| dbpprop:abstract
|
- Several linguistic issues have arisen in relation to the spelling of the words euro and cent in the many languages of the member states of the European Union, as well as in relation to grammar and the formation of plurals. In official documents, the name "euro" must be used for the nominative singular in all languages, though different alphabets are taken into account and plural forms and declensions are accepted. In documents other than EU legal texts, including national legislation, other spellings are accepted according to the various grammatical rules of the respective language. For European Union legislation, the spelling of the words for the currency is prescribed for each language; in the English-language version of European Union legislation the forms "euro" and "cent" are used invariantly in the singular and plural, even though this departs from usual English practice for currencies.
- Son nom, apocope d’Euro-pe, devrait être théoriquement le même, unique et invariable, dans toutes les langues officielles de l'Union européenne, être simple et symboliser l’Europe, conformément aux dispositions de la décision du Conseil européen de Madrid qui a adopté ce nom — et ce, malgré les termes exacts du traité de Maastricht. Néanmoins il existe déjà sous une forme grecque, Ευρώ (Evro), légèrement différente mais souvent remplacée en pratique par le terme unique, en caractères latins. D’autres formes différentes sont et seront introduites avec le temps, qui iront contrariant cette uniformité initiale : langues officielles au sein de l’Union Européenne et des États candidats, comme en bulgare евро, en irlandais (devenu langue officielle) eoró ou eora, en hongrois euró, en letton eira, en lituanien euras, en slovène evro, en serbe et en macédonien (écriture cyrillique) евро, en turc avro (du nom d'Europe en turc, Avrupa). autres langues européennes, comme en islandais evra, en gallois ewro, en same euroh, en mannois aoro, etc. (voire en espéranto eŭro). Certaines langues flexionnelles lui appliquent leurs règles grammaticales habituelles (accords en nombre au duel, pluriel ou au partitif, accords de cas tels que le génitif), d’autres se conforment à la règle édictée d’invariabilité par défaut. D’ailleurs, en signant la Constitution pour l’Europe, la Hongrie et la Lettonie ont tenu à souligner, dans une déclaration annexée au traité, que le nom d’euro, seul retenu par ce texte (qui modifie sur ce point l’ECU du traité de Maastricht), ne préjuge en rien des règles grammaticales propres aux langues nationales de ces deux pays. Lors de la conférence intergouvernementale sur le futur traité de Lisbonne qui se substituera le cas échéant à ce traité constitutionnel, une déclaration des mêmes pays a été adoptée : « 50. Déclaration de la République de Lettonie et de la République de Hongrie relative à l'orthographe du nom de la monnaie unique dans les traités : Sans préjudice de l'orthographe unifiée du nom de la monnaie unique de l'Union européenne visée dans les traités et telle que figurant sur les billets de banque et les pièces de monnaie, la Lettonie et la Hongrie déclarent que l'orthographe du nom de la monnaie unique, y compris ses dérivés, utilisée dans les versions lettonne et hongroise des traités, n'a aucune incidence sur les règles existantes de la langue lettone et de la longue hongroise. » En France, d'après le gouvernement, en français, euro doit s'écrire avec un s au pluriel : le gouvernement considère qu'il n'est pas invariable, en particulier la banque centrale européenne le fait .
- Magyar nyelv: A pénznem magyar neve a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint hosszú ó-val írandó (mivel a szó végi ó és ő mindig hosszú). A köznyelvben egyeduralkodó az euró forma; a hivatalos uniós dokumentumokban ellenben az euro szó (illetve az EUR rövidítés) használatos a közös pénz megnevezésére, igazodva a 974/98. rendelethez. E kettősség nyomatékosítására Magyarország (Lettországgal közösen) nyilatkozatot fűzött az – egyébként elutasított – európai alkotmányhoz, miszerint „az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés lett, illetve magyar szövegében alkalmazott írásmódja semmiben nem befolyásolja a lett, illetve a magyar nyelv fennálló szabályait”. Magyarország nem ragaszkodik ahhoz, hogy a közös pénzen a magyar helyesírás szerinti elnevezést is feltüntessék. 2006. december 5-én az Európai Központi Bank felhívta Magyarországot és Lettországot az euro forma használatára. A DPA hírügynökség szerint ha a két ország nem változtat névhasználati gyakorlatán, az az eurózónába történő bejutásuk elé is akadályt gördíthet. December 19-én az Európai Parlamentben képviselt magyarországi és határon túli magyar pártok delegációvezetői levélben kérték az Európai Központi Bank elnökét, hogy a sokszínűség tiszteletének jegyében ismerje el a pénznem magyar írásmódját. (Sajnálatos módon ebbe a levélbe kellemetlen hiba csúszott, mert a képviselők abban a hangsúly jelének nevezik az ékezetet. ) Az Európai Központi Bank elnöke válaszában újra a rendeletre hivatkozott, és elutasította a kérést. Magyar nyelv – rovásírással: A székely-magyar rovásírás E betűje tökéletesen alkalmas arra, hogy a rovásbetűkkel írandó szövegekben az euró € jeleként használjuk. Az euró szó nem latin betűs felírása (székely-magyar rovásírás, jobbról balra):
- Il nome euro deriva dalle lettere iniziali della parola Europa, ed è stato adottato dal Consiglio europeo di Madrid del 1995 per rimpiazzare la sigla ECU (dall'acronimo inglese European Currency Unit, o "Unità di conto europea"), sino a quel momento utilizzata nei trattati. Il nome doveva essere semplice, unico e invariabile. Il nome è scritto anche negli altri alfabeti. Di conseguenza in greco viene scritto ΕΥΡΩ e nell'alfabeto cirillico, in uso in Bulgaria, verrà scritto ЕВРО. Molti paesi hanno deciso di usare normalmente il plurale o il partitivo del nome, anche se sulla cartamoneta il sostantivo "euro", chiaramente mostri che il sostantivo non dovrebbe conoscere plurale. La denominazione ecu, indicata nell'articolo 3a del trattato di Maastricht, fu scartata per diverse ragioni linguistiche. Aveva un senso in inglese, la lingua nella quale era espresso, e in francese, perché la parola écu vuol dire scudo, che era un'antica moneta della Francia. La denominazione, quindi, non aveva alcun richiamo per gli altri paesi. Ci fu poi il "problema della vacca tedesca": i tedeschi avrebbero dovuto chiamare un ecu ein Ecu, che suonava come eine Kuh, cioè, appunto, una mucca.
|
| rdfs:comment
|
- Several linguistic issues have arisen in relation to the spelling of the words euro and cent in the many languages of the member states of the European Union, as well as in relation to grammar and the formation of plurals. In official documents, the name "euro" must be used for the nominative singular in all languages, though different alphabets are taken into account and plural forms and declensions are accepted.
- Son nom, apocope d’Euro-pe, devrait être théoriquement le même, unique et invariable, dans toutes les langues officielles de l'Union européenne, être simple et symboliser l’Europe, conformément aux dispositions de la décision du Conseil européen de Madrid qui a adopté ce nom — et ce, malgré les termes exacts du traité de Maastricht.
- Il nome euro deriva dalle lettere iniziali della parola Europa, ed è stato adottato dal Consiglio europeo di Madrid del 1995 per rimpiazzare la sigla ECU (dall'acronimo inglese European Currency Unit, o "Unità di conto europea"), sino a quel momento utilizzata nei trattati. Il nome doveva essere semplice, unico e invariabile. Il nome è scritto anche negli altri alfabeti. Di conseguenza in greco viene scritto ΕΥΡΩ e nell'alfabeto cirillico, in uso in Bulgaria, verrà scritto ЕВРО.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
