| dbpprop:abstract
|
- Ahmad ibn Umar ibn Alī, known as Nizamī-i Arūzī-i Samarqandī and also Arudi ("The Prosodist"), was a Persian poet and prose writer who flourished between 1110 and 1161 AD. He is particularly famous for his Chahar Maqala ("Four Discourses"), his only work to fully survive. Born in Samarqand, Aruzi spent most of his time in Khorasan and Transoxiana. He served as essentially a court-poet to the Ghurids for many years, and is considered one of the greatest of the Persian prose writers, though his poetry is considered inferior to his prose. All that is known of his personal life is gleaned from the Chahar Maqala itself. While he was primarily a courtier, he also noted in his book that he was an astronomer and physician as well. He reports in the work that he spent time not only in his native Samarqand, but also in Herat, Tus (where he visited Ferdowsi's tomb and gathered material on the great poet) Balkh, and Nishapur, where he lived for perhaps five years. He also claimed to have studied under the astronomer-poet Omar Khayyám, a native of Nishapour.
- Nizámi Arúzí perzsa író. A szeldzsuk kor irodalmának egyik legkiemelkedőbb alakja, a korai perzsa próza egyik jelentős képviselője volt. Az arúzí (prozodista) melléknév különbözteti meg őt Nizámí Gandzsavítól, a híres perzsa költőtől. Prózai munkákon kívül verseket is írt, ezek közül csak nagyon kevés maradt fenn. Képzett orvos és asztrológus is volt. A kelet-iráni Ghur-dinasztia szolgálatában állt mint udvari költő. Életrajzára nézve a legfontosabb forrás a saját maga írt Csahár Maqále (Négy esszé) című műve. E fejedelmi tükör a perzsa írásbeliség egyik legjelentősebb munkája, a 10. század-12. századra vonatkozó iráni történelem, illetve tudományos irodalom egyik legfontosabb forrása. A mű, amelyet Alá-ad-Dín szultánnak ajánlott, a fejedelmi tükör műfajának egy sajátságos változatát képviseli: nem a fejedelemnek ajánlott viselkedést és az alattvalókkal szemben ajánlott bánásmódot, hanem a fejedelem legfontosabb támaszának tartott hivatásokat ismerteti: az írnokét, a költőét, az asztrológusét és az orvosét. A munkát egy filozófiai értekezés vezeti be, amelyben Avicenna tanai nyomán a világ keletkezését, az emberek, állatok és növények világának működését, a megismerés és a gondolkodás fázisait tárgyalja, majd rátér a négy tudomány jelentőségének kifejtésére: negyven történetben jellemzi a korabeli írókat, asztrológusokat stb. E szórakoztató anekdoták, amelyek később mintává váltak a perzsa irodalomban, bemutatják a mongol hódítás előtti Irán fejedelmi udvarának életét. A kötetben található a költő Firdauszí és Mahmúd szultán története, amely az első híradás Firdauszíról. Nizámí megörökítette Omar Khajjámmal való személyes találkozását is, illetve az ő munkájából ismerjük Omar Khajjám sírjának helyét. A középkori perzsa orvostudomány és asztrológia ismert alakjairól, Al-Kindí-ről, Bírúníról és Avicennáról is közöl részleteket, részletesen leírja a korabeli gyógymódokat, a horoszkópkészítés eljárásait és eszközeit. A mű különös értéke még, hogy eltekintve a bevezetőtől, amely a korabeli, erősen arabizált stílust képviseli, a történetek könnyed perzsa prózában íródtak. Számos olyan beszélt nyelvi elemet őriz, amelyet kortársai, akik az arabizált stílust követték, már nem használtak. A mű keletkezési ideje 1152 és 1161 közé tehető. Néhány ismert verse antológiákban maradt fenn.
- Nizami Aruzi, (født ca 1085 i Samarkand i Sentral-Asia, død ca 1165 i Bamiyan i Afghanistan var en persisk dikter og forfatter. Hans hovedverk er Chahâr maqâle . Nizami Aruzi var hoffforfattere under ghuridene.
- Nizami Aruzi, persisk poet och författare verksam på 1100-talet i nuvarande Afghanistan. Nizami Aruzi föddes i Samarkand och verkade som hovförfattare under den ghuridiska dynastin i mer än fyrtiofem år. Han betraktas som en av den klassiska persiska litteraturens främsta prosaförfattare. Nizami Aruzi är berömd för sitt verk Chahar Maqalah (Fyra artiklar) där han redogör för de fyra olika yrkesklasser som varje upplyst härskare enligt honom står i behov av: skrivare, poeter, astronomer och läkare. Detta verk är särskilt omtyckt för hans charmerande biografiska skildringar av poeterna Omar Khayyam och Firdausi och vetenskapsmännen Avicenna och Biruni. Av Nizami Aruzis poesi finns inte mer än några fragment bevarade. Nizami Aruzi skall inte förväxlas med den mer berömde Nizami Ganjavi. Nizami Aruzi har utgjort en förebild för flera senare författare, inte minst i modern tid. Muhammad-Taqi Bahar (d. 1951) hyllade honom för hans otvungna och lediga stil.
|
| rdfs:comment
|
- Ahmad ibn Umar ibn Alī, known as Nizamī-i Arūzī-i Samarqandī and also Arudi ("The Prosodist"), was a Persian poet and prose writer who flourished between 1110 and 1161 AD. He is particularly famous for his Chahar Maqala ("Four Discourses"), his only work to fully survive. Born in Samarqand, Aruzi spent most of his time in Khorasan and Transoxiana.
- Nizámi Arúzí perzsa író. A szeldzsuk kor irodalmának egyik legkiemelkedőbb alakja, a korai perzsa próza egyik jelentős képviselője volt. Az arúzí (prozodista) melléknév különbözteti meg őt Nizámí Gandzsavítól, a híres perzsa költőtől. Prózai munkákon kívül verseket is írt, ezek közül csak nagyon kevés maradt fenn. Képzett orvos és asztrológus is volt. A kelet-iráni Ghur-dinasztia szolgálatában állt mint udvari költő.
- Nizami Aruzi, (født ca 1085 i Samarkand i Sentral-Asia, død ca 1165 i Bamiyan i Afghanistan var en persisk dikter og forfatter. Hans hovedverk er Chahâr maqâle . Nizami Aruzi var hoffforfattere under ghuridene.
- Nizami Aruzi, persisk poet och författare verksam på 1100-talet i nuvarande Afghanistan. Nizami Aruzi föddes i Samarkand och verkade som hovförfattare under den ghuridiska dynastin i mer än fyrtiofem år. Han betraktas som en av den klassiska persiska litteraturens främsta prosaförfattare.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
