| dbpprop:abstract
|
- Mikhail Vasilyevich Frunze was a Bolshevik leader during and just prior to the Russian Revolution of 1917.
- Michail Wassiljewitsch Frunse war ein sowjetischer Heerführer während des russischen Bürgerkrieges.
- Mijaíl Vasílievich Frunze fue un dirigente bolchevique durante la Revolución Rusa y comandante militar soviético.
- Mihail Vasiljevitš Frunze, 2. helmikuuta 1885 Biškek – 31. lokakuuta 1925 Moskova) oli bolševikkien johtajia Venäjän vuoden 1917 vallankumouksien aikana ja ennen niitä. Hän oli merkittävä sotateoreetikko. Hän käytti myös nimiä Arseni Trifonytš, Sergei Petrov, A. Šuiski ja M. Mirski. Frunze syntyi Biškekissä Venäjän Turkestanissa Bessarabiasta muuttaneen moldovalaisen lääkärin poikana. Paikallisen koulun jälkeen hän jatkoi lukiossa Vernyissä ja teknillisessä koulussa Pietarissa. Opiskelijana Frunze liittyi Venäjän sosiaalidemokraattiseen työväenpuolueeseen, jossa hän tuki bolševikkeja. Marraskuussa 1904 hänet pidätettiin mielenosoituksessa ja karkotettiin Pietarista. Vuonna 1905 Frunze oli tärkeä hahmo vallankumouksessa, jossa hän toimi lakkoilevien tekstiilityöläisten johtajana. Hänet tuomittiin kuolemaan, mutta tuomio muutettiin elinikäiseksi pakkotyöksi. Vietettyään kymmenen vuotta leireillä Siperiassa Frunze pakeni Tšitaan, jossa hän oli bolševikkien lehden Vostotšnoje Obozrenije toimittaja. Helmikuun vallankumouksen aikaan Frunze oli Minskin militian johtaja, ennen kuin hänet valittiin valkovenäläisen neuvoston johtoon. Myöhemmin hän oli Moskovassa työläisten johtaja taistelussa kaupungin hallinnasta. Vuonna 1918 Frunzesta tuli Voznesenskin provinssin sotilaskomissaari. Sisällissodan alussa Frunze nimitettiin etelän armeijaryhmän johtoon. Voitettuaan Aleksandr Koltšakin ja valkoisen armeijan Omskissa, Lev Trotski antoi koko itärintaman Frunzen johdettavaksi. Frunzen johdolla hänen kotiseutunsa Turkestan vallattiin valkoisilta joukoilta ja basmatikapinallisilta. Marraskuussa 1920 Frunze valtasi Krimin ja ajoi kenraali Pjotr Wrangelin ja hänen joukkonsa Venäjältä. Hän tuhosi myös Nestor Mahnon anarkistiliikkeen Ukrainassa Mahnon kieltäydyttyä liittymästä Puna-armeijaan. Sodan jälkeen Frunze kehitti Neuvostoliiton sotilasstrategioita. Hän näki Neuvostoliiton yksinäisenä, vihamielisten kapitalistimaiden ympäröimänä saarekkeena, jonka historiallinen tehtävä oli työväenluokan maailmanlaajuisen vallankumouksen toteuttaminen. Tähän tavoitteeseen pääseminen edellytti hyökkäyksellistä sotilasoppia, joka mahdollistaisi strategisen iskun kapitalistisen järjestelmän ytimeen. Vuonna 1921 Frunze valittiin keskuskomiteaan ja tammikuussa 1925 vallankumouksellisen sotilasneuvoston puhemieheksi. Grigori Zinovjevin tukijana Frunze joutui konfliktiin Josif Stalinin kanssa. Hän kuoli 31. lokakuuta 1925 leikkauksessa kloroformimyrkytykseen, mutta uskotaan, että Stalin järjesti hänen kuolemansa. Biškekin kaupunki Kirgisiassa nimettiin 1926 siellä syntyneen Frunzen mukaan. Kaupungin nimi palautettiin 1991 Kirgisian itsenäistyttyä Biškekiksi. Frunzen mukaan nimetty sotilasakatemia oli Neuvostoliiton arvostetuimpia. Myös toinen punalipun ukrainalainen kivääridivisioona nimettiin Frunzen mukaan, kuten myös vielä toinen valmistunut Kirov-luokan ohjusristeilijä 1984. Frunzen doktriinia kannatettiin Neuvostoliitossa 1980-luvulle saakka. Hänen poikansa Timur Mihailovitš Frunze oli taistelulentäjä ja Neuvostoliiton sankari. Hän sai surmansa toisessa maailmansodassa.
- Mikhaïl Vassilievitch Frounze fut un dirigeant bolchevik qui prit une part active à la révolution russe et aux débuts de l'État soviétique.
- Mihail Vasziljevics Frunze (oroszul Михаил Васильевич Фрунзе), a pártban viselt neve Arszenyij, Trifonics (oroszul Арсений, Трифоныч) bolsevik vezető volt közvetlen az 1917-es orosz forradalom előtt és alatt. Fájl:Frunze-mikhail. jpg Frunze Biskekben született, amely akkoriban apró orosz katonai támaszpont volt Turkesztán kirgiz területén, egy eredetileg besszarábiai román földműves családban. A Szociáldemokrata Párt 1903. évi londoni II. Kongresszusán Lenin és Julius Martov, a párt két fő vezetője között kibékíthetetlen ideológiai ellentét alakult ki. Martov az aktivisták nagyobb, néppárt jellegű tömörülését akarta létrehozni, míg Lenin inkább egy kisebb, hivatásos forradalmárokból álló pártban gondolkodott, széles támogatói táborral. Martov 28-23 arányban győzött, amire Lenin kiviharzott a teremből, és megalakította saját bolsevik frakcióját, és ehhez a csoportosuláshoz csatlakozott Frunze is. Martov támogatói alkották a mensevikek csoportját . A II. Kongresszus után két évvel került sor az 1905. évi oroszországi forradalomra, amelyben Frunze volt a sztrájkoló textilmunkások egyik legfontosabb vezetője. A forradalom csúfos vereséget szenvedett a cári csapatoktól, Frunzét letartóztatták és halálra ítélték, de később kegyelmet kapott, büntetését életfogytiglani kényszermunkára változtatták. Tíz év szibériai táborélet után Frunze megszökött és Csitába (Oroszország) menekült, ahol a Vosztocsnoje Obozrenyije (Keleti Szemle) című bolsevik lap szerkesztője lett. Az 1917. évi Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megelőző, ún. Februári Forradalom idején Frunze a minszki civil milícia élén állt, majd megválasztották a belarusz szovjet elnökévé. Később Moszkvába utazott és egy munkás-hadsereg élére került, akik a városért folytatott harcban segítettek a felkelőknek. 1918-ban Frunze lett a voznyeszenszki körzet katonai parancsnoka. Az orosz polgárháború első napjaiban már a Déli Hadseregcsoport parancsnokává nevezik ki. Alekszandr Kolcsak admirális és a „Fehér Sereg” Omszk melletti legyőzése után Lev Trockij a teljes Keleti Front parancsnokságát rábízta. Frunze később saját szülőföldjét, Turkesztánt is elfoglalta a Fehér csapatoktól. 1920 novemberében Frunze visszafoglalta a Krím-félszigetet, ezzel Pjotr Vrangel tábornokot, csapataival együtt, kiszorította Oroszországból. Fontos szerepet vállalt továbbá Nesztor Makhno anarchista mozgalmának leverésében, amikor az ukrán mozgalmai vezető elutasította a Vörös Hadsereghez való csatlakozást. 1921-ben a párt Központi Bizottsága tagjává választották, majd 1925 januárjában a Forradalmi Katonai Tanács elnöke lett. Grigorij Zinovjev egyik kiemelkedő támogatójaként rövidesen szembekerült Sztálinnal, aki ellenezte Zinovjev nézeteit. Frunze halála 1925. október 31-i gyomorműtétéhez köthető, a feltételezések szerint "kloroform túladagolás" miatt következett be. Több elemző gondolja úgy, hogy Sztálin állhat halála mögött. Frunzét a Kreml Fala mellett temették el.
- Fu un leader bolscevico durante e subito dopo la Rivoluzione Russa del 1917.
- ファイル:Frunze-mikhail. jpg ミハイル・フルンゼ ミハイル・フルンゼ（Михаил Васильевич Фрунзе、Mikhail Vasilyevich Frunze、1885年2月2日 - 1925年10月31日）はロシア革命前後におけるボルシェヴィキの指導者の一人。
- Michail Vasiljevitsj Froenze was een Sovjet-Russisch militair. Hij stamde uit een Groot-Russische familie die in Turkestan woonde. In 1904 sloot Froenze zich aan bij de vleugel der Bolsjewieken van de Russische Sociaal Democratische Arbeiderspartij (RSDAP). In 1905 nam hij deel aan het derde partijcongres in Londen. Hij nam daarna deel aan de revolutionaire woelingen in Rusland in de jaren 1905-1906 en zat daarna gevangen tot aan de Oktoberrevolutie van 1917. Na de Oktoberrevolutie was Froenze partijfunctionaris in Wit-Rusland en in Moskou. Hij sloot zich daarna aan bij het Rode Leger van Trotski. Als commandant van het Rode Leger onderdrukte hij in 1918 een opstand in Savinkov, daarna werd hij als bevelhebber naar Turkestan gestuurd om daar de communisten aan de macht te brengen. Hij bracht vrij snel Turkestan onder bolsjewistisch gezag en hielp de macht van de communisten in Boechara te consolideren. In 1920 versloeg hij de legers van generaal Wrangel. In 1921 werd Froenze in het Centraal Comité van de Russische Communistische Partij gekozen, in 1924 werd hij kandidaat-lid van het politbureau. Nadat Trotski in 1925 als opperbevelhebber van het Rode Leger was afgezet, werd Froenze zijn opvolger. Froenze stierf in 1925 na een achteraf overbodig gebleken maagoperatie. Hij had een zoon, Timoer (1923), die piloot werd en in 1942 omkwam tijdens de Slag om Stalingrad. De geboorteplaats van Froenze, Pisjpek, werd in 1926 te zijner nagedachtenis omgedoopt tot Froenze. In 1991 werd de stad, inmiddels hoofdstad van het onafhankelijk geworden Kirgizië, herdoopt tot Bisjkek. Ook is er zowel in Moskou als in Sint-Petersburg een metrostation naar hem vernoemd.
- Mikhail Frunze russisk Михаил Васильевич Фрунзе, rumensk Mihail Frunză var en revolusjonær leder under og etter Den russiske revolusjon og spilte en viktig rolle for bolsjevikene under Den russiske borgerkrigen. Frunze døde av forgiftning under en operasjon, sider ved det som skjedde tyder på at Stalin sto bak for å kvitte seg med en mulig rival. Sovjetunionens ledende militærakademi, Frunze-akademiet ble oppkalt etter han, samme ble byen han hadde vokst opp i, Bisjkek i dagens Kirgisistan.
- Michaił Wasiljewicz Frunze, ros. Михаил Васильевич Фрунзе, rum. Mihail Frunză – rosyjski dowódca wojskowy i działacz bolszewicki, związany od wczesnych lat życia z ruchem rewolucyjnym. Syn felczera wojskowego Mołdawianina i Rosjanki. Brał udział w rewolucji 1905 roku; skazany na karę śmierci (ułaskawiony) oraz katorgę. Po ucieczce z zesłania w 1916 prowadził działalność konspiracyjną wśród żołnierzy; uczestniczył w przygotowaniu i przeprowadzeniu rewolucji październikowej. W czasie wojny domowej dowodził Południową grupą armii Frontu Wschodniego Armii Czerwonej, walczącą przeciwko wojskom admirała Kołczaka, następnie na Krymie przeciwko generałowi Wranglowi, w Turkiestanie przeciwko wojskom emiratu bucharskiego, przeciwko anarchistycznym oddziałom Machno na Ukrainie. Od marca 1924 roku był zastępcą ludowego komisarza (ministra), a od stycznia 1925 roku – ludowym komisarzem spraw wojennych i morskich oraz przewodniczącym Rady Wojskowo-Rewolucyjnej ZSRR (Реввоенсовет СССР). Jego nominacja oznaczała upadek dotychczasowego naczelnego dowódcy Trockiego. Frunze sformułował podstawy sowieckiej doktryny wojennej oraz zakończył wojenną reformę (komisarze polityczni zostali przekształceni w zastępców dowódcy bez prawa dowodzenia). Zmarł w wyniku nieudanej operacji żołądka. Od początku podejrzewano, że operacja mogła mieć charakter skrytobójstwa (taką sugestię przedstawił pisarz Borys Pilniak w opowiadaniu "Opowieść niezgaszonego księżyca" już w 1926 roku). Wkrótce zaczęto o nią podejrzewać Stalina. Nie istnieje jednak dowód na umyślne spowodowanie przez lekarzy śmierci Frunze. W czasach ZSRR imię Frunzego nosiło wiele miast i instytucji, m. in. obecna stolica Kirgistanu – Biszkek, Akademia Wojskowa w Moskwie i Szkoła Morska. Po śmierci Frunzego jego syna - Timura wychowywał Kliment Woroszyłow.
- Mihail Vasilievici Frunze (în limba rusă Михаил Васильевич Фрунзе), ortografiat şi Mihail Frunză a fost un lider bolşevic rus în timpul Revoluţiei din 1917. S-a născut la Bişkek (atunci în Imperiul Rus, azi capitala Kîrgîzstanului), tatăl său fiind de origine română, provenind de la est de Nistru. Între 1926 şi 1991 oraşul său natal s-a numit Frunze, în cinstea rolului important jucat de Mihail Frunze în revoluţia bolşevică din Uniunea Sovietică.
- Михаи́л Васи́льевич Фру́нзе (партийные псевдонимы Три́фоныч, Арсе́ний, литературные псевдонимы Серге́й Петро́в, А. Шу́йский, М. Ми́рский; 21 января 1885, город Пишпек Семиреченской области Туркестанского края — 31 октября 1925, Москва) — революционер, советский государственный деятель, один из наиболее успешных военачальников Красной Армии во время Гражданской войны.
- Mihail Frunze, Ekim Devrimi'nde Bolşevik önderi. Çarlık döneminde on sene kadar sürgünde yaşadıktan sonra kaçmayı başardı ve Minsk'teki Bolsevik yeraltı örgütünün başına geçti. Bir dünya devrimini öngören "Birlesik Askeri Doktrini" öne sürmüştü. 13 Aralık 1921'de Rus delegasyonunun başı olarak Ankara'ya geldi ve Mustafa Kemal Paşa ile görüşmüştü. Bu ziyaret esnasında, Türkiye ile Sovyetler arasında bir işbirliği anlaşması imzalandı. İstanbul'da Taksim Meydanında bulunan Taksim anıtında da Kliment Yefremoviç Voroşilov ile birlikte heykeli vardır.
- Файл:Frunze-mikhail. jpg Миха́йло Васи́льович Фру́нзе — один з воєначальників в Червоній Армії під час Громадянської війни.
- 米哈伊尔·瓦西利维奇·伏龙芝（Михаил Васильевич Фрунзэ，1885年2月2日－1925年10月31日），苏联与吉尔吉斯斯坦的共产党人、军事家、统帅。他于旧历1月21日出生于比什凯克一个来自比萨拉比亚的罗马尼亚農民移民家庭，1904年入圣彼得堡工业学院就讀，并同年于此加入布尔什维克党组织。 1905年革命运动中伏龙芝因参加工人运动，被沙皇政府驱逐出圣彼得堡。俄国社会民主工党莫斯科委员会派遣伏龙芝到伊万诺沃-沃兹涅先斯克和舒亚组织纺织工人政治罢工与工人代表苏维埃，领导了纺织工人战斗队支援莫斯科无产阶级十二月起义的红色普列斯尼亚区街垒战。1907年3月被沙俄政府逮捕，1907年-1910年两次判处死刑，在社会舆论与工人抗议的压力下，改判为10年苦役，终身流放。1915年8月从西伯利亚流放地潜逃入赤塔，进入一家布尔什维克当地的周报任编辑。1916年受布尔什维克党派遣到沙俄军队开展革命工作，在西方面军领导党的工作与明斯克地方工作。 二月革命后伏龙芝当选为明斯克民警局局长、西方面军前线委员会委员、明斯克苏维埃执委、明斯克和维尔诺省农民代表苏维埃主席。1917年8月任明斯克区革命军参谋长，领导当地镇压科尔尼洛夫将军叛乱。同年9月去莫斯科附近的纺织工人城市舒亚，当选为当地苏维埃主席与党的领导人。十月革命时组织了一支由舒沃与伊万诺沃纺织工人与拥护革命的士兵的2000人的队伍支援莫斯科十月武装起义。1918年春季伏龙芝当选为伊万诺沃-沃兹涅先斯克省苏维埃执委会主席、省国民经济委员会主席、省军事委员。1918年夏天参加镇压莫斯科左派社会革命党叛乱以及雅罗斯拉夫尔反革命叛乱。此后任雅罗斯拉夫尔军区政治委员，领导组建苏俄红军工作。 苏俄国内战争时期，伏龙芝于1918年12月任东方面军第4集团军司令，次年3月起任东方面军南军队集群司令，下辖第4集团军、土耳其斯坦集团军，4月10日起又编入第1集团军与第5集团军），指挥了击破高尔察克白军的布古鲁斯兰、别列别伊、乌法战役。7月任东方面军司令，指挥了解放乌拉尔。8月任土耳其斯坦方面军司令，歼灭了高尔察克军队南集群，打通了与中亚革命者的联系。1920年当选为全俄苏维埃中央执委与俄共土耳其斯坦委员会委员。1920年9月，伏龙芝被任命为南方面军司令员，击破了弗兰格尔白军对顿巴斯的进攻，成功地强渡锡瓦什湖全歼克里木半岛的白军，这标志着国内战争大规模战斗行动的胜利结束。 1920年至1924年任革命军事委员会驻乌克兰特派员指挥乌克兰与克里木的武装部队、乌克兰共产党中央政治局委员、乌克兰人民委员会副主席、乌克兰经济委员会副主席。1924年3月苏联共产党中央任命伏龙芝为苏联革命军事委员会副主席与副陆海军人民委员，以削弱托洛茨基对苏联军队的掌握。同年4月兼任苏联工农红军总参谋长、军事学院（现伏龙芝军事学院）院长。1925年1月苏共中央解除了托洛茨基的军事职务，由伏龙芝接任苏联革命军事委员会主席与陆海军人民委员。1921年当选为俄共（布）中央委员，1924年起为政治局候补委员。 伏龙芝在苏共中央的领导下，开展了苏联的军事体制改革。国内战争结束后，1921年列宁在俄共第十次代表大会上说“在战争结束的时候，俄国就像是一个被打得半死的人”。当时国内经济及其困难，工业总产值不到1913年的四分之一，而红军兵力达到了550万人。伏龙芝提出了常备军与民兵相结合的国防体制，到1925年红军人数仅有56.2万，但整个国防力量并未削弱。 1925年10月29日伏龙芝住院治疗胃溃疡，死于手术台上。 其著作编成《伏龙芝选集》各卷出版。 他为中亚各国脫离沙俄的统治有很大的功劳。苏联成立后，苏共曾把吉尔吉斯的首府比什凯克市改名伏龙芝，以纪念他的功劳。但吉爾吉斯從前蘇聯獨立之後，又把名稱回退了。但伏龙芝仍被比什凯克纪念，市中心的一座博物馆与一条街道以他的名字命名。帕米尔一座高山以伏龙芝的名字命名。 在俄罗斯，伏龙芝仍是荣誉的象征。陆军第二步兵师以伏龙芝命名。莫斯科一座地铁站称“伏龙芝站”，并立有伏龙芝雕像。俄罗斯最高军事学院仍以其名字命名
|
| rdfs:comment
|
- Mikhail Vasilyevich Frunze was a Bolshevik leader during and just prior to the Russian Revolution of 1917.
- Michail Wassiljewitsch Frunse war ein sowjetischer Heerführer während des russischen Bürgerkrieges.
- Mijaíl Vasílievich Frunze fue un dirigente bolchevique durante la Revolución Rusa y comandante militar soviético.
- Mihail Vasiljevitš Frunze, 2. helmikuuta 1885 Biškek – 31. lokakuuta 1925 Moskova) oli bolševikkien johtajia Venäjän vuoden 1917 vallankumouksien aikana ja ennen niitä. Hän oli merkittävä sotateoreetikko. Hän käytti myös nimiä Arseni Trifonytš, Sergei Petrov, A. Šuiski ja M. Mirski. Frunze syntyi Biškekissä Venäjän Turkestanissa Bessarabiasta muuttaneen moldovalaisen lääkärin poikana.
- Mikhaïl Vassilievitch Frounze fut un dirigeant bolchevik qui prit une part active à la révolution russe et aux débuts de l'État soviétique.
- Mihail Vasziljevics Frunze (oroszul Михаил Васильевич Фрунзе), a pártban viselt neve Arszenyij, Trifonics (oroszul Арсений, Трифоныч) bolsevik vezető volt közvetlen az 1917-es orosz forradalom előtt és alatt. Fájl:Frunze-mikhail. jpg Frunze Biskekben született, amely akkoriban apró orosz katonai támaszpont volt Turkesztán kirgiz területén, egy eredetileg besszarábiai román földműves családban. A Szociáldemokrata Párt 1903. évi londoni II.
- Fu un leader bolscevico durante e subito dopo la Rivoluzione Russa del 1917.
- ファイル:Frunze-mikhail. jpg ミハイル・フルンゼ ミハイル・フルンゼ（Михаил Васильевич Фрунзе、Mikhail Vasilyevich Frunze、1885年2月2日 - 1925年10月31日）はロシア革命前後におけるボルシェヴィキの指導者の一人。
- Michail Vasiljevitsj Froenze was een Sovjet-Russisch militair. Hij stamde uit een Groot-Russische familie die in Turkestan woonde. In 1904 sloot Froenze zich aan bij de vleugel der Bolsjewieken van de Russische Sociaal Democratische Arbeiderspartij (RSDAP). In 1905 nam hij deel aan het derde partijcongres in Londen. Hij nam daarna deel aan de revolutionaire woelingen in Rusland in de jaren 1905-1906 en zat daarna gevangen tot aan de Oktoberrevolutie van 1917.
- Mikhail Frunze russisk Михаил Васильевич Фрунзе, rumensk Mihail Frunză var en revolusjonær leder under og etter Den russiske revolusjon og spilte en viktig rolle for bolsjevikene under Den russiske borgerkrigen. Frunze døde av forgiftning under en operasjon, sider ved det som skjedde tyder på at Stalin sto bak for å kvitte seg med en mulig rival.
- Michaił Wasiljewicz Frunze, ros. Михаил Васильевич Фрунзе, rum. Mihail Frunză – rosyjski dowódca wojskowy i działacz bolszewicki, związany od wczesnych lat życia z ruchem rewolucyjnym. Syn felczera wojskowego Mołdawianina i Rosjanki. Brał udział w rewolucji 1905 roku; skazany na karę śmierci (ułaskawiony) oraz katorgę.
- Mihail Vasilievici Frunze (în limba rusă Михаил Васильевич Фрунзе), ortografiat şi Mihail Frunză a fost un lider bolşevic rus în timpul Revoluţiei din 1917. S-a născut la Bişkek (atunci în Imperiul Rus, azi capitala Kîrgîzstanului), tatăl său fiind de origine română, provenind de la est de Nistru. Între 1926 şi 1991 oraşul său natal s-a numit Frunze, în cinstea rolului important jucat de Mihail Frunze în revoluţia bolşevică din Uniunea Sovietică.
- Михаи́л Васи́льевич Фру́нзе (партийные псевдонимы Три́фоныч, Арсе́ний, литературные псевдонимы Серге́й Петро́в, А. Шу́йский, М.
- Mihail Frunze, Ekim Devrimi'nde Bolşevik önderi. Çarlık döneminde on sene kadar sürgünde yaşadıktan sonra kaçmayı başardı ve Minsk'teki Bolsevik yeraltı örgütünün başına geçti. Bir dünya devrimini öngören "Birlesik Askeri Doktrini" öne sürmüştü. 13 Aralık 1921'de Rus delegasyonunun başı olarak Ankara'ya geldi ve Mustafa Kemal Paşa ile görüşmüştü. Bu ziyaret esnasında, Türkiye ile Sovyetler arasında bir işbirliği anlaşması imzalandı.
- Файл:Frunze-mikhail. jpg Миха́йло Васи́льович Фру́нзе — один з воєначальників в Червоній Армії під час Громадянської війни.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
