| dbpprop:abstract
|
- Aristotle believed that ethical knowledge is not certain knowledge but is general knowledge. Because it is not a theoretical discipline, he thought a person must have "experience of the actions in life" and have been "brought up in fine habits" in order to become good (NE 1095a3 and b5). If a person were to become virtuous, he could not simply study what virtue is, he had to actually do virtuous activities.
- Aristoteleen etiikan perusajatus on se, että yksilön tulee käyttäytyä jatkuvasti hyveellisesti ja kehittää hyveitä, sen sijaan että hän tekisi vain yksittäisiä hyviä tekoja. Aristoteleelle eettinen tieto ei ollut teoreettista tietoa, joten ihminen ei voinut vain tutkia, mitä hyve on tullakseen hyveelliseksi, niin kuin Sokrates oli opettanut, vaan hyve vaati hyveellistä toimintaa. Aristoteles oli sitä mieltä että onnellisuus on elämän päämäärä, ja niin kauan kuin yksilö pyrkii hyvyyteen, hyvät teot seuraavat automaattisesti tästä kamppailusta, tehden yksilöstä hyveellisen ja siten onnellisen.
- Fájl:Aristotle by Raphael. jpg Arisztotelész Az antik görög kultúra a poliszközösségek kultúrája. A közösség, a polisz minden más javak fölött áll; az egyén csak annyiban lehet individuum amennyiben a polisz tagja. Arisztotelész is ezt a világnézetet képviselte. A Corpus Aristotelicum három etikai írást tartalmaz: az Eudémoszi Etika (Ethica Eudemia), a Nagy Etika (Magna Moralia), és a Nikomakhoszi Etika (Ethica Nicomachea). Az Eudémoszi Etika és a Nagy Etika eredetiségéről számos elmélet született és csak a XX. század elejétől kerültek be az Arisztotelészi művek panteonjába. Az Eudémoszi Etikáról, R. Euken mutatta ki, hogy grammatikája arisztotelészi, Werner Jager pedig kimutatta, hogy beletartozik a Protreptikosztól a Nikomakhoszi Etikáig vezető fejlődés vonalába. Jeager óta senki sem vonja kétségbe sem azt, hogy az Eudémoszi Etika, Arisztotelész saját műve sem azt, hogy jóval a Nikomakhoszi Etika előtt keletkezett. Jager a Nagy Etikát viszont kései peripatetikus írásnak tekintette. Tény, hogy amikor más művében Arisztotelész az Etikára utal, – Politika III. könyvének 7. fejezetében: „mint már korábban az etikában kifejtettem” – csak egy Etikára utal, ami a Nikomakhoszi Etikának felel meg. Ez jelentheti azt, hogy az Eudémoszi Etikát és a Nagy Etikát nem ő írta, vagy nem tekintette a nyilvánosságnak szánt műveknek. Valószínűleg elsőnek a Nagy Etika íródott, majd utána az Eudémoszi Etika és végül a Nikomakhoszi Etika. A Nagy Etikában és az Eudémoszi Etikában bírálja a platóni ideatant, de nyíltan csak a Nikomakhoszi Etikában száll szembe vele. Továbbá a Nagy Etikában Arisztotelész még nem tekinti erényeknek az észképességeket, de tesz némi utalást rá: „Vajon erény-e a bölcsesség, vagy nem? … ebből nyilvánvaló, hogy a bölcsesség: erény”. A Nikomakhoszi Etikában pedig már kategorikusan kijelenti, hogy az észképességek erények. Az arisztotelészi etika: boldogságetika, középpontjában a boldogság (gör. eudaimonia) áll, arra keresi a választ, hogy az ember a társadalmon belül hogyan érheti el a legnagyobb boldogságot. Szakít azzal a platóni hagyománnyal miszerint létezik egy örök ’Jó’ idea, ami egyetemes érvényű minden ember számára, szerinte a jó relatív fogalom, minden embernek más és más jelentheti a ’Jó’-t. Ami közös minden emberben, hitványban és erkölcsösben egyaránt, az az, hogy mindenki a maga ’Jó’-ján keresztül a boldogságot keresi.
|
| rdfs:comment
|
- Aristotle believed that ethical knowledge is not certain knowledge but is general knowledge. Because it is not a theoretical discipline, he thought a person must have "experience of the actions in life" and have been "brought up in fine habits" in order to become good (NE 1095a3 and b5). If a person were to become virtuous, he could not simply study what virtue is, he had to actually do virtuous activities.
- Aristoteleen etiikan perusajatus on se, että yksilön tulee käyttäytyä jatkuvasti hyveellisesti ja kehittää hyveitä, sen sijaan että hän tekisi vain yksittäisiä hyviä tekoja. Aristoteleelle eettinen tieto ei ollut teoreettista tietoa, joten ihminen ei voinut vain tutkia, mitä hyve on tullakseen hyveelliseksi, niin kuin Sokrates oli opettanut, vaan hyve vaati hyveellistä toimintaa.
- Fájl:Aristotle by Raphael. jpg Arisztotelész Az antik görög kultúra a poliszközösségek kultúrája. A közösség, a polisz minden más javak fölött áll; az egyén csak annyiban lehet individuum amennyiben a polisz tagja. Arisztotelész is ezt a világnézetet képviselte. A Corpus Aristotelicum három etikai írást tartalmaz: az Eudémoszi Etika (Ethica Eudemia), a Nagy Etika (Magna Moralia), és a Nikomakhoszi Etika (Ethica Nicomachea).
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
