| dbpprop:abstract
|
- Ensimmäinen Alankomaiden kuningas oli vuosina 1806–1810 hallinnut Ranskan keisarin Napoleon I:n veli Ludvig Bonaparte, jonka Alankomaat vallannut Napoleon asetti luomansa Hollannin kuningaskunnan nukkevaltion hallitsijaksi. Nykyinen monarkia perustettiin Wienin kongressissa 1815 osana Napoleonin kukistumisen jälkeistä Euroopan uudelleenjärjestelyä. Tuolloin Alankomaille kuuluivat myös nykyiset Belgia ja Luxemburg. Belgia itsenäistyi 1830. Vilhelm III:n kuoltua hallitsijaksi tuli hänen tyttärensä Vilhelmiina, mutta Luxemburgin laki ei sallinut naispuolista hallitsijaa, joten Luxemburgin hallitsijaksi tuli Aadolf, Nassaun entinen herttua. Alankomaiden hallitsijoilla on ollut tapana luopua kruunustaan myöhemmällä iällä. Vilhelm I luopui kruunusta poikansa Vilhelmin hyväksi, Vilhelmiina tyttärensä Julianan hyväksi ja Juliana tyttärensä Beatrixin hyväksi. Nykyinen halltsija Beatrix on ilmoittanut, ettei aio vähään aikaan erota antaakseen pojalleen Willem-Alexanderille ja hänen vaimolleen prinsessa Máximalle aikaa olla pienten lastensa ja toistensa kanssa.
- Az alábbi táblázatok Hollandia uralkodóinak névsorát tartalmazza. A történelemben először 1806-ban alakult meg a Holland Királyság, amelyet Bonaparte Napóleon alapított meg. A bábállam élére testvérét, Bonaparte Lajost állította. Ebben az értelemben ő volt az ország első királya. Korábban viszont a történelem során, amikor Hollandia még nem volt független állam, grófok uralták a földjét. A mai status quo 1815. március 16-án, a bécsi kongresszus döntése alapján jött létre. Európa nagyhatalmai Bécsben a monarchiák helyreállítása mellett döntöttek, és így az Orange-Nassau-háznak biztosították a független hatalomnak elismert Németalföld trónját. Ehhez az államalakulathoz csatolták Belgiumot is, amely 1830-ban kivívta függetlenségét. A holland uralkodó egy személyben Luxemburg nagyhercege is volt, egészen 1890-ig. A holland udvarban a trónörökös viseli az Orange hercege címet. Gyakran megesett már az udvar történetében, hogy az uralkodó lemondott gyermeke javára a trónról. Uralkodó elődök (Orange hercegei): I. (Csöndes) Vilmos ur.:1544 - 1584 Móric ur.:1585 - 1625 Frigyes Henrik ur.:1625 - 1647 II. Vilmos ur.:1647 - 1650 III. Vilmos ur.:1650 - 1702 János Friso ur.:1702 - 1711 IV. Vilmos ur.:1711 - 1751 V. Vilmos ur.:1751 - 1806
- これはオランダが独立して以来のオランダ君主一覧である。ネーデルラント連邦共和国の総督（統領）は厳密には君主とは言えないがここで扱う。 オランダは代々オラニエ＝ナッサウ家が統治してきたと言える。連邦共和国の時代には総督職をほぼ世襲し（ウィレム4世からは全州の総督の世襲が正式に認められた）、フランス革命とナポレオン戦争を挟んで、オランダ王国（ネーデルラント王国）の成立後は、国王として現在まで君臨している。 王位継承は、1983年の憲法改正より最長子相続制をとっている。
- Ensimmäinen Alankomaiden kuningas oli vuosina 1806–1810 hallinnut Ranskan keisarin Napoleon I:n veli Ludvig Bonaparte, jonka Alankomaat vallannut Napoleon asetti luomansa Hollannin kuningaskunnan nukkevaltion hallitsijaksi. Nykyinen monarkia perustettiin Wienin kongressissa 1815 osana Napoleonin kukistumisen jälkeistä Euroopan uudelleenjärjestelyä. Tuolloin Alankomaille kuuluivat myös nykyiset Belgia ja Luxemburg. Belgia itsenäistyi 1830. Vilhelm III:n kuoltua hallitsijaksi tuli hänen tyttärensä Vilhelmiina, mutta Luxemburgin laki ei sallinut naispuolista hallitsijaa, joten Luxemburgin hallitsijaksi tuli Aadolf, Nassaun entinen herttua. Alankomaiden hallitsijoilla on ollut tapana luopua kruunustaan myöhemmällä iällä. Vilhelm I luopui kruunusta poikansa Vilhelmin hyväksi, Vilhelmiina tyttärensä Julianan hyväksi ja Juliana tyttärensä Beatrixin hyväksi. Nykyinen halltsija Beatrix on ilmoittanut, ettei aio vähään aikaan erota antaakseen pojalleen Willem-Alexanderille ja hänen vaimolleen prinsessa Máximalle aikaa olla pienten lastensa ja toistensa kanssa.
- Az alábbi táblázatok Hollandia uralkodóinak névsorát tartalmazza. A történelemben először 1806-ban alakult meg a Holland Királyság, amelyet Bonaparte Napóleon alapított meg. A bábállam élére testvérét, Bonaparte Lajost állította. Ebben az értelemben ő volt az ország első királya. Korábban viszont a történelem során, amikor Hollandia még nem volt független állam, grófok uralták a földjét. A mai status quo 1815. március 16-án, a bécsi kongresszus döntése alapján jött létre. Európa nagyhatalmai Bécsben a monarchiák helyreállítása mellett döntöttek, és így az Orange-Nassau-háznak biztosították a független hatalomnak elismert Németalföld trónját. Ehhez az államalakulathoz csatolták Belgiumot is, amely 1830-ban kivívta függetlenségét. A holland uralkodó egy személyben Luxemburg nagyhercege is volt, egészen 1890-ig. A holland udvarban a trónörökös viseli az Orange hercege címet. Gyakran megesett már az udvar történetében, hogy az uralkodó lemondott gyermeke javára a trónról. Uralkodó elődök (Orange hercegei): I. (Csöndes) Vilmos ur.:1544 - 1584 Móric ur.:1585 - 1625 Frigyes Henrik ur.:1625 - 1647 II. Vilmos ur.:1647 - 1650 III. Vilmos ur.:1650 - 1702 János Friso ur.:1702 - 1711 IV. Vilmos ur.:1711 - 1751 V. Vilmos ur.:1751 - 1806
- これはオランダが独立して以来のオランダ君主一覧である。ネーデルラント連邦共和国の総督（統領）は厳密には君主とは言えないがここで扱う。 オランダは代々オラニエ＝ナッサウ家が統治してきたと言える。連邦共和国の時代には総督職をほぼ世襲し（ウィレム4世からは全州の総督の世襲が正式に認められた）、フランス革命とナポレオン戦争を挟んで、オランダ王国（ネーデルラント王国）の成立後は、国王として現在まで君臨している。 王位継承は、1983年の憲法改正より最長子相続制をとっている。
|
| rdfs:comment
|
- Ensimmäinen Alankomaiden kuningas oli vuosina 1806–1810 hallinnut Ranskan keisarin Napoleon I:n veli Ludvig Bonaparte, jonka Alankomaat vallannut Napoleon asetti luomansa Hollannin kuningaskunnan nukkevaltion hallitsijaksi. Nykyinen monarkia perustettiin Wienin kongressissa 1815 osana Napoleonin kukistumisen jälkeistä Euroopan uudelleenjärjestelyä. Tuolloin Alankomaille kuuluivat myös nykyiset Belgia ja Luxemburg. Belgia itsenäistyi 1830.
- Az alábbi táblázatok Hollandia uralkodóinak névsorát tartalmazza. A történelemben először 1806-ban alakult meg a Holland Királyság, amelyet Bonaparte Napóleon alapított meg. A bábállam élére testvérét, Bonaparte Lajost állította. Ebben az értelemben ő volt az ország első királya. Korábban viszont a történelem során, amikor Hollandia még nem volt független állam, grófok uralták a földjét. A mai status quo 1815.
- Ensimmäinen Alankomaiden kuningas oli vuosina 1806–1810 hallinnut Ranskan keisarin Napoleon I:n veli Ludvig Bonaparte, jonka Alankomaat vallannut Napoleon asetti luomansa Hollannin kuningaskunnan nukkevaltion hallitsijaksi. Nykyinen monarkia perustettiin Wienin kongressissa 1815 osana Napoleonin kukistumisen jälkeistä Euroopan uudelleenjärjestelyä. Tuolloin Alankomaille kuuluivat myös nykyiset Belgia ja Luxemburg. Belgia itsenäistyi 1830.
- Az alábbi táblázatok Hollandia uralkodóinak névsorát tartalmazza. A történelemben először 1806-ban alakult meg a Holland Királyság, amelyet Bonaparte Napóleon alapított meg. A bábállam élére testvérét, Bonaparte Lajost állította. Ebben az értelemben ő volt az ország első királya. Korábban viszont a történelem során, amikor Hollandia még nem volt független állam, grófok uralták a földjét. A mai status quo 1815.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
