Antipope Eulalius (died 423) was an antipope who reigned from December 418 to April 419, although elected the day before Pope Boniface I. Honorius, the Emperor, called a Synod — the first intervention by the Emperor in a Papal election — to decide upon the matter. There being no clear result he ordered both claimants out of Rome prior to a second synod. Eulalius, however, remained, until expelled following clashes involving his supporters.

PropertyValue
dbpedia-owl:Person/individualisedPnd
  • 119222655
dbpprop:abstract
  • Antipope Eulalius (died 423) was an antipope who reigned from December 418 to April 419, although elected the day before Pope Boniface I. Honorius, the Emperor, called a Synod — the first intervention by the Emperor in a Papal election — to decide upon the matter. There being no clear result he ordered both claimants out of Rome prior to a second synod. Eulalius, however, remained, until expelled following clashes involving his supporters. When the second synod decided in favour of Boniface, Eulalius accepted the result, subsequently becoming a bishop under Celestine I and dying in 423.
  • Eulalius war ein Gegenbischof (später als Gegenpapst bezeichnet), der von 418 bis 419 gleichzeitig mit Bonifatius I. regierte. Vor seiner Wahl war er Archipresbyter am Lateran. Er wurde am 27. Dezember 418 von einem Teil des römischen Klerus als Nachfolger von Bischof Zosimus' gewählt, einen Tag später von der Mehrheit Bonifatius. Nachdem Eulalius von Kaiser Honorius als rechtmäßiger Bischof bestätigte wurde, musste Bonifatius Rom verlassen. Auf Drängen der Anhänger von Bonifatius berief der Kaiser eine Synode ein, die aber zu keiner Einigung der Bischöfe führte. Daraufhin kehrte Eulalius nach Rom zurück. Infolgedessen wurde Bonifatius vom Kaiser als Bischof bestätigt. Eulalius musste am 29. April 419 aus Rom nach Antium fliehen. Nach dem Tod von Bonifatius 422 machten Eulalius' Anhänger Versuche, ihn wiederum als Gegenbischof aufzustellen, was an seiner Ablehnung scheiterte.
  • Eulalius byl vzdoropapežem v období 418 až 419. Po smrti papeže Zosima roku 418 došlo v Římě k dvojí volbě; zatímco kněží Věčného města zvolili Bonifáce I. , jáhni vybrali na papežský trůn arcijáhna Eulalia. Císař Honorius svolal do Ravenny synodu, aby rozhodla o platnosti obou voleb, ale Eulalius se na ni nedostavil; táhl raději na Řím, aby ozbrojenou silou obsadil Laterán. Roku 419 byl z Říma vyhnán. Císař se rozhodl 3. dubna 419 pro Bonifáce; tak je Eulalius započten mezi vzdoropapeže. Podle údajů Liber Pontificalis zemřel roku 423 jako biskup v Kampánii.
  • Eulalio . Antipapa de origen romano en oposición al Papa Bonifacio I entre el 27 de diciembre de 418 y el 3 de abril de 419. A la muerte del papa Zósimo, el clero romano se dividió al elegir al que habría de ser su sucesor ya que mientras una parte de ellos eligieron a Bonifacio I un grupo de diáconos descontentos apoyados por Simaco, el prefecto de Roma, optó por elegir al díacono Eulalio. Al no solucionarse en conflicto entre los dos bandos, se requirió al emperador Flavio Honorio para que mediase en la disputa. El emperador convocó un sínodo, convirtiéndose con ello en el primer emperador que intervino activamente en una elección papal. La presencia de los aspirantes en Roma y los conflictos que en la ciudad provocaron los partidarios de uno y otro hicieron que el sínodo no llegara a una decisión por lo que el emperador ordenó la celebración de un segundo sínodo ordenando que ambos candidatos se alejaran de Roma. Este segundo sínodo confirmó en el trono papal a Bonifacio I. Eulalio aceptó la decisión del sínodo retirçandose a Nepi de donde, posteriormente, bajo el pontificado de Celestino I, fue nombrado obispo ejerciendo dicha dignidad hasta su muerte.
  • Eulalien, né vers 380 et mort vers 450, antipape de 418 à 419. Il fut aussi appelé Eulalius.
  • Eulalius volt az ötödik ellenpápa a keresztény egyház történetében. Fellépése történelmi jelentőségű volt. 418. december 27-én választották meg pápának, és hivatalát 419. április 29-éig viselte. Életéről és származásáról szinte semmit nem írnak a krónikák. Mielőtt közel került volna a pápai trónhoz Laterán érseke volt. Megválasztására az adott apropót, hogy a császár, Honorius nem támogatta Bonifácot, aki viszont bizonyosan a legesélyesebb várományosa volt a pápai trónnak. Így a történelemben először történt meg, hogy világi uralkodó avatkozott bele az egyházfő megválasztásába, kilétébe. A hivatalos zsinat napja előtt egy nappal a császár is összehívott egy zsinatot, amelyen a papság egy része Eulaliust választotta meg az egyház élére. A klérus másik része azonban nem ijedt meg a császár választásától, és másnap december 28-án az egyház vezetőjének választották Bonifácot. A császár felesége is Bonifác primátusát támogatta, így Honorius úgy határozott, hogy tartanak egy második zsinatot, és ott döntenek az egyházfő kilétéről. De addig a két jelöltnek el kell hagynia Rómát. Bonifác megtartotta a császár parancsát, de Eulalius húsvét ünnepére visszatért a városba. A császár ezért megfosztotta hivatalától. 419-ben tehát I. Bonifác pápa egyedül ülhetett a pápai trónra. Eulalius nem fordult el az egyháztól és a pápától. Rómából Antiumba száműzték. I. Celesztin pápa idején püspök lett, de szűk egy év múlva, 423-ban meghalt.
  • Eulalius was een tegenpaus van de rooms-katholieke kerk. Hij werd tegelijkertijd met paus Bonifatius I gekozen. De twee pausen zaten in verschillende kampen, waardoor de hulp van keizer Honorius ingeroepen werd. Deze riep een synode bijeen, waar echter geen resultaten uit voortvloeiden. Daarop werd besloten de kandidaten uit Rome te zenden tot er een besluit genomen was. Eulalius keerde echter terug voor de paasviering, waarna zijn claim door de keizer nietig verklaard werd. Eulalius accepteerde dit, en werd bisschop onder paus Coelestinus I.
  • Eulaliusz – antypapież Pontyfikat od 27 lub 29 grudnia 418 do 3 kwietnia 419. W momencie śmierci papieża Zozyma, diakoni oraz niektórzy kapłani wybrali na papieża Eulaliusza, natomiast dzień później większość kapłanów wybrała papieżem księdza Bonifacego. Eulaliusza poparł cesarski prefekt miasta, jednak według orzeczenia synodu cesarz uznał papieżem Bonifacego.
  • Quinto antipapa na história do catolicismo, cuja atuação foi curta como a do antipapa anterior Ursino. Depois da morte do Papa Zósimo I, parte do povo elegeu, com o apoio de Símaco, o prefeito de Roma, o arquidiácono Eulálio, enquanto a maioria do clero se decidiu por um velho sacerdote, Bonifácio. Os dois grupos não entraram em acordo, e a decisão foi levada, pelos partidários de Bonifácio, ao Imperador Honório de Roma, que determinou que ambos os concorrentes se mantivessem longe de Roma enquanto um concelho tomasse a decisão. Este, confirmou o papado a Bonifácio, e outorgou a Eulálio um bispado em Campânia, onde morreu no ano de 423. Diz-se que Eulálio não obedeceu inicialmente o chamamento do Imperador, e resolver tomar a Basílica de São João de Latrão pela força das armas.
  • Antipapa Eulalius (Eulasius) -- 418 - 419 a fost ales papă de câtre diaconii din Roma la 27 dec 418, la moartea papei Zosimus.
  • Евлалий — антипапа, противник Бонифация I. За неповиновение изгнан императором Гонорием из Рима. На Пасху вернулся без разрешения и был низложен.
  • Eulalius, död 423, var motpåve i Katolska kyrkan från 27 december 418 till den 3 april 419. Eulalius valdes till påve dagen innan Bonifatius I, och kejsar Flavius Augustus Honorius kallade till synod för att lösa frågan: detta är första gången i historien som en kejsare lägger sig i påveval. Eftersom synoden inte lyckades enas om ett beslut, utvisade kejsaren både Bonifatius och Eulalius från Rom i väntan på en andra synod. Eulalius stannade emellertid i staden, och hans anhängare blev indragna i bråk med Bonifatius anhängare. Den andra synoden beslutade att Eulalius anspråk på påvetronen var ogiltigt, och Bonifatius blev därmed rättmätig påve. Sedan han mottagit detta beslut, stannade Eulalius i kyrkan, och var fortfarande verksam under Celestinus I, som upphöjde honom till biskop.
  • Евлалій, антипапа (грудень 418—квітень 419 за часів римського імператора Гонорія. Визнав результати синоду, скликаного Гонорієм, внаслідок якого папою було проголошено Боніфація I.
dbpprop:hasPhotoCollection
rdf:type
rdfs:comment
  • Antipope Eulalius (died 423) was an antipope who reigned from December 418 to April 419, although elected the day before Pope Boniface I. Honorius, the Emperor, called a Synod — the first intervention by the Emperor in a Papal election — to decide upon the matter. There being no clear result he ordered both claimants out of Rome prior to a second synod. Eulalius, however, remained, until expelled following clashes involving his supporters.
  • Eulalius war ein Gegenbischof (später als Gegenpapst bezeichnet), der von 418 bis 419 gleichzeitig mit Bonifatius I. regierte. Vor seiner Wahl war er Archipresbyter am Lateran. Er wurde am 27. Dezember 418 von einem Teil des römischen Klerus als Nachfolger von Bischof Zosimus' gewählt, einen Tag später von der Mehrheit Bonifatius. Nachdem Eulalius von Kaiser Honorius als rechtmäßiger Bischof bestätigte wurde, musste Bonifatius Rom verlassen.
  • Eulalius byl vzdoropapežem v období 418 až 419. Po smrti papeže Zosima roku 418 došlo v Římě k dvojí volbě; zatímco kněží Věčného města zvolili Bonifáce I. , jáhni vybrali na papežský trůn arcijáhna Eulalia. Císař Honorius svolal do Ravenny synodu, aby rozhodla o platnosti obou voleb, ale Eulalius se na ni nedostavil; táhl raději na Řím, aby ozbrojenou silou obsadil Laterán. Roku 419 byl z Říma vyhnán. Císař se rozhodl 3.
  • Eulalio . Antipapa de origen romano en oposición al Papa Bonifacio I entre el 27 de diciembre de 418 y el 3 de abril de 419. A la muerte del papa Zósimo, el clero romano se dividió al elegir al que habría de ser su sucesor ya que mientras una parte de ellos eligieron a Bonifacio I un grupo de diáconos descontentos apoyados por Simaco, el prefecto de Roma, optó por elegir al díacono Eulalio.
  • Eulalien, né vers 380 et mort vers 450, antipape de 418 à 419. Il fut aussi appelé Eulalius.
  • Eulalius volt az ötödik ellenpápa a keresztény egyház történetében. Fellépése történelmi jelentőségű volt. 418. december 27-én választották meg pápának, és hivatalát 419. április 29-éig viselte. Életéről és származásáról szinte semmit nem írnak a krónikák. Mielőtt közel került volna a pápai trónhoz Laterán érseke volt.
  • Eulalius was een tegenpaus van de rooms-katholieke kerk. Hij werd tegelijkertijd met paus Bonifatius I gekozen. De twee pausen zaten in verschillende kampen, waardoor de hulp van keizer Honorius ingeroepen werd. Deze riep een synode bijeen, waar echter geen resultaten uit voortvloeiden. Daarop werd besloten de kandidaten uit Rome te zenden tot er een besluit genomen was. Eulalius keerde echter terug voor de paasviering, waarna zijn claim door de keizer nietig verklaard werd.
  • Eulaliusz – antypapież Pontyfikat od 27 lub 29 grudnia 418 do 3 kwietnia 419. W momencie śmierci papieża Zozyma, diakoni oraz niektórzy kapłani wybrali na papieża Eulaliusza, natomiast dzień później większość kapłanów wybrała papieżem księdza Bonifacego. Eulaliusza poparł cesarski prefekt miasta, jednak według orzeczenia synodu cesarz uznał papieżem Bonifacego.
  • Quinto antipapa na história do catolicismo, cuja atuação foi curta como a do antipapa anterior Ursino. Depois da morte do Papa Zósimo I, parte do povo elegeu, com o apoio de Símaco, o prefeito de Roma, o arquidiácono Eulálio, enquanto a maioria do clero se decidiu por um velho sacerdote, Bonifácio.
  • Antipapa Eulalius (Eulasius) -- 418 - 419 a fost ales papă de câtre diaconii din Roma la 27 dec 418, la moartea papei Zosimus.
  • Евлалий — антипапа, противник Бонифация I. За неповиновение изгнан императором Гонорием из Рима. На Пасху вернулся без разрешения и был низложен.
  • Eulalius, död 423, var motpåve i Katolska kyrkan från 27 december 418 till den 3 april 419. Eulalius valdes till påve dagen innan Bonifatius I, och kejsar Flavius Augustus Honorius kallade till synod för att lösa frågan: detta är första gången i historien som en kejsare lägger sig i påveval. Eftersom synoden inte lyckades enas om ett beslut, utvisade kejsaren både Bonifatius och Eulalius från Rom i väntan på en andra synod.
  • Евлалій, антипапа (грудень 418—квітень 419 за часів римського імператора Гонорія. Визнав результати синоду, скликаного Гонорієм, внаслідок якого папою було проголошено Боніфація I.
rdfs:label
  • Antipope Eulalius
  • Eulalius
  • Eulalius
  • Eulalio (antipapa)
  • Eulalien
  • Eulalius (ellenpápa)
  • Antipapa Eulalio
  • Tegenpaus Eulalius
  • Antypapież Eulaliusz
  • Antipapa Eulálio
  • Antipapa Eulaliu
  • Евлалий (антипапа)
  • Eulalius
  • Евлалій (антипапа)
owl:sameAs
skos:subject
foaf:page
is dbpprop:redirect of
is owl:sameAs of