| dbpprop:abstract
|
- Georg (Göran) Wahlenberg was a Swedish naturalist. He was born in Kroppa, Värmland County. Wahlenberg matriculated at Uppsala University in 1792, received his doctorate in Medicine in 1806, was appointed botanices demonstrator in 1814, and professor of medicine and botany in 1829, succeeding Carl Peter Thunberg. He was the last holder of the undivided chair that in the previous century had been held by Linnaeus. After his death in 1851, the chair was divided into more delimited professorships, and botany became the main duty of the borgströmian professorship, at the time held by Elias Fries. Wahlenberg made his main work in the field of plant geography and published, among other things the Flora lapponica (1812) and other works on the plant world of northernmost Sweden. He was among the first major scholars to contribute to the plant taxonomy and geography of the High Tatras in the Habsburg Monarchy where he carried out research in 1813 (he also determined mountain elevations, but some were later disproved by Ludwig Greiner). Two of the highest mountain lakes in the Tatras, now in Slovakia, are named Vyšné Wahlenbergovo pleso (elevation 2,157 m; 7,077 ft. ) and Nižné Wahlenbergovo pleso (2,053 m; 6,736 ft. ) in his memory. Wahlenberg was elected a member of the Royal Swedish Academy of Sciences in 1808. The harebell family of Wahlenbergia was named after him. The standard botanical author abbreviation Wahlenb. is applied to species he described. He died in Uppsala.
- Göran Wahlenberg, auch Georg Wahlenberg genannt, war ein schwedischer Botaniker, der an der Universität Uppsala lehrte und forschte. Sein offizielles botanisches Autorenkürzel lautet „Wahlenb. “.
- Göran Wahlenberg, fue un botánico, pteridólogo, micólogo y algólogo sueco .
- Göran Wahlenberg oli ruotsalainen kasvitieteilijä. Hän opiskeli Uppsalan yliopistolla, sai vuonna 1806 lääketieteen tohtorin arvon ja toimi myöhemmin kasvi- ja lääketieteen professorina. Wahlenberg oli merkittävä vaikuttaja varsinkin kasvimaantieteen alalla. Hänen julkaisujensa joukkoon lukeutuu Flora lapponica ja muita pohjoisen Ruotsin kasvimaailmaa käsitteleviä teoksia. Wahlenbergia-suku on nimetty Göran Wahlenbergin mukaan.
- Göran Wahlenberg est un botaniste suédois, né le 1 octobre 1780 à Kroppa dans le Comté de Värmland et mort le 22 mars 1851. Wahlenberg s’inscrit à l’université d'Uppsala en 1792, où il reçoit son doctorat de médecine en 1806, puis, en 1814 démonstrateur en botanique et enfin, en 1829, professeur de médecine et de botanique, succédant à Carl Peter Thunberg (1743-1828). Il est le dernier détenteur de cette chaire, ayant été occupée par Carl von Linné (1707-1778), à sa mort en 1851, elle sera subdivisée en plusieurs professorats, la botanique étant attribuée à Elias Magnus Fries (1794-1878). Wahlenberg travaille principalement sur la répartition géographique des plantes et est l’auteur de nombreuses publications dont la Flora lapponica (1812) ainsi que d’autres travaux sur la flore de l’extrême nord de la Suède. Le genre Wahlenbergia Schrad. ex Roth, 1821, de la famille des Campanulaceae, lui a été dédié.
- Dr. Göran Wahlenberg svéd orvos, botanikus, földrajztudós, geológus. Az uppsalai egyetemen szerzett orvosi diplomát 1806-ban; 1826-tól az uppsalai egyetem botanika tanára majd 1829-1851 között botanika és orvostudomány tanára. Skandinávia, Finnország, a Kárpátok és az Alpok növényzetének kutatója. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Wahlenb. ”. 1813 júniusától-októberéig botanikus és egyéb kutatásokat végezett a Magas-Tátrában, az Alacsony-Tátrában, a Nagy- és Kis-Fátrában. A Nyugati- Magas- és Bélai-Tátra sok völgyét járta be, több csúcson is járt: Klin, Rohács, Kriván (kétszer), Lomnici-csúcs, Bolond-Gerő, Mészárszékek, Homlokos, Farcsík. A Tátra lengyel oldalán nem járt, csak körbeutazta. Több útján Mauksch Tamás kísérte el. Már egy év múlva kiadta a Flora Carpatorum Principalium, Göttingen 1814. - című művét. Ez a mű a Tátrával foglalkozó irodalom egyik legfontosabb, klasszikus műve. Megírásához felhasználta elődei munkáját és növénygyűjteményeit, például Mauksch Tamásét, de alapvetően saját -- a terepen végzett -- kutatásain, megfigyelésin alapul. Több megállapítása a Tátra-kutatás jelentős előrehaladását jelenti, nem csak botanikai szempontból. A mű lényege a tátrai flóra feldolgozása (1346 egyed), de ezenkívül az első részében közli a Tátra leírását, főbb topográfiai pontját, klímáját, a saját barometrikus méréseit és egyéb megfigyeléseit. A mellékelt Tátra térkép is a tátrai térképészet egyik főműve, mivel egy szintvonalas térkép prototípusa (az első szintvonalas térkép csak 1857-ben jelent meg). Neve megmaradt a Saxifraga wahlenbergii kőtörő, valamint a Furkota-völgyben található Wahlenberg-tavak, a Felkai-völgyben az egyik virágoskert Wahlenberg-kert nevében. A Téry-menedékház falán emléktáblája látható. A Spitsbergákon is van egy Wahlenberg-gleccser és egy Wahlenberg-öböl. Magáról a Kárpátok régiójáról művében nem éppen a leghízelkedőbben azt írja hogy: "terra inhospitabilis et latronibus et barbaris hominibus plena" (nem vendégszerető táj, tele rablóval és barbárral). Ez a megjegyzése Joseph August Schultes-t, egy másik Tátra-kutatót szatirikus válaszra késztette: Epistola granulatoria in felicissimum et miraculosum excessum Dni Georgii Wahlenberg, Sueci, ex Ungaria nostra (1915) (Köszönőlevél a svéd Wahlenberg Georg úr csodával határos szerencsés kijutásért Magyarországról).
- Göran Wahlenberg – szwedzki lekarz, botanik, geograf i geolog, badacz flory Skandynawii, Alp i Karpat. W 1813 r. prowadził badania botaniczne i geograficzne w Tatrach (w ich obecnie słowackiej części) oraz w Małej i Wielkiej Fatrze, Górach Choczańskich i Niżnich Tatrach.
- Göran Wahlenberg foi um botânico sueco.
- Йёран (Георг) Ва́ленбе́рг — шведский ботаник. С 1792 года изучал в Уппсале естественные науки; в 1801 году получил место при естественно-историческом музее в Уппсале, путешествовал с ботаническою целью по Скандинавии, Швейцарии и Карпатам. С 1826 года — профессор ботаники в университете в Уппсале.
- Göran Wahlenberg, (även Georg) född 1 oktober 1780 på Skarphyttans bruk i Kroppa, Värmland, död 22 mars 1851 i Uppsala, var en svensk naturforskare, främst botaniker. Wahlenberg blev student i Uppsala 1792, medicine doktor 1806, botanices demonstrator 1814 samt professor i medicin och botanik 1829. Han inlade stora förtjänster om Skandinaviens floristiska utforskning, men vann sin största berömmelse som en av växtgeografins grundläggare. Under många resor inom och utom Sverige insåg han klart det redan av Carl von Linné framhållna sambandet mellan vegetationens art och landets eller lokalens klimat och jordbeskaffenhet och fullföljde alltjämt genom skarpsinniga undersökningar denna forskningsgren vid sidan av sina fytografiska arbeten. Redan 1796 besökte han Pommerns kuster och företog sedan täta botaniska forskningsresor, däribland 1800, 1802, 1807, 1812 till Lappland och Finnmarken samt 1810 och 1811 genom södra Sverige och begav sig sistnämnda år till kontinenten. Hans förnämsta deskriptiva verk är Flora lapponica (1812; prisbelönt av Vetenskapsakademien), Flora Carpatorum principalium (1814), Flora upsaliensis (1820), Flora svecica (två delar, 1824-26; ny upplaga 1831-33; belönad med Vetenskapsakademiens Linnémedalj i guld) samt banden 9-11 (delvis) av "Svensk botanik" (1823-30). Av övervägande geografiskt innehåll är Geographisk och ekonomisk beskrivning om Kemi lappmark (1804), Berättelse om... lappska fjällens höjd och temperatur vid 67 graders polhöjd (1808; översatt till tyska), vari för första gången svenska glaciärer beskrevs, Rön om springkällors temperatur (1812; tre avdelningar, rörande norra, mellersta och södra Sverige), De vegetatione et climate in Helvetia septentrionali... tentamen (1813), vartill kommer de digra avhandlingarna av växtgeografiskt innehåll (med kartor), som inleder de ovan uppräknade flororna. I dessa verk meddelade han många och betydelsefulla rön om klimatets och odlingens inbördes förhållande och gav snillrika jämförelser och överblickar över jordklotets växtliv. Han företog även resor för rent geologiska undersökningar i Sverige och skrev Svenska jordens bildning (i tidskriften "Svea" 1818; ny upplaga 1824, även särskilt utgiven samma år) och Petrificata telluris suecanæ examinata (1821). Under sina växtgeografiska arbeten fördes han in på växternas anatomi och fysiologi och skrev Tractatio anatomica de sedibus materiarum immediatarum in plantis (1806-07; på svenska i "Ekonomiska annaler", 1808). Oaktat sin djupa lärdom och sitt klassiska mästerskap som författare kom han till följd av sin tillbakadragenhet och en viss kärvhet i lynnet att utöva blott ett jämförelsevis ringa inflytande på sin samtids forskning (och särskilt inom medicinen på grund av sina homeopatiska sympatier), men han var sin samtid ett föredöme genom arbetsamhet och sträng forskning och sitt land till gagn genom många framsynta idéer, åt vilka eftervärlden gjort full rättvisa. Han blev ledamot av Vetenskapsakademien 1808 och var medlem av många andra lärda samfund. Efter honom är uppkallade växtsläktet Wahlenbergia och flera växtarter. Göran Wahlenberg är begravd på Uppsala gamla kyrkogård.
|
| rdfs:comment
|
- Georg (Göran) Wahlenberg was a Swedish naturalist. He was born in Kroppa, Värmland County. Wahlenberg matriculated at Uppsala University in 1792, received his doctorate in Medicine in 1806, was appointed botanices demonstrator in 1814, and professor of medicine and botany in 1829, succeeding Carl Peter Thunberg. He was the last holder of the undivided chair that in the previous century had been held by Linnaeus.
- Göran Wahlenberg, auch Georg Wahlenberg genannt, war ein schwedischer Botaniker, der an der Universität Uppsala lehrte und forschte. Sein offizielles botanisches Autorenkürzel lautet „Wahlenb. “.
- Göran Wahlenberg, fue un botánico, pteridólogo, micólogo y algólogo sueco .
- Göran Wahlenberg oli ruotsalainen kasvitieteilijä. Hän opiskeli Uppsalan yliopistolla, sai vuonna 1806 lääketieteen tohtorin arvon ja toimi myöhemmin kasvi- ja lääketieteen professorina. Wahlenberg oli merkittävä vaikuttaja varsinkin kasvimaantieteen alalla. Hänen julkaisujensa joukkoon lukeutuu Flora lapponica ja muita pohjoisen Ruotsin kasvimaailmaa käsitteleviä teoksia. Wahlenbergia-suku on nimetty Göran Wahlenbergin mukaan.
- Göran Wahlenberg est un botaniste suédois, né le 1 octobre 1780 à Kroppa dans le Comté de Värmland et mort le 22 mars 1851. Wahlenberg s’inscrit à l’université d'Uppsala en 1792, où il reçoit son doctorat de médecine en 1806, puis, en 1814 démonstrateur en botanique et enfin, en 1829, professeur de médecine et de botanique, succédant à Carl Peter Thunberg (1743-1828).
- Dr. Göran Wahlenberg svéd orvos, botanikus, földrajztudós, geológus. Az uppsalai egyetemen szerzett orvosi diplomát 1806-ban; 1826-tól az uppsalai egyetem botanika tanára majd 1829-1851 között botanika és orvostudomány tanára. Skandinávia, Finnország, a Kárpátok és az Alpok növényzetének kutatója. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Wahlenb. ”.
- Göran Wahlenberg – szwedzki lekarz, botanik, geograf i geolog, badacz flory Skandynawii, Alp i Karpat. W 1813 r. prowadził badania botaniczne i geograficzne w Tatrach (w ich obecnie słowackiej części) oraz w Małej i Wielkiej Fatrze, Górach Choczańskich i Niżnich Tatrach.
- Göran Wahlenberg foi um botânico sueco.
- Йёран (Георг) Ва́ленбе́рг — шведский ботаник. С 1792 года изучал в Уппсале естественные науки; в 1801 году получил место при естественно-историческом музее в Уппсале, путешествовал с ботаническою целью по Скандинавии, Швейцарии и Карпатам.
- Göran Wahlenberg, (även Georg) född 1 oktober 1780 på Skarphyttans bruk i Kroppa, Värmland, död 22 mars 1851 i Uppsala, var en svensk naturforskare, främst botaniker. Wahlenberg blev student i Uppsala 1792, medicine doktor 1806, botanices demonstrator 1814 samt professor i medicin och botanik 1829. Han inlade stora förtjänster om Skandinaviens floristiska utforskning, men vann sin största berömmelse som en av växtgeografins grundläggare.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
