| dbpprop:abstract
|
- Emperor Jovan Nenad was a leader of Serb mercenaries in the Kingdom of Hungary who took advantage of a struggle over the Hungarian throne to create his own state and crowned himself emperor. He was born in the town of Lipova, near the Mureş River in northern Banat. In Serbian and Hungarian historiography Jovan Nenad/Fekete Iván was exclusively described as a Serb.
- Jovan Nenad,, auch mit dem Beinahmen Jovan Nenad der Schwarze (Јован Ненад Црни/Jovan Nenad Crni) war ein Anführer serbischer Banderien in Ungarn und erklärte sich zum Zaren der Serben. Nach der Schlacht bei Mohács 1526 tauchte unter den Serben Südungarns eine geheimnisumwitterte Person auf, Jovan Nenad (Johann Unverhofft), genannt auch Jovan Crni (Johann der Schwarze) wegen eines Muttermals, welches angeblich von der rechten Schläfe abwärts bis zum rechten Fuß reichte. Er behauptete, von Gott gesandt worden zu sein, um die Christen zu befreien, tat angebliche Wunder und erklärte sich selbst zum Zaren der Serben und zum Kaiser von Byzanz. Die Wirren in Ungarn nach der Schlacht bei Mohács ausnutzend, brachte er beinahe die gesamte heutige Vojvodina unter seine Herrschaft und errichtete in Subotica seine Residenz. Im Grafen von Subotica Valentin Tarek, der von Johann Nenad vertrieben wurde, schuf er sich seinen Todfeind. Johann Nenad unterstützte die ungarischen Thronansprüche von Ferdinand I. gegen Johann Zápolya. Seine Armee schlug zweimal die Armeen Zápolyas, in der dritten Schlacht musste er eine schwere Niederlage hinnehmen. Er zog sich zurück, um seine Armee zu reorganisieren. Als Ferdinand I. mit seiner Armee in Ungarn einmarschierte, machte sich Johann Nenad zu einem Treffen mit Ferdinand auf. Bei Szeged wurde er von Gefolgsleuten Zápolyas aus einem Hinterhalt angeschossen. Schwer verletzt wurde er in seinem Krankenlager von Tarek gefangengenommen, und daraufhin geköpft.
- Fájl:Tsar Jovan Nenad monument. jpg Jován vezér szobra Szabadkán. Cserni Jován szerbül: Јован Ненад (Jovan Nenad) vagy Црни Јован (Crni Jovan), horvátul: Ivan Crni, magyarul nevezték Fekete Iván vagy János néven, esetleg Fekete Jovánnak, Fekete Embernek és Csernajevics Ivánnak is szerb felkelővezér. A „fekete” nevet onnan kaphatta, hogy állítólag a halántékától egy hatalmas fekete anyajegy húzódott le a testén. A Fekete Ember elnvezés nemcsak Jovánra vonatkozott. A 16. század második felében élt Karácsony György felkelővezért is Fekete embernek nevezték, akinek román származásából adódóan kicsit sötétebb lehetett a bőre, az azonban mégsem lehet teljes bizonyossággal mondani, hogy a fekete megjelölés külső jegyeket, vagy bőrszínt takar, mert akár szóba jöhet éppen fekete, azaz sötét lelkületű az illető, vagy van valami múltbéli takargatnivalója, esetleg rejtélyes tulajdonságokkal rendelkezik. Jován életét végigszemlélve a fekete, mint rossz jelző igen is illett rá. A hagyomány szerint Lippán született, de sokkal valószínűbb, hogy a Délvidéken. A születésének időpontját Veselin Dželetović Jovánról szóló könyvében teszi 1492 körülre. Jovan paraszti sorból nőtt ki, de magáról azt állította, hogy szerb fejedelmek leszármazottja, ennek igaza viszont erősen kétségbe vonható. Fiatal vitézként a Délvidéken a 16. században sok szerb szolgált, köztük volt Jován is, aki részt vett a mohácsi csatában, majd Szapolyai János lovas szolgája lett. A szerbek a törökök elől tömegével menekültek Magyarország belső területeire. Szapolyai, akit királlyá választottak, megpróbálta megszervezni őket, hogy a török ellen új határvédelmi vonalat alakítson ki. Ezért Bácsra letelepített szerbek élére Jovánt nevezte ki. Kezdetben még harcolt a betörő törökökkel, de később nyíltan hangoztatta ambícióit, hogy ő a török elleni harc letéteményese, mint egy „Isten küldötte vezér. ” Azonban nagyon szilaj, erőszakos és kegyetlen ember hírében is állt. A szerbek kiváltságolásának kérdése a délvidéki uraknál és a főuraknál igen heves ellenállásba ütközött. Többen azt állították, hogy Jován a törökhöz fog állni. Jovánt a vádak érzékenyen érintették és amikor összetűzések kezdődtek az urak, a magyar parasztok és a szerbek között, akkor szembeszállt a királlyal. Jován már 1526 novemberében megszállta Szabadkát, de a bácsi felkelés akkor robbant ki, mikor az urak három nagy fegyveres akciót hajottak végre a rácok ellen. A támadások után a harcok egyre hevesebbek lettek, s Jován emberei mint garázda bandák mentek szét a Délvidéken. Szabadkán saját udvart alakított ki és familiárisai voltak, többek között Cselnik Radoszláv seregeinek alvezére, Verlics Szubota kincstartó és nádor, valamint két zászlós úr Dolics Jován és Literat Fábián. Züllött és szertelen életet élt, nagy zsákmányt halmozott föl, közben pedig állandó harcot vívott a nemesekkel és a parasztokkal. A főurak parasztvezérnek kiáltották ki, noha ebben a felkelésében nem parasztok vettek részt. Jován cárrá neveztette ki saját magát, ellenségei állításai szerint mindezzel azt igazolta, hogy önálló szerb fejedelemséget akart kiépíteni a Délvidéken. Voltaképp ez nem is önálló ország volt, hanem egyszerű kiskirályság, aminek Szabadka lett a székhelye, de Jován gyakran tartózkodott Szegeden, vagy Tornyosfaluban is. A Szapolyaival szembenálló Habsburg Ferdinánd főhercegnek kapóra jött Jován, ezért Révay Ferenc püspököt bízta meg a vele való tárgyalással. Mikor Révay megjelent nála, az ittas Jován gőgjében karóba akarta húzni, mert szerinte megzavarta őt, de Révay megvendégelte és drága ajándékokkal kecsegtette. Jován ekkor Ferdinánd mellette kötelezte el magát és ígéretet tett, hogy János király minden párthívét üldözni fogja. Jován korábban Szapolyait hevesen ostromolta azzal az indítvánnyal, hogy mihamarabb indítsanak megelőző támadást Ausztria ellen. 1527 májusában az önjelölt cár egy kiáltványt adott ki, amiben törökpártisággal vádolta Szapolyait. Fájl:Cserni Jován birodalma. png Cserni Jován délvidéki „cársága. ” Május 22-én a tiszántúli Szőlősnél Jován megverte Perényi Péter erdélyi-szász seregét, amit a tiszavidéki parasztok és nemesek is támogattak. Ezután betört Dél-Erdélybe és a szász területekre. Kegyetlenkedéseit jól példázza a Hunyad vármegyében, de különösen Hátszegen elkövetett gaztettei, ahol sok románt is legyilkoltak a szerbek, noha velük azonos, ortodox vallásúak voltak. A parasztok a nemesek, papok és tanítók vezetésével mindenütt fegyvert fogtak ellene. A szerb seregben lassacskán demoralizálódás és bomlás állt be a fizetetlenség, az állandó rablásokkal járó fegyelem megbomlása és más gondok miatt. Rengeteg szerb már a tiszaszőlősi csata után elszökött Jován melől és az oszmán uralom alatt levő Szeremségbe tért vissza. Ferdinánd is ráparancsolt, hogy azonnal hagyja abba a rablást és gyilkolászást, de küldötte, Hoberdanecz János sem tudta megfékezni. Perényi és Czibak Imre váradi püspök, valamint temesi ispán vezette seregek a Szeged melletti Sződfalván vereséget mértek a rácokra, akik közül több ezren menekültek vissza az Oszmán Birodalomba. Jován Szegedre futott a csatából, ahol rátámadt egy gazdag polgár, Zákány István házára, hogy kirabolhassa. Szilágyi László szemben levő kastélyából egy Vid Sebestyén nevű gyalogos katona muskétával rálőtt Jovánra, akit az ágyékán talált el. Emberei Tornyosba vitték a haldoklót, egyik ottani tanyájára. Azonban hamar híre ment, hogy ott bújkál, s ekkor enyingi Török Bálint háromszáz lovassal elindult, hogy elfogja. Mikor rátalált, megölte, fejét levágta és elküldte Budára Szapolyainak. Zákány és Vid ugyan tanúsították a király előtt, hogy Török végzett Jovánnal, ezért a király gazdagon megjutalmazta, de az sem valószínűtlen, hogy már halott volt, amikor rátaláltak. A szerbek ma is nemzeti hősnek tekintik Cserni Jovánt, aki a független Szerb Vajdaság hőse. Az általa uralt területet mint önálló szerb fejedelemséget állítják be és Szabadkán szobra is van a felkelő vezérnek. Az elmúlt időkben rengeteg változott Jovánról kialakult kép. Nem parasztvezér, ez tény és való, mert az általa vezérelt felkelők fellázadt rác katonák voltak. Viszont az önálló állam kérdése meglehetősen vitatott, sőt ennek létét csak a szerb nacionalista gondolkodás akarja igazolni. Jován uralmát a Délvidéken nem a célból terjesztette, hogy független országot alapítva elszakadjon a magyar királytól. Viszont tetteivel kevésbé hős, legfeljebb csak a szerbek szemében az. Jovánnal történt meg az, ami a magyar történelemben még jó párszor megfog ismétlődni. Az osztrákok ravasz húzásokkal később felhasználták a szerbeket a magyarok ellen, így a Rákóczi-szabadságharc, valamint 1848–49-es forradalom és szabadságharc folyamán vetik be a szerb fegyveres erőket nemcsak a magyar hadsereg, hanem a polgári lakosság ellen is, s akkor a szerbek szabályos etnikai tisztogatásokba kezdenek. Cserni Jován emlékével az 1848-ban harcoló szerb felkelőket is bátorították és rá hivatkozva akartak létrehozni egy vajdasági szerb államot.
- Файл:Tsar Jovan Nenad monument. jpg Йован Ненада Йован (Иван) Ненада, прозвище Чёрный - предводитель антитурецкого и антифеодального народного движения на севере Сербии, на территории современной Воеводины, самопровозглашённый сербский царь в 1526 - 1527 годах.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
