| dbpprop:abstract
|
- Charles V (24 February 1500 — 21 September 1558) was ruler of the Holy Roman Empire from 1519 and, as Charles I of Spain, of the Spanish realms from 1516 until his abdication in 1556. On the eve of his death in 1558, his realm, which has been described as one in which the sun never sets, spanned almost 4 million square kilometers. As the heir of four of Europe's leading dynasties – the Habsburgs of Austria, the Valois of Burgundy, the Trastamara of Castile, and the House of Aragon – he ruled over extensive domains in Central, Western, and Southern Europe, as well as the various Castilian (Spanish) colonies in the Americas. He was the son of Philip I of Castile (Philip the Handsome) and Juana of Castile (Joan the Mad of Castile). His maternal grandparents were Ferdinand II of Aragon and Isabella I of Castile, whose daughter Catherine of Aragon was Queen of England and first wife of Henry VIII. His cousin was Mary I of England, who married his son Philip. His paternal grandparents were the Holy Roman Emperor Maximilian I and Mary of Burgundy, whose daughter Margaret raised him. As the first king to reign in his own right over both Castile and Aragon following the end of the Reconquista, he is often considered as the first King of Spain. Charles I of Spain provided five ships to Ferdinand Magellan and his navigator Juan Sebastian Elcano, after the Portuguese captain was repeatedly turned down by Manuel I of Portugal. The commercial success of the voyage (first circumnavigation of the Earth), temporarily enriched Charles by the sale of its cargo of cloves and laid the foundation for the Pacific oceanic empire of Spain. Charles' reign constitutes the pinnacle of Habsburg power, when all the family's far flung holdings were united in one hand. After his reign, the realms were split between his descendants, who received the Spanish possession and the Netherlands, and those of his younger brother, who received Austria, Bohemia and Hungary. Aside from this, Charles is best known for his role in opposing the Protestant Reformation
- Karl V. war von 1516 an König Karl I. von Spanien. Mit seiner Wahl im Jahre 1519 wurde er zunächst Römisch-deutscher König, er nannte sich aber nach seiner Krönung im Jahre 1520 „erwählter“ Kaiser des Heiligen Römischen Reiches. Im Jahre 1530 wurde er offiziell, als letzter römisch-deutscher Kaiser, durch den Papst zum Kaiser gekrönt. Am 23. August 1556 verzichtete er zugunsten seines Sohnes Philipp II. auf den spanischen Thron und zugunsten seines Bruders Ferdinand I. auf die Kaiserwürde.
- Carles d'Habsburg i d'Aragó, I de Castella i Aragó, V d'Alemanya, príncep d'Astúries, rei de Castella i Lleó, rei de València, Aragó i Sicília i comte de Barcelona; rei de Nàpols; Arxiduc d'Àustria; i emperador del Sacre Imperi Romanogermànic.
- Karel V. byl králem španělským, císařem římským, vévodou burgundským a arcivévodou rakouským. 23. srpna 1556 postoupil svému synu Filipu II. španělský trůn a svému bratru Ferdinandovi císařskou hodnost. Díky novým državám, které získalo Španělsko v Americe, mohl Karel V. prohlašovat: „Nad mojí říší Slunce nezapadá. “ Byl posledním císařem Svaté říše římské, jenž byl korunován papežem. Korunovace, kterou provedl Klement VII. , však již neproběhla v Římě, jak bylo nezbytné ve středověku, ale v Bologni.
- Carlos de Austria (o Habsburgo) fue rey de España con el nombre de Carlos I (1516–1556), el primero que unió en su persona las coronas de Castilla y Aragón, y Emperador del Sacro Imperio Romano Germánico como Carlos V (1519–1558). Hijo de Juana I de Castilla, conocida como Juana la Loca, y Felipe el Hermoso, y nieto por vía paterna de Maximiliano I de Austria y María de Borgoña (de quienes heredó los Países Bajos, los territorios austríacos y derecho al trono imperial) y de los Reyes Católicos, de quienes heredó el Reino de Castilla, Nápoles, Sicilia, las Indias, Aragón y Canarias, por vía materna.
- Kaarle oli Pyhän saksalais-roomalaisen keisarikunnan hallitsija Kaarle V vuosina 1519–1556. Hän oli myös Espanjan kuningas 1516–1556 nimellä Kaarle I (Espanjassa ja Latinalaisessa Amerikassa hänet tunnettiin myös nimillä Carlos Quinto ja Carlos V). Kaarle oli Habsburgien sukuun kuulunut hallitsija. Kaarlen hallitsijakausi oli sotaisa: Ranskan kuningas Frans I:n kanssa hän kävi yhteensä neljä sotaa. Turkkilaisia oli torjuttava useaan kertaan hyökkäyksiltä. Wormsin valtiopäivillä 1521 Kaarle oli esittänyt kielteisen kantansa uskonpuhdistukseen, mutta taistelujen myötä hän joutui taipumaan sopimukseen uskonvapaudesta, mikä vahvistettiin Augsburgin uskonrauhassa 1555. Vuonna 1556 Kaarle luopui kruunuistaan ja vetäytyi elämänsä viimeisiksi vuosiksi luostariin.
- Charles de Habsbourg, né le 25 février 1500 à Gand en Flandre, et mort le 25 septembre 1558 au monastère de Yuste dans la province d'Estrémadure en Espagne, fut duc de Brabant sous le nom de Charles II, roi d'Espagne et de l’Amérique espagnole, sous le nom de Charles I (Carlos I), roi de Sicile, sous le nom de Charles IV (Carlo IV) et empereur du Saint Empire Germanique sous le nom de Charles V (Karl V), nom sous lequel il est passé à la postérité (Quint signifiant cinquième en ancien français). Charles Quint est issu d'une série d'alliances entre de nombreuses familles régnantes d'Europe, ce qui le met à la tête du plus vaste ensemble territorial d’Europe par simple héritage. Dernier empereur germanique à nourrir le rêve carolingien de la monarchie universelle, Charles Quint voit son ambition d'unité européenne se briser sur la longue résistance à l'hégémonie Habsbourg, opposée, entre autres, par les rois de France François I et Henri II, mais surtout sur la déchirure religieuse irrémédiable provoquée par la schisme de Martin Luther à partir de 1517. Découragé, il abdique ses différentes couronnes et se retire au couvent. L'ensemble trop disparate de ses possessions, qui l'oblige durant tout son règne à d'épuisants voyages, est désormais géré séparément par les Habsbourg d'Espagne (jusqu'en 1700) et les Habsbourg d'Autriche jusqu'en 1918.
- Fájl:Tizian 081. jpg V. Károly Tiziano festményén Habsburg Károly I. Károly néven (1516-1556) Spanyolország királya (Kasztíliában 1555-ig csak kormányzó), ezzel együtt Nápoly és Szicília királya, V. Károly néven német király (1519–1556) és német–római császár (1530–1558). Uralkodása alatt érte a Habsburg birodalom legnagyobb kiterjedését, innen eredt a mondás, hogy „országában sohasem nyugszik le a nap”. Uralkodása több tekintetből is korszakhatár a középkor és az újkor közt: Ő volt az utolsó császár, akit a pápa koronázott, és ugyancsak az utolsó császár, aki a címét megpróbálta felhasználni az európai hegemónia megszerzéséhez. Uralkodása alatt folyt a reformáció, a lovagság utolsó felkelése, az utolsó lovagi csatát az ő seregei vívták Paviánál, a legnagyobb német parasztháború, és a mohácsi csata is az ő idejére esik. Szép Fülöp és Őrült Johanna fia volt. Anyai nagyszülei II. Ferdinánd aragóniai király és I. Izabella kasztíliai királynő voltak, akiknek a házassága egyesítette első ízben Spanyolországot, és akik kiűzték a mórokat és a zsidókat Spanyolországból. Apai nagyszülei I. Miksa német-római császár és Burgundi Mária voltak. Nagynénje volt Aragóniai Katalin, VIII. Henrik angol király első felesége. A flamand Gent városban született. Margit nevű nagynénje nevelte 1517-ig Mechelenben. A burgundi udvar lovagi kultúrájában nőtt föl, fiatalkorában a németalföldi kultúra volt rá hatással. Anyanyelve a francia és a flamand volt, később megtanult spanyolul és valamennyire németül is. Fiatalkorában többször ellátogatott Párizsba, amely akkor Nyugat-Európa legnagyobb városa volt. Fiatalkorában Wilhelm von Croy és Adriaan Dedel Utrecht püspöke volt a nevelője, aki elkísérte őt Spanyolországba is, majd Károly itáliai háborúi idején pápává is választatta, VI. Adorján néven. 1515-ben Károly nagykorú lett, így átvette Burgundia kormányzását. Nagyapja 1516-os halála után Károlyra szállt a kasztíliai és aragóniai trón, amihez ekkoriban már Nápoly is beletartozott. A spanyolul nem tudó ifjú királyt ellenségesen fogadták a spanyol rendek, és ezen a helyzeten csak rontott, hogy flamand tanácsadók vették körül. Kasztíliában csak anyja társuralkodójaként fogadták el, annak haláláig, 1555-ig, holott Johanna elmebeteg volt. Aragóniában azzal a feltétellel koronázták meg, hogy elfogadja az aragón törvényeket és szokásokat. Ezek közül a legfontosabb, hogy az aragón adókat nem használhatta fel külföldön. Ezért Károly ezek után főképp Kasztíliára támaszkodott. Noha Spanyolország lett a birodalmának a magja, soha nem asszimilálódott teljesen és különösen uralkodásának kezdetén idegennek tekintették. A cortes-zel (spanyol rendekkel) már 1517-ben összetűzésbe került, mikor azok követelték az adók csökkentését, és a flamand tanácsosok eltávolítását, amit Károly természetesen nem teljesített. Ezek után a gyűlés csak nagy nehézségek árán szavazta a pénzt 1519-ben a császárrá választása érdekében. 1519. január 12-én meghalt Károly nagyapja, I. (Habsburg) Miksa német-római császár, ezért császárválasztásra került sor. A német fejedelmek drágán szabták meg voksaik árát. Károlynak szerény ellenfele akadt Bölcs Frigyes szász választófejedelem, II. Lajos magyar király és VIII. Henrik angol király, és egy veszélyes ellenfél, I. Ferenc francia király személyében. A hatalmas összeget végül Károlynak sikerült előteremtenie egyrészt spanyol pénzből, másrészt a Fuggerek és Welserek kölcsönéből. Azonban így is hatalmas engedményeket kellett tennie a német fejedelmeknek: kötelezte rá magát, hogy a rendek nélkül fontos döntést nem hoz, idegenekkel nem töltet be hivatalt a birodalomban, és birodalmi csapatokat a birodalom határain kívül nem vet be. A császári cím azonban nem érte meg Károlynak a befektetett pénzt: rögtön a nyakába zúdultak a kor égető problémái. Először a reformáció terjedése, aztán a birodalmi nemesek, majd a parasztság felkelése. 1521-ben ráadásul a franciákkal megújult az itáliai háború. Míg Németországban tartózkodott, 1520-ban Spanyolországban kitört a communeros felkelés, melynek kiváltó oka a király - illetve távollétében abszolutisztikus kormányzása. Eredetileg a városokból indult ki a felkelés - felgyújtották a királyi palotát Toledóban - később azonban a nemesség és a parasztság is a felkelők mellé állt. Amikor azonban a felkelés fokozatosan társadalmi lázadássá - a gazdagok elleni harccá - vált, a nemesség átállt a király oldalára. 1521 tavaszán aztán Villalarnál a király csapatainak sikerült döntő győzelmet aratnia a communerók felett. Ezzel egy időben folyt Spanyolországban a céhek felkelése, melyet azonban csak 1522-ben sikerült leverni. Károly 1521 májusában a wormsi birodalmi gyűlésen a katolikusok mellé állva birodalmi átokkal sújtotta Luther Mártont, majd ez után rögtön Itáliába vonult, hogy megkezdje I. Ferenc elleni első hadjáratát. Az első itáliai háborúban a francia király célja az volt, hogy a már megszerzett Lombardiából dél felé vonulva megerősítse pozícióját Itáliában, majd Nápolyt megtámadva szétrobbantsa a "Habsburg-gyűrűt". Károly célja Lombardia megszerzése volt, hogy ezzel kapcsot teremtsen az egymástól elszigetelt Habsburg birtokok között. 1522-ben Károly a Rodoszról elűzött johannitáknak ajándékozta Málta szigetét, ahol 1530-ban államot alapítottak. Itáliából visszahajózott Spanyolországba, hogy ottani uralmát stabilizálja, és csak 7 évvel később, 1530-ban tért vissza a birodalomba. Eközben Németországban Franz von Sickingen vezetésével kitört a birodalmi nemesek felkelése, amit a tartományurak és a Sváb Szövetség 1523-ban levertek. Ezután, 1524-ben kitört a parasztháború is, melyet a fejedelmek különböző engedmények után csak 1526-ban, óriási vérengzések után voltak képesek leverni. Károly ezalatt Spanyolországban egy sor intézmény felállításával (inkvizíció, pénzügyi tanács, államtanács) kiépítette az abszolutizmust. Közben lekötötte a franciákkal vívott itáliai háború, mely ekkoriban sikerrel kecsegtett. 1521-től a császári csapatok folyamatosan foglalták el a francia területeket Itáliában, először Genovát, majd Lombardiát. 1523-ban a pápa, Károly, Ferdinánd és VIII. Henrik részvételével megalakult a franciaellenes liga, 1524-re egész Észak-Itália spanyol kézre került. Habár az új pápa, VII. Kelemen nem támogatta Károlyt, a császári csapatok 1525-februárjában Paviánál döntő győzelmet vívtak, és még Ferenc is fogságba esett. A francia királyt ezután Madridba szállították, ahol Károllyal megkötötte a madridi békét, amelyben lemondott Burgundiáról, Lombardiáról és Nápolyról, valamint kötelezettséget vállalt az oszmánok elleni hadjáratban.
- Una delle più grandi figure della Storia d'Europa, incoronato come Re di Spagna con il nome di Carlo I, re d'Italia, Arciduca d'Austria e Imperatore del Sacro Romano Impero Germanico (S.R.I. ), padrone di un impero talmente vasto ed esteso su tre continenti, che lo indusse ad affermare che sul proprio regno il sole non tramontava mai .
- カール5世（Karl V, 1500年2月24日 - 1558年9月21日）は、ハプスブルク家出身の神聖ローマ帝国皇帝（在位：1519年 - 1556年）。スペイン王としてはカルロス1世（Carlos I, 在位：1516年 - 1556年）と呼ばれる。宗教改革期の動乱やオスマン帝国の圧迫といった困難な時代にあっても、当時のヨーロッパから新大陸に広がる広大な領土をたくみに統治した有能な君主であったが、晩年には相次ぐ戦争に疲れて自ら退位し、修道院に隠棲した。
- Karel V, voor zijn mondigverklaring Karel van Luxemburg geheten, uit het Huis Habsburg, was sinds 1506 landsheer van uiteindelijk alle Nederlandse gewesten, van 1516 tot 1556 als Karel I koning van Spanje en van 1519 tot 1556 als Karel V keizer van het Heilige Roomse Rijk. In Vlaanderen staat hij algemeen bekend als Keizer Karel. De landen waarover hij regeerde, vormden tezamen het grootste Europese rijk sinds dat van Karel de Grote. Met de feitelijke macht van zijn erflanden was Karel V bovendien de laatste Rooms-Duitse keizer die in de gelegenheid was om zijn universele autoriteit ook daadwerkelijk te laten gelden. Op Europees niveau wist hij met succes de aanvallen van het Ottomaanse rijk af te slaan. De vrijwel permanente strijd met Frankrijk bleef per saldo onbeslist. Als zijn grootste nederlaag ervoer hij het feit dat hij de christelijke eenheid van Europa niet had weten te behoeden voor de scheuring die de reformatie teweeg bracht. Op nationaal niveau heeft Karel V voor zijn erflanden Spanje en de Nederlanden de basis gelegd voor een moderne eenheidsstaat. De heerschappij van keizer Karel V vormt met deze en vele andere aspecten de overgang van de middeleeuwen naar de nieuwe tijd.
- Karl, keiser av Det Hellige Romerske Rike av den Tyske Nasjon (som Karl V) i årene 1519–1558; han var også konge av Spania 1516–1556, egentlig som Karl I av Spania, men ofte omtalt som Karl V (Carlos Quinto eller Carlos V) i Spania og Latin-Amerika. Han var sønn av Filipp I og Johanna av Castilla, og barnebarn av Ferdinand II av Aragon og Isabella I av Castilla og av keiser Maximilian og hertuginne Maria av Burgund. Således tilhørte han huset Habsburg. Karl V var den siste tysk-romerske keiser som ble kronet av paven. Han er også kjent som den som var keiser da Martin Luther praktiserte sin forkynnelse, og han kalte Luther inn til et møte hvor Luther ble lyst i bann av katolikkene. Keiseren holdt fast ved sin religion, og han ønsket i utgangspunktet å kjempe for den. På et senere tidspunkt godtok keiseren en avtale mellom katolikker og protestanter. Karl V førte også krig mot de osmanske tyrkerne, som utgjorde en trussel mot de italienske besittelsene, Østerrike og de spanske kystene. Hans svorne fiende, Frans I (François premier), kongen av Frankrike, allierte seg derimot med tyrkerne for å svekke hans rike.
- Karol V – cesarz Świętego Cesarstwa Rzymskiego Narodu Niemieckiego w latach 1519-1556 z dynastii Habsburgów, król Hiszpanii w latach 1516-1556 jako Karol I Hiszpański. Najstarszy syn Filipa I i Joanny Szalonej.
- Carlos de Habsburgo foi Rei de Espanha (Carlos I) e Imperador do Sacro Império Romano (Carlos V). Arquiduque de Áustria, Duque de Milão e da Duque de Suábia, conde de Flandres, foi Rei de Nápoles e Sicília como Carlos IV de 1516 a 1555, Príncipe dos Países Baixos de 1516 até abdicar em outubro de 1555 no palácio dos duques de Brabante. Seus outros títulos: Conde da Holanda, Conde da Zelândia, Conde de Ostrevant, de 1506 a 1556, Conde de Flandres, Duque do Brabante, Duque de Limburgo, Duque de Luxemburgo, Conde de Hainaut, Conde de Louvain, Conde de Namur de 1506 a 1536; Rei dos Países Baixos de 1536 a 1555, Rei dos Romanos de 1519 a 1530, Imperador do Sacro Império Romano de 1530 a 1556; landgrave da Alta Alsácia de 1519 a 1556, Arquiduque da Áustria, Duque de Carniola, Duque da Caríntia, Duque da Estíria, Conde do Tirol 1519-1520, Conde da Borgonha, Conde de Artois, Conde de Charolais 1530-1556, Duque de Milão 1535-1552, Duque de Gueldres 1543-1555. Abdicou em 1556 e passou o governo a seu filho, Filipe II, exceto o Império e suas terras austríacas, que entregou ao irmão Fernando. Passou seus últimos anos adorando a Deus, comendo demais, ouvindo música, desmanchando e montando relógios, rodeado de relojoeiros especialistas.
- Carol Quintul a fost împărat romano-german din 1519, până la abdicarea sa în 1556. A domnit, de asemenea, ca rege al Spaniei, cu titulatura „Carol I”, din 1516 până în 1556. Ca moştenitor a patru dintre casele regale importante din Europa, a realizat o uniune personală a unor teritorii întinse şi dispersate, incluzând Sfântul Imperiu Roman (numit „de naţiune germană” în epoca naţionalismului), Aragon, Castilia, Napoli, Sicilia, Ţările de Jos şi coloniile spaniole din Americi. Când a renunţat la tron, şi-a împărţit ţinuturile între fiul său, Filip al II-lea al Spaniei, şi fratele său Ferdinand I, Împărat Roman. A fost fiul lui Filip I al Castiliei şi a Ioanei a Castiliei. Bunicii lui din partea tatălui erau Maximilian I, Împărat Roman, şi Maria de Burgundia, a cărei fiică, Margareta de Austria, s-a ocupat de educaţia lui. Bunicii din partea mamei erau Ferdinand al II-lea de Aragon şi Elisabeta I a Castiliei, care prin mariajul lor au unit pentru prima dată teritoriile care astăzi formează statul modern Spania, şi a căror fiică, Caterina de Aragon, a devenit regină a Angliei, ca prima soţie a lui Henric al VIII-lea. Maria I a Angliei a fost verişoara lui Carol Quintul şi avea să se căsătorească cu fiul lui Carol, Filip al II-lea.
- Карл V Габсбург — король Германии с 28 июня 1519 по 1520 годы, император Священной Римской империи с 1520 года, король Испании с 23 января 1516 года (под именем Карла I). Крупнейший государственный деятель Европы первой половины XVI века, внёсший наибольший вклад в историю среди правителей того времени. Карл V — последний человек, когда-либо формально провозглашенный римским императором, он же — последний человек, отпраздновавший в Риме триумф.
- Karl V (tyska Karl V, spanska Carlos I ibland även Carlos V), född 24 februari 1500 i Gent, död 21 september 1558, var tysk-romersk kejsare 1519–1556 samt kung av Kastilien och Aragonien 1516–1556 under namnet Karl I (spanska Carlos I). Han var son till Filip I av Kastilien och Johanna den vansinniga; hans morfar och mormor var Ferdinand II av Aragonien och Isabella I av Kastilien. När hans far avled 1506 ärvde han efter honom de burgundiska Nederländerna och där växte han också upp. 1516 ärvde han efter sin morfar Spanien och dess kolonier i Nordafrika och Amerika, samt även Neapel, Sicilien och Sardinien. Efter hans farfar Maximilian I:s bortgång 1519 fick han de habsburgska arvländerna och blev tysk-romersk kejsare. Han kröntes i Aachen 1520. När han ärvde dessa länder fick han med sig kolonierna vilket gjorde att när solen gick upp i de mest östliga kolonierna hade den ännu inte gått ned i de mest västliga kolonierna. Därför sade man att ”i Karl V:s rike går solen aldrig ned”. Han kom i konflikt med Frans I av Frankrike och dennes allierade i Osmanska riket. Orsaken var bland annat att kung Frans ville åt kejsarkronan. Detta ledde till fyra krig mot Frankrike och dess bundsförvanter. Wien belägrades 1529 och 1532 av Osmanerna. Dock lyckades han tillfångata Frans I under slaget om Pavia och tog senare även Tunisien ur det Osmanska rikets händer. Detta anfalls avsikt var dock att tillfångata den osmanska amiralen Khayr-ed din och eftersom denne flydde var anfallet tämligen misslyckat. Karl V var också i strid med protestanterna i Tyskland, som han ansåg som ett hot mot Tysk-romerska riket. Efter religionsfreden i Augsburg 1555 tvangs han dock ge lutheranerna trosfrihet. Sjuk och sliten abdikerade han samma år. Hans son Filip övertog Spanien och Nederländerna och Karls bror Ferdinand övertog Tyska riket och kejsarkronan. Karl V drog sig sedan tillbaka till klostret San Juste i Spanien. Han gifte sig 1526 med Isabella av Portugal (1503–1539), dotter till Manuel I av Portugal.
- V. Karl ya da Şarlken Kutsal Roma İmparatoru. Şarlken Belçika'nın Gent şehrinde (24 Şubat 1500 tarihinde doğdu, Babası Habsburg Hanedanından Güzel Philippe, annesi Kastilya Kraliçesi Deli Juanna'ydı. Geleceğin imparatoru gözüyle bakıldığından ihtimamla büyütüldü. Hem Alman Habsburg, hem de Fransız ve İspanyol kanı taşıyordu ve bütün bu dilleri konuşabiliyordu. Dedesi İmparator Max, 1516 yılında ölünce Şarlken'in babası Arşidük Güzel Philippe daha önce öldüğünden kendisine büyük miras kaldı. Aynı yıl anne tarafından dedesi olan II. Fernando'nun ölümüyle Kastilya, Aragon, Napoli ve Sicilya krallıklarının taçları şahsında birleşti. Şarlken, 1519'da Alman imparatoru seçilince, Avrupa'daki en büyük imparatorluğun sahibi oldu. Alman imparatoru olarak, İspanya kralı olarak, Hollanda-Belçika kralı olarak yılları arasında hüküm sürdü. İmparatorluğun sınırlarına İspanya ve ona bağlı sömürgeleri ile Avusturya-Almanya topraklarının hepsi dahildi. Avrupa'nın Osmanlı Devleti karşısında en çok yenilgiye uğrayan ve en çok bağlanmak zorunda kalan, en şöhretli ve en kudretli hıristiyan hükümdarıdır. İmparator sıfatı asla tanınmadı, kabul edilmedi. Bu sebeple sadece İspanya Krallığı'nın verdiği krallık ünvanı tanınmıştır. En büyük düşmanları, sırasıyla Osmanlı Cihan Devleti, Fransa Krallığı, İspanya Krallığı yoluyla İngiltere Krallığı ve Hıristiyanlığın Protestanlık mezhebinin kurucusu Meşhur papaz Martin Luther'dir. Avrupa hakimiyeti projesini ve Avrupa da ki varolan prestijini Osmanlı Devleti siyaseti ve ordusuyla 1533 İstanbul Barış Andlaşması ile tamamen yıkmıştır. Bu andlaşma, Türk Milletini bütün tarih boyunca zirvesine ulaştıran Türk tarihinin en parlak barış andlaşmasıdır. Bundan önce ve bundan sonra böyle eşsiz şan ve şeref verici bir başka andlaşma daha imzalanmamıştır. Lozan Barış Andlaşması bir bakıma kıyas edilebili Osmanlı padişahını tekve gerçek, resmi olarak imparator ve Batı ve Doğu Roma İmparatoru olarak kabul etmiştir. Kendisi ise Vilayet-i İspanya Kralı olarak, Fransa Kralı ile eşit olduğunu resmen kabul etmek zorunda kalmıştır.
- Карл V Габсбург — імператор Священної Римської імперії в 1530—1556 роках з династії Габсбургів, з 1519 до 1530 р. був королем Німеччини (офіційно — королем Римлян), 1516 — 1556 король Іспанії відомий як Карл I Іспанський, правитель Бургундських земель, король Неаполю і Сицилії, ерцгерцог Австрії (1519—1521). Карл фактично був першим правителем єдиної Іспанії в 1516—1556, хоча титул «король Іспанії» першим став носити тільки його син Филип II. Сам Карл офіційно був королем Арагона (як Карл I, 1516—1556), а в Кастилії був регентом своєї матері Хуани Божевільної (1516—1555) і потім один рік королем (1555—1556). Син Филипа I Красивого (сина Максиміліана I і Марії, герцогині Бургундської) i Хуани Божевільної (дочки Фердинанда II Арагонського і Ізабелли I Кастильської). 10 березня 1526 р. Карл оженився на двоюрідній сестрі Ізабеллі Португальській.
- 西班牙国王称号：卡洛斯一世（西班牙语：Carlos I）；神圣罗马帝国皇帝称号：查理五世（德语：Karl V，实际读音为卡尔）；即位前通称奥地利的查理（1500年2月24日－1558年9月21日），是西班牙国王（1516年－1556年在位），神圣罗马帝国皇帝（1519年－1556年在位），西西里国王（1516年－1556年），那不勒斯国王（1516年－1556年），低地国家至高无上的君主。在欧洲人心目中，他是“哈布斯堡王朝争霸时代”的主角。
|
| rdfs:comment
|
- Charles V (24 February 1500 — 21 September 1558) was ruler of the Holy Roman Empire from 1519 and, as Charles I of Spain, of the Spanish realms from 1516 until his abdication in 1556. On the eve of his death in 1558, his realm, which has been described as one in which the sun never sets, spanned almost 4 million square kilometers.
- Karl V. war von 1516 an König Karl I. von Spanien. Mit seiner Wahl im Jahre 1519 wurde er zunächst Römisch-deutscher König, er nannte sich aber nach seiner Krönung im Jahre 1520 „erwählter“ Kaiser des Heiligen Römischen Reiches. Im Jahre 1530 wurde er offiziell, als letzter römisch-deutscher Kaiser, durch den Papst zum Kaiser gekrönt. Am 23. August 1556 verzichtete er zugunsten seines Sohnes Philipp II. auf den spanischen Thron und zugunsten seines Bruders Ferdinand I.
- Carles d'Habsburg i d'Aragó, I de Castella i Aragó, V d'Alemanya, príncep d'Astúries, rei de Castella i Lleó, rei de València, Aragó i Sicília i comte de Barcelona; rei de Nàpols; Arxiduc d'Àustria; i emperador del Sacre Imperi Romanogermànic.
- Karel V. byl králem španělským, císařem římským, vévodou burgundským a arcivévodou rakouským. 23. srpna 1556 postoupil svému synu Filipu II. španělský trůn a svému bratru Ferdinandovi císařskou hodnost. Díky novým državám, které získalo Španělsko v Americe, mohl Karel V. prohlašovat: „Nad mojí říší Slunce nezapadá. “ Byl posledním císařem Svaté říše římské, jenž byl korunován papežem. Korunovace, kterou provedl Klement VII.
- Carlos de Austria (o Habsburgo) fue rey de España con el nombre de Carlos I (1516–1556), el primero que unió en su persona las coronas de Castilla y Aragón, y Emperador del Sacro Imperio Romano Germánico como Carlos V (1519–1558).
- Kaarle oli Pyhän saksalais-roomalaisen keisarikunnan hallitsija Kaarle V vuosina 1519–1556. Hän oli myös Espanjan kuningas 1516–1556 nimellä Kaarle I (Espanjassa ja Latinalaisessa Amerikassa hänet tunnettiin myös nimillä Carlos Quinto ja Carlos V). Kaarle oli Habsburgien sukuun kuulunut hallitsija. Kaarlen hallitsijakausi oli sotaisa: Ranskan kuningas Frans I:n kanssa hän kävi yhteensä neljä sotaa. Turkkilaisia oli torjuttava useaan kertaan hyökkäyksiltä.
- Fájl:Tizian 081. jpg V. Károly Tiziano festményén Habsburg Károly I. Károly néven (1516-1556) Spanyolország királya (Kasztíliában 1555-ig csak kormányzó), ezzel együtt Nápoly és Szicília királya, V. Károly néven német király (1519–1556) és német–római császár (1530–1558). Uralkodása alatt érte a Habsburg birodalom legnagyobb kiterjedését, innen eredt a mondás, hogy „országában sohasem nyugszik le a nap”.
- Una delle più grandi figure della Storia d'Europa, incoronato come Re di Spagna con il nome di Carlo I, re d'Italia, Arciduca d'Austria e Imperatore del Sacro Romano Impero Germanico (S.R.I. ), padrone di un impero talmente vasto ed esteso su tre continenti, che lo indusse ad affermare che sul proprio regno il sole non tramontava mai .
- Karel V, voor zijn mondigverklaring Karel van Luxemburg geheten, uit het Huis Habsburg, was sinds 1506 landsheer van uiteindelijk alle Nederlandse gewesten, van 1516 tot 1556 als Karel I koning van Spanje en van 1519 tot 1556 als Karel V keizer van het Heilige Roomse Rijk. In Vlaanderen staat hij algemeen bekend als Keizer Karel. De landen waarover hij regeerde, vormden tezamen het grootste Europese rijk sinds dat van Karel de Grote.
- Karl, keiser av Det Hellige Romerske Rike av den Tyske Nasjon (som Karl V) i årene 1519–1558; han var også konge av Spania 1516–1556, egentlig som Karl I av Spania, men ofte omtalt som Karl V (Carlos Quinto eller Carlos V) i Spania og Latin-Amerika. Han var sønn av Filipp I og Johanna av Castilla, og barnebarn av Ferdinand II av Aragon og Isabella I av Castilla og av keiser Maximilian og hertuginne Maria av Burgund. Således tilhørte han huset Habsburg.
- Karol V – cesarz Świętego Cesarstwa Rzymskiego Narodu Niemieckiego w latach 1519-1556 z dynastii Habsburgów, król Hiszpanii w latach 1516-1556 jako Karol I Hiszpański. Najstarszy syn Filipa I i Joanny Szalonej.
- Carlos de Habsburgo foi Rei de Espanha (Carlos I) e Imperador do Sacro Império Romano (Carlos V). Arquiduque de Áustria, Duque de Milão e da Duque de Suábia, conde de Flandres, foi Rei de Nápoles e Sicília como Carlos IV de 1516 a 1555, Príncipe dos Países Baixos de 1516 até abdicar em outubro de 1555 no palácio dos duques de Brabante.
- Carol Quintul a fost împărat romano-german din 1519, până la abdicarea sa în 1556. A domnit, de asemenea, ca rege al Spaniei, cu titulatura „Carol I”, din 1516 până în 1556.
- Карл V Габсбург — король Германии с 28 июня 1519 по 1520 годы, император Священной Римской империи с 1520 года, король Испании с 23 января 1516 года (под именем Карла I).
- Karl V (tyska Karl V, spanska Carlos I ibland även Carlos V), född 24 februari 1500 i Gent, död 21 september 1558, var tysk-romersk kejsare 1519–1556 samt kung av Kastilien och Aragonien 1516–1556 under namnet Karl I (spanska Carlos I). Han var son till Filip I av Kastilien och Johanna den vansinniga; hans morfar och mormor var Ferdinand II av Aragonien och Isabella I av Kastilien.
- V. Karl ya da Şarlken Kutsal Roma İmparatoru. Şarlken Belçika'nın Gent şehrinde (24 Şubat 1500 tarihinde doğdu, Babası Habsburg Hanedanından Güzel Philippe, annesi Kastilya Kraliçesi Deli Juanna'ydı. Geleceğin imparatoru gözüyle bakıldığından ihtimamla büyütüldü. Hem Alman Habsburg, hem de Fransız ve İspanyol kanı taşıyordu ve bütün bu dilleri konuşabiliyordu.
- Карл V Габсбург — імператор Священної Римської імперії в 1530—1556 роках з династії Габсбургів, з 1519 до 1530 р.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
