| dbpprop:abstract
|
- Frederick the Handsome or the Fair, from the House of Habsburg, was the Duke of Austria as Frederick I and King of Germany as Frederick III. Frederick was the son of Albert I of Germany and Elisabeth of Tirol. After the death of his elder brother Rudolf and the assassination of his father in 1308, he became the ruler of Austria on behalf of himself and his younger brothers. Originally, he was a friend of his cousin, Louis the Bavarian, with whom he had been raised. However, armed conflict arose between them when tutelage over the Dukes of Lower Bavaria was entrusted to Frederick. On November 9, 1313, Frederick was beaten by Louis at Gamelsdorf and had to renounce the tutelage. After the death of Henry VII, Frederick became a candidate for the Crown of the Holy Roman Empire, but Louis was elected in October 1314 upon the instigation of the Archbishop of Mainz with four of the seven votes. Louis was then quickly crowned in Bonn by the Archbishop of Cologne, instead of in Aachen. After several years of bloody war, victory finally seemed to be within Frederick's grasp, as he was strongly supported by his brother Leopold. However, Frederick's army was in the end completely beaten near Mühldorf on the Ampfing Heath on September 28, 1322, and Frederick and 1300 nobles from Austria and Salzburg were captured. Louis held Frederick captive on Trausnitz Castle in the Upper Palatinate for three years, but the persistent resistance by Frederick's brother Leopold, the retreat of the King of Bohemia from his alliance and the Pope's ban induced Louis to release him under the Treaty of Trausnitz of March 13, 1325. In this agreement, Frederick finally recognized Louis as legitimate ruler and undertook to return to captivity if he did not succeed in convincing his brothers to submit to Louis. As he did not manage to overcome Leopold's obstinacy, Frederick returned to Munich as a prisoner, even though the Pope had released him from his oath. Impressed by Frederick's noble gesture, Louis renewed the old friendship with Frederick and they agreed to rule the Empire jointly. Since the Pope and the electors strongly objected to this agreement, another Treaty was signed at Ulm on January 7, 1326, according to which Frederick would govern Germany as King of the Romans, while Louis would be crowned Holy Roman Emperor in Italy. After Leopold's death in 1326, however, Frederick withdrew from the regency of the Empire and returned to rule only Austria. He died on January 13, 1330 on Castle Gutenstein in the Wienerwald, and was buried at Mauerbach in a Monastery he had founded. After the latter was closed down in 1783, his remains were brought to St. Stephen's Cathedral in Vienna. Frederick's sons by Isabella of Aragon, a daughter of King James II of Aragon and Blanche of Anjou, died early. Frederick's gracious return to captivity inspired Friedrich Schiller to write his poem "Deutsche Treue" (German Loyalty) and Uhland to his tragedy "Ludwig der Bayer" (Louis the Bavarian).
- Friedrich der Schöne aus dem Hause Habsburg (Friedrich I. ) war Herzog von Österreich und Steiermark und 1314 bis 1330 (als Friedrich III. ) Gegenkönig des Heiligen Römischen Reiches.
- Fridrich I. Sličný byl římský král, vévoda rakouský a štýrský, druhorozený syn Albrechta I. Habsburského a Alžběty Goricko-Tyrolské.
- Federico de Habsburgo, el Hermoso, hijo de Alberto I de Habsburgo. Fue duque de Austria junto con su hermano Leopoldo I, tras el asesinado de su padre Alberto I. Al fallecer el emperador Enrique VII en 1313, se produjo una doble elección de rey de romanos en 1314 y fue elegido monarca germánico frente a Luis de Baviera. Después de un prolongado enfrentamiento por el trono, en 1322 fue derrotado por Luis IV en la Batalla de Mühldorf y puesto en libertad a cambio de reconocer a Luis IV como el legítimo rey de romanos y convencer a su hermano Leopoldo de que se sometiera. Dado que esto le fue imposible, volvió a entregarse como rehén, y este gesto hizo que Luis IV, que aún no era emperador, le reconociera corregente por el tratado de Ulm y que Luis sería coronado emperador en Italia. Sin embargo, a final de febrero murió su hermano Leopoldo y Federico se retiró a gobernar sus posesiones austríacas.
- Frédéric le Bel (en allemand Friedrich der Schöne), né en 1286 à Vienne (Autriche), décédé le 13 janvier 1330 à Gutenstein, fut anti-roi des Romains, c'est-à-dire prétendant mais non élu, au titre d'Empereur Romain germanique de 1314 à 1322. Puis, à partir d'un accord conclu en 1325 avec son cousin, l'empereur Louis IV, il devint roi des Romains sous le nom de Frédéric III. Fils de l'Empereur Albert I et d'Élisabeth de Carinthie, il était devenu, après la mort de son aîné Rodolphe I et l'assassinat de son père en 1308, duc d'Autriche, dont il partagea l'administration avec son frère cadet Léopold. En 1315, il épousa Elisabeth ("Isabella") d'Aragon (NC-1330), fille de Jacques II d'Aragon; leurs fils moururent en bas âge. Sa vie est marquée par ses relations avec son cousin Louis IV. Ils avaient été élevés ensemble, et leurs relations étaient bonnes. Mais elles devinrent conflictuelles lorsque la tutelle des Ducs de Basse-Bavière fut confiée à Frédéric. Louis IV le battit à Gamelsdorf et il dut renoncer à cette tutelle. Après la mort de l'empereur Henri VII de Luxembourg, Frédéric se porta candidat à la couronne du Saint-Empire. Cependant, à l'instigation de l'Archevêque de Mayence Pierre d'Aspelt, c'est Louis IV qui fut élu par quatre Princes-Électeurs sur sept en octobre 1314. Louis IV fut alors couronné à la hâte Roi des Romains par l'Archevêque de Cologne, au lieu de celui d'Aix-la-Chapelle. Frédéric, appuyé par son cadet Léopold I, remporta d'abord des succès militaires contre Louis IV. Cependant, celui-ci le défit et le captura le 28 septembre 1322, avec 1 300 autres gentilshommes d'Autriche et de Salzbourg, sur la lande d'Ampfing près de Mühldorff. Il le retint prisonnier au château de Trausnitz dans le Haut-Palatinat. Frédéric qui gouvernait avec ses frères et Léopold I ne s'avoua pas vaincu, continuant le combat. Cette résistance, la perte de l'alliance avec le Roi de Bohême et l'excommunication du Pape Jean XXII (qui prétendait qu'il ne pouvait pas être élu sans son approbation) conduisirent Louis à relâcher Frédéric, aux conditions du Traité de Trausnitz du 13 mars 1325 : Frédéric y reconnaissait son cousin Louis comme souverain légitime et s'engageait à retourner en capitivité s'il ne parvenait pas à convaincre Léopold de déposer les armes. Ayant échoué, Frédéric retourna à Munich se constituer prisonnier, alors même que le Pape l'avait délié de son serment. Cet épisode a inspiré à Schiller son poème Deutsche Treue (fidélité allemande) et à Ludwig Uhland sa tragédie Ludwig der Bayer ("Louis le Bavarois"). Impressionné par cette loyauté chevaleresque, Louis rendit son amitié à son cousin, partagea son palais avec lui et ils se mirent d'accord pour diriger en commun le Saint-Empire. Face aux objections du Pape Jean XXII et des Princes-Électeurs, ils signèrent un nouveau traité à Ulm le 7 janvier 1326, selon lequel Frédéric dirigerait l'Allemagne en tant que Roi des Romains, tandis que Louis serait couronné Empereur en Italie. Cependant, la mort de Léopold I le 28 février conduisit Frédéric à abandonner cette régence impériale pour ne diriger que les seules possessions des Habsbourg. Il mourut le 13 janvier 1330 au château de Gutenstein dans le Wienerwald, et fut inhumé à la Chartreuse de Mauerbach qu'il avait fondée. Lorsque celui-ci fut fermé en 1783, on emmena sa dépouille à la cathédrale Saint-Étienne de Vienne. Après Frédéric, il fallut attendre plus de cent ans pour qu'un Habsbourg, avec Albert II en 1438, fut de nouveau élu Roi des Romains : entre-temps, le trône impérial fut alternativement occupé par les dynasties de Bavière et de Luxembourg.
- Szép Frigyes (az ambrasi képgyüjteményből) III. (Szép) Frigyes német király és ugyancsak III. Frigyes néven osztrák herceg. Frigyes I. Albert német király és Karintia-i Erzsébet fiaként látta meg a napvilágot. Bátyja, Rudolf halála és az apja elleni 1308-as merénylet után ő lett Ausztria hercege. Eredetileg baráti viszonyt tartott fenn unokatestvérével Bajor Lajossal, de kapcsolatuk elmérgesedett, amikor Frigyest bízták meg Alsó-Bajorország kormányzásával. 1313. november 9-én Lajos legyőzte unokatestvérét a Gamelsdorf-i csatában és lemondásra kényszerítette. VII. Henrik német-római császár halála után Frigyes is indult a császári címért, de a választófejedelmek Lajost fogadták el 1314 októberében, a mainzi érsek felbujtására, négy szavazattal a hétből. Az újdonsült császár gyorsan megkoronáztatta magát Bonnban, ahelyett hogy a koronázó városba, Aachenbe utazott volna. A véres háború viszont csak évek múlva és Frigyes vereségével ért véget annak ellenére, hogy kénytelen volt elfogadni fivére, Lipót segítségét. Frigyes végül vereséget szenvedett a „mühldorfi” csatában 1322. szeptember 28-án – ő maga, továbbá 1300 osztrák és salzburgi nemese is fogságba esett. Lajos a Rajnai Palotagrófság északi részén fekvő Trausnitz kastélyba záratta a legyőzött vetélytársat három évre, ám Frigyes fivére, Lipót átvette az ellenállás vezetését. Szövetkezett a cseh királlyal, és rávette a pápát hogy dekrétumban kötelezze a császárt Frigyes elengedésére 1325. március 13-án. Végül a kiszabaduló Frigyes elismerte Lajost legitim uralkodónak, és megígérte, hogy önként vonul vissza börtönébe, miután meggyőzte Lipótot, hogy adja meg magát. Amint sikerült felülkerekednie fivére konokságán, azonnal el is indult Münchenbe, annak ellenére, hogy a pápa feloldozta esküje alól. Ez olyan mély hatást gyakorolt Lajosra, hogy felújította régi jó kapcsolatukat, és azontúl együtt kormányozták a Német-Római Birodalmat. Mivel a pápa ellenezte a császári cím ilyen megosztását, a két „társcsászár” 1326 januárjában Ulmban kiadott egy dekrétumot, amelynek értelmében Frigyes német király lett, Lajos pedig Itália uraként megtartotta a német-római császár címét. Lipót 1326-os halála után Frigyes lemondott királyi tisztjéről, és visszatért Ausztria hercegi székébe. 1330. január 13-án halt meg a Bécsi erdőben álló gutensteini várban. Mauerbachban temették el az általa alapított monostorban. 1783-ban maradványait átszállították a bécsi Szent István-dómba. Frigyes fiai korán hunytak el. Így a trón öccsére szállt.
- フリードリヒ3世（Friedrich III. , 1286年 - 1330年1月13日）は、ハプスブルク家のオーストリア公（フリードリヒ1世）、ローマ王（ドイツ王、対立王）。美王（der Schöne）と呼ばれる。 神聖ローマ皇帝（ドイツ王）アルブレヒト1世の子で、1313年にルクセンブルク家のハインリヒ7世が死んだ後、ヴィッテルスバッハ家のルートヴィヒ4世と皇帝位を争ったが、選挙でルートヴィヒ4世に敗れた。その後数年間、弟レオポルトの助けを得てルートヴィヒ4世と戦い、勝利を目前としたが、1322年9月、ミュールドルフ近辺の戦いで大敗し、多くの貴族と共に捕虜となった。1325年まで捕囚の身だったが、妥協が成立し、ルートヴィヒ4世が神聖ローマ皇帝としてイタリアを治め、フリードリヒ3世がドイツ王としてドイツを治めることになった。1330年にフリードリヒが死去した後は、ルートヴィヒ4世の単独統治となった。以後、1438年にアルブレヒト2世がドイツ王に選出されるまで100年余りの間、ハプスブルク家は皇帝位から遠ざかることになった。
- Frederik I van Oostenrijk, bijgenaamd de Schone (een bijnaam uit de 16e eeuw), uit het huis Habsburg, was een zoon van keizer Albert I en van Elisabeth van Gorizia-Tirol. Hij was hertog van Oostenrijk en van Stiermarken van 1308 tot 1330, na de dood van zijn vader en de moord op zijn oudere broer Rudolf III. Hij was tevens Rooms tegenkoning vanaf 1314. Frederik was gehuwd met Isabella of Elisabeth, de dochter van koning Jacobus II van Aragón. Zij hadden de volgende kinderen: Frederik (1316-1322) Elisabeth (1317-1336) Anna (1318-1343), in 1328 gehuwd met Hendrik XV van Beieren (1312-1333) en in 1336 met Graaf Jan Hendrik IV van Gorizia (1322-1338).
- Fryderyk III Piękny - książę Austrii i Styrii 1306-1330 (jako Fryderyk I), antykról niemiecki 1314-1325, koregent Ludwika IV Bawarskiego 1325-1330. Syn króla niemieckiego - Albrechta I Habsburga i Elżbiety Tyrolskiej. Po śmierci brata Rudolfa III w 1307 bezskutecznie ubiegał się o tron w Czechach. W 1314 wysunął swoją kandydaturę do tronu niemieckiego przeciw kandydaturze Ludwika IV Bawarskiego. Na elekcji uzyskał poparcie połowy elektorów, głównie stronników domu habsburskiego. Wywołało to wojnę domową w Niemczech. W 1319 roku bezskutecznie próbował zagarnąć posiadłości przeciwnika. W 1322 Fryderyk Piękny pokonany w bitwach pod Ampfing i Mühldorf dostał się do niewoli. Ludwik IV darował mu jednak karę więzienia i w zamian za zakończenie działań wojennych oraz uspokojenie opozycji uczynił koregentem (1325). Od 1326 Fryderyk odsunął się od polityki w Rzeszy, pozostawił ster rządów cesarzowi. Do końca życia przebywał w swoich posiadłościach w Austrii. Żoną Fryderyka III Pięknego była Izabela (po ślubie używała imienia Elżbieta), córka króla Aragonii Jakuba II Sprawiedliwego. Ich dzieckiem była Anna urodzona w 1318, która w 1320 lub 1321 została zaręczona z polskim królem Kazimierzem Wielkim.
- Фридрих III Красивый — анти-король Германии c 19 октября 1314 по 28 сентября 1328 и с 5 сентября 1325 и герцог Австрии с 3 мая 1308 (имел соправителей в лице Генриха до 3 февраля 1327, Леопольда I до 28 февраля 1326, Альбрехта II Мудрого и Оттона по 13 января 1330), под именем Фридриха I) из династии Габсбургов.
- Fredrik III, "Fredrik den sköne", född 1289, död 13 januari 1330, tysk kung från 1314. Son till Albrekt I av Tyskland och Elisabeth av Göritz. Fredrik ärvde de habsburgska länderna Österrike och Böhmen, men berövades det senare av sin morbror Henrik av Kärnten. När hans far avled 1308 hindrades hans val till tysk kung av fientliga kurfurstar; istället valdes Henrik VII av Luxemburg. Efter stridigheterna försonades dock habsburgarna med Henrik och gav honom sitt stöd. Då Henrik avled 1313, delade sig kurfurstarna i två partier, ett som stödde Fredrik och ett för Ludvig av Bayern. Bägge valdes och kröntes 1314 av sina anhängare. Fredrik fick stöd från Sydtyskland och Ludvig i Rhenländerna, vilket ledde till att inbördeskrig bröt ut. Ludvig besegrade och tillfångatog Fredrik den sköne 1322 vid Mühldorf. Fredriks bröder samt kung Johan av Böhmen, kungarna i Frankrike och Polen och kurian bildade då ett förbund mot Ludvig. Efter flera förlikningsförsök tvangs Ludvig till sist (1326) erkänna Fredrik och överlämnade riksförvaltningen åt honom; Ludvig begav sig sedan till Italien för att söka kejsarvärdigheten. Fredrik kunde inte hävda sin ställning vid Ludvigs sida. Han avstod från delaktighet i regeringen och drog sig tillbaka till Österrike, där han avled 1330. Gift 1314 med Elisabeth (död 1329), dotter till kung Jakob II av Aragonien. De hade tre barn, som alla dog i ung ålder.
- （英俊的）腓特烈三世 Friedrich III der Schöne（约1289年~1330年1月13日）奥地利公爵（1308年~1330年在位）和未被公认的德意志国王（1314年~1326年）。 腓特烈三世是哈布斯堡王朝的德意志国王阿尔布雷希特一世的次子。阿尔布雷希特于1308年被其侄谋杀后，腓特烈继承了哈布斯堡王朝在奥地利的领地，但未能说服选侯让他继承德意志的王位。 腓特烈三世与其表兄上巴伐利亚公爵路易四世发生争执。1313年，他在加迈尔斯多夫战役中被路易击败。 在神圣罗马帝国皇帝亨利七世（他是阿尔布雷希特一世的德意志王位继承者）于1314年去世后，4个选侯选举腓特烈三世为新的德意志国王。腓特烈在科隆大主教的主持下进行了加冕仪式。然而，另外5个选侯选择了他的对手上巴伐利亚公爵路易，即皇帝路易四世。战争再次在两人之间爆发。1322年，腓特烈三世在米尔多夫战役中被路易四世决定性地击败并被俘。 1325年腓特烈三世在承认路易四世的皇帝地位之后被释放。同年9月，路易四世宣布接受腓特烈三世为共同统治者；但在1326年后腓特烈的权力仅限于奥地利。
|
| rdfs:comment
|
- Frederick the Handsome or the Fair, from the House of Habsburg, was the Duke of Austria as Frederick I and King of Germany as Frederick III. Frederick was the son of Albert I of Germany and Elisabeth of Tirol. After the death of his elder brother Rudolf and the assassination of his father in 1308, he became the ruler of Austria on behalf of himself and his younger brothers. Originally, he was a friend of his cousin, Louis the Bavarian, with whom he had been raised.
- Friedrich der Schöne aus dem Hause Habsburg (Friedrich I. ) war Herzog von Österreich und Steiermark und 1314 bis 1330 (als Friedrich III. ) Gegenkönig des Heiligen Römischen Reiches.
- Fridrich I. Sličný byl římský král, vévoda rakouský a štýrský, druhorozený syn Albrechta I. Habsburského a Alžběty Goricko-Tyrolské.
- Federico de Habsburgo, el Hermoso, hijo de Alberto I de Habsburgo. Fue duque de Austria junto con su hermano Leopoldo I, tras el asesinado de su padre Alberto I. Al fallecer el emperador Enrique VII en 1313, se produjo una doble elección de rey de romanos en 1314 y fue elegido monarca germánico frente a Luis de Baviera.
- Frédéric le Bel (en allemand Friedrich der Schöne), né en 1286 à Vienne (Autriche), décédé le 13 janvier 1330 à Gutenstein, fut anti-roi des Romains, c'est-à-dire prétendant mais non élu, au titre d'Empereur Romain germanique de 1314 à 1322. Puis, à partir d'un accord conclu en 1325 avec son cousin, l'empereur Louis IV, il devint roi des Romains sous le nom de Frédéric III.
- フリードリヒ3世（Friedrich III.
- Frederik I van Oostenrijk, bijgenaamd de Schone (een bijnaam uit de 16e eeuw), uit het huis Habsburg, was een zoon van keizer Albert I en van Elisabeth van Gorizia-Tirol. Hij was hertog van Oostenrijk en van Stiermarken van 1308 tot 1330, na de dood van zijn vader en de moord op zijn oudere broer Rudolf III. Hij was tevens Rooms tegenkoning vanaf 1314. Frederik was gehuwd met Isabella of Elisabeth, de dochter van koning Jacobus II van Aragón.
- Fryderyk III Piękny - książę Austrii i Styrii 1306-1330 (jako Fryderyk I), antykról niemiecki 1314-1325, koregent Ludwika IV Bawarskiego 1325-1330. Syn króla niemieckiego - Albrechta I Habsburga i Elżbiety Tyrolskiej. Po śmierci brata Rudolfa III w 1307 bezskutecznie ubiegał się o tron w Czechach. W 1314 wysunął swoją kandydaturę do tronu niemieckiego przeciw kandydaturze Ludwika IV Bawarskiego.
- Fredrik III, "Fredrik den sköne", född 1289, död 13 januari 1330, tysk kung från 1314. Son till Albrekt I av Tyskland och Elisabeth av Göritz. Fredrik ärvde de habsburgska länderna Österrike och Böhmen, men berövades det senare av sin morbror Henrik av Kärnten. När hans far avled 1308 hindrades hans val till tysk kung av fientliga kurfurstar; istället valdes Henrik VII av Luxemburg. Efter stridigheterna försonades dock habsburgarna med Henrik och gav honom sitt stöd.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
