| dbpprop:abstract
|
- Chinese New Year or Spring Festival is the most important of the traditional Chinese holidays. It is often called the Lunar New Year, especially by people in mainland China and Taiwan. The festival traditionally begins on the first day of the first month in the Chinese calendar and ends on the 15th; this day is called Lantern Festival. Chinese New Year's Eve is known as Chúxī. It literally means "Year-pass Eve". Chinese New Year is the longest and most important festivity in the Lunar Calendar. The origin of Chinese New Year is itself centuries old and gains significance because of several myths and traditions. Ancient Chinese New Year is a reflection on how the people behaved and what they believed in the most. Celebrated in areas with large populations of ethnic Chinese, Chinese New Year is considered a major holiday for the Chinese and has had influence on the new year celebrations of its geographic neighbours, as well as cultures with whom the Chinese have had extensive interaction. These include Koreans, Mongolians, Nepalese, Bhutanese, Vietnamese, and formerly the Japanese before 1873. Outside of Mainland China, Hong Kong, Macau, and Taiwan, Chinese New Year is also celebrated in countries with significant Han Chinese populations, such as Singapore, Indonesia, Malaysia, the Philippines, and Thailand. In Canada, although Chinese New Year is not an official holiday, many ethnic Chinese hold large celebrations and Canada Post issues New Year's themed stamps in domestic and international rates. Within China, regional customs and traditions concerning the celebration of the Chinese New Year vary widely. People will pour out their money to buy presents, decoration, material, food, and clothing. It is also the tradition that every family thoroughly cleans the house to sweep away any ill-fortune in hopes to make way for good incoming luck. Windows and doors will be decorated with red color paper-cuts and couplets with popular themes of “happiness”, “wealth”, and “longevity”. On the Eve of Chinese New Year, supper is a feast with families. Food will range from pigs, to ducks, to chicken and sweet delicacies. The family will end the night with firecrackers. Early the next morning, children will greet their parents by wishing them a healthy and happy new year, and receive money in red paper envelopes. The Chinese New Year tradition is a great way to reconcile forgetting all grudges, and sincerely wish peace and happiness for everyone. Although the Chinese calendar traditionally does not use continuously numbered years, its years are often numbered from the reign of Huangdi outside China. But at least three different years numbered 1 are now used by various scholars, making the year 2009 "Chinese Year" 4707, 4706, or 4646.
- Das chinesische Neujahrsfest wird als der wichtigste chinesische Feiertag erachtet und leitet nach dem chinesischen Kalender das neue Jahr ein. Er liegt aber mittlerweile weder in der Volksrepublik China noch in der Republik China am eigentlichen Jahresanfang, da in beiden Ländern seit Anfang des 20. Jahrhunderts der gregorianische Kalender verwendet wird. Wegen des traditionellen Lunisolarkalenders fällt es auf einen Neumond zwischen 21. Januar und 21. Februar. Gefeiert wird das Neujahrsfest vor allem in Ostasien (China, Taiwan, Vietnam, Korea, Mongolei, bis 1873 in Japan) zusätzlich jedoch auch weltweit in Gebieten mit großen Bevölkerungsteilen ethnischer Chinesen (Thailand, Singapur, Malaysia, Indonesien, Philippinen oder Übersee). Dabei handelt es sich vor allem um spezielle Stadtviertel, die Chinatowns, die oft im Rahmen ihrer politischen, geografischen wie auch kulturellen Entfernung von China, insbesondere durch die Folgen der Kulturrevolution, eine eigene Neujahrstradition entwickelt haben. Auch andere ethnische Gruppen wie Mongolen, Koreaner, Miao und Vietnamesen, Bhutaner, Nepalesen die durch China in kultureller, religiöser oder sprachlicher Hinsicht beeinflusst wurden, haben bestimmte Elemente bzw. den Termin des chinesischen Neujahrsfestes übernommen. Das Brauchtum kann sich daher als regional sehr unterschiedlich erweisen. In Tibet wird das Neujahrsfest meist 1 Neumond später als in China gefeiert. Das chinesische Neujahr ist ein Clan- und Familienfest. Da es eine hohe Zahl an Überseechinesen gibt, und auch im Rahmen des Arbeitskräftebedarfs der südchinesischen Küstengebiete immer mehr Familienmitglieder von ihren Familien getrennt leben, setzt jedes Jahr anlässlich dieses Festes die größte regelmäßige Migrationsbewegung der Welt ein. Die abseits ihrer Heimatgebiete arbeitenden Chinesen sparen in der Regel ihren gesamten Jahres-Urlaubsanspruch, um zum chinesischen Neujahrsfest mindestens zwei, wenn nicht mehr Wochen der Arbeit fernbleiben zu können. Da in der Heimat dann Clan-Interessen besprochen werden und teils auch andere Arbeitsmöglichkeiten angeboten werden, ist ein Nebeneffekt dieser Migration, dass oftmals bis zu einem Drittel der urlaubenden Chinesen ihre alte Arbeit nicht wieder aufnehmen. Dies ist ein fester Kalkulationsfaktor z.B. bei Baustellen im gesamten südostasiatischen Raum.
- El Año Nuevo Chino, más conocido, en China, como la Fiesta de la Primavera (春节, 春節, chūnjíe) o Año Nuevo Lunar (esto último especialmente fuera del país) es la festividad tradicional más importante del calendario chino, celebrada también en otros países del este de Asia. Basado en el calendario lunisolar utilizado tradicionalmente en China, las celebraciones comienzan el primer día del primer mes lunar (正月, zhēng yuè) y terminan el día quince, cuando se celebra el Festival de los faroles (元宵节, 元宵節, yuánxiāojié). Durante este periodo se produce la mayor migración humana del planeta, el "movimiento de primavera" (春运, 春運, chūnyùn), con millones de personas viajando a sus lugares de origen para celebrar las fiestas con sus familias. El día 26 de enero de 2009 dio comienzo el año 4707 según el calendario chino. La víspera del Año Nuevo, el equivalente a la Nochevieja occidental, se llama en chino "chuxi" (除夕, chúxī; chu significa pasar y xi víspera).
- Kiinalainen uusivuosi on kiinalaisten vuoden tärkein juhla, jota vietetään perheen ja sukulaisten kanssa. Nykyisin juhla kestää neljä päivää, jotka ovat tyypillisesti vapaapäiviä maissa joissa asuu runsaasti kiinalaisia. Kiinan lisäksi tällaisia maita ovat muun muassa Malesia ja Singapore. Perinteisesti koti koristellaan juhlaa varten ja sukulaiset vierailevat toistensa kodeissa. Naimisissa olevat sukulaiset ja tuttavat antavat naimattomille rahalahjoja punaisissa paketeissa. Myös ilotulitteet, lohikäärmetanssit ja uhkapelaaminen kuuluvat kiinalaiseen uudenvuoden viettoon. Kiinalaista uuttavuotta vietetään kiinalaisen kuukalenterin mukaan. Kiinalainen uusivuosi alkaa tammikuun lopussa tai helmikuun aikana.
- Le Nouvel An chinois ou Nouvel An du calendrier chinois ou « passage de l’année » est le premier jour du premier mois du calendrier chinois. C'est le début de la fête du printemps qui se déroule sur quinze jours et s’achève avec la fête des lanternes . Le calendrier chinois étant un calendrier luni-solaire, la date du Nouvel An chinois dans le calendrier grégorien varie d'une année sur l'autre, mais tombe toujours entre le 21 janvier et le 20 février. C’est, comme tous les commencements de mois lunaires chinois, le premier jour d'une nouvelle Lune. Par convention, l'alignement astronomique qui signale la nouvelle Lune est déterminé à l’observatoire de la Montagne Pourpre à Nankin.
- A kínai újév vagy holdújév a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe. Ha eljön az ideje, mind Kínában, mind a világ különböző pontjain található kínai kolóniákban napokra megáll az élet, mindenki az újévvel törődik, még az üzleti forgalom is leáll. Nincs ez másképp Magyarországon se, ahol az itt élő kínaiak – ha nem sikerül hazatérniük Kínába – igyekeznek úgy megünnepelni a jeles napokat, mintha otthon lennének. A tavaszünnep időpontja – hasonlóan a mi húsvétunkhoz – évről évre változik, s még a kínaiak közül is kevesen vannak, akik pontosan tudják, hogy milyen elvek alapján. Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik. A gyakorlatban a kínaiak a hivatalos naptárakból tudják meg, hogy az adott évben mikor tartják legnagyobb ünnepüket. (Az aktuális holdújévek időpontját lásd alább. ) Fájl:New Year Scene. jpg Holdújév előestéje Meizhouban A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál. Egyrészt alkalom arra, hogy a nagycsaládok tagjai összegyűljenek, megajándékozzák és jókívánságaikkal elhalmozzák egymást. Másrészt pedig ilyenkor kell elbúcsúztatni az óévet, megszabadulni annak ártalmaitól, illetve ilyenkor lehet a jó szerencsét biztosítani az új évre is. Az ünnepre való készülődés már hetekkel a nagy nap előtt elkezdődik. A legfontosabb – a szokásos előkészületeken, ajándékvásárláson, sütés-főzésen kívül – az, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kisöprik, s ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A takarítással azonban vigyázni kell: hogy a jó szerencsét ne kergessék ki az otthonokból, a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. A háznak újév előestéjén tisztán kell ragyognia, s ekkor az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni. Ha ugyanis valaki újév napján is söpörne, azzal biztos, hogy kikergetné a szerencsét a házból. Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik vadonatúj ruhát viselni s megszabadulni régi rongyaitól, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak. Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat is, ha ugyanis újév napján valaki az adósuk, akkor, úgy vélik, egész évben tartozni fognak nekik. Újév előestéje – amely egyszerre emlékeztet a mi szentesténkre és szilveszterünkre – az ünnepsorozat legfontosabb eleme. A családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét. Hagyományos játékokat – kártyát, madzsongot – játszanak, beszélgetnek, illetve az utóbbi években leggyakrabban tévét néznek. Az ünnephez hozzátartozik a petárdadurrogtatás – ez nem egyszerű zajkeltés, hanem a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Az ételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy bőven maradjon másnapra is; az ugyanis, hogy az óévből bőségesen maradt ennivaló az új évre, kedvező előjel. Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni – még a „négy” szám kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a „halál” (si). Az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni, hiszen a nap célja az, hogy bőséget hozzon az új évben. A sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog. Ezért aztán ezen a napon, bármilyen rosszak legyenek is, a gyerekeket sem szabad megverni. Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” (hong bao) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. A borítékba rejtett pénzzel azonban vigyázni kell: az összegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak. A piros tasak felbontása az ajándékozó előtt, ha szerencsétlenséget nem is hoz, de nagy udvariatlanságnak számít. Fájl:Decoration2. jpg Újévi dekoráció A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak – a holdújév a kínaiak számára valóban „piros betűs ünnep”. Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását. A piros díszek mellett az újév elengedhetetlen kelléke a narancs. Ennek az az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a „narancs”, az „arany” és az „édes” ugyanúgy hangzik (yam). Hasonló okból, mivel a „mandarin” és a „szerencse” kiejtése is megegyezik (kat), a mandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban. Itt is ügyelni kell, hogy páros számban ajándékozzuk őket, egyébként nem hoznak szerencsét. Mivel az egészséget és a hosszú életet jelképezi, földimogyoróval is gyakran találkozunk az újévi asztalokon. Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz: a rizslisztből készült sütemény (gao) például ugyanúgy hangzik, mint a „magas”, így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban tilos: a fehér a gyász színe! Előszertettel fogyasztanak az ünnep estéjén kínai töltött táskákat is. Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban némileg lerövidült, Kínában az emberek általában nem egészen egy hét szünetet kapnak. A jeles napokat az év 15. napján a lampionünnep zárja. Ezután Kínában visszatérnek a hétköznapok, s gyakorlatilag a következő újévig – az állami ünnepeket kivéve – nincsenek szabadnappal járó hagyományos ünnepnapok, csak kisebb jelentőségű ünnepi alkalmak.
- La Festa di Primavera o capodanno lunare (in cinese semplificato 农历新年; in cinese tradizionale 農曆新年; in pinyin Nónglì xīnnián), in Occidente generalmente noto come capodanno cinese, è una delle più importanti e maggiormente sentite festività tradizionali cinesi, e celebra per l'appunto l'inizio del nuovo anno secondo il calendario cinese. Oltre che, ovviamente, in Cina, la festività viene celebrata in molti paesi dell'Estremo Oriente, in particolare Korea, Mongolia, Nepal, Bhutan, Vietnam (dove prende il nome di Tết Nguyên Ðán) e Giappone (in cui è stata una festività ufficiale fino al 1873) ed anche nelle innumerevoli comunità cinesi sparse in tutto il mondo. Essendo quello tradizionale cinese un calendario lunisolare, i mesi iniziano in concomitanza con ogni novilunio; di conseguenza la data d'inizio del primo mese, e dunque del capodanno, può variare di circa 29 giorni, venendo a coincidere con la seconda luna nuova dopo il solstizio d'inverno, evento che può avvenire fra il 21 gennaio ed il 19 febbraio del calendario gregoriano. A partire da questa data, le festività durano per quindici giorni, concludendosi con la tradizonale festa delle lanterne (in cinese semplificato 元宵节; in cinese tradizionale 元宵節; in pinyin yuánxiāojié).
- 旧正月（きゅうしょうがつ）は、旧暦の正月（年初）。旧暦元日（旧暦1月1日）、またはそれから始まる数日間のこと。ここでの旧暦とは、中国（清）・日本・朝鮮半島・ベトナムでかつて使われていた、中国暦およびその変種のことである。 旧暦1月1日は、通常雨水（2月19日ごろ）の直前の朔日であり、1月22日ごろから2月19日ごろまでを毎年移動する。旧暦で平年だった年は翌年の旧正月は約11日後退し、閏月があれば約18日進む。 中国・台湾・韓国・ベトナム・モンゴルでは、最も重要な祝祭日の一つであり、グレゴリオ暦（新暦）の正月よりずっと盛大に祝われる。ほかに、華人（中国系住民）の多い東南アジア諸国、世界各地の中華街などで祝われる。ただし日本では、沖縄・奄美の一部地域や中華街を除けば、もっぱらグレゴリオ暦の正月が祝われる。 なお、旧正月は全ての国で同じ日とは限らない。これらについては後で詳細に述べる。 日本とベトナムの旧正月は、時差により、中国標準時を使っている他国と異なることがある。 モンゴルの旧正月は、中国暦とは別系統のモンゴル暦の年初なので、他国と異なることが多い。
- Chinees nieuwjaar, ook bekend als het Lentefestival of lentefeest, is de belangrijkste van de Chinese Feestdagen. Het wordt gevierd op de eerste dag tot en met de vijftiende dag van de eerste maand van de Chinese kalender. De eerste dag is de dag waarop de tweede (maar heel soms de derde) nieuwe maan ná het winter-solstitium plaatsvindt. Niet alleen in China en Taiwan, maar in vele Chinatowns in de wereld wordt het gevierd. Tegelijkertijd vieren andere Oost-Aziaten, zoals Koreanen en Vietnamezen ook hun nieuwjaar. Maar ook Mongolen en Tibetanen vieren het op dezelfde datum. In 2009 is het Chinese jaar: 4706. Niet iedere nieuwjaarsdag valt op de tweede nieuwe maan na de winterwende. Nieuwjaar valt op de derde nieuwe maan wanneer er een elfde of twaalfde maand voor het nieuwe jaar valt. De eerstvolgende keer dat dit gebeurt, is in 2033. Het Chinees Nieuwjaar wordt traditioneel gevierd met de drakendansen en leeuwendansen. De Chinese nieuwjaarsperiode eindigt met het lantaarnfestival, op de vijftiende dag van het nieuwe jaar. Tijdens de nieuwjaarsperiode verblijft men bij familie en bezoekt men familie, vrienden en/of kennissen in de buurt. Ook gaat men vaak samen eten. Steeds vaker komt het voor dat families in een restaurant eten op de avond voor het nieuwe jaar. Het niet bij familie kunnen zijn met Nieuwjaar ziet men als zeer jammer, te vergelijken met het moeten overslaan van Kerstmis in het westen. Ze proberen dan ook altijd om bij familie te kunnen zijn. De Chinese staatstelevisie zendt ieder jaar een festival uit met zang, dans, circusnummers en cabaret. Volgens legenden was Nian (uitgesproken als) een mensetend prooidier in het oude China, die ongemerkt huizen kon binnendringen. Heel het jaar verbleef Nian in de diepe zee en kwam alleen bij de overgang van Oud- op Nieuwjaar tevoorschijn. Al gauw leerden de Chinezen dat Nian gevoelig was voor hard lawaai en de kleur rood, en zij verdreven hem met explosies, vuurwerk, Chinese leeuwen en veelvuldig gebruik van de kleur rood in het huis. Deze gebruiken leidden tot de eerste nieuwjaarsvieringen. Het feest wordt internationaal gevierd in gebieden met een grote bevolking van etnische Chinezen. Behalve voor Chinezen, is het feest ook belangrijk voor andere etnische groepen, zoals de Mongolen, Koreanen, de Miao (Chinese Hmong) en de Vietnamezen, die door de Chinese cultuur zijn beïnvloed wat betreft religieuze en filosofische wereldvisies en taal en cultuur in het algemeen. Het Chinese Nieuwjaar is ook de tijd wanneer de grootste menselijke migratie plaatsvindt, wanneer Chinezen over de hele wereld naar huis keren op nieuwjaarsavond om met het avondeten bij hun familie te zijn.
- Kinesisk nyttår er den viktigste av de tradisjonelle kinesiske helligdagene. Den starter nyttårsdag og slutter med lanternefestival på den 15. dag. Nyttårdag er den første dag i den første måned i den kinesiske kalender, dvs. dagen med den andre nymåne etter dagen på hvilken vintersolhverv skjer. Ifølge en legende fra gammel tid i Kina var Nian ("Nyehn") et uhyre som kunne komme lydløst inn i folks hus. Kineserne lærte dog at Nian var redd for høylydt støy og fargen rød, og de skremte det vekk med eksplosjoner, fyrverkeri og bruk av rødt innendørs. Disse skikkene førte til de første feiringer av kinesisk nyttår. Kinesisk nyttår blir feiret internasjonalt i områder med store befolkningsgrupper av etniske kinesere. Kinesisk nyttår anses for at være en stor helligdag for kinesere, men også for etniske grupper som mongoler, koreanere, hmong og vietnamesere, som har vært under innflytelse av kinesisk kultur i form av religion og filosofi og kultur generelt. I 2006 startet kinesisk nyttår 29. januar, i 2007 var det 18. februar, i 2008 var det 7. februar og i 2009 var det 25. januar.
- Chiński Nowy Rok – najważniejsze święto w tradycyjnym kalendarzu chińskim, przypadające między końcem stycznia a końcem lutego. Od najdawniejszych czasów jest w Chinach najważniejszym świętem publicznym i prywatnym, zapożyczyły je również zamieszkujące w Chinach mniejszości narodowe. Ostateczny kształt Święta Wiosny ukształtował się na początku naszej ery w wyniku złączenia się kilku świąt. Tradycyjnie trwa ono piętnaście dni i kończy się Świętem Latarni. Do dziś pozostało najważniejszym świętem, pomimo wprowadzenia w 1912 roku w Chinach kalendarza gregoriańskiego. W Chińskiej Republice Ludowej pierwsze 3 dni chińskiego Nowego Roku są dniami wolnymi od pracy. Przygotowania do Święta Wiosny rozpoczynają się już na początku ostatniego miesiąca starego roku. W ósmy dzień tego miesiąca cała rodzina przystępuje do generalnych porządków w domu, celem wygnania zeń złych duchów. Tego dnia spożywa się tradycyjnie słodką zupę ryżową zwaną laba. 23 dnia ostatniego miesiąca roku uroczyście żegna się domowego boga kuchni, który odchodzi zdać coroczny raport przed Nefrytowym Cesarzem. Wieczorem urządzana jest suta wieczerza złożona ze słodkich dań, a usta posążku boga kuchni smaruje się miodem. Następnego dnia rozpoczynają się właściwe przygotowania do święta – zakupy, przygotowywanie prezentów a także oklejanie drzwi wejściowych obrazkami noworocznymi nianhua. W dobrym zwyczaju jest oddać w tych dniach długi. Najważniejszym dniem jest wigilia Nowego Roku. Od rana cała rodzina bierze udział w przygotowywaniu posiłków. Głównym daniem są pierożki jiaozi. W przeciwieństwie do Europejczyków Chińczycy spędzają Nowy Rok w domu i w gronie rodzinnym. W tym dniu wręcza się sobie nawzajem prezenty. Zazwyczaj są to świeże owoce, owoce w cukrze, ciastka, cukierki lub koperty z pieniędzmi. O zmroku na ulicach odbywają się pokazy sztucznych ogni i wybuchy petard. Następnie tradycyjnie składa się ofiarę na domowym ołtarzyku poświęconym przodkom i zasiada do wspólnej wieczerzy, do której tradycyjnie spożywa się grzane wino lub wódkę. Rodzina spędza czas przy stole do rana, rozmawiając i grając w różne gry. O świcie Nowego Roku gospodarz domu zdejmuje znad drzwi obrazki nianhua. W tym dniu ponownie składa się ofiary przodkom, a następnie odbywa się wspólne świętowanie na ulicach miasta, gdzie w towarzystwie muzyki i eksplozji petard oraz fajerwerków odbywają się tradycyjne tańce lwów. Kulminacyjnym elementem świętowania jest korowód kilkudziesięciu osób niosących wyobrażenie smoka. Zabawy uliczne trwają do późnych godzin nocnych. W następnych dniach ulice miast pustoszeją a większość sklepów i urzędów jest zamknięte, gdyż Chińczycy tradycyjnie udają się w podróż do krewnych. Po dwóch tygodniach obchody Nowego Roku kończy Święto Latarni.
- Ano-novo chinês é uma referência à data de comemoração do ano novo adotadas por diversas nações do Oriente que seguem um calendário tradicional distinto do Ocidental, o Calendário chinês. As diferenças entre os dois calendários fazem que a data de início de cada ano-novo chinês caia a cada ano em uma data diferente do calendário ocidental. Os chineses relacionam cada novo ano a um dos doze animais que teriam atendido ao chamado de Buda para uma reunião. Apenas doze se apresentaram, Buda em agradecimento os transformou nos signos da Astrologia chinesa. Os doze animais do Horóscopo chinês a que correspondem os anos chineses são, de acordo com a ordem que teriam se apresentado a Buda na lenda acima citada: rato, búfalo, tigre, coelho, dragão, cobra, cavalo, cabra, macaco, galo, cão e o javali. Desta forma, se 2008 é o ano do rato, 2009 é atribuído ao Boi (búfalo), 2010 ao Tigre, e assim por diante.
- Kinesiskt nyår eller vårfestivalen, är det traditionella kinesiska nyåret enligt den traditionella kinesiska kalendern och infaller vanligen i slutet av januari eller början av februari. Det är den största och viktigaste av den traditionella (och moderna) kinesiska högtiderna och markera inte bara början på det nya året utan också början på det ljusare halvåret.
- 農曆新年指中國及其他漢字文化圈地區的農曆一月一日，傳統上稱為元旦（與中國現行的公曆元旦不同）、歲首、正旦，現在一般稱為新年、大年，口頭上亦稱為过年、度歲、慶新歲；是东亚許多國家和地区慶祝新年的主要節慶。越南語稱為「Tết Nguyên Đán」（節元旦）、日語稱為「正月」（明治維新後改稱旧正月）、韩语稱為「설날」（此乃固有詞，即新年之意）。 內地人說春節 中國古时春節曾專指二十四節氣中的立春，也被視為一年的開始。後來改為夏曆正月初一開始為歲首。從明代開始，新年節慶一般要到正月十五日（元宵節）之後才結束，有些地方的新年慶祝活動甚至到整個正月結束為止。 中華民國成立後，民国政府废除傳統農曆（陰曆，實為陰陽曆）改行歐洲的格利高里曆（阳曆），曾试图禁止人民庆祝农历新年，但因民间的坚持而未果。在袁世凯主政期间，将格利高里曆的1月1日定为新年元旦，以農历正月初一为“春节”，但老百姓照旧“过新年”，作家们照旧以“过元旦”來稱呼過農曆新年。 “春节”一词真正广为流行还是在1949年中華人民共和國建立之后，农历新年现在也被稱為農曆年、舊曆年。日本陰曆天保暦在明治维新後明治6年（1873年）1月1日起停用，改用太陽曆計日，原來的陰曆便稱之為旧暦，人民的慶祝活動也只在西曆元日起的三天國定假日，雖然如此，日本人仍然依照傳統習俗過年，只是更改過年的日期，把過年的傳統習俗改為格里曆新年進行，但原琉球國領地沖繩縣以及奄美諸島等地區仍有旧正月的慶祝活動。同樣受中華文化影響的如韓國及越南，即使官方曆法改用了西曆，官方及民間仍然有農曆春節的慶祝活動。 現時除了中国、朝鲜半島、越南、日本之外，蒙古、老挝、缅甸、柬埔寨、泰国、新加坡、馬來西亞、印度尼西亞等地都是最重要的节日之一。
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
