| dbpprop:abstract
|
- Gorgias "the Nihilist", Greek sophist, pre-socratic philosopher and rhetorician, was a native of Leontini in Sicily. Along with Protagoras, he forms the first generation of Sophists. Several doxographers report that he was a pupil of Empedocles, although he would only have been a few years younger. "Like other Sophists he was an itinerant, practicing in various cities and giving public exhibitions of his skill at the great pan-Hellenic centers of Olympia and Delphi, and charged fees for his instruction and performances. A special feature of his displays was to invite miscellaneous questions from the audience and give impromptu replies. " His chief claim to recognition resides in the fact that he transplanted rhetoric from his native Sicily to Attica, and contributed to the diffusion of the Attic dialect as the language of literary prose.
- Gorgias aus Leontinoi auf Sizilien (altgriechisch Γοργίας; * etwa 480 v. Chr. ; † 380 v. Chr. ) gehört zu den Hauptvertretern der Sophistik.
- Gòrgies de Leontins (Gorgias, Γοργίας) fou un orador i filòsof grec. Nasqué a Leontins cap a l'any 485 aC (era més gran d'edat que l'orador Antífon o Antifó que va néixer vers 480 aC o 479 aC). Se li atribueix una vida de més de 100 anys i hauria mort una mica després de Sòcrates. Fou germà del metge Heròdic, que va gaudir també de certa fama. Va tenir suposadament alguns enfrontaments personals amb Plató. L'any 427 aC fou enviat a Atenes perquè sol·licités ajut en la guerra de Leontins contra Siracusa . Tant a Atenes com a altres ciutats gregues tingué gran influència pel seu saber i les seves qualitats oratòries. Va tornar a Leontins i després altre cop a Grècia on va viure els seus darrers anys a Atenes i a Larissa de Tessàlia. Tingué relació amb Empèdocles, amb qui les seves ensenyances assoliren una ressonància extraordinària. Influí en Sòcrates quant a la seva forma de parlar i expressar-se. Nega qualsevol tipus de veritat objectiva i a més les normes morals que són diferents en cada poble i que canvien. El seu escepticisme va més enllà que el de Protàgores. Ell destacà a causa d'aquest tema, la importància de la paraula i de l'art de la retòrica, que ensenya a manejar-la. Segons Gòrgies la paraula és l'única capaç de transformar la realitat. Car és ella la que la inventa, la modifica i la comunica. El propòsit de les seves argumentacions és mostrar el caràcter d'aparences de la realitat, i la naturalesa empírica o sensista del coneixement. A través d'un seguit de dilemes va mostrant com rebutja les posicions de l'oponent. Educat a l'escola d'Elea sembla que defensava tres tesis: No existeix res. Si existís alguna cosa, no es podria conèixer. Si existís alguna cosa i es pogués conèixer, no es podria comunicar. Per ell, "la veritat és la capacitat de persuadir amb la paraula". Tot i que potser Gòrgies es desinteressà bastant per la política (teòrica i pràctica), és indubtable que les tesis d'aquest sofista influïren sobre el pensament polític de personatges com Alcidames, Cal·licles, Polos i Aspàsia de Milet. En tot cas, és un fet històric que Gòrgies escriví un discurs oratori que un cop pronunciat (potser per ell mateix) davant l'assemblea d'Atenes, convencé a la capital grega per a fer, amb èxit, la guerra contra Siracusa (en defensa de la ciutat de Leontins). L'èxit d'aquesta empresa bèlica feu augmentar notablement la fama de Gòrgies com a orador davant dels atenesos. Va escriure "Sobre la natura" obra també coneguda com "Sobre el que és i el que no és", vers el 444 aC.
- Gorgiás z Leontýn (asi 483 př. n. l. – 376 př. n. l. ) byl řecký filosof a zejména rétor, představitel první generace sofistů.
- Georgias de Leontini: Filósofo del período antropológico de la Filosofía griega.
- Gorgias oli kreikkalainen sofisti, reetori ja esisokraatikkoihin lukeutunut filosofi. Hän oli kotoisin Leontinista, Sisiliasta. Vuonna 427 eaa. hän toimi Ateenaan suuntautuneen lähetystön johdossa. Tarkoituksena oli pyytää Ateenan suojelua Leontinille Syrakusan vihamielisiä toimia vastaan. Lopulta hän asettui itsekin Ateenaan, ja rahoitti itsensä harjoittamalla ja opettamalla retoriikkaa. Hän kuoli Larissassa, Thessaliassa. Gorgias tunnetaan ennen muuta siitä, että hän istutti retoriikan pysyvästi Kreikkaan ja sai aikaan sen, että Attikan murre levisi kirjallisen proosan kieleksi. Hän kirjoitti kadonneen teoksen Luonnosta tai olemattomasta. Sen sisältö voidaan koota Sekstos Empeirikoksen kirjoituksista sekä Aristoteleen nimiin laitetusta tutkielmasta Melissoksesta, Ksenofaneesta, Gorgiaasta (De Melisso, Xenophane, Gorgia). Tässä teoksessa hän esitti seuraavaa: Mitään ei ole Jos jotain on, siitä ei voida tietää mitään Jos jotain voidaan tietää siitä, tätä tietoa ei voida kommunikoida muille Näillä väitteillä hänen katsotaan yleisesti kehittäneen filosofisen solipsismin ja nihilismin. Hänen nimiinsä on laitettu myös kaksi retorista tutkielmaa, Helenan enkomion (ylistys) ja Palamedeen puolustus. Nämä on toimittanut Antifon. On kuitenkin kyseenalaistettu, että niiden kirjoittaja olisi Gorgias. Gorgias on keskeisenä henkilönä Platonin samannimisessä dialogissa Gorgias josta voidaan päätellä että Sokrates ja Gorgias arvostivat toistensa älyä, vaikka heillä olikin ystävällishenkisen kriittinen suhtautuminen toistensa elämänasenteeseen ja tietokäsitykseen.
- Gorgias (en grec ancien Γοργίας / Gorgías) de Léontium (ou Léontinoï) est né en Sicile, il fut élève d'Empédocle d'Agrigente avec qui il apprit la rhétorique. Sophiste, il enseignait l'art de persuader. On affirme qu'il vécut 108 ans. Platon, dont les écrits forment le noyau autour duquel la philosophie et son histoire se sont cristallisées, a jeté un discrédit sur la pensée de Gorgias de telle sorte qu'aujourd'hui encore le qualificatif « sophiste » est péjoratif. Selon Athénée, Gorgias, ayant lu lui-même le dialogue qui porte son nom, a dit : « Comme Platon sait bien se moquer ! ». Il serait néanmoins juste de revenir aux sources afin de découvrir l'importance de cette pensée — non seulement dans l'histoire de la philosophie mais aussi pour la pensée contemporaine.
- A dialógus témája: a legfőbb jó meghatározása. Szereplők: Szókratész és Gorgiasz. Gorgiasz egy szónok, aki szerint a legfőbb jó a beszéd képessége. Szókratész szerint a szónoklás nem más mint a rábeszélés művészete. A rábeszélés két formáját különbözteti meg: Hitet kelt tudás nélkül (ezt teszi a szónok) Tudást kelt. Szókratész: arról, hogy mi jogos és mi jogtalan csak az beszélhet aki valójában tudja, hogy mi is az (az igazságról is ugyanez mondható el). Fontos, hogy a szónok mindig igazságos legyen. A szónoklás akár a szakácsmesterség nem művészet, hanem gyakorlat, mégpedig a hízelgés része. Ahogyan az ember is kettős természetű: testi és szellemi, úgy művészet is kétféle van: a lélekkel foglalkozó és a testre vonatkozó. A lélekre vonatkozó művészet további két részre tagolódik: törvényhozás és igazsághozás művészetére. A testre vonatkozó művészet is két további részre tagolódik: torna és orvoslás művészetére. Ha valaki akar valamit, akkor nem azt akarja amiért cselekszik, hanem a célt akarja amiatt cselekszik. A jó miatt teszünk mindent. Hatalommal rendelkezni nem azt jelenti, hogy azt teszünk amit akarunk. K. : a törvény szerzői gyenge emberek, el akarják ijeszteni az erősebb embereket, hogy ne törjenek többre, mint mások. A gyengék beérik egyenlő mértékkel. Szókratész: A tömeg törvénye a hatalmasok törvénye. Nem az számít, amit a tömeg tart igaznak, hanem ami valóban az. Arra kell törekedni, hogy erényesen éljünk. A mértékes lélek a jó: az emberekkel szemben igazságos az istenekkel szemben jámbor. Fontos, hogy mindig az igazságot tartsuk szem előtt.
- Gorgiasz: görög rétor, filozófus. A hagyomány szerint a filozófiában Empedoklész, a retorikában Korax és Teisziász tanítványa, Iszokratész mestere. Kr. e. 427-ben szülővárosa küldöttségét vezette Athénbe. Tevékenységét főképp három témakörben fejtette ki: a természetfilozófián belül a látásról és a színekről vallott nézeteit felől Platón tájékoztat „Menón” című művében. Dialektikáját „Peri phüszeósz é peri tú mé ontosz” (A természetről avagy a nemlétezőről című írásából ismerjük. Ennek bizonyítandó állításai: a: semmi sem létezik; b: ha létezik is valami, megismerhetetlen; c: ha megismerhető is, az ismeret közölhetetlen. Az igazságnak tehát nincs semmiféle kritériuma. Retorikai tanítása ismeretelméleti nézeteiből és a szónoki mű felépítésének kérdéseiből tevődik össze. A szónok feladata szerinte, hogy a hallgatóit bármiről, akár még az igazságnak az ellenkezőjéről is meg tudja győzni. A rétor Gorgiász alakját Platón Gorgiasz című dialógusából ismerjük. Retorikai tanítását Arisztotelész idézi „Retorika” című művében, „Hüper Palamedusz” című szónoki művének szerzősége vitatott. „Helenész enkómion” című beszédének hatása kimutatható Euripidész „Helené” című tragédiájában. Ismertek még az olümpiai és püthói játékokra írott beszédei, valamint a peloponnészoszi háborúban elesett athéniek gyászbeszéde.
- Opere principali di Gorgia sono l'Encomio di Elena e Sul non essere o sulla natura. L'attribuzione della prima, tuttavia, è incerta. Il contenuto della seconda ci è tramandato tramite una parafrasi di Sesto Empirico.
- ゴルギアス（ゴルギアース、ギリシャ語：Γοργίας, Gorgias, 紀元前487年 - 紀元前376年）は古代ギリシアの哲学者（ソフィスト、ソクラテス以前の哲学者）、修辞学者。シチリアのレンティーニの生まれ。プロタゴラスとともにソフィストの第一世代にあたる。古代のドクソグラファーの何人かは、ゴルギアスはエンペドクレスの弟子だったと伝えているが、これはいささか疑わしい。なぜなら、確かにゴルギアスはエンペドクレスより年下だが、たった2、3歳しか違わないからである。「他のソフィストたち同様、彼はあちこちの都市を巡業して回り、全ギリシアの中心であるオリンピアやデルポイでは大衆の前でその技術を披露し、金を取って授業や公演を行った。ゴルギアスのパフォーマンスで特に売り物だったのは、観衆から種々雑多な質問を受け付け、即興でそれに答えることだった」。 ゴルギアスが評価されるのは、生まれ故郷のシチリアからアッティカにレトリック（修辞学、弁論術）を移植したことと、文学的散文に使う言葉として古アテナイ方言の普及に貢献したことである。
- Gorgias van Leontini (ca. 480 – 376 v. Chr. ), was een Grieks redenaar, sofist en wijsgeer. Gorgias werd geboren in Leontini. Hij kwam in 427 als gezant voor zijn vaderstad voor het eerst in Athene, waar hij bij latere bezoeken nog meermalen grote indruk zou maken door zijn welluidende stijl; rijk aan antithesen, ritmische parallellie, rijm en assonantie (= de σχήματα Γοργιεία of ‘Gorgiaanse stijlfiguren’). Gorgias wordt als de vader van de Retoriek beschouwd. Vanuit literair oogpunt gezien schreef hij prachtige retorische werken maar daarbij offerde hij vaak inhoud op aan stijl. Zijn gecultiveerde stijl was immers allereerst gericht op overtuiging en effect. Op filosofisch vlak kunnen we van Gorgias zeggen dat hij een grote voorstander van de democratie was. Het woord nam een uiterst belangrijke plaats in binnen de Atheense democratie, die immers gebaseerd was op discussie en overleg. Tijdens zo een discussie was het uiteraard belangrijk je eigen zaak zo goed mogelijk naar voren te brengen om zo de mensen te overtuigen van jouw ideeën. Het was in dit kader dat Gorgias het belangrijk achtte om mensen te oefenen in retoriek, zodat ze op het politieke schouwtoneel of in de rechtszaak niet zomaar over zich heen zouden laten lopen. Wat retoriek voor Gorgias nog belangrijker maakt is dat hij geen geloof hecht aan het bestaan van een objectieve waarheid. Het enige wat volgens Gorgias bestaat zijn meningen en opvattingen. Het gaat hem bij retoriek dus niet om de waarheid te verkondigen, maar om mensen te overtuigen van je eigen idee of opvatting. Deze opvatting treffen we aan in een filosofisch geschrift met de paradoxale titel Over de Natuur of over het Niet-Zijnde, waar hij, de thesen van de Eleaten tot in het absurde doortrekkend, zijn ontologische en epistemologische scepticisme in drie punten formuleert: 1° - Er bestaat niets. 2° - Áls er al iets was, zouden wij het niet kunnen kennen. 3° - Áls wij dat wel zouden kunnen kennen, zouden wij het niet kunnen meedelen. Verder zijn er van Gorgias nog twee redevoeringen bewaard; de Helena en de Palamedes. Hij zou aan de hand van modelredevoeringen als deze de kunst van de retoriek aan zijn leerlingen hebben onderwezen. Gorgias invloed op zijn tijdgenoten was zeer groot. In de naar hem genoemde dialoog ‘Gorgias’ trekt Plato heftig van leer tegen hem en zijn opvattingen.
- Gorgias var en gresk filosof, og han var en kjent sofist. Opprinnelig siciliansk, kom han til Athen under Peloponneskrigen. Han var ikke bare kjent som en fremstående taler, men også dyktig i bruken av retorikk. Gorgias skapte oppsikt med sin filosofiske tese om at: Ingenting eksisterer Hvis det eksisterer noe, kan det ikke erkjennes Selv om det finnes erkjennelse, kan ikke denne erkjennelsen deles med andre. I etterkant er det blitt stilt spørsmål om Gorgias virkelig har ment dette, eller om tesene hans har bare vært brukt i å demonstrere hvordan den retoriske talekunst kan overbevise folk om de mest absurde påstander. Gorgias var slik en typisk sofist ved å bruke retorikk for å overtale og manipulere folk (isteden for å la folk faktisk erkjenne noe).
- Gorgiasz z Leontinoi (gr. Γοργίας ὁ Λεοντῖνος Gorgias ho Leontinos, ur. ok. 480, zm. ok. 385 p.n.e. ) – grecki filozof, retor, teoretyk wymowy należący do 10 najwybitniejszych mówców w Starożytnej Grecji, prekursor teorii sztuki, jeden z czołowych sofistów. Pochodził z Leontinoj na Sycylii. Był uczniem Empedoklesa i nauczycielem Tukidydesa. W 427 p.n.e. przybył do Aten, by w imieniu ojczystej polis prosić o pomoc przeciw Syrakuzom/ Zawarł tam wiele znajomości z ludźmi bogatymi i wpływowymi. Sam też wpływał na sprawy bieżące przez swoją siłę wymowy. Dyskurs był dla niego jedynie środkiem służącym do wpływania na ludzi i ich namiętności, pozwalający osiągnąć zamierzony cel (co w późniejszych czasach nazwane zostało erystyką). Jest bohaterem platońskiego dialogu Gorgiasz.
- Górgias de Leontini foi professor de retórica, filósofo e embaixador em Atenas, tendo ensinado na Sicília e em várias cidades gregas até estabelecer-se na Tessália, local onde morreu com 105 anos de idade. Górgias demonstrou a confusão entre os dois sentidos do verbo "ser": tal verbo pode tanto ser um verbo de ligação, quanto assumir o significado de existir. Ele também diferenciou a realidade (o ser), o pensamento (o pensar) e a linguagem (o dizer). Ele percebeu que se pode pensar e dizer coisas irreais; pode acontecer também que o real seja incognoscível (não pode ser conhecido) e incomunicável; e pode ocorrer também que o real, mesmo sendo cognoscível, seja incomunicável. Górgias representa muito bem a prática sofista da retórica. Além de ter sido professor nesse campo, também reconhecia que a palavra tem um certo poder, já que a retórica destina-se justamente a convencer outras pessoas a adotarem determinado ponto de vista. Antístenes, fundador do Cinismo, foi ouvinte de Górgias, e Platão escreveu um diálogo intitulado Górgias, onde discute a função e a validade da retórica.
- Acest articol este despre Gorgias, filosoful grec. Pentru dialogul platonician vezi Gorgias (Platon). Gorgias, sofist şi retor grec, s-a născut la Leontini, în Sicilia. În 427 a fost trimis de către cetăţenii oraşului său pentru a cere protecţia atenienilor împotriva agresiunii siracuzienilor. S-a stabilit apoi în Atena şi a trăit practicând oratoria şi predând retorica. A murit în Larissa în Tesalia.
- Горгий — древнегреческий софист, крупнейший теоретик и учитель красноречия V в до н. э. Горгий родился в г. Леонтины. Риторике обучался в Сицилии у знаменитого Корака. В 427 году он прибыл в Афины, и его искусные речи привлекли всеобщее внимание. Возглавляя Леонийское посольство в Афинах, Горгий сумел своей речью уговорить афинян предоставить военную помощь. Позднее он объездил всю Грецию, повсюду выступая перед слушателями. На собрании греков в Олимпии в 392 году он обратился к собравшимся с призывом к единодушию в борьбе против варваров. Олимпийская речь Горгия надолго прославила его имя (ему даже была поставлена статуя в Олимпии). Горгий был одним из первых ораторов нового типа — не только практиком, но и теоретиком красноречия, за плату обучавшим юношей из богатых семей говорить и логически мыслить. Такие учителя назывались софистами, «специалистами по мудрости». Горгий утверждал, что он учит не добродетели и мудрости, а только ораторскому искусству. Речь Горгия отличалась особой поэтической выразительностью. Он разработал и применял особые риторические приемы, прозванные горгианскими фигурами: аналогичные по форме и соответствующие по объему фразы, использование параллельных членов предложения и членов предложения, находящиеся в антитезе. Для сочинений Горгия характерно ритмическое оформление и подобное звучание завершений. Традиция сохранила немногое из творческого наследия Горгия. Сохранился, например, следующий совет оратору: «Серьёзные доводы противника опровергай шуткой, шутки — серьёзностью». Целиком сохранились лишь две речи, приписываемые Горгию, — «Похвала Елене» и «Оправдание Паламеда», написанные на сюжеты мифов о Троянской войне. Ораторское искусство Горгия заключало в себе много нововведений: симметрично построенные фразы, предложения с одинаковыми окончаниями, метафоры и сравнения; ритмическое членение речи и даже рифма приближали его речь к поэзии. Некоторые из этих приёмов надолго сохранили название «горгианские фигуры» («горгиевы фигуры»). Горгий писал свои речи на аттическом диалекте, что служит ярким свидетельством возросшей роли Афин в литературной жизни древней Эллады. Согласно Горгию, истинного знания не существует, ведь даже то, что мы лично пережили, мы припоминаем и познаем с трудом; нам следует довольствоваться правдоподобным мнением. Горгию принадлежит трактат «О природе, или О несуществующем», считающийся одним из наиболее ярких манифестов агностицизма. Основная мысль трактата — «Ничего не существует; но даже если нечто существует, то оно не познаваемо; но даже если и познаваемо — то необъяснимо для другого». Эти три положения Горгий обосновывает следующими аргументами: 1. Если сущее вечно, то оно беспредельно, а если беспредельно, то оно нигде, а если нигде, то его нет. Если сущее не вечно, то оно произошло или из сущего, что невозможно, так как тогда бы сущее было прежде себя самого, либо из несущего, что также невозможно, поскольку из несущего не ничего не происходит. Следовательно, сущее не вечно и не не вечно. Следовательно, его вообще нет. (Также Горгий ведет рассуждение, о том, что сущего нет, поскольку оно ни единое, ни множественное). 2. Если даже сущее существует, то оно не мыслится, поскольку мыслимое не тождественно сущему, иначе существовали бы в реальности Сцилла и Химера. 3. Если сущее и мыслится, то оно неизъяснимо другому, поскольку изъясняем мы посредством слов, а слово не тождественно обозначаемому им предмету и не может его объяснить, поскольку напротив, слово мы объясняем, указывая на предмет. Горгий также был одним из учителей Антисфена — основателя школы киников.
- Gorgias var en grekisk filosof och sofist. Född på Sicilien men kom till Aten på diplomatuppdrag. Han var känd som framstående retoriker. Gorgias var elev till Empedokles men vände sig senare mot hans filosofi. I sin filosofiska avhandling försvarar Gorgias följande tre teser: 1. Ingenting finns. 2. Om något funnes, vore kunskap om det omöjligt. 3. Om det fanns kunskap om något som funnes, skulle denna kunskap ej kunna förmedlas vidare till andra. Det har blivit mycket diskuterat ifall han verkligen menade detta eller ej.
- Gorgias, M. Ö. 5. yüzyılda yaşamış olan önemli sofist düşünür. Gorgias Leontioni'de Sicilya'da doğmuştur. Doğa felsefesine karşı düşünceler geliştirmiştir. Relativizmin ve daha da çok kuşkucu düşüncenin gelişmesinde önemli bir filozof olarak yer almaktadır. Empedokles'in öğrencisi olmuştur ve ondan hem doğa felsefesini hem de hitabet sanatını öğrenmiştir. Bu snattaki ustalığıyla Atina'da önemli etkilerde bulunmuş ve bu sanatı en önemli geliştiricilerinden biri olmuştur. Elea Okulu'nun diyalektik anlayışı üzerinde derin bir etkisi olduğu belirtilmektedir. " Yokluk üstüne " ve " Helene övgü " adlı eserlerin sahibi olan Gorgias, kendisini bir görecelikle sınırlamayarak, gerçek bir hiççiliğin ve kuşkuculuğun savunucusu olmuştur. Hiçbir değerin varolmadığını, bilginin mümkün olmadığını, insanlara ikna yoluyla her şeyin kabul ettirilebileceğini, zira insanların bilgiden yoksun olduklarını söyleyen Gorgias, ikna sanatına, sözün terbiye edilip geliştirilmesine büyük bir önem vermiştir. Doğa felsefesinin temel problemi olan varlığı bilme girişimin anlamsız olduğunu öne sürmüş ve bunu kanıtlamanın uğraşı içinde olmuştur. Onun düşüncesinde, ne varlığın varolması, ne bilinmesi ne de bir başkasına aktarılması mümkün değildir. Ünlü üçlü argümanı bu konuda Gorgias'ın relativizminin ve kuşkuculuğunun kesin bir ifadesini gösterir; Hiç bir şey yoktur, Bir şey varsa bile bilinemez, Bilinse bile başkalarına bildirilemez.
- 高爾吉亞（希臘文：Γοργίας，約公元前487年-前376年），希臘詭辯學者、前蘇格拉底時期的哲學家及修辭學家，原居於西西里Leontini。與普羅塔哥拉同為首批詭辯學者。他最為人所知的是他把修辭學由西西里帶到阿提卡，又將阿提卡方言融入散文文學中。
|
| rdfs:comment
|
- Gorgias "the Nihilist", Greek sophist, pre-socratic philosopher and rhetorician, was a native of Leontini in Sicily. Along with Protagoras, he forms the first generation of Sophists. Several doxographers report that he was a pupil of Empedocles, although he would only have been a few years younger.
- Gorgias aus Leontinoi auf Sizilien (altgriechisch Γοργίας; * etwa 480 v. Chr. ; † 380 v. Chr. ) gehört zu den Hauptvertretern der Sophistik.
- Gòrgies de Leontins (Gorgias, Γοργίας) fou un orador i filòsof grec. Nasqué a Leontins cap a l'any 485 aC (era més gran d'edat que l'orador Antífon o Antifó que va néixer vers 480 aC o 479 aC). Se li atribueix una vida de més de 100 anys i hauria mort una mica després de Sòcrates. Fou germà del metge Heròdic, que va gaudir també de certa fama. Va tenir suposadament alguns enfrontaments personals amb Plató.
- Gorgiás z Leontýn (asi 483 př. n. l. – 376 př. n. l. ) byl řecký filosof a zejména rétor, představitel první generace sofistů.
- Georgias de Leontini: Filósofo del período antropológico de la Filosofía griega.
- Gorgias oli kreikkalainen sofisti, reetori ja esisokraatikkoihin lukeutunut filosofi. Hän oli kotoisin Leontinista, Sisiliasta. Vuonna 427 eaa. hän toimi Ateenaan suuntautuneen lähetystön johdossa. Tarkoituksena oli pyytää Ateenan suojelua Leontinille Syrakusan vihamielisiä toimia vastaan. Lopulta hän asettui itsekin Ateenaan, ja rahoitti itsensä harjoittamalla ja opettamalla retoriikkaa. Hän kuoli Larissassa, Thessaliassa.
- Gorgias (en grec ancien Γοργίας / Gorgías) de Léontium (ou Léontinoï) est né en Sicile, il fut élève d'Empédocle d'Agrigente avec qui il apprit la rhétorique. Sophiste, il enseignait l'art de persuader. On affirme qu'il vécut 108 ans. Platon, dont les écrits forment le noyau autour duquel la philosophie et son histoire se sont cristallisées, a jeté un discrédit sur la pensée de Gorgias de telle sorte qu'aujourd'hui encore le qualificatif « sophiste » est péjoratif.
- A dialógus témája: a legfőbb jó meghatározása. Szereplők: Szókratész és Gorgiasz. Gorgiasz egy szónok, aki szerint a legfőbb jó a beszéd képessége. Szókratész szerint a szónoklás nem más mint a rábeszélés művészete. A rábeszélés két formáját különbözteti meg: Hitet kelt tudás nélkül (ezt teszi a szónok) Tudást kelt.
- Gorgiasz: görög rétor, filozófus. A hagyomány szerint a filozófiában Empedoklész, a retorikában Korax és Teisziász tanítványa, Iszokratész mestere. Kr. e. 427-ben szülővárosa küldöttségét vezette Athénbe. Tevékenységét főképp három témakörben fejtette ki: a természetfilozófián belül a látásról és a színekről vallott nézeteit felől Platón tájékoztat „Menón” című művében.
- Opere principali di Gorgia sono l'Encomio di Elena e Sul non essere o sulla natura. L'attribuzione della prima, tuttavia, è incerta. Il contenuto della seconda ci è tramandato tramite una parafrasi di Sesto Empirico.
- Gorgias van Leontini (ca. 480 – 376 v. Chr. ), was een Grieks redenaar, sofist en wijsgeer. Gorgias werd geboren in Leontini. Hij kwam in 427 als gezant voor zijn vaderstad voor het eerst in Athene, waar hij bij latere bezoeken nog meermalen grote indruk zou maken door zijn welluidende stijl; rijk aan antithesen, ritmische parallellie, rijm en assonantie (= de σχήματα Γοργιεία of ‘Gorgiaanse stijlfiguren’). Gorgias wordt als de vader van de Retoriek beschouwd.
- Gorgias var en gresk filosof, og han var en kjent sofist. Opprinnelig siciliansk, kom han til Athen under Peloponneskrigen. Han var ikke bare kjent som en fremstående taler, men også dyktig i bruken av retorikk. Gorgias skapte oppsikt med sin filosofiske tese om at: Ingenting eksisterer Hvis det eksisterer noe, kan det ikke erkjennes Selv om det finnes erkjennelse, kan ikke denne erkjennelsen deles med andre.
- Gorgiasz z Leontinoi (gr. Γοργίας ὁ Λεοντῖνος Gorgias ho Leontinos, ur. ok. 480, zm. ok. 385 p.n.e. ) – grecki filozof, retor, teoretyk wymowy należący do 10 najwybitniejszych mówców w Starożytnej Grecji, prekursor teorii sztuki, jeden z czołowych sofistów. Pochodził z Leontinoj na Sycylii. Był uczniem Empedoklesa i nauczycielem Tukidydesa. W 427 p.n.e.
- Górgias de Leontini foi professor de retórica, filósofo e embaixador em Atenas, tendo ensinado na Sicília e em várias cidades gregas até estabelecer-se na Tessália, local onde morreu com 105 anos de idade. Górgias demonstrou a confusão entre os dois sentidos do verbo "ser": tal verbo pode tanto ser um verbo de ligação, quanto assumir o significado de existir. Ele também diferenciou a realidade (o ser), o pensamento (o pensar) e a linguagem (o dizer).
- Acest articol este despre Gorgias, filosoful grec. Pentru dialogul platonician vezi Gorgias (Platon). Gorgias, sofist şi retor grec, s-a născut la Leontini, în Sicilia. În 427 a fost trimis de către cetăţenii oraşului său pentru a cere protecţia atenienilor împotriva agresiunii siracuzienilor. S-a stabilit apoi în Atena şi a trăit practicând oratoria şi predând retorica. A murit în Larissa în Tesalia.
- Горгий — древнегреческий софист, крупнейший теоретик и учитель красноречия V в до н. э. Горгий родился в г. Леонтины. Риторике обучался в Сицилии у знаменитого Корака. В 427 году он прибыл в Афины, и его искусные речи привлекли всеобщее внимание.
- Gorgias var en grekisk filosof och sofist. Född på Sicilien men kom till Aten på diplomatuppdrag. Han var känd som framstående retoriker. Gorgias var elev till Empedokles men vände sig senare mot hans filosofi. I sin filosofiska avhandling försvarar Gorgias följande tre teser: 1. Ingenting finns. 2. Om något funnes, vore kunskap om det omöjligt. 3. Om det fanns kunskap om något som funnes, skulle denna kunskap ej kunna förmedlas vidare till andra.
- Gorgias, M. Ö. 5. yüzyılda yaşamış olan önemli sofist düşünür. Gorgias Leontioni'de Sicilya'da doğmuştur. Doğa felsefesine karşı düşünceler geliştirmiştir. Relativizmin ve daha da çok kuşkucu düşüncenin gelişmesinde önemli bir filozof olarak yer almaktadır. Empedokles'in öğrencisi olmuştur ve ondan hem doğa felsefesini hem de hitabet sanatını öğrenmiştir.
- 高爾吉亞（希臘文：Γοργίας，約公元前487年-前376年），希臘詭辯學者、前蘇格拉底時期的哲學家及修辭學家，原居於西西里Leontini。與普羅塔哥拉同為首批詭辯學者。他最為人所知的是他把修辭學由西西里帶到阿提卡，又將阿提卡方言融入散文文學中。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
