Bishop Albert of Riga founded the military order of the Livonian Brothers of the Sword in 1202; Pope Innocent III sanctioned the establishment in 1204. The membership of the order comprised German "warrior monks". Alternative names of the Order include the Christ Knights, Sword Brethren, and The Militia of Christ of Livonia.

PropertyValue
dbpedia-owl:MilitaryUnit/activeYearsEndDate
  • 1204-01-01 00:00:00 (xsd:date)
dbpedia-owl:MilitaryUnit/activeYearsStartDate
  • 1204-01-01 00:00:00 (xsd:date)
dbpedia-owl:MilitaryUnit/battleHonours
  • Livonian Crusade
dbpedia-owl:MilitaryUnit/country
dbpedia-owl:MilitaryUnit/garrison
dbpedia-owl:activeYearsEndDate
  • 1204-01-01 00:00:00 (xsd:date)
dbpedia-owl:activeYearsStartDate
  • 1204-01-01 00:00:00 (xsd:date)
dbpedia-owl:battleHonours
  • Livonian Crusade
dbpedia-owl:country
dbpedia-owl:garrison
dbpedia-owl:thumbnail
dbpprop:abstract
  • Bishop Albert of Riga founded the military order of the Livonian Brothers of the Sword in 1202; Pope Innocent III sanctioned the establishment in 1204. The membership of the order comprised German "warrior monks". Alternative names of the Order include the Christ Knights, Sword Brethren, and The Militia of Christ of Livonia. Following their defeat by the Samogitians and Semigalians in the Battle of Schaulen (Saule) in 1236, the surviving Brothers merged into the Teutonic Order as an autonomous branch and became known as the Livonian Order.
  • Die Brüder der Ritterschaft Christi zu Livland war ein von Kreuzrittern aus dem Gebiet zwischen Soest und Kassel 1204 oder 1205 gegründeter Ritterorden, der den Schutz Livlands übernahm. Nach ihrem Mantelwappen, einem Kreuz über einem nach unten zeigenden Schwert, wurden diese Ritter auch „Schwertbrüder“ genannt. Nach anfänglichen Erfolgen in den ersten Jahrzehnten des 13. Jahrhunderts wurde der Orden im Jahre 1237 nach der schweren Niederlage bei Schaulen gegen die Litauer mitsamt seiner verbliebenen Mitglieder in den Deutschen Orden eingegliedert.
  • Els Germans Livonians de l'Espasa (en llatí Fratres militiae Christi, literalment la "Fraternitat de l'Exèrcit de Crist"), també coneguts com a Cavallers de Crist, Germans de l'Espasa, Cavallers Portaespases o Milícia de Crist de Livònia, foren un orde militar fundat el 1202 per Albert von Buxhoeveden, bisbe de Riga, i compost per monjos guerrers alemanys. Estava basat primordialment en els estatuts dels Cavallers Templers. Des de la seva fundació, l'orde solia ignorar el seu suposat vassallatge al bisbat. En 1218 el bisbe va demanar al rei Valdemar II de Dinamarca suport contra l'orde, però Valdemar II va concertar un acord amb la Germandat i va aprofitar per a conquistar el nord d'Estònia. En 1237 van passar a formar part de l'Orde Teutònic, formant-ne una branca anomenada Orde Livonià. Les casernes de l'orde es trobaven a Viljandi (Fellin), en l'actual Estònia, on les muralles del castell encara segueixen dempeus. Altres places fortes incloïen: Cesis (Wenden), Sigulda (Segewold) i Aizkraukle (Ascheraden). Els comandants de: Viljandi (Fellin), Kuldiga (Goldingen), Aluksne (Marienburg), Tallinn (Reval) i el batlle de Paide (Weissenstein) pertanyien al consell de cinc membres del Mestre de l'Orde.
  • Řád mečových bratří (Fratres militiae Christi) se zasloužil o rozšíření křesťanství ve východním Pobaltí, kde na na území dnešního Lotyšska a Estonska založil řádový livonský stát. Řád existoval v letech 1202–1561, ale 1237–1525 byl autonomní součástí řádu německých rytířů. Řád mečových bratří je znám i pod názvy rytíři meče, livonský řád, livonští rytíři apod. Heraldika: červené (v některých fázích zkřížené) meče a kříže na bílém poli.
  • Los Hermanos Livonios de la Espada (en latín Fratres militiae Christi, literalmente la "Fraternidad del Ejército de Cristo", en alemán Schwertbrüderorden), también conocidos como Caballeros de Cristo, Hermanos de la Espada, Caballeros Portaespadas o Milicia de Cristo de Livonia fue una orden militar fundada en 1202 por Alberto de Buxhoeveden, Obispo de Riga (Príncipe-Obispo de Livonia), y compuesta por monjes-guerreros alemanes. Estaba basada primordialmente en los estatutos de los Caballeros Templarios. Desde su fundación, la orden solía ignorar su supuesto vasallaje al obispado. En 1218 el Obispo pidió al Rey danés Valdemar II apoyo contra la orden, pero Valdemar II concertó un acuerdo con la Hermandad y aprovechó para conquistar el norte de Estonia. Los cuarteles de la Orden se encontraban en Viljandi (Fellin), en la actual Estonia, en donde las murallas del castillo todavía siguen en pie. Otras plazas fuertes incluían: Cesis (Wenden), Sigulda (Segewold) y Aizkraukle (Ascheraden). Los comandantes de: Viljandi (Fellin), Kuldiga (Goldingen), Aluksne (Marienburg), Tallin (Reval) y el Bailío de Paide (Weissenstein) pertenecían al consejo de cinco miembros del Maestre de la Orden.
  • Kalpaveljet oli keskiaikainen katolinen ritarikunta, joka perustettiin Riiassa 1202 käännyttämään baltteja kristinuskoon. Perustajana oli paavin käskynhaltija, Riian piispa Albert von Buxhövden. Liiviläisiin (baltteihin) kohdistunut käännytystyö oli aluksi rauhanomaista, mutta lähetyssaarnaajia uhkailtiin ja monet kastetut kääntyivät takaisin pakanuuteen. 1196 piispaksi nimettiin Loccumin luostarin apotti Bertold. Koska paavi oli julistanut ristiretken Liivinmaan käännyttämisen tueksi, saapui Bertold Balttiaan 1198 mukanaan joukko värvättyjä aatelisia ja ammattisotureita. Bertoldin kuoltua Liivinmaan kolmanneksi piispaksi nimitettiin 1199 Albert von Buxhövden. Kun tuore paavi Innocentius III kehotti Saksin, Westfalenin, Mecklenburgin ja Elben rantamaiden kristittyjä ristiretkelle Liivinmaalle, värväsi Albert mukaansa 500 ristiretkeläisen joukon. Kun käännytystoiminta pian muuttui väkivaltaiseksi valloitukseksi, kävi pysyvän asevoiman saaminen välttämättömäksi: ristiretkeläiset viipyivät yleensä vain vuoden ja siksi pitkäjänteinen työ oli mahdotonta. 1202 perustetun ritariston esikuva oli Palestiinassa perustettu Temppeliherrojen ritarikunta. Syksyllä 1215 Riian piispa Albert matkusti Roomaan osallistumaan suureen kirkolliskokoukseen, neljänteen lateraanikonsiiliin. Paavi kuunteli piispan huolia ja julisti Liivinmaan Jumalan Äidin maaksi (Terra Matris) ja uudisti näin tukensa Liivinmaalle tehtäville ristiretkille. Kun Palestiina oli Jumalan Pojan maa, asettautui Liivinmaa näin samanarvoiseksi ristiretkien kohteeksi. Ritariston ensimmäisenä suurmestarina toimi Venno von Rohrbach. Jäseninä oli aseistettuja kalpaveljiä, uskontoon keskittyviä munkkiveljiä sekä varsinaisina sotilaina ritariveljiä. Kalpaveljien tunnuksena oli punainen risti sekä punainen miekka valkoisessa viitassa. Kalparitaristo toimi vuodesta 1237 Saksalaisen ritarikunnan yhteydessä valloitettuaan Liivinmaan, Kuurinmaan ja Saarenmaan eli suurin piirtein nykyistä Latviaa ja Etelä-Viroa vastaavan alueen. 1500-luvulla viimeinen suurmestari, Gotthard Kettler, neuvotteli Puolan kuninkaan kanssa, ja maallisti veljeskunnan, joka kääntyi luterilaisuuteen. Suurin osa ritarikunnan maista siirtyi Puola-Liettualle. Hallitsemiensa maiden eteläiseen osaan Kettler perusti Preussin herttuakunnan. Viron pohjoisosa, Eestinmaa, siirtyi Ruotsille ja Tanskalle.
  • Les Chevaliers Porte-Glaive ou Frères de l'Épée sont un ordre militaire organisé en 1202 par Albert de Buxhoeveden, évêque de Livonie, et composé de « moines guerriers » germaniques dans le but de christianiser les populations baltes. Leur règle se fonde principalement sur celle des Templiers. Ils sont connus également sous le nom de Milice du Christ de Livonie ou simplement d'Ordre livonien. Les membres de cet ordre portaient une robe de serge blanche avec la chape noire, deux glaives rouges croisés de noir étaient brodés sur la poitrine, et un autre à l'épaule gauche.
  • A Kardtestvérek rendje vagy más néven a Livoniai Kardtestvérek rendje egy 1202-ben Albert von Buxhoeveden rigai püspök által alapított militáns lovagrend volt.. Eredetileg a templomos lovagrend szabályai szerint működött. A Kardtestvérek alapításuktól kezdve igyekeztek figyelmen kívül hagyni az őket a rigai püspökhöz kötő vazallusi kötelmeiket. 1218-ban szövetséget kötöttek II. Valdemár dán királlyal és elfoglalták Észtország északi részét. A Kardtestvériség székhelye az észtországi Viljandiban volt, ahol a lovagvár romjai ma is láthatóak. További lovagvárak voltak Cesisben (Wenden), Siguldában (Segewold) és Aizkraukleben (Ascheraden). A litvánok és zemgalei lettek 1236-ban a Siauliai csatában legyőzték a Kardtestvéreket, a rend az ezt követő évben beolvadt a Német Lovagrendbe. Ettől kezdve a Német Lovagrend önálló autonóm részét képezték megtartva szabályaikat, ruházatukat és saját mesterüket, aki jog szerint a Német Lovagrend Nagymester alá volt rendelve. 1237 és 1290 között a Kardtestvérek elfoglalták Kurzemet, Livóniát és Zemgalét 1346-ban pedig IV. Valdemár dán királytól megvásárolták Észtország maradék területeit. Fájl:Cross livonia. png A Kardtestvérek Lovagrendjének jelvényei A 15. század közepén, a Német Lovagrend hanyatlásakor a Kardtestvérek a Német Lovagrend Lívóniai részeként megőrizték függetlenségüket. Egy évszázaddal később a Livóniai háborúban az Ergemei csatában, 1560-ban vereséget szenvedtek az orosz csapatoktól. A rend utolsó nagymestere Gotthard Kettler a lengyel királlyal kötött egyezség után szekularizálta a rendet és beolvasztotta az evangélikus egyházba. A Kardtestvérek déli területein önálló állam a Kurzeme és zemgalei hercegség jött létre. A terület többi része Lengyelország fennhatósága alá került. Az észt területeket pedig elfoglalta Svédország.
  • Cavalieri Portaspada è il nome di un ordine monastico militare tedesco costituito nel 1202 da Albrecht von Buxthoeven. La regola era fondata sulla base di quella dei Cavalieri templari. Erano chiamati anche Cavalieri di Cristo, Fratelli della spada od Ordine Livoniano.
  • リヴォニア帯剣騎士団、正式名称リヴォニアのキリスト騎士修道会（羅：Fratres Militie Christi de Livonia, 独：Schwertbrüderorden）は、騎士修道会の一つ。刀剣騎士修道会とも呼ばれる。1202年に設立、1237年にドイツ騎士団に吸収された。
  • De Orde van de Zwaardbroeders was een christelijke ridderorde die van 1202 tot 1237 heeft bestaan. Het doel van deze ridderorde was de bekering van de destijds heidense Esten, Lijven en Letten. De orde werd in 1202 gesticht. Paus Innocentius III bevestigde de orde in 1204 en liet de ordemeester trouw beloven aan de bisschop van Riga, Albert van Buxthoeven. De orde bestond uit ridders, priesters en dienaren. De leden hielden zich aan de regels van de Tempeliers. Zij moesten in Spartaanse omstandigheden leven, kuisheid betrachten en de ordemeester gehoorzamen. De ridders gingen gekleed in een witte mantel over een eveneens witte wapenrok, waarop een rood zwaardkruis stond afgebeeld. De priesters droegen een wit habijt en de dienaren zwarte of bruine kleding, eveneens voorzien van het zwaardkruis. De eerste ordemeester heette Wenno (1204-1209) en de tweede Folkwin (1209-1236). Vanaf 1207 kreeg de orde overeenkomstig de afspraak met de bisschop een derde van het veroverde gebied in leen. Als militair sterkste kracht in de regio werd de orde allengs onafhankelijker van de bisschop. Spoedig hadden de Zwaardbroeders veel gebied op de Letten, Lijven en Esten gewonnen. In 1215 namen ze Dorpat in, in 1227 Reval en later een deel van het eiland Saaremaa. Ter verdediging van hun grondgebied bouwde de orde verschillende burchten en een zestal versterkte kloosters. Aanvankelijk had de orde een bondgenoot in Koning Waldemar II van Denemarken. Later raakte de orde echter in conflict met Waldemar over Reval. Paus Gregorius IX besliste in 1236 in deze kwestie in het voordeel van de Denen, waarmee de neergang van de orde in gang werd gezet. In hetzelfde jaar leden de ridders een zware nederlaag in de Slag bij Saule (thans Šiauliai in Litouwen) tegen de Samogitiërs onder Vykintas. Daarbij kwam het grootste deel van de Zwaardbroeders om.
  • Sverdbroderordenen (offisielt Broderskapet av Kristi Riddere i Livland, på latin Fratres militiae Christi in Livonia, også kjent som Sverdordenen, Sverdridderne, den livlandske ridderorden), var en katolsk ridderorden opprettet i 1202 og approbert av pave Innocent III i 1204.
  • Zakon kawalerów mieczowych (łac. Fratres militiae Christi de Livonia, niem. Brüder der Ritterschaft Christi) inne nazwy: zakon liwoński, kawalerowie mieczowi, rycerze Chrystusowi, rycerze mieczowi - niemiecki zakon rycerski w Inflantach, w Rydze na Łotwie założony przez biskupa ryskiego Alberta von Buxhövdena w 1202 r. w oparciu o regułę templariuszy dla obrony i rozszerzania swojej diecezji. Od początku starali się wyzwolić z zależności biskupiej. W 1218 r. biskup Albert wezwał na pomoc Duńczyków, króla Waldemara II, który przeszedł na stronę zakonu, zajmując północną Estonię. Po ciężkiej klęsce poniesionej z Bałtami w bitwie pod Szawlami w 1236 r. , w której poległ m. in. ich mistrz Volquin Kawalerowie Mieczowi połączyli się w roku 1237 z zakonem krzyżackim, przejmując jego regułę. Ocalali z pogromu szawelskiego mieczowcy, zasileni kontyngentem rycerzy krzyżackich pod dowództwem Hermana von Balk stali się rycerzami zakonu krzyżackiego. W istocie doszło wówczas do inkorporacji Zakonu Kawalerów Mieczowych do zakonu krzyżackiego w wyniku czego powstała inflancka gałąź zakonu krzyżackiego, która zachowała w Inflantach pewną autonomię administracyjną względem pruskiej i niemieckiej gałęzi zakonu. Błędem jest utożsamianie inflanckiej gałęzi zakonu krzyżackiego z Zakonem Kawalerów Mieczowych, który przestał istnieć w roku 1237.
  • Os Irmãos Livônios da Espada, foi uma ordem militar organizada em 1202 por Alberto de Buxhoeveden e composta por "monges guerreiros" alemães. Seu regulamento era fundamentalmente baseado naquele da Ordem dos Templários. Eles eram também conhecidos como Ordem da Livônia, Cavaleiros de Cristo e A Milícia de Cristo da Livônia. Os Irmãos foram incorporados aos Cavaleiros Teutônicos em 1236.
  • Файл:Knight livonia. png Рыцарь ордена (ок. 1230 г. ) Ливонское братство воинов Христа (лат. Fratres militiæ Christi Livoniae), также называемое Орденом меченосцев, или Орденом братьев меча — духовный рыцарский орден, основанный в 1202 году в Риге епископом Альбертом фон Буксгевденом и закреплённый Папой Иннокентием III папской буллой в 1204 году. Нарицательное название Ордена произошло от изображения на их плащах красного меча с крестом. В отличие от крупных духовных рыцарских орденов — сохранял номинальную зависимость от епископа. Орден руководствовался законами ордена Тамплиеров. Члены Ордена разделялись на рыцарей, священников и служащих. Рыцари чаще всего происходили из семей мелких феодалов (больше всего было их из Саксонии). Их форма — белый плащ с красными крестом и мечом. Служащие (оруженосцы, ремесленники, слуги, посыльные) были родом из свободных людей и горожан. Главой ордена был магистр, важнейшие дела ордена решал капитул. Первым магистром ордена был Винно фон Рорбах, вторым и последним — Фольквин фон Винтерштайн. На захваченных территориях меченосцы строили замки. Замок был центром административного деления — кастелатуры. По договорённости 1207 года 2/3 захваченных земель оставалось под властью Ордена, остальная часть передавалась епископам Рижскому, Эзельскому, Дерптскому и Курляндскому.
  • Svärdsriddarorden, latin Fratres militiae Christi, var en andlig tysk riddarorden grundad av Albert av Riga som existerade under åren 1202-1237 i Livland. Efter att ha lidit ett stort nederlag vid Saule förenade Svärdsriddarorden sig med Tyska orden i Preussen sistnämnda år, men behöll en viss självständighet och benämndes offentligt Tyska orden i Livland (Ordo Theutonicorum in Livonia).
dbpprop:allegiance
dbpprop:alt
  • still
dbpprop:battleHonours
dbpprop:caption
  • 1. Seal of the Swordbrothers 2.Coat of Arms of the Swordbrothers
dbpprop:country
dbpprop:dates
  • 1204–1237
dbpprop:garrison
dbpprop:hasPhotoCollection
dbpprop:notableCommanders
dbpprop:reference
dbpprop:unitName
  • Livonian Brothers of the Sword (Fratres militiæ Christi Livoniae)
dbpprop:wikiPageUsesTemplate
dbpprop:wordnet_type
rdf:type
rdfs:comment
  • Bishop Albert of Riga founded the military order of the Livonian Brothers of the Sword in 1202; Pope Innocent III sanctioned the establishment in 1204. The membership of the order comprised German "warrior monks". Alternative names of the Order include the Christ Knights, Sword Brethren, and The Militia of Christ of Livonia.
  • Die Brüder der Ritterschaft Christi zu Livland war ein von Kreuzrittern aus dem Gebiet zwischen Soest und Kassel 1204 oder 1205 gegründeter Ritterorden, der den Schutz Livlands übernahm. Nach ihrem Mantelwappen, einem Kreuz über einem nach unten zeigenden Schwert, wurden diese Ritter auch „Schwertbrüder“ genannt. Nach anfänglichen Erfolgen in den ersten Jahrzehnten des 13.
  • Els Germans Livonians de l'Espasa (en llatí Fratres militiae Christi, literalment la "Fraternitat de l'Exèrcit de Crist"), també coneguts com a Cavallers de Crist, Germans de l'Espasa, Cavallers Portaespases o Milícia de Crist de Livònia, foren un orde militar fundat el 1202 per Albert von Buxhoeveden, bisbe de Riga, i compost per monjos guerrers alemanys. Estava basat primordialment en els estatuts dels Cavallers Templers.
  • Řád mečových bratří (Fratres militiae Christi) se zasloužil o rozšíření křesťanství ve východním Pobaltí, kde na na území dnešního Lotyšska a Estonska založil řádový livonský stát. Řád existoval v letech 1202–1561, ale 1237–1525 byl autonomní součástí řádu německých rytířů. Řád mečových bratří je znám i pod názvy rytíři meče, livonský řád, livonští rytíři apod.
  • Los Hermanos Livonios de la Espada (en latín Fratres militiae Christi, literalmente la "Fraternidad del Ejército de Cristo", en alemán Schwertbrüderorden), también conocidos como Caballeros de Cristo, Hermanos de la Espada, Caballeros Portaespadas o Milicia de Cristo de Livonia fue una orden militar fundada en 1202 por Alberto de Buxhoeveden, Obispo de Riga (Príncipe-Obispo de Livonia), y compuesta por monjes-guerreros alemanes.
  • Kalpaveljet oli keskiaikainen katolinen ritarikunta, joka perustettiin Riiassa 1202 käännyttämään baltteja kristinuskoon. Perustajana oli paavin käskynhaltija, Riian piispa Albert von Buxhövden. Liiviläisiin (baltteihin) kohdistunut käännytystyö oli aluksi rauhanomaista, mutta lähetyssaarnaajia uhkailtiin ja monet kastetut kääntyivät takaisin pakanuuteen. 1196 piispaksi nimettiin Loccumin luostarin apotti Bertold.
  • Les Chevaliers Porte-Glaive ou Frères de l'Épée sont un ordre militaire organisé en 1202 par Albert de Buxhoeveden, évêque de Livonie, et composé de « moines guerriers » germaniques dans le but de christianiser les populations baltes. Leur règle se fonde principalement sur celle des Templiers. Ils sont connus également sous le nom de Milice du Christ de Livonie ou simplement d'Ordre livonien.
  • A Kardtestvérek rendje vagy más néven a Livoniai Kardtestvérek rendje egy 1202-ben Albert von Buxhoeveden rigai püspök által alapított militáns lovagrend volt.. Eredetileg a templomos lovagrend szabályai szerint működött. A Kardtestvérek alapításuktól kezdve igyekeztek figyelmen kívül hagyni az őket a rigai püspökhöz kötő vazallusi kötelmeiket. 1218-ban szövetséget kötöttek II. Valdemár dán királlyal és elfoglalták Észtország északi részét.
  • Cavalieri Portaspada è il nome di un ordine monastico militare tedesco costituito nel 1202 da Albrecht von Buxthoeven. La regola era fondata sulla base di quella dei Cavalieri templari. Erano chiamati anche Cavalieri di Cristo, Fratelli della spada od Ordine Livoniano.
  • リヴォニア帯剣騎士団、正式名称リヴォニアのキリスト騎士修道会（羅：Fratres Militie Christi de Livonia, 独：Schwertbrüderorden）は、騎士修道会の一つ。刀剣騎士修道会とも呼ばれる。1202年に設立、1237年にドイツ騎士団に吸収された。
  • De Orde van de Zwaardbroeders was een christelijke ridderorde die van 1202 tot 1237 heeft bestaan. Het doel van deze ridderorde was de bekering van de destijds heidense Esten, Lijven en Letten. De orde werd in 1202 gesticht. Paus Innocentius III bevestigde de orde in 1204 en liet de ordemeester trouw beloven aan de bisschop van Riga, Albert van Buxthoeven. De orde bestond uit ridders, priesters en dienaren. De leden hielden zich aan de regels van de Tempeliers.
  • Sverdbroderordenen (offisielt Broderskapet av Kristi Riddere i Livland, på latin Fratres militiae Christi in Livonia, også kjent som Sverdordenen, Sverdridderne, den livlandske ridderorden), var en katolsk ridderorden opprettet i 1202 og approbert av pave Innocent III i 1204.
  • Zakon kawalerów mieczowych (łac. Fratres militiae Christi de Livonia, niem. Brüder der Ritterschaft Christi) inne nazwy: zakon liwoński, kawalerowie mieczowi, rycerze Chrystusowi, rycerze mieczowi - niemiecki zakon rycerski w Inflantach, w Rydze na Łotwie założony przez biskupa ryskiego Alberta von Buxhövdena w 1202 r. w oparciu o regułę templariuszy dla obrony i rozszerzania swojej diecezji. Od początku starali się wyzwolić z zależności biskupiej. W 1218 r.
  • Os Irmãos Livônios da Espada, foi uma ordem militar organizada em 1202 por Alberto de Buxhoeveden e composta por "monges guerreiros" alemães. Seu regulamento era fundamentalmente baseado naquele da Ordem dos Templários. Eles eram também conhecidos como Ordem da Livônia, Cavaleiros de Cristo e A Milícia de Cristo da Livônia. Os Irmãos foram incorporados aos Cavaleiros Teutônicos em 1236.
  • Файл:Knight livonia. png Рыцарь ордена (ок. 1230 г. ) Ливонское братство воинов Христа (лат.
  • Svärdsriddarorden, latin Fratres militiae Christi, var en andlig tysk riddarorden grundad av Albert av Riga som existerade under åren 1202-1237 i Livland. Efter att ha lidit ett stort nederlag vid Saule förenade Svärdsriddarorden sig med Tyska orden i Preussen sistnämnda år, men behöll en viss självständighet och benämndes offentligt Tyska orden i Livland (Ordo Theutonicorum in Livonia).
rdfs:label
  • Livonian Brothers of the Sword
  • Schwertbrüderorden
  • Germans Livonians de l'Espasa
  • Řád mečových bratří
  • Hermanos Livonios de la Espada
  • Kalparitaristo
  • Chevaliers Porte-Glaive
  • Kardtestvérek rendje
  • Cavalieri portaspada
  • リヴォニア帯剣騎士団
  • Orde van de Zwaardbroeders
  • Sverdbroderordenen
  • Zakon kawalerów mieczowych
  • Irmãos Livônios da Espada
  • Орден меченосцев
  • Svärdsriddarorden
owl:sameAs
skos:subject
foaf:depiction
foaf:name
  • Livonian Brothers of the Sword (Fratres militiæ Christi Livoniae)
foaf:page
is dbpprop:combatant of
is dbpprop:event of
is dbpprop:redirect of
is owl:sameAs of