| dbpprop:abstract
|
- Llywarch Hen (meaning 'Llywarch the Old') was a 6th-century prince of the Brythonic kingdom of Rheged, a ruling family in the Hen Ogledd or 'Old North' of Britain. He was first cousin to King Urien Rheged and may possibly have been a monarch himself in the same region. His life was the subject of a presumed lost saga of which only the poetry, a series of englynion, survives. The words are put into the mouth of Llywarch himself, although they were clearly composed somewhat later, possibly in the 9th century. He bemoans the death of Urien and returns to Rheged with his severed head. Other Brythons make war on Llywarch and he is soon found living in poverty. He is advised to flee to Powys and this he does. He is also sometimes associated with Llanfor, near Llyn Tegid in Gwynedd. In the poems about Llywarch, known as Canu Llywarch Hen, it is said he had twenty-four sons, but various sources list as many as thirty-nine, plus a few daughters. The Canu Heledd, concerning the fall of the kings of the Pengwern region, and the elegy Geraint son of Erbin, concerning the Battle of Llongborth, are also associated indirectly with Llywarch.
- Llywarch Hen fut prince d'un des royaumes brittoniques du nord de l'île de Bretagne (le Hen Gogledd, ou vieux nord, des Gallois), le Rheged du Sud, cousin du roi Urien du Rheged. Fils du roi Elidyr Llydanwyn, Llywarch le vieux était le dernier roi du Rheged du Sud. Exilé par l'envahisseur Saxon, lui et sa famille nombreuse se sont réfugiés dans le Powys où il est devenu un poète renommé au début du VII siècle. Ses principales poésies connues sont celles déplorant les décès de son cousin: Urien de Rheged, Cynddylan de Pengwern et de ses propres fils. Il était apparemment présent lors de l'assassinat, et il lui a été laissé le soin de récupérer la tête du malheureux Urien! Traditionnellement, Llywarch eu une famille nombreuse, bien que les nombres changent selon la source. Il mourut en 634, à l'âge de 100 ans. Les poèmes de Llywarch Hen relatent principalement l'invasion du Pays de Galles par les Saxons. Ils auraient servis de base et d'inspiration au Prophéties de Gwenc'hlan dans le Barzaz Breiz.
- Llywarch Hen (Llywarch, az öreg) ówalesi bárd Neve egy összefüggő versciklus szerzőjeként maradt fenn, a legújabb kutatások szerint azonban a műveknek nem ő nem szerzője, hanem főszereplője, aki feltehetőleg vezér lehetett, s Észak-Wales királyának, Uryen Rhegednek szolgálatában állt. A ciklus darabjait 12. század-14. századi kéziratokból ismerjük, de nyelvük a 9. századra, azaz az ówalesi korszakra mutat. Stílusuk egységes, versformájuk englyn. Az egyes darabok feltehetőleg egy, a Llywarch Hen alakja köré csoportosuló történetciklusba illeszkedő költemények (prózai részletek nem maradtak fenn). Azt beszélik el, hogy a szászokkal, illetve a többi kelta törzzsel folytatott harcokban elesett a walesi király és Llywarch Hen 24 fia, és elpusztult az egész sereg. Llywarch Hen ezután egyedül, öregen és betegen a hegyekbe húzódott vissza. A dalokban hazája és saját keserveit siratja, a holtakra és a régi dicsőségre emlékezik. A „magányos öreg harcos” témája az englyn formában írott költemények vissza-visszatérő motívuma maradt a későbbi korokban is.
- A lui sono attribuiti alcuni poemi, tra cui i più conosciuti sono i lamenti per la morte del cugino Urien, il Canu Heledd (che parla della caduta del sovrano del Pengwern Cynddylan e dei suoi figli) e l'Elegia per Geraint, che parla della battaglia di Llongborth. Secondo la tradizione avrebbe avuto molti figli (il cui numero è controverso). Morì nel 634, all'età di 100 anni. Potrebbe aver ispirato la figura arturiana di Sir Lamorak del Galles.
|
| rdfs:comment
|
- Llywarch Hen (meaning 'Llywarch the Old') was a 6th-century prince of the Brythonic kingdom of Rheged, a ruling family in the Hen Ogledd or 'Old North' of Britain. He was first cousin to King Urien Rheged and may possibly have been a monarch himself in the same region. His life was the subject of a presumed lost saga of which only the poetry, a series of englynion, survives.
- Llywarch Hen fut prince d'un des royaumes brittoniques du nord de l'île de Bretagne (le Hen Gogledd, ou vieux nord, des Gallois), le Rheged du Sud, cousin du roi Urien du Rheged. Fils du roi Elidyr Llydanwyn, Llywarch le vieux était le dernier roi du Rheged du Sud. Exilé par l'envahisseur Saxon, lui et sa famille nombreuse se sont réfugiés dans le Powys où il est devenu un poète renommé au début du VII siècle.
- Llywarch Hen (Llywarch, az öreg) ówalesi bárd Neve egy összefüggő versciklus szerzőjeként maradt fenn, a legújabb kutatások szerint azonban a műveknek nem ő nem szerzője, hanem főszereplője, aki feltehetőleg vezér lehetett, s Észak-Wales királyának, Uryen Rhegednek szolgálatában állt. A ciklus darabjait 12. század-14. századi kéziratokból ismerjük, de nyelvük a 9. századra, azaz az ówalesi korszakra mutat. Stílusuk egységes, versformájuk englyn.
- A lui sono attribuiti alcuni poemi, tra cui i più conosciuti sono i lamenti per la morte del cugino Urien, il Canu Heledd (che parla della caduta del sovrano del Pengwern Cynddylan e dei suoi figli) e l'Elegia per Geraint, che parla della battaglia di Llongborth. Secondo la tradizione avrebbe avuto molti figli (il cui numero è controverso). Morì nel 634, all'età di 100 anni. Potrebbe aver ispirato la figura arturiana di Sir Lamorak del Galles.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
