| dbpprop:abstract
|
- The Morini were a Belgic tribe in the time of the Roman Empire. We know little about their language but one of their cities, Boulogne-sur-Mer was called Bononia by Zosimus and Bonen in the Middle Ages. Zosimus mentioned the Low Germanic character of the city (Bononia germanorum). Their civitas during the Roman Empire was Tarwanna or Tervanna, Thérouanne (Terwaan in Dutch), today in France. "Ter" = Dutch for 'at the'; "wanna" = probably the old name for the local river, called today 'Petit Lys' (little Leie, tributary of the Schelde river). The region around Boulogne and Calais is known to be Flemish until the end of the Middle Ages. The region close to the Belgian border is still known today as French Flanders. Together with the Menapii they were mentioned in the Commentarii de Bello Gallico written by Julius Caesar.
- Moriner ist der Name eines keltischen Volksstammes. Die Moriner waren westliche Nachbarn der Menapier. Die Moriner lebten im damals sümpfigen und waldreichen Küstengebiet zwischen dem heutigen Dünkirchen und Le Touquet-Paris-Plage. Dieses Gebiet, zwischen den kleinen Flüssen Aa und Canche, entspricht etwa dem heutigen französischen Département Pas-de-Calais. Sie wurden im Jahre 53 v. Chr. von Julius Caesar unterworfen. Ihr Gebiet wurde damit dem Römischen Reich einverleibt. Ein Aufstand von ihnen (30-29 v. Chr. ) wurde von den Römern niedergeschlagen. Ihre Civitas war Taruenna, das heutige Thérouanne (niederl. Terwaan) etwa 20 km südlich von Saint-Omer. Die Hafenstadt Bononia, das heutige Boulogne-sur-Mer, gehörte ebenfalls zu ihrem Gebiet.
- Els morins (morini) foren un poble gal o germànic de la Gàl·lia Belga. Tenien al nord als menapis, a l'oest l'oceà, al sud els ambians i atrebats i a l'est no està establert. El seu nom derivaria de la paraula "mor" (mar). Es creu que podien mobilitzar 25000 homes el 57 aC. Juli Cèsar va venir al país dels morins quant anava cap a Britània. A la segona expedició el 54 aC va sortir de Portus Itius al país dels morins. Claudi Ptolemeu esmenta dues de les seves ciutats: Gesoriacum o Bononia (Boulogne-sur-mer) i Taruenna (Thérouenne), a les que cal afegir Castellum Morinorum (Cassel) mes a l'interior. Sembla que el seu territori abraçava la diòcesis de Boulogne i les de Saint Omer i Ypern. Cèsar va fer la guerra als morins amb mes èxit que als menapis i els va sotmetre amb facilitat. Es van revoltar en temps d'August però foren derrotats per C. Carinas. Quant Bononia es va convertir en un port romà i Taruenna en ciutat romana, el país es va romanitzar ràpidament
- Los mórinos fueron un pueblo galo, no se sabe si celta o germánico que vivían en la Galia Bélgica. Tenían al norte a los menapios, al oeste el océano, al sur los ambianos y atrebates y al este no está fijado. Su nombre derivaría de la palabra "mor" (mar). Se cree que pudieron movilizar a veinticinco mil hombres en el año 57 a. C. Julio César fue al país de los mórinos cuando iba hacia Britania. En su segunda expedición en el año 54 a. C. salieron de Icio (Portus Itius) en el país de los mórinos. Claudio Ptolomeo menciona dos de sus ciudades: Gesoriaco o Bononia y Taruenna, a los que cabe añadir Castellum Morinorum, que queda más al interior. Parece que su territorio abarcaba la diócesis de Boulogne y los de Saint Omer e Ypern. César hizo la guerra a los mórinos con más éxito que los menapios y les sometieron con facilidad. Se rebelaron en los tiempos de Augusto pero fueron derrotados por C. Carinas. Cuando Bononia se convirtió en un puerto romano y Taruenna en ciudad romana, el país se romanizó rápidamente.
- Morinit olivat belgeihin kuuluva kansakunta Galliassa. Heidän kielestään tiedetään hyvin vähän, mutta yhden heidän kaupungeistaan, nykyään Boulogne-sur-Mer, oli Zosimoksen mukaan nimeltään Bononia. Morinit asuivat vesistöjen ympäröimissä kylissä lampien keskellä. Rooman valtakunta alisti heidät valtaansa vuosina 33 eaa.-23 eaa..
- Les Morins sont une des tribus gauloises belges. Ils furent mentionnés pour la première fois par Jules César, qui a eu des difficultés à les contrôler. Leur origine (et langue) était probablement germanique. César et Tacitus les citent souvent ensemble avec les Ménapiens, dont l'origine germanique n'est pas discutée. Boulogne-sur-Mer était leur port le plus important, le port par excellence pour accéder en Grande-Bretagne pour les Romains qui l'appelaient Portus Itius. Zosime (historien) précise que Bononia (Boulogne) était germanique à la fin du quatrième siècle (Bononia germanorum). Le nom médiéval, quand la ville était encore flamande, était Bonen. Le nombre d'habitants à l'époque peut être estimé à quelque 100 000 personnes. Leur culture était pleinement celtique.
- A Morini feltehetően kelta vagy germán eredetű ókori törzs volt, a belga törzsszövetség tagja. A törzs szálláshelye nagyjából a mai Belgiumban található Nyugat-Flandria tartománynak felelt meg. Nyelvükről és szokásaikról nem maradt fenn semmilyen információ, de egyik jelentős településüket, a mai Boulogne-sur-Mer városát Bononia néven ismerték a rómaiak, illetve Bonen néven a középkorban. Zosimus leírása szerint a város germán jellegzetességket mutatott (Bononia germanorum). A Római Birodalom alatt a ma Franciaország területén található Terouanne (Terwaan) volt a legfontosabb civitas. A legtöbb római szerző a Menapii törzzsel együtt említi, akik germán eredetűek voltak. Azonban nem biztos, hogy a Morini is germán törzs volt, sőt nem teljesen elfogadott elmélet egy teljesen külön kultúrába, az ún. Nordwestblock népei közé sorolja. A törzs az Északi-tenger partvonala melletti, alacsonyan fekvő, mocsaras-vizenyős területeket foglalta el, nagyjából a később Flamand Grófság elődjeként. Maga a "Flanders" is feltehetően elárasztott földet ("flooded land") jelentett eredetileg. A törzs tagjai cölöpökre építették házaikat a tengertől visszahódított területek és a kiszárítás alatt álló tavak, polderek mentén, nemritkán mesterséges magaslatokon (pol vagy terp), amelyeket ma is lehet látni. A törzs neve, a Morini a kelta nyelvből származik, feltehetően "partmenti népet" jelölt (a kelta mori "tenger" or "tengeröböl" nyomán. Más vélemények szerint az elnevezés a középkori flamand nyelv moer szavából, amely a poldert jelöli. A Franciaországban található területeik modern elnevezése Les Moëres, a.m. mocsarak. A Morini mindenesetre sikeres gazdálkodást folytattak a tengertől visszahódított, termékeny területeken. Élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak helyi és az Angliában kelta és germán törzsekkel, mint például a Kent-ben letelepedett britonok, vagy a mai Hollandia területén élő batávok. A törzset i. e. 33-23 között hódították meg a rómaiak és területeiket integrálták a Gallia Belgica provinciába. Elsőként Szent Viktóriusz térítette őket keresztény hitre, de a 7. szd-ban Szent Omernek újra kellett téríteni a térség lakosait. A Morini törzs leszármazottai feltehetőleg tovább élnek a belga Nyugat-Flandria tartomományban, amely jórészt egybeesik a törzs régi szállásterületével. Nyugat-Flandriában a helyi lakosok a flamand egyik igen jellegzetes dialektusát beszélik, amit a többi flamand csak nehézkesen ért meg. A tartomány lakosai híresek zárkózott természetükről és szorgosságukról.
- I Morini furono una tribù celtica al tempo dell'Impero Romano. Poco si conosce sulla lingua parlata da questa tribù ma una delle loro città, Boulogne-sur-Mer, fu indicata dallo storico bizantino Zozimo con il nome di Bononia e durante il Medioevo con il nome di Bonen. Durante l'Impero la loro civitas fu Terouanne. Zozimo sottolinea l'appartenenza della città al mondo germanico chiamandola Bononia Germanorum. I Morini furono spesso menzionati assieme ai Menapi, che erano di note radici germaniche. Essi abitarono pianure e le coste occidentali bagnate dal Mare del Nord, nella regione storica delle Fiandre (la provincia delle Fiandre Occidentali), la parte più ad ovest del Belgio ed ora la parte più settentrionale della Francia. La parola Fiandre è la contrazione di flooded lands cioè terre piovose, e si riferisce alla parte più settentrionale del territorio dei Morini. I Morini vivevano in villaggi con capanne fatte di paglia sopra ai Polder, terre, cioè, che sono state prosciugate.
- Morini is de naam voor een Belgische bevolkingsgroep die ten tijde van Caesar gevestigd was in de kuststrook van Noord-Frankrijk en België. Onder keizer Augustus gaven zij hun naam aan één van de civitates van Gallia Belgica. Van oorsprong is hun naam Proto-Indo-Europees en verwijst naar de zee: mor (vgl. Armorica, het Armoricaans schiereiland of "land in de zee"). De Ambiani en Bellovaci waren hun zuiderburen, de Atrebaten zijn te situeren in het zuidoosten, tussen de Morini en de Nerviërs. De Menapiërs waren hun oosterburen. Bij Vergilius, hierin nagevolgd door Plinius e.a. staan de Morini symbool voor het einde van de bewoonde wereld. De latere civitas Morinorum had als hoofdplaats Tarvenna (het huidige dorpje Terwaan), de grenzen ervan bleven bewaard in die van het middeleeuwse bisdom Terwaan (episcopatus Morinorum).
- Moriniler Günümüz Fransasında küçük Aa ve Canche nehirleri arasında kalan ve Pas-de-Calais olarak adlandırılan bölgede yaşamış olan Kelt kökenli halk. Britanya'ya geçmek için en kısa yol olan Morini topraklarıyla yakından ilgili olan Jül Sezar, M. Ö. 53 yılında Morini ülkesinin topraklarının bir kısmını ele geçirdi. Geri kalan topraklar ise M. Ö. 30-29 yılları arasından Roma İmparatoru Augustus tarafından Roma topraklarına katıldı.
|
| rdfs:comment
|
- The Morini were a Belgic tribe in the time of the Roman Empire. We know little about their language but one of their cities, Boulogne-sur-Mer was called Bononia by Zosimus and Bonen in the Middle Ages. Zosimus mentioned the Low Germanic character of the city (Bononia germanorum). Their civitas during the Roman Empire was Tarwanna or Tervanna, Thérouanne (Terwaan in Dutch), today in France.
- Moriner ist der Name eines keltischen Volksstammes. Die Moriner waren westliche Nachbarn der Menapier. Die Moriner lebten im damals sümpfigen und waldreichen Küstengebiet zwischen dem heutigen Dünkirchen und Le Touquet-Paris-Plage. Dieses Gebiet, zwischen den kleinen Flüssen Aa und Canche, entspricht etwa dem heutigen französischen Département Pas-de-Calais. Sie wurden im Jahre 53 v. Chr. von Julius Caesar unterworfen. Ihr Gebiet wurde damit dem Römischen Reich einverleibt.
- Els morins (morini) foren un poble gal o germànic de la Gàl·lia Belga. Tenien al nord als menapis, a l'oest l'oceà, al sud els ambians i atrebats i a l'est no està establert. El seu nom derivaria de la paraula "mor" (mar). Es creu que podien mobilitzar 25000 homes el 57 aC. Juli Cèsar va venir al país dels morins quant anava cap a Britània. A la segona expedició el 54 aC va sortir de Portus Itius al país dels morins.
- Los mórinos fueron un pueblo galo, no se sabe si celta o germánico que vivían en la Galia Bélgica. Tenían al norte a los menapios, al oeste el océano, al sur los ambianos y atrebates y al este no está fijado. Su nombre derivaría de la palabra "mor" (mar). Se cree que pudieron movilizar a veinticinco mil hombres en el año 57 a. C. Julio César fue al país de los mórinos cuando iba hacia Britania. En su segunda expedición en el año 54 a. C.
- Morinit olivat belgeihin kuuluva kansakunta Galliassa. Heidän kielestään tiedetään hyvin vähän, mutta yhden heidän kaupungeistaan, nykyään Boulogne-sur-Mer, oli Zosimoksen mukaan nimeltään Bononia. Morinit asuivat vesistöjen ympäröimissä kylissä lampien keskellä. Rooman valtakunta alisti heidät valtaansa vuosina 33 eaa.-23 eaa..
- Les Morins sont une des tribus gauloises belges. Ils furent mentionnés pour la première fois par Jules César, qui a eu des difficultés à les contrôler. Leur origine (et langue) était probablement germanique. César et Tacitus les citent souvent ensemble avec les Ménapiens, dont l'origine germanique n'est pas discutée. Boulogne-sur-Mer était leur port le plus important, le port par excellence pour accéder en Grande-Bretagne pour les Romains qui l'appelaient Portus Itius.
- A Morini feltehetően kelta vagy germán eredetű ókori törzs volt, a belga törzsszövetség tagja. A törzs szálláshelye nagyjából a mai Belgiumban található Nyugat-Flandria tartománynak felelt meg. Nyelvükről és szokásaikról nem maradt fenn semmilyen információ, de egyik jelentős településüket, a mai Boulogne-sur-Mer városát Bononia néven ismerték a rómaiak, illetve Bonen néven a középkorban.
- I Morini furono una tribù celtica al tempo dell'Impero Romano. Poco si conosce sulla lingua parlata da questa tribù ma una delle loro città, Boulogne-sur-Mer, fu indicata dallo storico bizantino Zozimo con il nome di Bononia e durante il Medioevo con il nome di Bonen. Durante l'Impero la loro civitas fu Terouanne. Zozimo sottolinea l'appartenenza della città al mondo germanico chiamandola Bononia Germanorum.
- Morini is de naam voor een Belgische bevolkingsgroep die ten tijde van Caesar gevestigd was in de kuststrook van Noord-Frankrijk en België. Onder keizer Augustus gaven zij hun naam aan één van de civitates van Gallia Belgica. Van oorsprong is hun naam Proto-Indo-Europees en verwijst naar de zee: mor (vgl. Armorica, het Armoricaans schiereiland of "land in de zee").
- Moriniler Günümüz Fransasında küçük Aa ve Canche nehirleri arasında kalan ve Pas-de-Calais olarak adlandırılan bölgede yaşamış olan Kelt kökenli halk. Britanya'ya geçmek için en kısa yol olan Morini topraklarıyla yakından ilgili olan Jül Sezar, M. Ö. 53 yılında Morini ülkesinin topraklarının bir kısmını ele geçirdi. Geri kalan topraklar ise M. Ö. 30-29 yılları arasından Roma İmparatoru Augustus tarafından Roma topraklarına katıldı.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
