| dbpprop:abstract
|
- Jerry A. Fodor's Language of Thought (LOT) hypothesis, or LOTH, states that cognition and cognitive processes are only 'remotely plausible' when expressed as computational in terms of representational systems. He uses empirical data drawn from linguistics and cognitive science to express internal representations through a philosophical vantage point. Like other languages, it contains its own syntax as well as semantics which have a causal effect on the properties of these mental representations. Fodor believed that there was merit in characterizing the representational system that one was 'provisionally committed' to, and that research strategies, if not necessarily true, at least contain an 'air of prima facie plausibility. ' The hypothesis describes that thoughts are represented in a "language" (sometimes known as mentalese) which allows complex thoughts to be built up by combining simpler thoughts in various ways. It is clear from the biology of the brain that these mental representations are not present in the same way as symbols written on paper; rather, the LOT is supposed to exist at the cognitive level, the level of thoughts and concepts. For example the thought that "John is tall" is clearly composed of at least two sub-parts: the concept of John (the person), and the concept of tallness. The manner in which these two sub-parts are combined could be expressed in first-order predicate calculus.
- Die Sprache des Geistes ist eine Hypothese, die von der Existenz einer Art Sprache ausgeht, in der Denkvorgänge stattfinden. Der bedeutendste Vertreter dieser These ist Jerry Fodor, der die Idee 1975 in seinem Buch "The Language of Thought" ausarbeitet. Der Ausdruck wurde vermutlich 1973 von Gilbert Harman zum ersten Mal in diesem Zusammenhang gebraucht.
- Le Langage de la pensée, ou mentalais (angl. mentalese) est une théorie, due principalement au philosophe américain Jerry Fodor, qui présuppose une sorte de langage qu'utiliseraient les processus mentaux, et qui permettrait d'élaborer des pensées complexes à partir de concepts plus simples. Fodor a présenté cette thèse en 1975 dans son ouvrage intitulé The Language of Thought. Il semble que ce soit le philosophe américain Gilbert Harman qui ait utilisé pour la première fois cette expression dans ce contexte.
- A gondolat nyelve Fodor azon elmélete, miszerint a megismerés folyamata nem más, mint egy mentális reprezentációkkal végzett számítás. Ez annyit tesz, hogy a gondolatok egy olyan "nyelven" (mentális nyelv) jelennek meg, ami egyszerűbb gondolatok különböző összerendezésével teszi lehetővé komplex gondolatok felépítését. Az agy biológiája annyit egyértelműen elárul, hogy ezek a mentális reprezentációk nem hasonlíthatóak össze a papírra írt szimbólumokkal; a mentális nyelv feltehetőleg inkább a gondolatok és fogalmak síkján, vagyis a kognitív szinten létezik. Az a gondolat, például, hogy "János magas" nyilvánvalóan legalább két részből áll: egyrészt a Jánosról, mint személyről alkotott fogalmunkból, másrészt pedig a magasság fogalmából. Ebben az esetben ezt a két alkotóelemet a következő elsőrendű logikai állítmány-képlettel ábrázolhatnánk: M(j) Ami pedig azt fejezi ki, hogy az 'M' (mint "magas") állítmány a 'j' (mint János) entitásra vonatkozik. Azonban a gondolat nyelve szükségképpen sokkal összetettebb bármilyen tisztán logikai nyelvnél, mivel az emberi gondolatok olyan bonyolult aspektusait is kezelnie kell, mint amilyen az állítmányhoz való egyéni viszony is. Például hihetem azt, hogy János magas, de az is lehet, hogy csak gyanítom, hogy János magas. A mentális nyelv hipotézise igen nagy jelentőséggel bír, mivel egy olyan mértékben racionalista kognitív modellt feltételez, amelyben a kogníció számos alapvetését eleve adottnak tekinti, szembeszegülve az eliminatív materializmussal és a konnekcionizmussal. Ludwig Wittgenstein nyomdokaiban járva más gondolkodók azzal érveltek, hogy ugyanazt a nyelvet használjuk mentális nyelvünkként, amit nyilvánosan is. Így tehát aki magyarul beszél, az magyarul is gondolkodik. Megint mások viszont állítják, hogy azok is tudnak gondolkodni, akik semmilyen nyilvános nyelvet nem ismernek (így például a csecsemők), ennek pedig egyenes következménye az, hogy léteznie kell valamilyen velünk született mentális nyelvnek.
- Język myśleński to pojęcie wprowadzone przez Jerry'ego Fodora na oznaczenie wspólnego wszystkim ludziom języka wrodzonego, który wprowadzając pewne uniwersalia językowe, pozwala na intencjonalne odnoszenie się do świata przy pomocy wyuczonego języka narodowego.
|
| rdfs:comment
|
- Jerry A. Fodor's Language of Thought (LOT) hypothesis, or LOTH, states that cognition and cognitive processes are only 'remotely plausible' when expressed as computational in terms of representational systems. He uses empirical data drawn from linguistics and cognitive science to express internal representations through a philosophical vantage point.
- Die Sprache des Geistes ist eine Hypothese, die von der Existenz einer Art Sprache ausgeht, in der Denkvorgänge stattfinden. Der bedeutendste Vertreter dieser These ist Jerry Fodor, der die Idee 1975 in seinem Buch "The Language of Thought" ausarbeitet. Der Ausdruck wurde vermutlich 1973 von Gilbert Harman zum ersten Mal in diesem Zusammenhang gebraucht.
- Le Langage de la pensée, ou mentalais (angl. mentalese) est une théorie, due principalement au philosophe américain Jerry Fodor, qui présuppose une sorte de langage qu'utiliseraient les processus mentaux, et qui permettrait d'élaborer des pensées complexes à partir de concepts plus simples. Fodor a présenté cette thèse en 1975 dans son ouvrage intitulé The Language of Thought.
- A gondolat nyelve Fodor azon elmélete, miszerint a megismerés folyamata nem más, mint egy mentális reprezentációkkal végzett számítás. Ez annyit tesz, hogy a gondolatok egy olyan "nyelven" (mentális nyelv) jelennek meg, ami egyszerűbb gondolatok különböző összerendezésével teszi lehetővé komplex gondolatok felépítését.
- Język myśleński to pojęcie wprowadzone przez Jerry'ego Fodora na oznaczenie wspólnego wszystkim ludziom języka wrodzonego, który wprowadzając pewne uniwersalia językowe, pozwala na intencjonalne odnoszenie się do świata przy pomocy wyuczonego języka narodowego.
|