| dbpprop:abstract
|
- Noosphere (sometimes noösphere), according to the thought of Vladimir Vernadsky and Teilhard de Chardin, denotes the "sphere of human thought". The word is derived from the Greek νοῦς + σφαῖρα, in lexical analogy to "atmosphere" and "biosphere". In the original theory of Vernadsky, the noosphere is the third in a succession of phases of development of the Earth, after the geosphere (inanimate matter) and the biosphere (biological life). Just as the emergence of life fundamentally transformed the geosphere, the emergence of human cognition fundamentally transforms the biosphere. In contrast to the conceptions of the Gaia theorists, or the promoters of cyberspace, Vernadsky's noosphere emerges at the point where humankind, through the mastery of nuclear processes, begins to create resources through the transmutation of elements. It is also currently being researched as part of the Princeton Global Consciousness Project
- Der Begriff der Noosphäre [nooˈsfɛːrə] (altgr. νοῦς nous, „Geist“, „Verstand“) stammt ursprünglich aus dem Kontext der Theologie und der Philosophie; er wurde erstmals 1922 von Pierre Teilhard de Chardin in seiner Kosmogenese geprägt. Noosphäre bezeichnet dort eine Phase der geistigen Entwicklung, in der die Menschheit zu einem Geist zusammenwächst. In dieser teleologischen Weltsicht ist dieses Ziel die Einheit in oder mit Jesus Christus; Teilhard de Chardin bezeichnet diesen Punkt als Omegapunkt oder auch als Ziel der Geschichte. Vor der Umdeutung durch Teilhard de Chardin wurde der Begriff von Édouard Le Roy geprägt. Beide hörten 1922 Vorlesungen bei Wladimor Iwanowitsch Wernadksij. Der ukrainische Geologe Wladimir Iwanowitsch Wernadski nutzte den Terminus jedoch erst wesentlich später 1937. Am ausführlichsten in der Arbeit Der wissenschaftliche Gedanke als planetare Erscheinung (Научная мысль как планетное явление). Dieser Artikel sollte Teil seines großen Lebenswerkes Der chemische Aufbau der Biosphäre der Erde und ihre Umgebung (Химическое строение биосферы Земли и ее окружения) werden, das erst 1977 auf russisch erschien, wo er die evolutionäre Umwandlung der Biosphäre in eine Sphäre der menschlichen Vernunft – die Noosphäre – bezeichnet. Zur weiteren Entwicklung und Verwendung des Begriffs: Wladimir Iwanowitsch Wernadski Pierre Teilhard de Chardin Édouard Le Roy, Les origines humaines et l'evolution de l'intelligence In neuerer Zeit wurde der Begriff der Noosphäre von Medientheoretikern und Vordenkern der Open-Source-Bewegung revitalisiert und mit einer veränderten, enttheologisierten Bedeutung belegt, die sich inhaltlich eher an Wernadski als an de Chardin anlehnt. Marshall McLuhan bezeichnet die Noosphäre als „kosmische Membran, die sich durch die elektrische Erweiterung unserer verschiedenen Sinne rund um den Globus gelegt hat“, also als „ein technisches Gehirn für die Welt“. Eric S. Raymond verwendet den Begriff der Noosphäre in seinem Aufsatz Homesteading the Noosphere, in dem er Probleme des Projektmanagements bei Open Source diskutiert. Noosphäre beschreibt Raymond als „den Raum aller denkbaren Gedanken“; er unterscheidet dabei zusätzlich nach Faré Rideau zwischen Noosphäre (noosphere) und Ergosphäre (ergosphere).
- Noosféra je slovo označující prostor myšlení (též idejí či duše). Název vychází z řeckého noös (= duše) a sphaira (= oblast, prostředí). Tento prostor v sobě zahrnuje hmotný, neživý svět - geosféru, živý svět - biosféru a svět, představující informace a lidské vztahy - sociosféru.
- Noosfera o noósfera (del griego noos, inteligencia, y esfera). El diccionario de la Real Academia Española lo define como «conjunto de los seres inteligentes con el medio en que viven».
- La noosphère, concept forgé par Vladimir Vernadski, et repris par Pierre Teilhard de Chardin, serait le lieu de l'agrégation de l'ensemble des pensées, des consciences et des idées produites par l'humanité à chaque instant. Cette notion, qui repose généralement sur des considérations plus philosophiques que scientifiques, fut l'objet de débats assez vifs et reste associée à une forme de spiritualisme aujourd'hui assez marginal. On peut la rapprocher des notions de géosphère, de biosphère ou encore d'infosphère.
- A nooszféra a görög νους (nous) szóból származik, melynek jelentése: elme, tudat. A nooszféra az ember tevékenysége által befolyásolt övezete a Földnek, tehát a globális tudat szférája, része a bioszférának. A koncepció Vlagyimir Ivanovics Vernadszkij (1863–1945) orosz geokémikustól származik, aki szerint a nooszféra nem csak a jövőben fog megjelenni, hanem már az első emberi lény tudatra ébredésétől létezik. Később Pierre Teilhard de Chardin (1881–1955), francia paleontológus, filozófus The Human Phenomenon című könyvében foglalkozott a nooszféra kérdéskörével. Már 1918-tól megalkotta "planetáris" gondolatának alapvető fogalmát, a "planetáris tudatot", amelyet először "Nagy Monádnak", majd "Antroposzférának" nevezett, mígnem 1925-ben elnyerte végleges nevét. A lamarckizmusból és a neodarwinizmusból több elemet is átvett, de jelentős szerepettulajdonított a gének mutációjának. Szerinte a nooszféra fejlődése egy végső állapot, az Omega pont felé tart. Teilhard azt mondta, hogy az egész kozmoszt a magasabbra törekvés jellemzi, és az Omega pont ennek a csúcspontja. Rámutatott arra, hogy az urbanizáció, a technikai fejlődés és a kommunikációs módszerek révén mértani haladvány szerint sokasodnak az egyes embercsoportok politikájának, gazdaságának és gondolkodási szokásanak kapcsolatai. Alkalmanként azt állítják róla, hogy megjósolta az internet létrejöttét. „az abszolút szakadást, amelyet szüntelenül a természetes és a mesterséges közé helyezünk. […] Ez ugyanannak a káros előítéletnek eredménye, amelyet évek óta tapasztalunk, anélkül, hogy értenénk: szemünk láttára alakul a földi utak megdöbbentő rendszere, a tengeri és légi utak, a postai utak hálózata, az összeköttetések, a sürgönydrótok és telefonkábelek, az elektromos hullámok révén, e hálózat napról napra jobban körülfonja a földet. Mindez üzleti és élvezeti kommunikáció, ismétlik egyesek; üzleti és hasznossági utak létesítése. Egyáltalán nem, mondjuk mi; hanem mélyebben az Emberiség igazi idegrendszerének megteremtése; egy közös tudat kidolgozása. ” „Az ember, hogy elkerülje az összeegyeztethetetlen eltűnés veszélyét, egy átgondolt aktivitás mechanizmusával egyre hatalmasabb és maradandóbb alanyba próbálja belehelyezni a tettei folytán elért eredmények összesítő elvét: Civilizáció, Emberiség, Föld Szelleme… a Világegyetem Szövetének valódi, elpusztíthatatlan atomjait alkotó Gondolatszemcsékből kiindulva, meghatározott eredőjű Világegyetem épül szüntelenül a fejünk felett – ellenkező irányban az elenyésző anyaggal; olyan Világegyetem, amely nem mechanikus energiát sűrít és raktároz el, hanem Személyeket. ” José Argüelles szerint a technoszféra megjelenése volt a feltétele, és a kettő közötti összekötő kapocs, hogy a bioszférától a nooszféráig jussunk.
- Il termine noosfera indica la "sfera del pensiero umano" e deriva dall'unione della parola greca νους, che significa mente, e della parola sfera, in analogia con i termini "atmosfera" e "biosfera". Nella teoria originale di Vladimir Vernadsky, la noosfera è la terza fase dello sviluppo della Terra, successiva alla geosfera (materia inanimata) e alla biosfera (vita biologica). Così come la nascita della vita ha trasformato in maniera significativa la geosfera, così la nascita della conoscenza ha trasformato radicalmente la biosfera. A differenza di quanto affermato dai teorici dell'ipotesi Gaia o dagli studiosi del cyberspazio, la noosfera, secondo Vernadsky, emerge nel momento in cui l'umanità, attraverso la capacità di realizzare reazioni nucleari, in grado di trasformare gli elementi chimici. Per Pierre Teilhard de Chardin, la noosfera è una specie di “coscienza collettiva” degli esseri umani che scaturisce dall'interazione fra le menti umane. La noosfera si è sviluppata con l'organizzazione e l'interazione degli esseri umani a mano a mano che essi hanno popolato la Terra. Più l'umanità si organizza in forma di reti sociali complesse, più la noosfera acquisisce consapevolezza. Questa è un'estensione della Legge di complessità e coscienza di Teilhard, legge che descrive la natura dell'evoluzione dell'universo. Pierre Teilhard de Chardin sostenne, inoltre, che la noosfera sta espandendosi verso una crescente integrazione e unificazione che culminerà in quello che egli definisce Punto Omega, che costituisce il fine della storia. Alcuni studiosi hanno visto Internet come un processo che sta realizzando la noosfera e per questo Teilhard de Chardin viene a volte considerato il santo patrono di Internet.
- ノウアスフィア(noosphere)は、ウラジミール・ベルナドスキーとテイヤール・ド・シャルダンが広めた「人間の思考の圏域」を示す言葉であり、近年に及んでインターネットにおける「知識集積」の比喩として用いられることが多い。 人類は生物進化のステージであるバイオスフィア(生物圏)を超えてさらにノウアスフィア(叡智圏)というステージへ進化するという、キリスト教と科学的進化論を折衷した理論であった。もちろん、今日ではその理論は科学的には否定されており、実証すらされていない。 ただ、近年インターネットの利用が普及して様々な情報がウェブという形で集積され始めると、「この集積された情報が何らかの知的進化を遂げるのでは」という予測や希望を表現した比喩として用いられ始めた。 オープンソースの活動家であるエリック・レイモンドは、「ノウアスフィアの開墾」("Homesteading the Noosphere")という著作を公開している。
- Noosfera (od gr. νους-umysł) - sfera ludzkiego rozumu. Pojęcie wprowadzone przez Vernadsky'ego jako trzecia - po geosferze i biosferze faza rozwoju Ziemi. Termin pojawiał się również w pracach Teilharda de Chardin. Termin używany w odniesieniu do poziomu organizacji życia, w bliskim znaczeniu pojęcia Gaja.
- A Noosfera pode ser vista como a "esfera do pensamento humano", sendo uma definição derivada da palavra grega νους (nous, "mente") em um sentido semelhante à atmosfera e biosfera.
- Ноосфе́ра — «сфера взаимодействия общества и природы, в границах которой разумная человеческая деятельность становится определяющим фактором развития. Ноосфера — новая, высшая стадия эволюции биосферы, становление которой связано с развитием человеческого общества, оказывающего глубокое воздействие на природные процессы. Согласно Вернадскому, «в биосфере существует великая геологическая, быть может, космическая сила, планетное действие которой обычно не принимается во внимание в представлениях о космосе… Эта сила есть разум человека, устремленная и организованная воля его как существа общественного».
- Ноосфе́ра — сучасна стадія розвитку біосфери, пов'язана з появою в ній людства. Відповідно до оригінальної теорії Вернадського, ноосфера є третьою у послідовності таких основних фаз розвитку Землі як утворення геосфери (неживої природи) та біосфери (живої природи). Так само, як біосфера утворюється взаємодією усіх організмів на Землі, ноосфера складається усіма розумами, що взаємодіють. Ноосферу можна розглядати як єдність «природи» і культури (в широкому тлумаченні останньої — з техносферою включно), особливо починаючи з того моменту, коли «культура» досягає (за силою впливу на біосферу та геосферу) потужності «геологічної сили». Серед складових частин Н. виділяють антропосферу (сукупність людей як організмів), техносферу (сукупність штучних об’єктів, створених людиною, та природних об’єктів, змінених в результаті діяльності людства) та соціосферу (сукупність соціальних факторів, характерних для даного етапу розвитку суспільства і його взаємодії з природою). Розглядаючи означену єдність природи та культури (у їх взаємодії) у розвитку ноосфери доцільно розрізняти дві стадії: Ноосфера у стадії її становлення, в процесі стихійного розвитку починаючи з моменту виникнення «людини розумної»; Ноосфера, що свідомо удосконалюється спільними зусиллями людей в інтересах як людства в цілому, так і кожної окремої людини.
|
| rdfs:comment
|
- Noosphere (sometimes noösphere), according to the thought of Vladimir Vernadsky and Teilhard de Chardin, denotes the "sphere of human thought". The word is derived from the Greek νοῦς + σφαῖρα, in lexical analogy to "atmosphere" and "biosphere". In the original theory of Vernadsky, the noosphere is the third in a succession of phases of development of the Earth, after the geosphere (inanimate matter) and the biosphere (biological life).
- Der Begriff der Noosphäre [nooˈsfɛːrə] (altgr. νοῦς nous, „Geist“, „Verstand“) stammt ursprünglich aus dem Kontext der Theologie und der Philosophie; er wurde erstmals 1922 von Pierre Teilhard de Chardin in seiner Kosmogenese geprägt. Noosphäre bezeichnet dort eine Phase der geistigen Entwicklung, in der die Menschheit zu einem Geist zusammenwächst.
- Noosféra je slovo označující prostor myšlení (též idejí či duše). Název vychází z řeckého noös (= duše) a sphaira (= oblast, prostředí). Tento prostor v sobě zahrnuje hmotný, neživý svět - geosféru, živý svět - biosféru a svět, představující informace a lidské vztahy - sociosféru.
- Noosfera o noósfera (del griego noos, inteligencia, y esfera). El diccionario de la Real Academia Española lo define como «conjunto de los seres inteligentes con el medio en que viven».
- La noosphère, concept forgé par Vladimir Vernadski, et repris par Pierre Teilhard de Chardin, serait le lieu de l'agrégation de l'ensemble des pensées, des consciences et des idées produites par l'humanité à chaque instant. Cette notion, qui repose généralement sur des considérations plus philosophiques que scientifiques, fut l'objet de débats assez vifs et reste associée à une forme de spiritualisme aujourd'hui assez marginal.
- A nooszféra a görög νους (nous) szóból származik, melynek jelentése: elme, tudat. A nooszféra az ember tevékenysége által befolyásolt övezete a Földnek, tehát a globális tudat szférája, része a bioszférának. A koncepció Vlagyimir Ivanovics Vernadszkij (1863–1945) orosz geokémikustól származik, aki szerint a nooszféra nem csak a jövőben fog megjelenni, hanem már az első emberi lény tudatra ébredésétől létezik.
- Il termine noosfera indica la "sfera del pensiero umano" e deriva dall'unione della parola greca νους, che significa mente, e della parola sfera, in analogia con i termini "atmosfera" e "biosfera". Nella teoria originale di Vladimir Vernadsky, la noosfera è la terza fase dello sviluppo della Terra, successiva alla geosfera (materia inanimata) e alla biosfera (vita biologica).
- Noosfera (od gr. νους-umysł) - sfera ludzkiego rozumu. Pojęcie wprowadzone przez Vernadsky'ego jako trzecia - po geosferze i biosferze faza rozwoju Ziemi. Termin pojawiał się również w pracach Teilharda de Chardin. Termin używany w odniesieniu do poziomu organizacji życia, w bliskim znaczeniu pojęcia Gaja.
- A Noosfera pode ser vista como a "esfera do pensamento humano", sendo uma definição derivada da palavra grega νους (nous, "mente") em um sentido semelhante à atmosfera e biosfera.
- Ноосфе́ра — «сфера взаимодействия общества и природы, в границах которой разумная человеческая деятельность становится определяющим фактором развития.
- Ноосфе́ра — сучасна стадія розвитку біосфери, пов'язана з появою в ній людства. Відповідно до оригінальної теорії Вернадського, ноосфера є третьою у послідовності таких основних фаз розвитку Землі як утворення геосфери (неживої природи) та біосфери (живої природи).
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
