| dbpprop:abstract
|
- Futurism was an artistic and social movement that originated in Italy in the early 20th century. It was largely an Italian phenomenon, though there were parallel movements in Russia, England and elsewhere. The Futurists practiced in every medium of art, including painting, sculpture, ceramics, graphic design, industrial design, interior design, theatre, film, fashion, textiles, literature, music, architecture and even gastronomy.
- Der Futurismus war eine aus Italien stammende avantgardistische Kunstbewegung, die aufgrund des breitgefächerten Spektrums den Anspruch erhob, eine neue Kultur zu begründen. Der Einfluss des Futurismus geht wesentlich auf seinen Gründer Filippo Tommaso Marinetti zurück und dessen erstes futuristisches Manifest von 1909. Die Bewegung endete mit dem Tod Marinettis im Jahre 1944.
- El futurisme és el moviment inicial dels corrents d'avantguarda artístics. Fou fundat a Itàlia per Filippo Tommaso Marinetti, qui va publicar el Manifest del Futurisme el 20 de febrer de 1909 al diari Le Figaro de París. El Futurisme és un dels primers moviments de l'avantguarda artística, sorgit a Itàlia en el 1909. El futurisme va ser anomenat així per la seva intenció de trencar absolutament amb l'art del passat. Per a expressar el moviment, repeteixen la mateixa imatge, com si fos una seqüència fílmica, i això ho van anomenar simultaneisme.
- Futurismus byl avantgardní (průkopnický, objevný) umělecký směr. Pro tento směr je charakteristické odmítání všech dosavadních kulturních a uměleckých hodnot. Tím se futurismus stal hnutím odmítajícím jakoukoli tradici. Jejich cílem bylo ukázat moderní uspěchanou a rušnou dobu, kterou nekritizovali, ale která se jim líbila. Častým námětem byla technika z toho vyplynula jejich snaha o rychlost, které dosahovali jednak zkratkovitostí a jednak proměnlivostí básnického rytmu. Futurismus byl velice nacionální, schvaloval válku, kterou považoval za jediný možný způsob jak očistit svět od jeho nešvarů (tj. všeho starého). Tento směr byl populární především v Itálii a Rusku. Futurismus měl velký vliv na konstruktivismus a imažinismus, méně patrný je jeho vliv i na surrealismus a celou řadu dalších uměleckých směrů.
- Futurismi on 1900-luvun alussa Italiassa syntynyt taidesuuntaus. Se halveksui kaikkea vanhaa ja perinteistä ja ihannoi kaikkea modernia, esimerkiksi koneita, tekniikkaa, vauhtia ja sotaa. Futuristiselle runoudelle oli ominaista rikotut lauserakenteet, yllättävät kielikuvat ja välimerkittömyys. Futuristiset maalaukset ja veistokset ilmaisevat liikettä sekä luonnon ja ihmisen tekemien muotojen dynamiikkaa. Sana passéismi tarkoitti futuristeilla kaikkea vanhaa, turmeltunutta ja aikansa elänyttä. Futuristit esittivät mm. Venetsian kaupungin tuhoamista "passéistisena" ja tilalle rakennettavaksi "teollinen ja sotilaallinen Venetsia, joka voisi hallita Adrianmerta. " (Futurististen taidemaalarien manifesti 11.2.1910) Sotaa futuristit ylistivät "maailman hygieniana". (Futuristinen manifesti 1915) Futuristien johtaja, runoilija F.T. Marinetti kirjoitti ensimmäisen maailmansodan aikana taiteilijatovereilleen: »Niin kauan kuin sota kestää, siirtäkäämme syrjään säkeemme, siveltimemme, leikkausveitsemme ja orkesterimme! Nerojen punaiset lomapäivät ovat alkaneet! Tänään meidän ei tarvitse muuta ihailla kuin srapnellien kauhistuttavia sinfonioita ja niitä hulluja patsaita, joita innokas armeijamme muovaa vihollismassoista. » Vuonna 1918 F.T. Marinetti perusti futuristien poliittisen puolueen (Partito Politica Futurista), joka liitettiin vuotta myöhemmin Benito Mussolinin fasistijärjestöön Fasci di combattimentoon. Futuristien taiteellisella sanomalla oli paljon vaikutusta Euroopassa. Se levisi myös muun muassa Venäjälle ja Neuvostoliittoon kubofuturismina, jossa sitä käytettiin vallankumousaatteen hyväksi ennen kuin sosialistinen realismi korvasi muut taidesuuntaukset. Eri maissa toimi futurismin innostamia taiteilijoita, kirjailijoita ja runoilijoita.
- Le futurisme est un mouvement littéraire et artistique du début du XX siècle (de 1904 à 1920), qui rejette la tradition esthétique et exalte le monde moderne, en particulier la civilisation urbaine, les machines et la vitesse.
- A futurizmus huszadik századi avantgárd művészeti irányzat volt. Filozófiája a jövőbe, a technikai haladásba vetett hitre épül, kulcsszavai a mozgás, dinamizmus, urbanizáció, militarizmus, nacionalizmus. Nagy hatással volt rá a kubizmus. Marcel Duchamp Lépcsőn lemenő akt című képe tulajdonképp a kubizmust és a futurizmust ötvözi. Ez a mozgalom főképpen az olaszokra volt jellemző. Hogy kifejezzék a modern élet dinamikáját, a futuristák a mozgásra és a fény optikai illúziójára tették a hangsúlyt. Habár a futurizmus főleg irodalmi irányzat, a festészetben és a szobrászatban is megjelent, és néhány jelentős művészt is adott, mint például Gino Severini, Giacomo Balla, Umberto Boccioni. Umberto Boccioni Rugalmasság című képe a ló erejének és gyorsaságának ábrázolása. A gyárkéményes tájban, hátán a fekete csizmás lovassal a vágtató ló szinte gépnek tűnik. Ha a néző kubista képet szemlél, tekintete nyugodt tárgyakon siklik, ha viszont futurista kép elé áll, akkor a nézőpontján átnyargaló formákat látja. A futurista művész életre kelti a tárgyak belső energiáját, és ezt úgy ábrázolja, hogy a tárgy egyes részei átszőnek, átszelnek más részeket, összeütköznek velük. Mindez a vonalak, szögek, felületek harca. A futurizmusnak két alirányzatát lehet elkülöníteni, az egyik a nyugati irány, amely Olaszországban volt legjellemzőbb és politikailag a fasizmussal, a másik a keleti irány, amely Oroszországban alakult ki, az irodalomban Majakovszkij révén a kommunizmussal került kapcsolatba. Az futurizmust Mussolini alkalmasnak találta ideológiájának kifejezésére. A 30-as évek stílusa az olasz hagyományok mintájára a novocento nevet kapta. Még a cári Oroszország utolsó éveiben született meg a rayonizmus, az orosz futurizmus. Itt főként a költészetben volt jelentős szerepe, azonban a szovjet rendszer nem tűrte meg az avantgárd irányzatokat. Az orosz futuristákat csak eleinte támogatták, Sztálin hallgatásra kényszerítette őket, Majakovszkij például öngyilkos lett, többen emigráltak. A futurizmus az avantgárd egyik legkorábbi, de gyorsan lefutó áramlata. A jövő felé forduló — és ezzel egyidejűleg a múltat élesen elutasító — művészeti irányzat, a dinamizmus és a sebesség kultuszát hirdeti. Kulcsfogalmai még: az erő, a veszély, a merészség, a lázadás, a küzdelem, a lendület, a technika és a zörej. A futuristák magasztaltak minden egyéni megnyilatkozást, minden eredeti formát. Szembefordultak a könyvtárak és a múzeumok avíttnak tekintett kultuszával, és a modern, nyüzsgő nagyvárost dicsőítették. Elnevezésének alapja (a 'jövő' jelentésű latin "futurum" szóból származó) olasz "futuro" szó; elnevezője Marinetti. A futurizmus egyik ága (például az orosz irodalomban) a szimbolizmus örökösének vallotta magát, mások a kubizmus folytatói kívántak lenni. A futurista művilág elemei: az anyagok, a technika, valamint a tudomány szavai és fogalmai. A futurista szövegek nyelvének jellemzői: a nagy ívű mondatok, a puszta felsorolások, a verbális stílus (igék, igenevek túlsúlya), az indulatszavak, a főnévi igenevek, a merész képek és szókapcsolatok, a szimultán technika, a hirtelen stílus- és ritmusváltások, a megszakítások, a vers különleges sortördelése, az íráskép meghökkentő eljárásai, valamint a matematikai és zenei jelek. A futuristák elutasították a hagyományos mondatszerkezetet, ellenezték a melléknevek, a határozószók és a kötőszók használatát, ki akarták iktatni a nagybetűket, a szabad verset és a képverset művelték. A különleges versritmusnak, az újszerű hangzásoknak (például a hangutánzó szavaknak) is kitüntetett szerepet juttattak, például "a zörejek művészete" ágazatban. A játékosságot is kedvvel alkalmazták. Jellegzetes műfajuk az óda volt. A futurizmus 1910 körül lépett fel, szülőhazája Olaszország volt. Két fő változata közül az olasz (Marinetti vezérletével) Mussolini fasiszta mozgalmához csatlakozott, Oroszországban Majakovszkij és társai 1917-ben a szocialista forradalom hívei lettek. A mozgalom atyja az olasz, de franciául is író Marinetti (Filippo Tommaso, 1876—1944), 1909-ben adta közre először Párizsban, a francia Le Figaro hasábjain programhirdető kiáltványát: A futurizmus megalapítása és kiáltványa; ezzel indul el az első irodalmi avantgárd mozgalom Európában. — Marinetti már korábban, 1905-ben (Milanóban a Poesia c. lap alapításával) az itáliai avantgárd egészének egyik úttörője volt. — A futurista nyelv jellegzetességeit újabb kiáltványban vázolja fel: A futurista irodalom technikai kiáltványa (Manifesto tecnico della letteratura futurista, 1912). Sajátos futurista stíluseszköze a "parole in libertá" (a 'szabad beszéd', a nyelvtani kötések kiiktatásával). Futurista alapverse az Óda a verseny-automobilhoz, különös "afrikai" regénye a Mafarka a futurista . Ő segítette világra az irányzat orosz változatát is, 1914-ben személyesen is Oroszországban járt, de ez a látogatás az olasz és az orosz futurizmus elkülönülését eredményezte. Fő pályatársai Olaszországban: Buzzi (Paolo, 1874—1956) olasz költő és író, Folgore (Luciano, 1888—1966) költő, Palazzeschi (Aldo, 1885—1974) költő és regényíró, valamint Altomare (Libero, 1883—1966). Az orosz-szovjet futurizmus kiemelkedő alkotója lett Majakovszkij (Vlagyimir Vlagyimirovics, 1893—1930). A szerzőtársakkal együtt elkészített kiáltványa és egyben versgyűjteménye: Pofon ütjük a közízlést (Poscsocsina obscsesztvennomu vkuszu, 1912). Sajátos versformája a lépcsőzetes vers, műfaja a poéma. Vizuális kifejező eszköze az agitatív plakát, 1919—1921 között mintegy háromezer darabot készített. Radikális forradalmár volt, a szocialista forradalmat a magáévá tette. Pályája végén szatirikus drámákat írt. Majakovszkij közeli munkatársa volt Burljuk (David, 1882—1967) orosz festő és költő, Krucsonih (Alekszandr, 1886—1968), valamint Hlebnyikov (Viktor, Velemir, 1885—1922) lírikus, a költői kifejezésmód kísérletezője. Az orosz futurizmus 1914-ben Futuriszti címmel lapot indított, 1917-től Moszkvában a Futuristák Kávéháza lett a központjuk. A szocialista forradalmat üdvözölték, melléje álltak, de a Művészet Baloldali Frontjának megalapulásától (1922-től) kezdve fokozatosan gyengülni kezdtek. Paszternak (Borisz, 1890—1960) költő és író fiatalon közel állt Majakovszkijhoz, annak világszemlélete és stílusa hatott rá. A franciáknál Apollinaire vette át Marinetti kezdeményezését, az ő kiáltványa Futurista ellenhagyomány címmel jelent meg (Antitradition futuriste, 1913), ebben hirdeti meg a valóság szubjektív átalakításának programját. Európa egészében ez az irányzat az irodalomban nem terjedt el, a futurista képzőművészet viszont világszerte szélesebb körben hatott. A magyar irodalomra is kevésbé hatott a futurizmus. Kassák Lajos és köre elfogadta a jövő dicsőítését, de sem az erő kultuszát, sem a nacionalizmust nem vette át. Némi közeledés volt azonban tapasztalható a futurizmushoz például Kassák világképében, Balázs Béla és Kosztolányi Dezső írásaiban, Szabó Dezső és Lengyel József stílusában. Babits Mihály Mozgófénykép c. költeménye (1908) a mozgófilmet köszönti — utólag a futurizmushoz kapcsolható lendületes stílussal.
- Il Futurismo è stata una corrente artistica italiana del XX secolo. Nello stesso periodo, movimenti artistici influenzati dal Futurismo si svilupparono in altri Paesi.
- 未来派（みらいは、Futurismo（伊）、Futurism, フトゥリズモ、フューチャリズム）とは、過去の芸術の徹底破壊と、機械化によって実現された近代社会の速さを称えるもので、20世紀初頭にイタリアを中心として起こった前衛芸術運動。この運動は文学、美術、建築、音楽と広範な分野で展開されたが、1920年代からは、イタリア・ファシズムに受け入れられ、戦争を「世の中を衛生的にする唯一の方法」として賛美した。
- Het futurisme is een van oorsprong Italiaanse beweging en kunststroming van 1909 tot 1914, ontstaan uit het kubisme. Hoewel de futuristen het kubisme afwezen, was er een moeilijk te negeren correlatie tussen beide bewegingen. Enkele kenmerken van het futurisme zijn snelheid, energie, agressie, krachtige lijnen, vooruitgang en nieuwe technologie. De Italiaanse schrijver Filippo Tomasso Marinetti stak met een eerste futuristisch manifest in de Figaro van Parijs op 20 februari 1909 de lont aan van het futurisme. Het was het begin van het algemeen literaire vlak. Het manifest beoogde een toekomst gedreven door strijd, aanval en beweging, en richtte zich op de arbeidersbewegingen, op revolutie en op anarchie. Tussen 1909 en 1920 verschenen meer van dergelijke manifesten. Op 11 februari 1910 ondertekenden Umberto Boccioni, Carlo Carrà, Gino Severini, Luigi Russolo en Giacomo Balla het Manifesto dei pittori futuristi. Op 2 april van datzelfde jaar volgde het techisch manifest (La pittura futurista. Manifesto tecnico). In 1911 presenteerde Marcel Duchamp te Puteaux zijn kubistische vrienden zijn ophefmakende Nu descendant l'escalier. In 1912 schreef Boccioni een Manifesto tecnico della scultura futurista, terwijl er in 1914 door de architect Antonio Sant'Elia een Manifesto dell'architettura futurista werd gepubliceerd. De beide geschriften omtrent de schilderkunst drongen enerzijds aan op het uitdrukken van de dynamische sensatie of de opeenvolgende fasen van een beweging of van het gevoelsleven en anderzijds op het simultaneïsme of het samenvatten in één moment van deze fasen. In februari 1912 kregen de futuristen hun grote expositie te Parijs, gevolgd door een tweede in 1913. Beide werden herhaald in meerdere belangrijke centra van Europa. De muzikale uiting van het futurisme noemt men het bruïtisme. De componist Balilla Pratella schreef verschillende manifesten op het gebied van futuristische muziek, te beginnen bij het Manifesto dei musicisti futuristi van 1910. Het futurisme was een kort leven beschoren. Toen Italië in april 1915 bij de Eerste Wereldoorlog betrokken werd, viel de beweging uiteen.
- Futurismen er en retning innen kunsten i det 20. århundre. Et mulig startpunkt er essayet Entwurf einer neuen Ästhetik der Tonkunst (Skisse av den musikkens nye estetikk) fra 1907 av den italienske komponisten Ferruccio Busoni. Futurismen gjorde seg først og fremst bemerket i Italia og Russland, deretter også i England. Futurismens ideer ble utforsket i alle kunstformer, så som malerkunst, skulptur, lyrikk, teater, musikk, arkitektur og til og med gastronomi. I 1909 skrev den italienske forfatteren Filippo Tommaso Marinetti et manifest som omhandlet den kunstneriske filosofien bak bevegelsen, Det futuristiske manifest. Futurismen skulle være en fremtidsrettet kunst, hvor fart, teknologi og vold var sentrale temaer. Marinetti uttrykte sin avsky mot politiske og kunstneriske ideer fra fortiden, mot det man kalte «passéisme». Bilen, flyet og industribyen sto som de ypperste symboler på mennesket og teknologiens triumf over naturen. Kubistene bygget på kubismens ideer og ville derfra rasere all eldre kunst og litteratur og skape en ny kunst for maskinalderen og den moderne krigføringens tid.
- Futuryzm (łac. futurus - przyszły) – awangardowy kierunek w kulturze (zwłaszcza w literaturze), który narodził się we Włoszech na początku XX wieku. Założeniem futuryzmu było „patrzenie w przyszłość”, odrzucanie przeszłości i tradycji.
- História da arte Ficheiro:MonaLisa sfumato. jpeg Por período Arte pré-histórica Arte do Paleolítico Arte rupestre Arte do Neolítico Arte antiga Arte do Paleolítico Arte mesopotâmica Arte suméria Arte assíria Arte babilónica Arte persa Arte sassânida Arte egípcia Arte celta Arte germânica Arte fenícia Arte egeia Arte cicládica Arte minoica Arte micénica Antiguidade Clássica Arte etrusca Arte grega Arte romana Arte paleocristã Arte medieval Arte bizantina Arte islâmica Pré-românico Arte germânica Arte hibérnico-saxónica Arte anglo-saxónica Arte celta Arte visigótica Arte merovíngia Arte carolíngia Arte otoniana Românico Arte mudéjar Gótico Manuelino A. na Idade Moderna Renascimento Maneirismo Barroco Rococó Neoclassicismo Academicismo Romantismo Arte moderna Nazarenos Pré-rafaelitas Realismo Naturalismo Impressionismo Pós-impressionismo Pontilhismo Divisionismo Simbolismo Art nouveau Expressionismo Fovismo Die Brücke Der Blaue Reiter Vanguardas Abstraccionismo Neoplasticismo Cubismo Construtivismo Bauhaus Suprematismo Realismo socialista Dadaísmo Surrealismo Futurismo Arte contemporânea Pop art Op art New Dada Minimalismo Neoconcretismo Arte conceptual Happening Performance Instalações Land art Hiper-realismo Por expressão artística Arquitectura - Pintura Escultura - Design Literatura - Música Teatro - Cinema O futurismo é um movimento artístico e literário, que surgiu oficialmente em 20 de fevereiro de 1909 com a publicação do Manifesto Futurista, pelo poeta italiano Filippo Marinetti, no jornal francês Le Figaro. Os adeptos do movimento rejeitavam o moralismo e o passado, e suas obras baseavam-se fortemente na velocidade e nos desenvolvimentos tecnológicos do final do século XIX. Os primeiros futuristas europeus também exaltavam a guerra e a violência. O Futurismo desenvolveu-se em todas as artes e influenciou diversos artistas que depois fundaram outros movimentos modernistas.
- Futurismul este o mişcare a modernismului artistic italian, celebrând noua eră a tehnologiei moderne. Iniţiatorul mişcării este poetul Fillipo Tomasso Marinetti care, în 1909 publică Manifestul futurist. Revolta futuristă împotriva tuturor tradţiilor culturale merge mână în mână cu glorificarea "frumuseţii vitezei", cultul maşinilor şi al societăţii contemporane. Metropolele europene, care se dezvoltă într-un ritm alert la începutul secolului al XX-lea, pulsând de vuietul asurzitor al traficului rutier în care primele automobile îşi croiesc drum prin mulţimea de pietoni, biciclişti şi trăsuri, expresie a dorinţei de mobilitate a omului - iată cadrul în care a luat naştere futurismul . În manifestul său, Marinetti îndeamnă la respingerea artei tradiţionale şi la lichidarea muzeelor şi bibliotecilor, glorificând curajul, revolta şi războiul, preamăreşte viteza, cântă "mulţimile excitate de muncă", precum şi realizările tehnice ale erei industriale. Deşi manifestul este publicat la Paris - cel mai important centru al avangardei timpului - el este destinat cu precădere mediilor intelectuale italiene. În acelalşi timp, pe zidurile oraşului Milano apar afişe cu lăţimea de trei metri şi înălţimea de un metru, din care sare în ochi cuvântul "FUTURISMO", scris cu roşu aprins. Între anii 1909-1916, apar peste cincizeci de manifeste care se referă la sfere atât de variate precum politică, dans, muzică, film, sculptură, pictură sau chiar bucătărie. În anul 1922, Benito Mussolini instituie dictatura fascistă. În ciuda angajamentului naţionalist al lui Marinetti şi al câtorva tineri reprezentanţi ai mişcării, noul regim îi atacă pe futurişti, acuzându-i de depravarea tineretului. Marinetti a vizitat România la invitaţia avangardei literare româneşti, care vedea în el pe unul din patriarhii săi, declarând-se impresionat de incendiul provocat de explozia unei sonde de la Moreni. Alţi reprezentanţi ai futurismului în literatură au fost Ardengo Soffici (în acelaşi timp şi pictor), Fortunato Depero şi Gian Pietro Luciani. În 1913, Giovanni Papini se situează pe poziţii futuriste în revista "Lacerba", de exemplu cu articolul "Caldo bagno di sangue" ("Baie caldă de sânge"), apoi, văzând ororile războiului, se retrage. In pictură, futurismul este reprezentat de către Umberto Boccioni, Gino Severini, Giacomo Balla, Carlo Carrà şi Luigi Russolo, care publică pe 8 martie 1910 "Manifestul picturii futuriste", mai târziu, "Manifestul construirii futuriste a universului". Futurismul devine, aşadar, o mişcare interdisciplinară care intervine în toate sferele creaţiei artistice. Pictura celor cinci artişti italieni futurişti este adaptată timpului în care trăiesc, constituindu-se în avangardă artistică, corespunzând avangardei tehnologice. Dacă unui observator neiniţiat mecanismele, motoarele sau bicicletele i se par lipsite de poezie, pentru futurismul italian, dinamismul, forţa, geometria maşinilor, viteza devin teme fundamentale. Creaţia futuriştilor datorează mult divizionismului ("Pointilismului") şi cubismului, şi a influenţat, direct sau indirect, curentele artistice ale secolului al XX-lea, începând de la "cubofuturism" în Rusia, până la reprezentanţii artei "chinetice" în anii şaizeci. Muzee: Peggy Guggenheim Foundation, Veneţia; Pinacoteca di Brera, Milano; Colecţia G. Mattioli, Milano; Musée National d'Art Moderne, Paris; Von der Heydt Museum, Wuppertal; National Gallery of Canada, Ottawa; Museum of Modern Art, New York; Allbright Knox Art Gallery, Buffalo. Lucrări reprezentative în pictură: Umberto Boccioni "Dinamismul unui ciclist",; Gino Severini "Dansul ursului la Moulin Rouge" sau "Tren blindat în acţiune"; Giacomo Balla "Lampă cu arc"; Carlo Carrà "Ieşirea de la teatru"; Luigi Russolo "Dinamismul automobilului".
- Футури́зм — направление в литературе и изобразительном искусстве, появившееся в начале XX века. Файл:Boccioni Noise. jpg Умберто Боччони — Улица входит в дом. 1911
- Futurismen var en kulturell riktning inom konst, litteratur, musik och arkitektur som eftersträvade ett radikalt uppbrott med tidigare traditioner. Futurismen grundades 1909 av Filippo Tommaso Marinetti. Den politiska ideologin fascismen tog starkt intryck av futurismen, och uppmuntrade till flera av punkterna i det futuristiska manifestet.
- Fütürizm, 20. yüzyılın başlarında İtalya'da orataya çıkmış bir sanat akımıdır. Genel olarak büyük bir İtalyan fenomeniydi. Fakat o dönemde, başta Rusya ve İngiltere olmak üzere daha bir çok ülkede paralel hareketler ortaya çıkmıştır.
- Футуризм — авангардний напрям у літературі й мистецтві, що розвинувся на поч. 20 ст. гол. в Італії й Росії. Творцем його вважають італійського письменника Філіппо Марінетті, який 1909 року опублікував у французькій газеті «Ле Фіґаро» «Маніфест футуризму». Головне завдання нового напряму Марінетті бачив у нищенні панівних у 19 столітті мистецьких форм, особливо реалізму і класики, та в безконтрольному індивідуалізмі, який у малярстві виявився фантастичними формами й кольорами, а в літературі, особливо в поезії, т. зв. «заумною мовою» — творенням нових звуків-слів, часто без жодного глузду. Характеристичною прикметою Філіппо була тематика урбанізму й індустріалізації, що мала віддати ідеї й дух майбутнього космополітичного суспільства, протиставлені усталеним естетичним смакам, часто з метою «епатувати буржуа», провокувати його всілякими вигадками й деформаціями. В живописі і скульптурі італійський футуризм став предтечею багатьох наступних художніх відкриттів і течій. Так, Боччоні, який використовував у своїй роботі одразу кілька матеріалів(скло, дерево, картон, залізо, шкіра, одяг, дзеркала, електричні лампочки і т. д. ) став попередником такого сучасного на сьогоднішній день напряму у мистецтві як поп-арт. У своїх футуристичних роботах Балла прагнув до об'єднання форми, кольору, руху і звуку. На світогляд футуристів великий вплив мали філософські погляди Ніцше з його культом «надлюдини» та Бергсона, який стверджував, що мозок може осягати все закостеніле і мертве. До першої світової війни Ф. на індустріально відсталій Україні не мав сприятливого ґрунту. Але вже 1913 лідер укр. Ф. М. Михайль Семенко видав збірку поезій «Prèlude», a 1914 — «Дерзання» і «Кверофутуризм»; за pp. революції він видав ще 8 зб. Активний організатор, він був засновником низки укр. футуристичних угруповань і журн. : «Флямінґо» (1919 — 21), «Аспанфут» (1921 — 24) у Києві, а після переїзду до Харкова ж. «Нова Генерація» (1928 — 30). Під тиском панівної комуністичної ідеології журнал змушений був стати бойовою трибуною «пролетарського мистецтва» і від деструкції перейти до пропаганди конструктивізму й супрематизму (низку статей надрукував у «Новій Генерації» К. Малевич), а потім був зовсім заборонений. До «Нової Генерації» належали, крім М. Семенка, поети Гео Шкурупій, Олекса Влизько, М. Скуба та ін. , теоретик О. Полторацький. Деякий час під впливом футуризму був Микола Бажан. Близько до футуризму стояв Валер'ян Поліщук, що на футуристичній основі намагався створити власний напрям «динамічного спіралізму». Футуристи не мали такої видатної позиції в укр. літературі своєї доби, як символісти чи неокласики, проте вони активізували поезію новими темами й формами, а передусім експериментаторством. «Нова Генерація» пропаґувала модерні зах. -евр. напрями, що суперечило настановам офіц. критики, і журн. перестав існувати ще до заг. ліквідації літературних організацій 1932. Крім згаданих, існували ще й менші льокальні гуртки футуристів: у Харкові «Ком-Космос» (1921), в Одесі «Юголіф» (з участю місц. рос. футуристів), у Москві «СІМ» («Село і місто», 1925), що об'єднувало укр. письм. в РРФСР. Органами Ф. у 1920-их pp. були ще «Семафор у майбутнє», «Катафалк искусства» (рос. мовою) і «Гольфштром». У мистецтві, крім О. Архипенка, що від 1906 перебував поза Україною і був ближчий до конструктивізму, ніж до Ф. , до цього останнього належали О. Екстер, О. Богомазов, почасти А. Петрицький, брат М. Семенка Василь, В. Єрмилов, К. Малевич, Є. Прибильська, Є. Сагайдачний, О. Сорохтей, графік П. Ковжун, чл. укр. футурист, гуртка в Києві і група мистців з кола «Нової Генерації».
- 未来主义是发端于20世纪的艺术思潮。未来主义最早出现于1907年，意大利作曲家弗鲁奇奥·布索尼的著作《新音乐审美概论》被看作未来主义的雏形。未来主义思潮主要产生和发展于意大利一国，却也对其他国家产生了影响，俄罗斯尤为明显。
|
| rdfs:comment
|
- Futurism was an artistic and social movement that originated in Italy in the early 20th century. It was largely an Italian phenomenon, though there were parallel movements in Russia, England and elsewhere. The Futurists practiced in every medium of art, including painting, sculpture, ceramics, graphic design, industrial design, interior design, theatre, film, fashion, textiles, literature, music, architecture and even gastronomy.
- Der Futurismus war eine aus Italien stammende avantgardistische Kunstbewegung, die aufgrund des breitgefächerten Spektrums den Anspruch erhob, eine neue Kultur zu begründen. Der Einfluss des Futurismus geht wesentlich auf seinen Gründer Filippo Tommaso Marinetti zurück und dessen erstes futuristisches Manifest von 1909. Die Bewegung endete mit dem Tod Marinettis im Jahre 1944.
- El futurisme és el moviment inicial dels corrents d'avantguarda artístics. Fou fundat a Itàlia per Filippo Tommaso Marinetti, qui va publicar el Manifest del Futurisme el 20 de febrer de 1909 al diari Le Figaro de París. El Futurisme és un dels primers moviments de l'avantguarda artística, sorgit a Itàlia en el 1909. El futurisme va ser anomenat així per la seva intenció de trencar absolutament amb l'art del passat.
- Futurismus byl avantgardní (průkopnický, objevný) umělecký směr. Pro tento směr je charakteristické odmítání všech dosavadních kulturních a uměleckých hodnot. Tím se futurismus stal hnutím odmítajícím jakoukoli tradici. Jejich cílem bylo ukázat moderní uspěchanou a rušnou dobu, kterou nekritizovali, ale která se jim líbila.
- Futurismi on 1900-luvun alussa Italiassa syntynyt taidesuuntaus. Se halveksui kaikkea vanhaa ja perinteistä ja ihannoi kaikkea modernia, esimerkiksi koneita, tekniikkaa, vauhtia ja sotaa. Futuristiselle runoudelle oli ominaista rikotut lauserakenteet, yllättävät kielikuvat ja välimerkittömyys. Futuristiset maalaukset ja veistokset ilmaisevat liikettä sekä luonnon ja ihmisen tekemien muotojen dynamiikkaa.
- Le futurisme est un mouvement littéraire et artistique du début du XX siècle (de 1904 à 1920), qui rejette la tradition esthétique et exalte le monde moderne, en particulier la civilisation urbaine, les machines et la vitesse.
- A futurizmus huszadik századi avantgárd művészeti irányzat volt. Filozófiája a jövőbe, a technikai haladásba vetett hitre épül, kulcsszavai a mozgás, dinamizmus, urbanizáció, militarizmus, nacionalizmus. Nagy hatással volt rá a kubizmus. Marcel Duchamp Lépcsőn lemenő akt című képe tulajdonképp a kubizmust és a futurizmust ötvözi. Ez a mozgalom főképpen az olaszokra volt jellemző.
- Il Futurismo è stata una corrente artistica italiana del XX secolo. Nello stesso periodo, movimenti artistici influenzati dal Futurismo si svilupparono in altri Paesi.
- Het futurisme is een van oorsprong Italiaanse beweging en kunststroming van 1909 tot 1914, ontstaan uit het kubisme. Hoewel de futuristen het kubisme afwezen, was er een moeilijk te negeren correlatie tussen beide bewegingen. Enkele kenmerken van het futurisme zijn snelheid, energie, agressie, krachtige lijnen, vooruitgang en nieuwe technologie.
- Futurismen er en retning innen kunsten i det 20. århundre. Et mulig startpunkt er essayet Entwurf einer neuen Ästhetik der Tonkunst (Skisse av den musikkens nye estetikk) fra 1907 av den italienske komponisten Ferruccio Busoni. Futurismen gjorde seg først og fremst bemerket i Italia og Russland, deretter også i England. Futurismens ideer ble utforsket i alle kunstformer, så som malerkunst, skulptur, lyrikk, teater, musikk, arkitektur og til og med gastronomi.
- Futuryzm (łac. futurus - przyszły) – awangardowy kierunek w kulturze (zwłaszcza w literaturze), który narodził się we Włoszech na początku XX wieku. Założeniem futuryzmu było „patrzenie w przyszłość”, odrzucanie przeszłości i tradycji.
- História da arte Ficheiro:MonaLisa sfumato.
- Futurismul este o mişcare a modernismului artistic italian, celebrând noua eră a tehnologiei moderne. Iniţiatorul mişcării este poetul Fillipo Tomasso Marinetti care, în 1909 publică Manifestul futurist. Revolta futuristă împotriva tuturor tradţiilor culturale merge mână în mână cu glorificarea "frumuseţii vitezei", cultul maşinilor şi al societăţii contemporane.
- Футури́зм — направление в литературе и изобразительном искусстве, появившееся в начале XX века. Файл:Boccioni Noise. jpg Умберто Боччони — Улица входит в дом. 1911
- Futurismen var en kulturell riktning inom konst, litteratur, musik och arkitektur som eftersträvade ett radikalt uppbrott med tidigare traditioner. Futurismen grundades 1909 av Filippo Tommaso Marinetti. Den politiska ideologin fascismen tog starkt intryck av futurismen, och uppmuntrade till flera av punkterna i det futuristiska manifestet.
- Fütürizm, 20. yüzyılın başlarında İtalya'da orataya çıkmış bir sanat akımıdır. Genel olarak büyük bir İtalyan fenomeniydi. Fakat o dönemde, başta Rusya ve İngiltere olmak üzere daha bir çok ülkede paralel hareketler ortaya çıkmıştır.
- Футуризм — авангардний напрям у літературі й мистецтві, що розвинувся на поч. 20 ст. гол. в Італії й Росії. Творцем його вважають італійського письменника Філіппо Марінетті, який 1909 року опублікував у французькій газеті «Ле Фіґаро» «Маніфест футуризму».
- 未来主义是发端于20世纪的艺术思潮。未来主义最早出现于1907年，意大利作曲家弗鲁奇奥·布索尼的著作《新音乐审美概论》被看作未来主义的雏形。未来主义思潮主要产生和发展于意大利一国，却也对其他国家产生了影响，俄罗斯尤为明显。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
