| dbpprop:abstract
|
- Economic liberalism is the economic component of classical liberalism. It is the political and economic philosophy that supports and promotes the economic system of capitalism, in the laissez-faire sense. Opposing government intervention in the economy, and supporting the maximum of free trade and competition, it contrasts with mercantilism, Keynesianism and socialism.
- Unter Wirtschaftsliberalismus versteht man die Anwendung liberaler Prinzipien auf den Bereich der Wirtschaft.
- Ekonomický liberalismus, liberální ekonomická teorie nebo tržní liberalismus je skupina ekonomických teorií, které mají svůj původ v osvícenství. Za zakladatele těchto ekonomických teorií je považovaný skotský filozof Adam Smith. Všechny teorie vycházející z ekonomického liberalismu se snaží o posun hospodářství ke kapitalismu a volnému trhu. Důraz na soukromé vlastnictví a svobodné smluvní vztahy tvoří základ liberálních ekonomických teorií. Ekonomický liberalismus tvrdí, že jednotlivci v ekonomickém prostředí konají zejména ve vlastním zájmu, a umožnit jim to bez jakýchkoliv omezení vede k nejlepšímu výsledku (samozřejmě, za předpokladu existence soudní moci a slabé státní moci). Ekonomický liberalismus se částečně vytratil v prvé polovině dvacátého století s rozvojem sociálního liberalismu. V tomto období byl nahrazen keynesiánskými ekonomickými teoriemi, které požadují ekonomiku s výraznými státními zásahy. Po tom, co tyto teorie selhali při vysvětlovaní stagflace v 70. letech 20. století, nastal návrat liberálních ekonomických teorií, jako je například monetarismus.
- El liberalismo económico es la teoría económica desarrollada durante la Ilustración, formulada de forma completa en primer lugar por Adam Smith, que reclama la mínima interferencia del Estado en la economía. La libertad económica o la libre empresa conduciría a una sociedad más armoniosa e igualitaria y al aumento indefinido de la prosperidad. El orden espontáneo sería generado por la mano invisible que conduce a los individuos que sigan su egoísmo particular. Habitualmente se resume en la expresión francesa Laissez faire, Laissez passer (dejad hacer, dejad pasar), que no obstante es el lema de la fisiocracia, una teoría económica precedente.
- Markkinaliberalismi tarkoittaa samaa kuin liberalismi tai klassinen liberalismi aiemmin: sekä arvo- että talousliberalismin kattavaa aatetta, siis (ainakin melkoisessa määrin) vapaata markkinataloutta, yksilönvapautta ja ihmisoikeuksia. Useimmat markkinaliberaaleiksi kutsutut eivät ole puhtaita libertaristeja vaan kannattavat julkista sosiaaliturvaa sekä rajoitettua sääntelyä esimerkiksi "markkinahäiriöiden korjaamiseksi". Esimerkkejä tällaisesta ovat julkishyödykkeet, määräävän markkina-aseman väärinkäytön kieltäminen tai ympäristöhaittaverot.
- Talousliberalismi tarkoittaa markkinaliberalismin taloudellisia näkökohtia kuten vapaakauppaa sekä verotuksen ja talouden sääntelyn vähyyttä. Henkilö voi olla talousliberaali olematta kuitenkaan arvoliberaali. Markkinaliberaali tarkoittaa henkilöä, joka on sekä talous- että arvoliberaali; Yhdysvaltojen ulkopuolella usein sanotaan vain "liberaali". Klassiset liberaalit olivat melkein poikkeuksetta markkinaliberaaleja, siis myös talousliberaaleja. Talousliberaali kannattaa kapitalistista markkinataloutta mutta useimmiten hyväksyy myös rajoitetusti markkinahäiriöitä korjaavia sääntelytoimia. Tällaisia toimia ovat esimerkiksi määräävän markkina-aseman väärinkäytön kieltäminen ja ympäristöhaittaverot. Useimmiten talousliberaali hyväksyy myös rajoitetun ja valinnanvapautta maksimoivan verorahoitteisen sosiaaliturvan, esimerkiksi negatiivisen tuloveron tai perustulon ja palvelusetelit muun muassa koulutusta ja terveydenhoitoa varten.
- Le libéralisme économique, application en économie des principes du libéralisme, est une école de pensée, née au siècle des Lumières, qui estime que les libertés économiques (libre-échange, liberté d'entreprendre, libre choix de consommation, de travail, etc. ) sont nécessaires en matière économique et que l’intervention de l’État doit y être aussi limitée que possible. Les partisans du libéralisme économique se rangent en deux grandes familles. Pour les libéraux classiques, le libéralisme économique est l'application au domaine économique des principes fondateurs du libéralisme : liberté, responsabilité, propriété. Ils contestent à la fois la légitimité et l’efficacité de l’action étendue de l’État, et, selon les tendances, demandent la limitation plus ou moins grande voire totale de ses actions dans le champ de l'économie. Ils considèrent notamment que la puissance publique n'a ni la légitimité, ni l'information nécessaire pour prétendre savoir mieux que les consommateurs ce qu'ils peuvent ou doivent consommer ou pour prétendre savoir mieux que les producteurs ce qu'ils peuvent ou doivent produire. Pour les autres, le libéralisme économique relève d’un raisonnement de nature économique qui repose le plus souvent sur la théorie de l’équilibre général et qui est souvent appelé « libéralisme néoclassique ». Ils contestent l’efficacité des actions de l’État mais sont plus sensibles que les libéraux classiques aux critiques partant des « défaillances du marché ». De ce fait, ils diffèrent quant aux limites exactes à fixer aux interventions de l’État. Actuellement, le libéralisme classique est devenu très minoritaire, et les tenants du libéralisme économique font en grande majorité reposer leurs positions sur le libéralisme néoclassique. En conséquence, la plupart des critiques portent sur les arguments de cette école de pensée : ces critiques sont virulentes surtout en France, tant d'une partie du public que de certains politiques et de certaines organisations étatiques, puisque pour eux l’essence même du libéralisme est de contester la légitimité et l’efficacité des politiques d'interventions étatiques.
- A gazdasági liberalizmus vagy piaci liberalizmus a klasszikus liberalizmus alapvetően Adam Smith és David Ricardo munkáin alapuló gazdasági komponenseként indult. Alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét. Ilyen pl. a honvédelem, a közszolgálati televíziózás, a levegő. Smith pl. amellett érvelt, hogy az utakat, csatornákat, hidakat, iskolákat magáncégek nem tudják hatékonyan fenntartani, de amellett is, hogy mindezekért az államnak használatarányos díjakat kell szednie. Abraham Lincoln a gazdasági liberalizmus tradícióit követve növelte az állam szerepét a vasútépítésben. Manapság a gazdasági liberalizmus a kapitalizmushoz, neoliberalizmushoz, valamint a konzervativizmus bizonyos ágaihoz köthető olyannyira, hogy az angolszász országokban ma inkább gazdasági konzervativizmusnak nevezik, s ott gazdasági liberalizmus alatt inkább bizonyos progresszivista irányzatokat értenek. Egyes gazdasági liberálisok elfogadják a monopóliumok és kartellek állami korlátozását, mások viszont azzal érvelnek hogy a monopóliumok és kartellek az állami beavatkozás miatt jönnek létre. Szerintük az árakat kizárólag a piac szabhatja meg. Néhányan elfogadják a piac behatolását olyan területekre is, amelyek konvencionálisan állami feladatok, mint pl. a közbiztonság és a bíráskodás. A gazdasági liberálisok elfogadják a gazdasági egyenlőtlenséget mindaddig, amíg az nem kényszer alkalmazásával jött létre. A minarchizmus és az anarchokapitalizmus a gazdasági liberalizmus formái.
- Il Liberalismo economico è la componente economica del liberalismo classico. E 'la filosofia politica ed economica che sostiene e promuove il sistema economico del capitalismo. La sua ideologia orientata al libero mercato va in contrasto con il Mercantilismo, Economia keynesiana e Socialismo.
- Economisch liberalisme is de erkenning van het recht op vrije economische activiteit en vrije economisch verkeer, gebaseerd op particulier bezit en marktmechanismen. Deze definitie is echter tamelijk ruim; hieruit volgt namelijk ook dat de tamelijk centraal gestuurde economiën van bijvoorbeeld India als liberaal beschouwd mogen worden. Aan een wat radicalere definitie zou daarom misschien moeten worden toegevoegd dat de overheid zich zo min mogelijk dient te bemoeien met economische processen. In deze vorm zou dit betekenen dat economisch liberalisme samenvalt met kapitalisme. Zowel conservatieve als sociaaldemocratische politici hebben (voor een deel) een economisch-liberale agenda. Op het vlak van de persoonlijke vrijheid onderscheiden ze zich vaak van liberalen of in de mate van nivellering. Een van de eerste mensen die deze stroming beschreef en nastreefde was Adam Smith. In zijn boek de Wealth of Nations legde hij uit dat in een marktgeleide economie het gebruik van productiefactoren het efficiëntst is en rechtvaardiger.
- As teses do liberalismo Econômico foram criadas no século XVIII com clara intenção de combater o mercantilismo, cujas práticas já não atendiam às novas necessidades do capitalismo. O pressuposto básico da teoria liberal é a emancipação da economia de qualquer dogma externo a ela mesma. Os economistas do final do século XVIII, eram contrários a intervenção do Estado na economia. Para eles o Estado deveria apenas dar condições para que o mercado seguisse de forma natural seu curso. Um dos principais pensadores da época foi François Quesnay, que apesar de médico na corte de Luiz XV teve contato com as ideologias econômicas. Em sua teoria afirmava que a verdadeira atividade produtiva estava inserida na agricultura. Para Vincent de Gournay as atividades comerciais e industriais deveriam usufruir de liberdade para o melhor prosseguimento em seus processos produtivos, para alcançar assim uma acumulação de capitais. O criador da teoria mais aceita na economia moderna, nesse sentido, foi sem dúvida Adam Smith, economista Escocês, que desenvolveu a teoria do liberalismo, apontando como as nações iriam prosperar. Nela ele confrontou as idéias de Quesnay e Gournay, afirmando que a desejada prosperidade econômica e a acumulação de riquezas não são concebidas pela atividade rural e nem comercial. Para Smith o elemento de geração de riqueza está no potencial de trabalho, trabalho livre sem ter, logicamente, o estado como regulador e interventor. Outro ponto fundamental é o fato de que todos os agentes econômicos são movidos por um impulso de crescimento e desenvolvimento econômico, que poderia ser entendido como uma ambição ou ganância individual, que no contexto macro traria benefícios para toda a sociedade, uma vez que a soma desses interesses particulares promoveria a evolução generalizada, um equilibrio perfeito.
- Marknadsliberalism eller ekonomisk liberalism är en ekonomisk teori som utvecklades under upplysningstiden på 1700-talet av tänkare som Adam Smith. Marknadsliberalismen förespråkade avskaffandet av den feodala ekonomin, merkantilismen, skråväsendet och ärftliga privilegier. I stället förespråkar marknadsliberalismen att ekonomisk makt och egendom ska kontrolleras av enskilda individer och företag med offentlig inblandning begränsad till att tillhandahålla ett juridiskt ramverk. Marknadsliberalismen blev en av de krafter som lade grunden för den industriella revolutionen och den fria marknad som växte fram under 1800-talet. Under början av 1900-talet ledde nationell protektionism och den stora depressionen till att marknadsliberalismen ifrågasattes. Keynesianismen förespråkade i stället statliga interventioner och blandekonomi. Under 1970-talet steg åter intresset för marknadsliberalismen. Nationalekonomer som Friedrich von Hayek inspirerade Ronald Reagans och Margaret Thatchers ekonomiska politik. Marknadsliberalismen är en gren av liberalismen som utgår från den negativa frihetsdefinitionen. Marknadsliberaler är vanligtvis motståndare till en aktiv offentlig socialpolitik. Laissez faire [leseˈfɛʀ] eller laissez faire laissez passer är ett slagord och benämning på bland annat François Quesnays ekonomiska lära, som lanserades i Frankrike vid 1700-talets mitt, om total näringsfrihet och skattefrihet. Idéerna, som var en reaktion mot den rådande merkantilismen, kom senare att bilda grunden till de liberala ekonomiska teorierna och påverkade även den så kallade nationalekonomins fader, skotten Adam Smith, när han 1776 publicerade sin Nationernas välstånd. Sedan Smith är de ledande förespråkarna den österrikiska skolans nationalekonomer, som Ludwig von Mises, Murray Rothbard och George Reisman. Laissez faire används också ibland i en annan liknande betydelse, om en obrydd och nihilistisk låt gå-attityd i allmänhet. Begreppet är ej att förväxla med FN:s passdokument Laissez-Passer.
- 經濟自由主義是古典自由主義中的經濟部分。 經濟自由主義理論發展於啟蒙時代，亞當·斯密被視為第一個闡述此思想的學者。他主張政府對經濟的干預應降至最低，但他也不反對由國家提供一些基本的公共財。 一些發展於18世紀的理論，認為人們只要保留他們擁有的經濟設備，而不是交由國家控制，那麼將會創造出一個和諧、平等且日益繁榮的社會。 這加強了18世紀末期，走向資本主義經濟制度的潮流，並在之後轉為重商主義制度。 私有財產和個人契約組成了自由主義的基礎。早期的理論，假設個人經濟活動是大量建立在自我利益之上，（看不見的手）讓他們在沒有任何限制之下行動將產生最佳的結果，（自發秩序）並提供了最低標準的公共資訊與正義。例如，沒有任何人被允許去脅迫或竊取。 經濟自由主義支持政府除去市場的限制，並認為國家有提供公共財的合法地位。 例如，亞當·斯密認為國家應擔任起提供道路、運河、學校與橋樑等私有實體無法有效執行的角色。然而，他更喜歡使用者對這些財貨的消費付出一定比例的費用（如公路收費系統）。另外，他支持能促成自由貿易的報復性關稅，也提倡著作權和專利以激勵創新。 最初，經濟自由主義是用來對抗，支持封建特權、貴族傳統和君主為了他們本身利益而運轉國家經濟的人士，而這些到了19世紀末到20世紀初被大量廢除。 19世紀中期，林肯遵循輝格黨的經濟自由主義，包括增加國家控制如鐵路的供應和管理。太平洋鐵路法（Pacific Railway Acts）提供了第一條跨大陸鐵路的發展依據。 今日，經濟自由主義結合了古典自由主義、新自由主義、自由意志主義和保守主義的一些學派，特別是自由保守主義。
|
| rdfs:comment
|
- Economic liberalism is the economic component of classical liberalism. It is the political and economic philosophy that supports and promotes the economic system of capitalism, in the laissez-faire sense. Opposing government intervention in the economy, and supporting the maximum of free trade and competition, it contrasts with mercantilism, Keynesianism and socialism.
- Unter Wirtschaftsliberalismus versteht man die Anwendung liberaler Prinzipien auf den Bereich der Wirtschaft.
- Ekonomický liberalismus, liberální ekonomická teorie nebo tržní liberalismus je skupina ekonomických teorií, které mají svůj původ v osvícenství. Za zakladatele těchto ekonomických teorií je považovaný skotský filozof Adam Smith. Všechny teorie vycházející z ekonomického liberalismu se snaží o posun hospodářství ke kapitalismu a volnému trhu. Důraz na soukromé vlastnictví a svobodné smluvní vztahy tvoří základ liberálních ekonomických teorií.
- El liberalismo económico es la teoría económica desarrollada durante la Ilustración, formulada de forma completa en primer lugar por Adam Smith, que reclama la mínima interferencia del Estado en la economía. La libertad económica o la libre empresa conduciría a una sociedad más armoniosa e igualitaria y al aumento indefinido de la prosperidad. El orden espontáneo sería generado por la mano invisible que conduce a los individuos que sigan su egoísmo particular.
- Markkinaliberalismi tarkoittaa samaa kuin liberalismi tai klassinen liberalismi aiemmin: sekä arvo- että talousliberalismin kattavaa aatetta, siis (ainakin melkoisessa määrin) vapaata markkinataloutta, yksilönvapautta ja ihmisoikeuksia. Useimmat markkinaliberaaleiksi kutsutut eivät ole puhtaita libertaristeja vaan kannattavat julkista sosiaaliturvaa sekä rajoitettua sääntelyä esimerkiksi "markkinahäiriöiden korjaamiseksi".
- Talousliberalismi tarkoittaa markkinaliberalismin taloudellisia näkökohtia kuten vapaakauppaa sekä verotuksen ja talouden sääntelyn vähyyttä. Henkilö voi olla talousliberaali olematta kuitenkaan arvoliberaali. Markkinaliberaali tarkoittaa henkilöä, joka on sekä talous- että arvoliberaali; Yhdysvaltojen ulkopuolella usein sanotaan vain "liberaali". Klassiset liberaalit olivat melkein poikkeuksetta markkinaliberaaleja, siis myös talousliberaaleja.
- Le libéralisme économique, application en économie des principes du libéralisme, est une école de pensée, née au siècle des Lumières, qui estime que les libertés économiques (libre-échange, liberté d'entreprendre, libre choix de consommation, de travail, etc. ) sont nécessaires en matière économique et que l’intervention de l’État doit y être aussi limitée que possible. Les partisans du libéralisme économique se rangent en deux grandes familles.
- A gazdasági liberalizmus vagy piaci liberalizmus a klasszikus liberalizmus alapvetően Adam Smith és David Ricardo munkáin alapuló gazdasági komponenseként indult. Alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét. Ilyen pl. a honvédelem, a közszolgálati televíziózás, a levegő. Smith pl.
- Il Liberalismo economico è la componente economica del liberalismo classico. E 'la filosofia politica ed economica che sostiene e promuove il sistema economico del capitalismo. La sua ideologia orientata al libero mercato va in contrasto con il Mercantilismo, Economia keynesiana e Socialismo.
- Economisch liberalisme is de erkenning van het recht op vrije economische activiteit en vrije economisch verkeer, gebaseerd op particulier bezit en marktmechanismen. Deze definitie is echter tamelijk ruim; hieruit volgt namelijk ook dat de tamelijk centraal gestuurde economiën van bijvoorbeeld India als liberaal beschouwd mogen worden. Aan een wat radicalere definitie zou daarom misschien moeten worden toegevoegd dat de overheid zich zo min mogelijk dient te bemoeien met economische processen.
- As teses do liberalismo Econômico foram criadas no século XVIII com clara intenção de combater o mercantilismo, cujas práticas já não atendiam às novas necessidades do capitalismo. O pressuposto básico da teoria liberal é a emancipação da economia de qualquer dogma externo a ela mesma. Os economistas do final do século XVIII, eram contrários a intervenção do Estado na economia.
- Marknadsliberalism eller ekonomisk liberalism är en ekonomisk teori som utvecklades under upplysningstiden på 1700-talet av tänkare som Adam Smith. Marknadsliberalismen förespråkade avskaffandet av den feodala ekonomin, merkantilismen, skråväsendet och ärftliga privilegier. I stället förespråkar marknadsliberalismen att ekonomisk makt och egendom ska kontrolleras av enskilda individer och företag med offentlig inblandning begränsad till att tillhandahålla ett juridiskt ramverk.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
