pesszimista hangú költemény is fennmaradt, ezek az emberi élet végességét és az emberi dolgok mulandóságát tárgyalják. Gyakran visszatérő gondolatuk az „égi kerék”, a panasz a sors ellen, amely egyike kora perzsa költészete közhelyeinek. Visszatérő kép a cserépfazék is, ugyanis a fazekaskorong perzsa neve csarkh, azaz kerék, ezen a költő a sors kerekét érti. Nadzsmaddín Rází, a 13. században élt szúfi misztikus így írt Omar Khajjámról: „Boldogtalan filozófus, ateista és materialista”. Omar Khajjám az egyik legismertebb keleti költő Európában. Dombay Ferenc volt az első, aki eredetiben idézte néhány sorát Bécsben 1800-ban megjelent perzsa nyelvtanában. Edward Fitzgerald 1859-ben saját költségén jelentette meg angol nyelvű rubáí-fordításait. A kiadás nyomán a költő rendkívül népszerűvé vált, a fordítás közel hozta az európai ízléshez. Az angol kiadás részben fordítás, részben szabad utánérzés, sőt Fitzgerald saját négysorosait is felvette a kötetbe. Szabó Lőrinc magyar fordításai is e kiadásból készültek. Az 1959-ben Teheránban megjelent kritikai kiadás a költő mintegy 180-250 versét tartja minden kétséget kizáróan eredetinek.
- Il nome completo, traslitterato anche come Omar Khayyam, è posto nell'intestazione della sua opera maggiore è Ghiyāth al-Dīn Abū l-Fatḥ ʿUmar ibn Ibrāhīm al-Nīsābūrī al-Khayyāmī (o al-Khayyām). L'ultima denominazione significa costruttore di tende, probabile attività di suo padre Ibrāhīm.
- ウマル・ハイヤーム （عمر خیام Omar Khayyám、1048年5月18日? - 1131年12月4日?）は、セルジューク朝期ペルシアの学者・詩人。イラン＝イスラーム文化の代表者。ウマルの名を現代ペルシア語風に読んでオマル・ハイヤームともいう。全名アブー・ハフス・ウマル・イブン・イブラーヒーム・ハイヤーミー・ニーシャーブーリー。「ハイヤーム」は、アラビア語からの借用語で「天幕造り」の意味であり、ハイヤームの父親の職業が天幕造りであったことから、このように呼ばれている。 数学・天文学に通じた学者としてマリク・シャーに招聘され、メルヴの天文台で暦法改正にたずさわり、現在のイラン暦の元となるジャラーリー暦を作成した。33年に8回の閏年を置くもので、グレゴリウス暦よりも正確なものであった。 また、無常観が言葉の端々に表れるペルシア語によるルバーイイ（四行詩）を多数うたい、詩人としても高い評価を得ていた。彼のルバーイイを集めた作品集は『ルバイヤート』として、故地イランのみならず、各国で翻訳され出版されている。
- Omar Khayyám (Of Omar Chajjaam en diverse spellingsvarianten) werd geboren in Nisjapoer in de streek Khorasan van Perzië en was een Perzisch wiskundige, astronoom, filosoof, schrijver en dichter. Zijn volledige naam was Ghiyath al-Din Abu'l-Fath Umar ibn Ibrahim Al-Nisaburi al-Khayyami (al-Khayyami betekent "de tentenmaker"). In het Perzisch is zijn naam "عمر خیام".
- Omar Khayyám, persisk عمر خیام var en persisk dikter, matematiker, filosof og astronom. Som matematiker var Khayyám kjent for å ha funnet en metode for å løse tredjegradsligninger. I 1070 skrev han sitt mest kjente verk om algebra, hvor han klassifiserte ligninger etter graden. Her presenterte han også en metode for å løse andregradsligninger som er svært lik den vi bruker i dag.
- Omar Chajjam (arab. „fabrykant namiotów”, prawdopodobnie nazwisko rodowe) (perski عمر خیام), perski poeta, astronom, filozof, lekarz i matematyk. W pełnym brzmieniu nazwisko brzmiało Ghiyath al-Din Abu'l-Fath Omar ibn Ibrahim Al-Nisaburi Chajjam. Omar Chajjam wywodził się ze szkoły Awicenny.
- Omar Khayyam, poeta, matemático e astrônomo iraniano. Seu nome completo era Ghiyath Al Din Abul Fateh Omar Ibn Ibrahim Al Khayyam. Calculou como corrigir o calendário persa. O seu calendário tinha uma margem de erro de um dia a cada 3770 anos. Contribuiu em álgebra com o método para resolver equações cúbicas pela intersecção de uma parábola com um círculo, que viria a ser retomada séculos depois por Descartes. A filosofia de Omar Khayyam era bastante diferente dos dogmas islâmicos oficiais. Concordou com a existência de Deus mas se opôs à noção de que cada acontecimento e fenômeno particular era o resultado de intervenção divina. Em vez disso ele apoiou a visão que leis da natureza explicam todos fenômenos particulares da vida observada. Como poeta é conhecido pelos Rubaiyat (em português, "quadras" ou "quartetos"), que ficariam famosos no Ocidente a partir da tradução de Edward Fitzgerald, em 1839.
- Omar Haiām (Ghiās od-Dīn Abul-Fatah Omār ibn Ibrāhīm Haiām Nişābūrī) a fost un poet, matematician, filosof şi astronom persan.
- Гиясаддин Абу-ль-Фатх Омар ибн Ибрахим аль-Хайям Нишапури (перс. غیاث الدین ابوالفتح عمر بن ابراهیم خیام نیشابورﻯ), Омар Хайям — выдающийся персидский поэт, математик, астроном, философ. Омар Хайям знаменит во всём мире своими четверостишиями «рубаи». В алгебре он построил классификацию кубических уравнений и дал их решения с помощью конических сечений. В Иране Омар Хайям известен также созданием более точного по сравнению с европейским календаря, который официально используется с XI века.
- Ghiyās od-Dīn Abol-Fath Omār ibn Ebrāhīm Khayyām Neyshābūri, född i Nishapur den 18 maj 1048, död den 4 december 1122, var en persisk poet, matematiker, filosof och astronom som levde i Persien. Hans namn ges också som Omar al-Khayyami. Han är mest känd för sin poesi, och utanför Iran, för sina klassiska quatrains (rubaiyaas) i Rubaiyat, populariserad genom Edward FitzGeralds översättning. Denna har i sin tur legat till grund för tre översättningar till svenska: av A. G. Damm 1912, Sten Selander 1919 samt Ole Torvalds 1948. Svenska tolkningar av Rubaiyat direkt från persiskan har getts ut av Eric Hermelin 1928 (återutgiven i faksimilutgåva 1993), samt av Akbar Golrang och Sven Christer Swahn 1996 (i en fjärde illustrerad upplaga 2007). Khayyams substantiella matematiska bidrag inkluderar hans Avhandling om demonstration av problem inom Algebra, som ger en geometrisk metod för att lösa kubiska ekvationer genom att korsa en hyperbel med en cirkel. Khayyam arbetade som astronom åt sultanen i Samarkand. Som astronom bidrog Khayyam till den persiska kalendern, som även kallas för Jalalikalendern. Som matematiker löste Khayyam tredjegradsekvationer genom att studera skärningen mellan en hyperbel och en parabel. En månkrater döptes till Omar Khayyam år 1970.
- Gıyaseddin Eb'ul Feth Ömer İbni İbrahim'el Hayyam veya Ömer Hayyam Fars, şair, filozof, matematikçi ve astronom. Hayyam Nişaburludur. Yaşadığı dönemin ünlü veziri Nizamül-Mülk ve Hasan Sabbah ile aynı medresede zamanın ünlü alimi Muvaffakeddin Abdüllatif ibn el Lübad'dan eğitim görmüş ve hayatı boyunca her ikisi ile de ilişkisini kesmemiştir. Bazı kaynaklar; Hasan Sabbah'ın Rey kentinden olduğu Nizamül-Mülk'ün de yaşça Ömer Hayyam ve Hasan Sabbah'tan büyük olduğunu ve böylece aynı medresede eğitim görmediklerini belirtmektedir. Yine de Ömer Hayyam, Hasan Sabbah ve Nizamül-Mülk'ün ilişki içinde olduklarını inkar etmemektedir. Birçok bilim adamınca Batıni, Mutezile anlayışlarına dâhil görülür. Evreni anlamak için, içinde yetiştiği İslam kültüründeki hakim anlayıştan ayrılmış, kendi içinde yaptığı akıl yürütmeleri eşine az rastlanır bir edebi başarı ile dörtlükler halinde dışa aktarmıştır. Çadırcı anlamına gelen "Hayyam" takma adını babasının çadırcılık yapmasından almıştır. Ayrıca İstanbul'un Beyoğlu ilçesinde bir semte adını da vermiştir. Tarlabaşı bulvarında Sakızağacı ışıklardan başlayıp, Tepebaşı'na kadar inen caddenin adıdır. Hayyam aynı zamanda çok iyi bir matematikçiydi. Binom Açılımını ilk kullanan bilim adamıdır. Hayyam, genelde şiirlerindeki eğlence düşkünlüğünün belirgin olmasından dolayı Rubâileri ile ünlenmiştir. Geçmişte yaşamış birçok ünlünün aksine Ömer Hayyam'ın doğum tarihi günü gününe bilinmektedir. Bunun sebebi, Ömer Hayyam'ın birçok konuda olduğu gibi takvim konusunda da uzman olması ve kendi doğum tarihini araştırıp tam olarak bulmasıdır. Rubailerinde, dünya, var oluş, Allah, devlet ve toplumsal örgütlenme biçimleri gibi hayata ve insana ilişkin konularda özgürce ve sınır tanımaz bir şekilde akıl yürüttüğü görülmektedir. Akıl yürütürken ne içinde yaşadığı toplumun ne de daha öncesi zamanlarda yaşamış toplumların kabul ettiği hiçbir kurala bağlı kalmamış, kendinden önce yaşayanların insan aklına koymuş olduğu sınırları kabullenmemiş, bir anlamda dünyayı, insanı, var oluşu kendi aklıyla baştan tanımlamış; bu nedenle de çağını aşarak "evrenselliğe" ulaşmıştır. Ancak unutmamak gerekir ki Hayyam'ın yaşadığı dönem, kendisi gibi çağları aşan ve tarihin gördüğü en büyük düşünürlerden birini yaratacak sosyo-kültürel altyapıya sahipti. Kendi tarihinin belki de en aydınlık dönemlerini yaşayan İslam dünyasında felsefenin hak ettiği ilgiyi gördüğü, Selçuklu saraylarında ise sentez bir Orta Doğu kültürü (Türk-Hint-Arap-Çin-Bizans) oluşmaya başladığı bir dönemde yaşayan düşünür, böylece nispeten yansız ve bilimsel bir öğrenim görmüş, Müslüman fakat felsefeyi günah saymayan bir toplum içinde özgürce felsefe ile ilgilenebilmiştir. Hayyam, aynı zamanda dünya bilim tarihi için de önemli bir yerdedir. Dünyanın ilk rasathanesini kurmuştur. Günümüzde kullanılan Miladi ve Hicri Takvimlerden çok daha hassas olan Celali Takvimi'ni hazırlamıştır. Okullarda Pascal Üçgeni olarak öğretilen matematik kavramı aslında Ömer Hayyam tarafından oluşturulmuştur. Matematik, astronomi konularında dünyanın önde gelen bilim adamlarındandır. Birçok bilimsel çalışması olduğu bilinmektedir. Yaşadığı dönemi takip eden yıllar boyunca, İslam dünyasında düşünce ve aklı reddeden bir yapının oluşması, İslam coğrafyasında siyasi iktidar mücadelesi, toplumsal sınıflar arasındaki mücadelelerde iktidarların geniş halk kitleleri üzerinde otoritelerini koruyabilmek adına dini kullanması neticesinde adeta "yobazlığın" iktidara oturtulması; Ömer Hayyam gibi insan aklına ışık tutmaya çalışmış birçok düşünürün "sapkın" ilan edilmesine, genel anlamda toplumsal eğitim seviyesinin düşmesi nedeniyle de Ömer Hayyam'ın şarap ve zevk düşkünü olarak anlaşılmasına sebep olmuştur. Bu nedenle Ömer Hayyam tüm zamanlarda iktidara muhalif olanlar için bir ilham kaynağı olagelmiştir. Pek çok Rubai ünü sebebiyle Hayyam'ınkilerine karıştırılmıştır, bilinen kadarıyla Rûbailerinin sayısı 158'dir. Fakat kendisine mal edilenler binin üzerindedir. Ayrıca Ömer Hayyam için tarihteki ilk bilinen savaş karşıtı eylemci yakıştırması da yapılmaktadır. Rubailerinin Türkçeye çevirisi farklı birçok çevirmen tarafından yapılmışsa da rubaileri Türk halkına sevdiren çeviri Sabahattin Eyüboğlu tarafından yapılmıştır. Ey kara cübbeli!Taş atma bu dünyayı bilmek isteyenlere. Onlar yaradanın sanatı peşindeler;Seninse aklın fikrin abdest bozan şeylerde... Dünya dediğin bir bakışımızdır bizim; Ceyhun nehri kanlı göz yaşımızdır bizim; Cehennem, boşuna dert çektiğimiz günler, Cennetse gün ettiğimiz günlerdir bizim. Ben bıyıkları süpürge etmişim meyhanede: Hayırmış, şermiş bırakmışım ikisini de. İki dünyayı karpuz gibi önüme koysalar Ne birine metelik veririm, ne ötekine. Adım kötüye çıkarsa çıksın, ben böyleyim; Bir kerpiçim de olsa, satar şarap içerim. O da gidince ne yaparsın diyecekler: Cübbemle sarığım ne güne duruyor, derim. Dünyada akla değer veren yok madem, Aklı az olanın parası çok madem, Getir şu şarabı, alsın aklımızı: Belki böyle beğenir bizi elâlem! Ferman sende, ama güzel yaşamak bizde: Senden ayığız bu sarhoş halimizle. Sen insan kanı içersin, biz üzüm kanı: İnsaf be Sultanım, kötülük hangimizde? Bunlar ve daha bir çok rubaisini VikiKaynak'ta yer alan; Ömer Hayyam Rubaileri adlı başlıktan okuyabilirsiniz.
- Ома́р Хайя́м — перський і таджицький поет, математик, філософ. Повне ім'я Гіяс ед-Дін Абу-ль-Фатх Омар ібн Ібрахім ель-Хайямі ен-Найсабурі (перс. غیاث الدین ابو الفتح عمر بن ابراهیم خیام نیشابوری). Ед-Дін («допомога віри») — традиційне поважне ім'я вченого, Абу-ль-Фатх Омар ібн Ібрахім — власне ім'я Хайяма, ен-Найсабурі («нішапурський») — говорить про походження з Нішапуру, одного з головних міст провінції Хорасан. Саме слово «Хайям» мовою фарсі означає «палатковий майстер» — вважають, що це вказівка на професію його батька або діда.
- 欧玛尔·海亚姆（波斯文：عمر خیام，拉丁化：Omar Khayyám，又译莪默·伽亚谟、奧馬開儼，1048年5月18日－1122年12月4日），波斯诗人、天文学家、数学家。海亚姆意為“天幕制造者”，他一生研究各門学問，尤精天文学。当时的蘇丹非常器重海亚姆，委以更改曆法的重任，1079年所实行的新历亚拉里曆比蒋牟西旧曆更为精确。除无数天文图谱以及一部代数学论文之外，海亚姆留下诗集《柔巴依集》（Rubaiyat，又譯《鲁拜集》）。 欧玛尔·海亚姆的诗大部分关于死亡与享乐，用了很多笔墨来讽刺来世以及神，这与当时的世俗风尚相去甚远。《柔巴依集》其实是一些零散的笔记，海亚姆死后由他的学生整理出来。19世纪，英国作家爱德华·菲兹杰拉德（Edward Fitzgerald）将《柔巴依集》翻译（或撮譯、改寫）成英文，因其译文精彩，從此《柔巴依集》不再仅是历史笔记，而作为著名诗集为整个世界所接受。
|
| rdfs:comment
|
- Omar Khayyam, (born 1048 AD, Neyshapur, Iran—1123 AD, Neyshapur, Iran), was a Persian polymath, mathematician, philosopher, astronomer and poet. He also wrote treatises on mechanics, geography, music and was a physicist. He has also become established as one of the major mathematicians and astronomers of the medieval period.
- Omar Khayyām oder Umar Khayyām war sowohl ein persischer Mathematiker und Astronom, als auch ein angesehener Philosoph und Dichter. Er fand die Lösung kubischer Gleichungen und ihrer Wurzeln durch die geometrische Darstellung. Seinen Weg setzte erst Jahrhunderte später Descartes fort. Omar Khayyām befasste sich vor allem auch mit der Parallele und den irrationalen Zahlen. Er schuf ebenso ein lange Zeit vorherrschendes Werk der Algebra.
- Omar Khayyam fou un poeta, matemàtic, filòsof i astrònom persa. També se l'anomena Omar al-Khayyami.
- Ghíját al-din Abú l’Fath Umar Ibn Ibrahim al-nisaburi al Chajjám zkráceně Omar Chajjám byl perský básník, matematik, filozof a astronom. Dnes je nejvíce znám pro svou sbírku básní Čtyřverší, kterou zejména v anglosaském světě zpopularizoval svým volným přebásněním Edward Fitzgerald pod názvem Rubaiyat of Omar Khayyam (první vydání 1859).
- Ghiyath al-Din Abu l-Fath Omar ibn Ibrahim Al-Nishaburi al-Jayyam (عمر بن إبرهيم خيام بيشابوري en persa y árabe) u Omar Jayyam. Matemático, astrónomo y poeta persa, nacido en Nishapur, la entonces capital selyúcida de Jorasán. Su nombre suele encontrarse también escrito de acuerdo a la transcripción inglesa, Khayyam. Igualmente, puede aparecer la versión árabe del nombre, Omar al-Jayyam u Omar ibn al-Jayyam.
- Omar Khaijam oli persialainen runoilija, matemaatikko ja tähtitieteilijä. Hän syntyi Nishapurissa, jossa hänen väitetään myös kuolleen. Khaijam opiskeli erään ajan tunnetuimman tiedemiehen, Muhammad Mansurin johdolla. Kaksi muuta Mansurin oppilasta, joiden kanssa Omar ystävystyi, olivat tuleva mahtava visiiri Nizam al-Mulk ja assassiinien perustaja Hasan-i-Sabbah. Omar otti lisänimen Khaijam (teltantekijä) nähtävästi isänsä ammatin kunniaksi.
- L'écrivain et savant persan musulman Ghiyath ed-din Abdoul Fath Omar Ibn Ibrahim al-Khayyām Nishabouri, plus connu sous le nom d'Omar Khayyām ou de Khayyām serait né le 18 mai 1048 à Nichapur en Perse et mort le 4 décembre 1131. On peut aussi trouver son nom orthographié "Omar Khayam" comme dans les traductions de Armand Robin (1958) ou de M. F. Farzaneh et Jean Malaplate (dans l'édition critique de Sadegh Hedayat, Corti, 1993).
- Omar Khajjám perzsa költő, filozófus, természettudós. Iránban elsősorban matematikusként volt ismert, költőként csupán a 19. század-20. században kezdték tisztelni. Rá vonatkozó legrégebbi források Nadzsmaddín Rází 13. században keletkezett műve, valamint Nizámí Arúzí Csahár Maqále-ja. Tanulmányait Nisápurban végezte, csaknem valamennyi tudományággal foglalkozott.
- Il nome completo, traslitterato anche come Omar Khayyam, è posto nell'intestazione della sua opera maggiore è Ghiyāth al-Dīn Abū l-Fatḥ ʿUmar ibn Ibrāhīm al-Nīsābūrī al-Khayyāmī (o al-Khayyām). L'ultima denominazione significa costruttore di tende, probabile attività di suo padre Ibrāhīm.
- Omar Khayyám (Of Omar Chajjaam en diverse spellingsvarianten) werd geboren in Nisjapoer in de streek Khorasan van Perzië en was een Perzisch wiskundige, astronoom, filosoof, schrijver en dichter. Zijn volledige naam was Ghiyath al-Din Abu'l-Fath Umar ibn Ibrahim Al-Nisaburi al-Khayyami (al-Khayyami betekent "de tentenmaker"). In het Perzisch is zijn naam "عمر خیام".
- Omar Khayyám, persisk عمر خیام var en persisk dikter, matematiker, filosof og astronom. Som matematiker var Khayyám kjent for å ha funnet en metode for å løse tredjegradsligninger. I 1070 skrev han sitt mest kjente verk om algebra, hvor han klassifiserte ligninger etter graden. Her presenterte han også en metode for å løse andregradsligninger som er svært lik den vi bruker i dag.
- Omar Chajjam (arab. „fabrykant namiotów”, prawdopodobnie nazwisko rodowe) (perski عمر خیام), perski poeta, astronom, filozof, lekarz i matematyk. W pełnym brzmieniu nazwisko brzmiało Ghiyath al-Din Abu'l-Fath Omar ibn Ibrahim Al-Nisaburi Chajjam. Omar Chajjam wywodził się ze szkoły Awicenny.
- Omar Khayyam, poeta, matemático e astrônomo iraniano. Seu nome completo era Ghiyath Al Din Abul Fateh Omar Ibn Ibrahim Al Khayyam. Calculou como corrigir o calendário persa. O seu calendário tinha uma margem de erro de um dia a cada 3770 anos. Contribuiu em álgebra com o método para resolver equações cúbicas pela intersecção de uma parábola com um círculo, que viria a ser retomada séculos depois por Descartes.
- Omar Haiām (Ghiās od-Dīn Abul-Fatah Omār ibn Ibrāhīm Haiām Nişābūrī) a fost un poet, matematician, filosof şi astronom persan.
- Гиясаддин Абу-ль-Фатх Омар ибн Ибрахим аль-Хайям Нишапури (перс. غیاث الدین ابوالفتح عمر بن ابراهیم خیام نیشابورﻯ), Омар Хайям — выдающийся персидский поэт, математик, астроном, философ. Омар Хайям знаменит во всём мире своими четверостишиями «рубаи».
- Ghiyās od-Dīn Abol-Fath Omār ibn Ebrāhīm Khayyām Neyshābūri, född i Nishapur den 18 maj 1048, död den 4 december 1122, var en persisk poet, matematiker, filosof och astronom som levde i Persien. Hans namn ges också som Omar al-Khayyami. Han är mest känd för sin poesi, och utanför Iran, för sina klassiska quatrains (rubaiyaas) i Rubaiyat, populariserad genom Edward FitzGeralds översättning. Denna har i sin tur legat till grund för tre översättningar till svenska: av A. G.
- Gıyaseddin Eb'ul Feth Ömer İbni İbrahim'el Hayyam veya Ömer Hayyam Fars, şair, filozof, matematikçi ve astronom. Hayyam Nişaburludur. Yaşadığı dönemin ünlü veziri Nizamül-Mülk ve Hasan Sabbah ile aynı medresede zamanın ünlü alimi Muvaffakeddin Abdüllatif ibn el Lübad'dan eğitim görmüş ve hayatı boyunca her ikisi ile de ilişkisini kesmemiştir.
- Ома́р Хайя́м — перський і таджицький поет, математик, філософ. Повне ім'я Гіяс ед-Дін Абу-ль-Фатх Омар ібн Ібрахім ель-Хайямі ен-Найсабурі (перс. غیاث الدین ابو الفتح عمر بن ابراهیم خیام نیشابوری).
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
