| dbpprop:abstract
|
- Enguerrand de Marigny was a French chamberlain and minister of Philip IV the Fair. He was born at Lyons-la-Forêt in Normandy, of an old Norman family of the smaller baronage called Le Portier, which took the name of Marigny about 1200. Enguerrand entered the service of Hugues de Bonville, chamberlain and secretary of Philip IV, as a squire, and then was attached to the household of Queen Jeanne, who made him one of the executors of her will. He married her god-daughter, Jeanne de St Martin. In 1298 he received the custody of the castle of Issoudun. After the death of Pierre Flotte and Hugues de Bonville at the Battle of Mons-en-Pévèle in 1304, he became Philip's Grand Chamberlain and chief minister. In 1306 he was sent to preside over the exchequer of Normandy. He received numerous gifts of land and money from Philip as well as a pension from Edward II of England. Possessed of an ingratiating manner, politic, learned and astute, he acted as an able instrument in carrying out Philip's plans, and received corresponding confidence. He shared the popular odium which Philip incurred by debasing the coinage. He acted as the agent of Philip in his contest with Louis, Count of Nevers, the son of Robert III of Flanders, imprisoning Louis and forcing Robert to surrender Lille, Douai and Béthune. He obtained for his half-brother Philip de Marigny in 1301 the bishopric of Cambrai, and in 1309 the archbishopric of Sens, and for his brother Jean in 1312 the bishopric of Beauvais. Still another relative, Nicolas de Frauville, became the king's confessor and a cardinal. He addressed the States-General in 1314 and succeeded in getting further taxes for the Flemish war, incurring at the same time much ill will. This soon came to a head when the princes of the blood, eager to fight the Flemings, were disappointed by his negotiating a peace in September. He was accused of receiving bribes, and Charles of Valois denounced him to the king himself; but Philip stood by him and the attack was of no avail. The death of Philip IV on November 29, 1314 was a signal for a reaction against his policy. The feudal party, whose power the king had tried to limit, turned on his ministers and chiefly on his chamberlain. Enguerrand was arrested by Louis X at the instigation of Charles of Valois, and twenty-eight articles of accusation including charges of receiving bribes were brought against him. He was refused a hearing; but his accounts were correct, and Louis was inclined to spare him anything more than banishment to the island of Cyprus. Charles then brought forward a charge of sorcery which was more effectual. He was condemned at once and hanged on the public gallows at Montfaucon, protesting that in all his acts he had only been carrying out Philip's commands. Louis X seems to have repented of his treatment of Marigny, and left legacies to his children. When his chief enemy, Charles of Valois, lay dying in 1325, he was stricken with remorse and ordered alms to be distributed among the poor of Paris with a request to pray for the souls of Enguerrand and Charles. Marigny founded the collegiate church of Nôtre Dame d'Ecouis near Rouen in 1313. He was twice married, first to Jeanne de St Martin, by whom he had three children, Louis, Marie and Isabelle (who married Robert, son of Robert de Tancarville); and the second time to Alips de Mons.
- Enguerrand de Marigny war Kammerherr des französischen Königs Philipp IV.. Er stammte aus einer Familie des niederen Adels, die sich Le Portier nannte. Der Name Marigny wurde um 1200 anlässlich der Heirat von Hugues Le Porter und Mahaut de Marigny angenommen. Enguerrand trat als Kastellan in die Dienste von Hugues de Bouville ein, Kammerherr und Sekretär Philipps IV. , wurde dann an den Hof der Königin Johanna I. von Navarra gerufen, der Ehefrau Philipps IV. , die aus ihm denjenigen machte, der ihre Wünsche umsetzen sollte. Enguerrand heiratete ihre Patentochter, Jeanne de Saint-Martin. 1298 übernahm er die Aufsicht über das Schloss von Issoudun. Nach dem Tod von Pierre Flote und Hugues de Bouville 1304 in der Schlacht bei Mons-en-Pévèle, wurde er Großkammerherr und erster Minister des Königs. 1306 wurde er gesandt, um in der Normandie der Finanzbehörde vorzustehen. Er erhielt von Philipp eine Menge Geld und andere Geschenke, aber auch eine Pension von Eduard II. von England. Im Jahr 1311 war er Mitglied einer königliche Gesandtschaft, die unter Leitung von Karl von Valois, Bruder des Königs, in Tournai mit den Flamen verhandelte. Bei dieser Mission zerstritt er sich mit Karl, als er diesen offen in den Schatten stellte. Der Bruder des König verzieht diesen Affront nicht und blieb der erbittertste Feind Marignys auch nach dem Tod Philipps IV. In der Regierungszeit Ludwigs X. (1314-1316) – Karl von Valois war jetzt Regent - wurde er dann verschiedener Unterschlagungen angeklagt, der Münzverschlechterung, Plünderung der königlichen Wälder, Veruntreuung kirchlicher Fonds, und sogar der Zauberei. Seine Position als Schatzmeister des Königs schütze ihn nicht und der König verteidigte ihn nicht. Er wurde in einem Prozess verurteilt und in Montfaucon gehängt. Sein Körper wurde zwei Jahre hängen gelassen, bis zu einem neuen Prozess 1317, in dem er freigesprochen wurde: Ludwig X. war gestorben, sein Bruder Philipp V. war sein Nachfolger und Karl von Valois war kaltgestellt. Enguerrand de Marigny wurde in der Stiftskirche von Écouens beerdigt. Ihm gelang es, seine Brüder auf Bischofssitzen unterzubringen: Philippe, Erzbischof von Sens und Jean, Bischof von Senlis, dann Bischof von Beauvais, schließlich Erzbischof von Rouen und Kanzler des Königs Philipp VI.
- Enguerrand de Marigny fue chambelán y ministro del rey Felipe IV de Francia el Hermoso.
- Enguerrand de Marigny oli kamariherra ja kuningas Filip IV Kauniin ministeri. De Marigny syntyi Lyons-la-Forêt’ssa Normandiassa vaatimattomaan vapaaherralliseen perheeseen, joka käytti nimeä «Le Portier». De Marigny -nimen suku otti käyttönsä vastä noin vuonna 1200 kun Hugues Le Portier avioitui Mahout de Marignyn kanssa. Enguerrand avioitui kummityttärensä Jeanne de Saint-Martin’in kanssa. Enguerrand astui Hugues de Bouvillen palvelukseen kamariherrana ja myöhemmin kuningas Filip IV Kauniin palvelukseen hoviherrana ja sihteerinä. Sittemmin hän oli kiinnitettynä Navarran kuningattaren Johanna I:n, joka oli Filip IV puoliso, palvelukseen. Kuningatar toteutti toiveensa hänen välityksellään. Vuonna 1298 hän sai huolehdittavakseen Issoudun linnan. Pierre Floten ja Hugues de Bouvillen Mons-en-Pévèlen taistelussa tapahtuneiden kuolemien jälkeen vuonna 1304 de Marigny nimitettiin Filip IV Kauniin ylihoviherraksi ja ministerin päälliköksi. Vuonna 1306 hänet lähetettiin johtamaan Normandian verotusta. Hän sai palveluksistaan lukuisia lahjoja ja palkkaa Filip IV Kauniilta, mutta hän myös sai eläkettä Englannin kuninkaalta Edvard II:lta. Kun valta siirtyi kuningas Ludvig X Itsepäiselle niin uuden kuninkaan setä, Valois’n kreivi Kaarle käytti tilaisuutta hyväkseen ja hyökkäsi voimakkaasti de Marignytä vastaan. Kaarle Valois peri voiton taistelussa ja intensiivisen toimien tarkkailun jälkeen de Marigny tuomittiin mm. kavalluksesta, rahan arvon huonontamisesta, kuninkaallisten metsien hakkauttamisesta, kirkon varojen kavaltamisesta ja myös noituudesta. De Marigny tuomittiin epäilyttävien olosuhteiden hallitsemassa oikeudenkäynnissä ja hänet hirtettiin Montfaucon'in 1315. Maurice Druon kertoo kirjassaan Kuristettu kuningatar että Marignya vastaan todistivat kummallisen näköiset syrjäkaupungilta haetut ihmiset - jotka olivat vilpittömän hämmästyneitä siitä, että kun he olivat hankkineet tuomion Marignylle todistamalla hänen syyllistyneen noituuteen ja paholaisenpalvontaan, niin heidät itsensä tuomittiinkin roviolle. Marignyn ruumis, tai mitä siitä oli jäljellä, riippui kahden vuoden ajan julkisesti nähtävänä, kunnes pidettiin uusi oikeudenkäynti vuonna 1317, jossa hänet todettiin syyttömäksi. De Marigny haudattiin Chartreux'n kirkkoon, kunnes se myöhemmin siirrettiin Écouisäin luostariin, jonka hän oli perustanut. De Marigny sai veljilleen erinomaisen tärkeitä ja tuottoisia piispanvirkoja. Philippesta tuli ensiksi Cambrain piispa vuonna 1301 ja Sens’in arkkipiispa 1309 ja Jeanista Senlins’in piispa ja myöhemmin vuonna 1312 Beauvais'n piispa ja sittemmin Rouenin arkkipiispa sekä kuningas Filip VI:n kansleri. Muista sukulaisista tuli mm. Nicolas de Frauvillestä kuniinkaan rippi-isä ja kardinaali.
- Enguerrand de Marigny, né à Lyons-la-Forêt en Normandie vers 1260 et mort pendu à Montfaucon le 30 avril 1315, était chambellan et ministre du roi Philippe IV le Bel.
- Enguerrand de Marigny IV. (Szép) Fülöp francia uralkodó nagyhatalmú minisztere, az államszervezet központosításának egyik élharcosa volt. Normandiai kisnemesi családban született, amely 1200 körülig a Le Portier nevet használta, amikor is Hugues Le Portier feleségül vette Mahaut de Marigny-t. 1291-ben Enguerrand II. Hugues de Bouville, Szép Fülöp főkamarása és titkára szolgálatába lépett fegyvernökként, majd a királyné, Navarrai Johanna udvartartásába került. 1298-ban Issoudun kastélyát bízták rá, 1303-ban pedig lovaggá ütötték. 1302-ben a courtrai-i csata során elesett Pierre Flote kancellár utódjául nevezték ki. IV. Fülöp uralkodása második felének meghatározó személyisége lett, számos adományban részesült. 1305-ben Longueville grófjává, később a Louvre kapitányává, pénzügyi- és palotaintendánssá nevezték ki, végül 1311-ben főtanácsadóként koadjutori és rektori címet kapott. II. Edward angol király is járadékot folyósított neki. Fivéreit, Jeant és Philippe-t magas egyházi tisztségekhez juttatta: az előbbit Sens, az utóbbit Senlis, majd Beauvais és végül Rouen érsekévé nevezték ki. Fülöp centralizációs törekvéseinek kulcsfigurája volt Guillaume de Nogaret pecsérőrhöz hasonlóan, és nagy hatással volt a királyság politikájának és pénzügyeinek alakulásában. Nagyrészt neki köszönhető, hogy Lille-t, Béthune-t és Douai-t a francia koronához csatolták. Nagy szerepe volt a templomos lovagrend perének végrehajtásában. 1306-ban az ő rendeletére fogták el Franciaország összes lovagját, hogy vallatásnak vessék alá őket. 1314-ben egy flandriai hadjárat finanszírozására összehívta a rendeket, akik meg is szavazták számára a kért összeget, azonban a hadjáratot nagyon hamar békekötéssel zárták. Marigny kivívta az arisztokratikus párt ellenszenvét, amely féltette előjogait. A nép körében a nevéhez kötődő adóemelések és pénzrontás miatt volt népszerűtlen. A kudarcként értékelt flandriai expedíció után Charles de Valois, Fülöp király fivére azzal vádolta meg a minisztert, hogy lefizették a flamandok, ezért állította le oly gyorsan a hadműveleteket eredmény nélkül. Szép Fülöp azonban kiállt a politikus mellett. Szép Fülöp halálát követően a bárók befolyása alatt álló X. (Civakodó) Lajos előtt kegyvesztett lett, majd perbe fogták. Charles de Valois, a király nagybátyja sikkasztással, egyházi javak eltulajdonításával és a királyi birtokok megkárosításával vádolta meg, majd mivel számadásai helyesnek bizonyultak, boszorkányság miatt javait elkobozták, őt magát pedig felakasztották a Montfauconon. Kétszer nősült, Jeanne de Saint-Martintől három gyermek született (Louis, Marie és Isabelle), ők Civakodó Lajostól később életjáradékot kaptak. Második feleségét Alips de Mons-nak nevezték. V. (Hosszú) Fülöp 1317-ben rehabilitálta. Marigny-t a karthauziak templomában, majd az általa alapított écouis-i társas káptalanban helyezték örök nyugalomra.
- Nacque a Lyons-la-Forêt in Normandia, in una antica famiglia normanna del piccolo baronato chiamato Le Portier, e prese poi il nome di Marigny Enguerrand entrò al servizio di Hugues de Bonville, ciambellano e segretario di Filippo IV il bello, re di Francia, come scudiero, e venne messo al servizio della regina Jeanne, che lo fece esecutore testamentario. Sposò la di lei figlia, Jeanne de St Martin da cui ebbe tre figli (Louis, Marie e Isabelle) e nel 1298 ricevette la custodia del Castello di Issoudun. In seguito si sposò una seconda volta con Alips de Mons. Dopo la morte di Hugues de Bonville nella battaglia di Mons-en-Pévèle nel 1304, divenne il gran ciambellano di Filippo il Bello e capo dei suoi ministri. Durante questo periodo ricevette doni e terre e una pensione da Edoardo II Plantageneto, re d'Inghilterra. Abile politico, colpo e astuto, seppe essere un efficace strumento per i piani di Filippo il Bello. Fu ad esempio il risolutore della controversia di Filippo con Luigi, conte di Nevers, figlio di Roberto III di Fiandra, imprigionando Luigi e costringendo Roberto a cedere Lille, Douai e Béthune. Ottenne che il fratellastro Filippo di Marigny, nel 1301, diventasse Vescovo dei Cambrai, e, nel 1309 Arcivescovo di Sens, e suo fratello Jean, nel 1312, Vescovo di Beauvais. Un altro suo parente, Nicolas de Frauville, divenne confessore del Re e cardinale. Nel 1313 fondò il collegio della Chieda di Nôtre Dame d'Escos nei pressi di Rouen. In questi anni fu molto attivo, al fianco di Guglielmo di Nogaret durante il processo all'Ordine Templare Durante la guerra con le Fiandre negoziò la pace, e fu accusato dal Principe, desideroso di andare in battaglia, di essere stato corrotto e Carlo di Valois lo denunciò allo stesso Re, ma Filippo lo sostenne, e l'attacco fu vanificato. La morte di Filippo IV il 29 novembre del 1314 diede il via libera a nuove azioni verso Marigny. Fu arrestato per ordine di Luigi X, su istigazione di Carlo di Valois, e vennero presentati 28 capi d'accusa, compresa l'accusa di corruzione. Luigi X era incline soltanto a condannarlo all'esilio sull'Isola di Cipro, ma Carlo insistette aggiungendo anche l'accusa di stregoneria, che fu più efficace. Marigny fu condannato all'impiccagione in pubblica piazza a Montfaucon (30 aprile 1315).
- Enguerrand de Marigny era conselheiro do rei Felipe IV, possuidor de uma afinada perspectiva política e econômica, controlando o Tesouro Real. Ele chamava-se Enguerrand Le Portier, antes de se tornar o sir de Marigny. Descendente de familia burguesa Ajudou na centralização do poder, na unificação do dinheiro e na administração, a independência do poder civil em relação à autoridade religiosa, a paz externa pela fortificação das cidades-chaves e guarnições permanentes, a paz interna pela submissão a autoridade real, o aumento da produção e das permutas e a segurança do comércio. Enguerrand fez com que o rei desse apoio a uma classe que se desenvolvia, a burguesia. Conseguiu que Felipe construisse uma estátua sua entre os reis, fato que designa sua importância para o reino. Porém com a morte de seu rei, e a subida ao trono de seu filho Luís X, se acirrou a disputa entre Carlos de Valois (irmão de Felipe IV e tio do então Rei Luís X) e Marigny, que entre muitas acusações de traições acabou por ter sua estátua destruida e ter sido considerado culpado e enforcado em 30 de abril de 1315. Biografia: Os Reis Malditos O rei de Ferro, Maurice Druon
|
| rdfs:comment
|
- Enguerrand de Marigny was a French chamberlain and minister of Philip IV the Fair. He was born at Lyons-la-Forêt in Normandy, of an old Norman family of the smaller baronage called Le Portier, which took the name of Marigny about 1200. Enguerrand entered the service of Hugues de Bonville, chamberlain and secretary of Philip IV, as a squire, and then was attached to the household of Queen Jeanne, who made him one of the executors of her will. He married her god-daughter, Jeanne de St Martin.
- Enguerrand de Marigny war Kammerherr des französischen Königs Philipp IV.. Er stammte aus einer Familie des niederen Adels, die sich Le Portier nannte. Der Name Marigny wurde um 1200 anlässlich der Heirat von Hugues Le Porter und Mahaut de Marigny angenommen. Enguerrand trat als Kastellan in die Dienste von Hugues de Bouville ein, Kammerherr und Sekretär Philipps IV. , wurde dann an den Hof der Königin Johanna I. von Navarra gerufen, der Ehefrau Philipps IV.
- Enguerrand de Marigny fue chambelán y ministro del rey Felipe IV de Francia el Hermoso.
- Enguerrand de Marigny oli kamariherra ja kuningas Filip IV Kauniin ministeri. De Marigny syntyi Lyons-la-Forêt’ssa Normandiassa vaatimattomaan vapaaherralliseen perheeseen, joka käytti nimeä «Le Portier». De Marigny -nimen suku otti käyttönsä vastä noin vuonna 1200 kun Hugues Le Portier avioitui Mahout de Marignyn kanssa. Enguerrand avioitui kummityttärensä Jeanne de Saint-Martin’in kanssa.
- Enguerrand de Marigny, né à Lyons-la-Forêt en Normandie vers 1260 et mort pendu à Montfaucon le 30 avril 1315, était chambellan et ministre du roi Philippe IV le Bel.
- Enguerrand de Marigny IV. (Szép) Fülöp francia uralkodó nagyhatalmú minisztere, az államszervezet központosításának egyik élharcosa volt. Normandiai kisnemesi családban született, amely 1200 körülig a Le Portier nevet használta, amikor is Hugues Le Portier feleségül vette Mahaut de Marigny-t. 1291-ben Enguerrand II. Hugues de Bouville, Szép Fülöp főkamarása és titkára szolgálatába lépett fegyvernökként, majd a királyné, Navarrai Johanna udvartartásába került.
- Nacque a Lyons-la-Forêt in Normandia, in una antica famiglia normanna del piccolo baronato chiamato Le Portier, e prese poi il nome di Marigny Enguerrand entrò al servizio di Hugues de Bonville, ciambellano e segretario di Filippo IV il bello, re di Francia, come scudiero, e venne messo al servizio della regina Jeanne, che lo fece esecutore testamentario.
- Enguerrand de Marigny era conselheiro do rei Felipe IV, possuidor de uma afinada perspectiva política e econômica, controlando o Tesouro Real. Ele chamava-se Enguerrand Le Portier, antes de se tornar o sir de Marigny.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
