| dbpprop:abstract
|
- Linguistic strings can be made up of phenomena such as words, phrases, and sentences, each of which has a different kind of meaning. Individual words, such as the word "bachelor", refer to some abstract concept. Phrases, such as "the brightest star in the sky", are different from individual words, as complex symbols arranged into some order. Sentences, such as "Barry is a bachelor", are both complex wholes, and express a statement that might be true or false. In linguistics the fields most closely associated with meaning are semantics and pragmatics. Semantics deals most directly with what words or phrases mean, and pragmatics deals with how the environment changes the meanings of words. Syntax and morphology also have a profound effect on meaning. The syntax of a language allows a good deal of information to be conveyed even when the specific words used are not known to the listener, and a language's morphology can allow a listener to uncover the meaning of a word by examining the morphemes that make it up.
- Bedeutung ist ein grundlegender Begriff in der Linguistik und Sprachphilosophie. Wichtig ist der Begriff auch in der Informatik, der Forschung zur Künstlichen Intelligenz und in den Kognitionswissenschaften. Es gibt verschiedene Ansätze zur Bestimmung des Begriffs „Bedeutung“. Unter Bedeutung versteht man zum einen das Wissen über die übliche Verwendung eines Wortes oder Ausdrucks innerhalb einer Sprachgemeinschaft und eines jeweils gegebenen Kontextes. Als Bedeutung wird auch das angesehen, was jemand aufgrund eines Zeichens oder eines sprachlichen Ausdrucks versteht. Unter Referenztheorie versteht man die Auffassung, dass Bedeutung das Objekt ist, das mit einem Wort bezeichnet wird. In der lexikalischen Bedeutungstheorie wird die Bedeutung durch eine Liste von Eigenschaften, die durch einen Begriff umfasst werden, ausgedrückt. Bedeutungstheorien sind ein wesentlicher Teil der Semiotik. Das Wort Bedeutung wird in der gegenwärtigen deutschen Sprache vielfältig verwendet: für die Definition eines Begriffs; Beispiel: „Die Bedeutung von ‚Junggeselle‘ ist ‚unverheirateter Erwachsener‘. “ für die Übersetzung von einem Zeichensystem in ein anderes. Beispiel: „Das englische Wort ‚meaning’ bedeutet im Deutschen sowohl ‚Bedeutung’ als auch ‚meinend’. “ für einen impliziten Sinn einer Mitteilung. Beispiel: Eine Frau sagt zu ihrem Ehemann ‚Die Ampel ist rot’ und fordert ihn damit auf anzuhalten. für Implikationen. Beispiel: „Die Beförderung bedeutete für sie einen wesentlichen Karriereschritt. “ für die Bedeutsamkeit von etwas. Beispiel: „Dieses Erlebnis war von großer Bedeutung. “ für das Verursachende in einem kausalen Zusammenhang. Beispiele: „Rauch bedeutet Feuer“ oder „Die vielen Fehler bedeuten, dass er unter Stress steht“. als Handlung im Sinne von „jemandem etwas zu verstehen geben, andeuten, befehlen“. Beispiel: „Sie bedeutete ihm ihr Einverständnis“. für einen vermuteten Sachverhalt. Die Sprachphilosophie befasst sich insbesondere mit den ersten vier Punkten. Für die Bestimmung der Bedeutung sind dabei sowohl Wort- und Satzstruktur als auch Inhalt des Ausdrucks sowie der Verwendungszusammenhang einer Äußerung maßgeblich. Eine allgemein anerkannte Explikation (erläuternde Bestimmung des Begriffs) existiert nicht. Die philosophischen Auffassungen reichen von der Meinung, dass Bedeutung ein eigener Gegenstand im Bewusstsein ist, über die Sichtweise, dass Bedeutung nur pragmatisch durch ihren Gebrauch erschlossen werden kann, bis hin zur Ablehnung einer näheren Bestimmbarkeit. (1) Bedeutung als besonderer Gegenstand: der Gegenstand, auf den Bezug genommen wird, der Referenzgegenstand (Bertrand Russell, Peter Strawson, Saul Kripke und Hilary Putnam), die Vorstellung, die ein Sprecher mit dem Zeichen assoziiert (John Locke) oder ein abstrakter Gegenstand, der Sinn (Gottlob Frege) oder die Intension (Rudolf Carnap). (2) Bedeutung als besonderer Gebrauch: der von einer Regel in einem Sprachspiel bestimmte Gebrauch eines Zeichens (Ludwig Wittgenstein, John L. Austin, Michael Dummett) oder die kommunikative Absicht, mit welcher das Zeichen gebraucht wird (John Searle, Paul Grice oder David Lewis). (3) Bedeutung als undefinierbarer Begriff; an seine Stelle tritt eine Bedeutungstheorie (Willard Van Orman Quine, Donald Davidson). Eine andere Sichtweise auf die Frage, was die Bedeutung eines Satzes ausmacht, geben die Antworten seine Wahrheitsbedingungen (Frege, Wittgenstein I) seine Verifikationsbedingungen (Carnap) sein Gebrauch (Wittgenstein II) Auch unter dieser Perspektive zeigt die Diskussion zwar immer differenziertere Positionen, aber am Ende keine inhaltliche Entwicklung. In der neueren Debatte vertritt (unter anderen) Donald Davidson die Position der Wahrheitsbedingungen, Michael Dummett den Verifikationismus und John McDowell die Gebrauchsauffassung. Es scheint, dass diese Diskussion zwar zu immer besseren und differenzierteren Argumenten führt, aber nicht entscheidbar ist, weil alle Argumente je nach Ausgangspunkt gravierenden Gegenargumenten ausgesetzt sind.
- El significat, en semiòtica i lingüística, és el contingut conceptual associat al significant (element perceptual); la unió de tots (indissoluble segons Jakobson i Husserl) configura el signe, i en gramàtica el signe lingüístic (monema, mot, etc). El significat és diferent del referent (o designat) que és l'objecte de la realitat al qual es refereix el signe. És l'objecte d'estudi de la semàntica i de la filosofia del llenguatge, però també interessa a la lexicografia o a la psicologia.
- Význam v češtině označuje: to, co slovo, věta nebo text míní, co vyjadřuje čili referent („význam slova les“) závažnost nějaké události, tématu nebo osoby („významné ochlazení“).
- El significado en relación al signo lingüístico, según Saussure, es el contenido mental que le es dado a este signo lingüístico. Es el concepto o idea que se asocia al signo en todo tipo de comunicación, como es el contenido mental. Éste depende de cada persona, ya que cada una le asigna un valor mental al significado, pero por convención este significado debe ser igual para realizar una comunicación óptima. Según Peirce el significado es la interpretación del signo o representamen. Wittgenstein define el significado de toda cosa como proveniente del uso, de su función. Es otra manera de formular que el significado proviene de la utilidad de algo.
- Merkitys on semiotiikan ja kielifilosofian käsite. C. S. Peircen mukaan merkitys on ajatussisältö, joka on yhteydessä merkkiin. Gottlob Frege jakoi ilmauksen semanttisen sisällön mieleen ja merkitykseen (Sinn und Bedeutung). Ludwig Wittgensteinin mukaan merkitys on asioiden tila, jonka lause osoittaa. Sana merkitys symboloi kielen ja todellisuuden suhdetta toisiinsa. Sanojen merkitys saadaan selville kun tarkastellaan niiden käyttöä eri tilanteissa, eri kielipelien sääntöjen yhteydessä.
- Sens, en linguistique, est synonyme de signification. Il désigne le contenu conceptuel d'une expression. Les interrogations au sujet de ce que constitue la signification, ou le sens, sont à la base de la philosophie du langage, et les positions les plus diverses existent à ce sujet.
- A jelentés a nyelvtudomány olyan alapfogalma, mint a létezésnek az élet; mindnyájunknak van róla tapasztalata, sőt rengeteget tudunk is róla, anélkül, hogy széles körben elfogadható definíciót tudnánk róla alkotni. A nyelvészek leggyakrabban a „jel használati szabályának” nevezik a jelentést, magyar nyelven „Jelentéselmélet” címmel Kiefer Ferenc nyelvész írt róla részletes tankönyvet. A hétköznapi szóhasználatban jelentésnek nevezzük valaminek a nyelvi megnyilatkozások (legtöbbször szavaknak, mondatoknak, szövegeknek), illetve bizonyos észlelt, tapasztalt dolgoknak az értelmét, a számunkra felfogható és megfogalmazható lényegét, következményét. A jelentés az ismeretek jellemzésére használt logikai alapfogalmak (dolgok, tulajdonságok, viszonyok) közül a viszony kategóriába tartozik, röviden: a jelentés viszony. (l. Kiefer könyvét) A jelentés viszony tartalma, értéke az, hogy valami, (A) valami mást, (B)-t, jelent, úgy, hogy a két dolog (például jel) ennek ellenére valamilyen szempontból nézve mégis nagyjából azonos, vagy egyenértékű, vagy egyenlő egymással. Egy szó jelentésének megfogalmazása vagy ugyanazon nyelvben, vagy egy másik nyelvben, értelmezési keretben, viszonyítási alapban történik, ezek mindig korlátokat szabnak a műveletnek, amelyeket mérlegeléssel, ítélettel oldunk fel, és amelyeket jelezni illik. Ez a fajta mérlegelés és következtetés a nyelvi fordítás alapművelete és eredménye is, de ez (és nem a számolás) a lényege a számítógép működésének is, ahol többszörös fordítás zajlik különböző jelrendszerek egymásnak való megfeleltetésével, de persze jóval szigorúbb és egyértelműbb módon, mint a hétköznapi nyelvhasználat során. A számítógépek azért is nagy segítségünkre vannak, mert igen jó analógiákat, példákat adnak arra, hogyan születik meg az a viszony, amit jelentésnek nevezünk. Annak ellenére, hogy a dolgok, jelek, szavak jelentése, értelmezése, állandó vita tárgya a társadalomban, és a mindennapi közlemények legnagyobb része arról szól, hogy minek mi az értelme, jelentése, néha a jelentősége, vagy hogy ki, mit, hogyan ért, értelmez stb. , meglepően jól működik a társadalom, kivéve, amikor a jelentés (többnyire a szándék l. „mire célzol?”) meg nem értése vagy félreértése katasztrófákat okoz. A dolgok jelentés alapú, egymásnak történő megfeleltetése általában akkor válik általánosan érvényűvé, hitelessé, ha a közösség megfelelő hozzáértésű és számú tagjai jóváhagyják ezeket a magyarázat-kapcsolatokat (függvényeket). A jelentés felfogását, megértését nehezíti, hogy a különböző, jelentésekről készített listák csak akkor lehetnek érvényesek, ha a készítői az értelmező művelet vagy munka korlátait is figyelembe veszik, sőt jelzik. Más szavakkal és egy példával megvilágítva: a jelentés kinyerése akárcsak egyetlen szóból is, azt igényli, hogy az értelmező tudjon léptéket váltani, ugyanis ugyanazt a dolgot különböző méretarányban szemlélve másképpen fogja azonosítani (l. fraktálok), vagy közmondásszerűen szólva, el kell távolodnia az első gondolatától a triviától, hogy lássa a fától az erdőt. Ennélfogva egyetlen éppeszű fordító sem fordítaná például a munka világának elsőszámú amerikai kulcsszavát, a brownnosing formula kifejezést vagy szót (BNF) „barnaorrolási receptnek”, hanem annak, ami: egyszerű, de gyakori – seggnyalásnak.
- Secondo il linguista ginevrino Ferdinand de Saussure, il segno linguistico è costituito dall'unione di un significato (un concetto) con un significante (cioè una forma sonora, o un'immagine uditiva). Perciò, ad esempio, la parola italiana albero è un segno linguistico che unisce il concetto di "albero" alla catena fonica /albero/. In semantica il significato è un modo di indicare una porzione di realtà o di idea per mezzo di una o più espressioni linguistiche. (La seguente suddivisione in generi non è stata trovata chiara, per un approfondimento inerente a ciò leggere la discussione) Per quanto riguarda la porzione di realtà indicata, si distingue in genere tra: denotazione, ovvero ciò che una parola indica in quanto tale (uomo, e il suo significato di animale razionale); riferimento, ovvero ciò che una parola indica in una frase determinata (quell'uomo è alto). Dello studio del significato si occupano la semiotica, la semantica e la filosofia. In semiotica, il significato è uno dei vertici del triangolo semiotico postulato da Charles Peirce, come mostrato nella figura accanto.
- 意味（いみ）とは、次のような概念である。 言葉（単語・用語など）が持っている概念のこと。例えば、「雨」は、音声的には「ア」と「メ」が組み合わさっただけのものであるが、そこには「空から水滴が落ちてくる現象」「空から落ちてくる水滴自体」というような意味が備わっている。 ある行動や発言が持つ必要性、もしくはそれが行われた理由のこと。 ある物（物体やシステムなど）が存在する必要性や理由のこと。 意味に関しては、多くの研究において問題とされ、例えば、次のような問いがみられる。 言語やそれ以外の手段によるコミュニケーションにおいて意味はどのように伝わるのか。（あるいは伝わらないのか。） ある行動や発言における意味はどのように知ることができるのか。 物事や言動において隠された意味を明らかにする方法にはどのようなものがあるか。 意味の出現
- De gebruikelijke omschrijving van de term betekenis is datgene in de werkelijkheid waar door middel van een teken naar wordt verwezen. De omgeving waarin dit plaatsvindt staat bekend als het "betekenisvormingsproces". In de filosofie en de structuralistische taalkunde bestaan drie verschillende benaderingen van het begrip "betekenis": Betekenis in taalkundige zin Ideationele theorie Stimulus-responstheorie In taalkundig opzicht vormt betekenis als zodanig tevens het hoofdonderwerp van de semantiek.
- Mening er: tanker av dypere innhold sammenhenger, symboler, språk, hendelser eller tanker av betydning; signifikans; noe givende, tilstrekkelig og oppfyllende en studie av semantikk, som igjen sorterer under lingvistikk (språk) en studie av meningsfulle hendelser for selv i psykologien og for andre i antropologien Mening er et tema som blir studert i mange vitenskaper. Det er vanskelig å bestemme betydningen av begrepet «mening» og definere det presist, siden det er selvrefererende, subjektivt og lite kategoriserbart. Men man kan utrede mye rundt mening, og det kalles signifikant, og er fylt av mening. Mening er studert i mange retninger, som i filosofi, litterær teori, kritisk teori, semantikk, antropologi, og noen deler av psykologien.
- Plik:Logo Wikisłownika. svg Zobacz hasło znaczenie w Wikisłowniku Znaczenie w najogólniejszym ujęciu to pojęcie, które łączy to, co rejestrujemy naszymi zmysłami z jakimś symbolem. Znak, zdanie, gest, czy dźwięk nie mają znaczenia, jeśli nie odnoszą się do czegoś, co jest nam znane.
- O significado pessoal é uma maneira de obter conhecimentos acerca do nosso “eu”, acerca dos outros e sobre a realidade vivida por cada um. Ao serem construídos significados, que irão ser atribuídos às experiências vividas, o Homem constitui a sua forma de agir, de sentir, de ver, e a sua forma de ser em relação a tudo o que seja importante para ele. Aquilo que uma lingua acerca do mundo que vivemos ou acerca de um mundo possivel. aquele que estabelece dentro de um sistema linguístico determinado e que dele depende.
- Значение — ассоциативная связь между знаком и предметом обозначения. 1. Важность, значительность, роль предмета, явление, действия в человеческой деятельности. 2. ) Содержание связываемое с тем или иным выражением (слова, предложения, знака и т. п. ) некоторого языка. Значение языковых выражений в языкознании, логике и семиотике. В математике употребляется как синоним величины или для обозначения результата.
- Språkets byggelement, orden, måste representera mening / betydelse / innebörd eller funktion för att kunna bygga upp språklig kommunicerbar mening av sammanhang. Kombination av ord skapar sammanhang som ger ytterligare mening som orden var för sig saknar. På detta sätt byggs språkligt sammanhang upp i en hierarkisk process från de enskilda orden till beskrivningar och bestämningar.
- Зна́чення — Сутність чого-небудь; зміст; асоціативний зв'язок між знаком і смислом або думкою (мислю). Вивчається семантикою. Громадська, політична, історична і т. ін. вага, роль кого-, чого-небудь; важливість. Абстрактна величина з однією характеристикою, згідно з якою вона може порівнюватися з іншими абстрактними величинами. Приклади значення в розумінні величина: В математиці вживається як синонім величини чи для позначення результату (наприклад, значення функції; значення виразу і т. п.). Логічне значення – значення "істина" та "хибність", які можуть приймати логічні змінні чи твердження (судження). Гранично припустиме значення параметра – найбільше або найменше значення параметра, яке може мати виріб, пристрій та ін. для забезпечення свого правильного функціонування. Екстремальне значення величини – найбільше або найменше значення величини. Значення фізичної величини – відображення фізичної величини у вигляді числового значення з позначенням її одиниці. Критичне значення – значення параметра сигналу, відхилення від якого може призвести до порушення нормального функціонування виробу, системи.
|
| rdfs:comment
|
- Linguistic strings can be made up of phenomena such as words, phrases, and sentences, each of which has a different kind of meaning. Individual words, such as the word "bachelor", refer to some abstract concept. Phrases, such as "the brightest star in the sky", are different from individual words, as complex symbols arranged into some order. Sentences, such as "Barry is a bachelor", are both complex wholes, and express a statement that might be true or false.
- Bedeutung ist ein grundlegender Begriff in der Linguistik und Sprachphilosophie. Wichtig ist der Begriff auch in der Informatik, der Forschung zur Künstlichen Intelligenz und in den Kognitionswissenschaften. Es gibt verschiedene Ansätze zur Bestimmung des Begriffs „Bedeutung“. Unter Bedeutung versteht man zum einen das Wissen über die übliche Verwendung eines Wortes oder Ausdrucks innerhalb einer Sprachgemeinschaft und eines jeweils gegebenen Kontextes.
- El significat, en semiòtica i lingüística, és el contingut conceptual associat al significant (element perceptual); la unió de tots (indissoluble segons Jakobson i Husserl) configura el signe, i en gramàtica el signe lingüístic (monema, mot, etc). El significat és diferent del referent (o designat) que és l'objecte de la realitat al qual es refereix el signe.
- Význam v češtině označuje: to, co slovo, věta nebo text míní, co vyjadřuje čili referent („význam slova les“) závažnost nějaké události, tématu nebo osoby („významné ochlazení“).
- El significado en relación al signo lingüístico, según Saussure, es el contenido mental que le es dado a este signo lingüístico. Es el concepto o idea que se asocia al signo en todo tipo de comunicación, como es el contenido mental. Éste depende de cada persona, ya que cada una le asigna un valor mental al significado, pero por convención este significado debe ser igual para realizar una comunicación óptima.
- Merkitys on semiotiikan ja kielifilosofian käsite. C. S. Peircen mukaan merkitys on ajatussisältö, joka on yhteydessä merkkiin. Gottlob Frege jakoi ilmauksen semanttisen sisällön mieleen ja merkitykseen (Sinn und Bedeutung). Ludwig Wittgensteinin mukaan merkitys on asioiden tila, jonka lause osoittaa. Sana merkitys symboloi kielen ja todellisuuden suhdetta toisiinsa.
- Sens, en linguistique, est synonyme de signification. Il désigne le contenu conceptuel d'une expression. Les interrogations au sujet de ce que constitue la signification, ou le sens, sont à la base de la philosophie du langage, et les positions les plus diverses existent à ce sujet.
- A jelentés a nyelvtudomány olyan alapfogalma, mint a létezésnek az élet; mindnyájunknak van róla tapasztalata, sőt rengeteget tudunk is róla, anélkül, hogy széles körben elfogadható definíciót tudnánk róla alkotni. A nyelvészek leggyakrabban a „jel használati szabályának” nevezik a jelentést, magyar nyelven „Jelentéselmélet” címmel Kiefer Ferenc nyelvész írt róla részletes tankönyvet.
- Secondo il linguista ginevrino Ferdinand de Saussure, il segno linguistico è costituito dall'unione di un significato (un concetto) con un significante (cioè una forma sonora, o un'immagine uditiva). Perciò, ad esempio, la parola italiana albero è un segno linguistico che unisce il concetto di "albero" alla catena fonica /albero/. In semantica il significato è un modo di indicare una porzione di realtà o di idea per mezzo di una o più espressioni linguistiche.
- De gebruikelijke omschrijving van de term betekenis is datgene in de werkelijkheid waar door middel van een teken naar wordt verwezen. De omgeving waarin dit plaatsvindt staat bekend als het "betekenisvormingsproces".
- Mening er: tanker av dypere innhold sammenhenger, symboler, språk, hendelser eller tanker av betydning; signifikans; noe givende, tilstrekkelig og oppfyllende en studie av semantikk, som igjen sorterer under lingvistikk (språk) en studie av meningsfulle hendelser for selv i psykologien og for andre i antropologien Mening er et tema som blir studert i mange vitenskaper.
- Plik:Logo Wikisłownika. svg Zobacz hasło znaczenie w Wikisłowniku Znaczenie w najogólniejszym ujęciu to pojęcie, które łączy to, co rejestrujemy naszymi zmysłami z jakimś symbolem. Znak, zdanie, gest, czy dźwięk nie mają znaczenia, jeśli nie odnoszą się do czegoś, co jest nam znane.
- O significado pessoal é uma maneira de obter conhecimentos acerca do nosso “eu”, acerca dos outros e sobre a realidade vivida por cada um. Ao serem construídos significados, que irão ser atribuídos às experiências vividas, o Homem constitui a sua forma de agir, de sentir, de ver, e a sua forma de ser em relação a tudo o que seja importante para ele. Aquilo que uma lingua acerca do mundo que vivemos ou acerca de um mundo possivel.
- Значение — ассоциативная связь между знаком и предметом обозначения. 1. Важность, значительность, роль предмета, явление, действия в человеческой деятельности. 2. ) Содержание связываемое с тем или иным выражением (слова, предложения, знака и т. п. ) некоторого языка.
- Språkets byggelement, orden, måste representera mening / betydelse / innebörd eller funktion för att kunna bygga upp språklig kommunicerbar mening av sammanhang. Kombination av ord skapar sammanhang som ger ytterligare mening som orden var för sig saknar. På detta sätt byggs språkligt sammanhang upp i en hierarkisk process från de enskilda orden till beskrivningar och bestämningar.
- Зна́чення — Сутність чого-небудь; зміст; асоціативний зв'язок між знаком і смислом або думкою (мислю). Вивчається семантикою. Громадська, політична, історична і т. ін. вага, роль кого-, чого-небудь; важливість.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
