| dbpprop:abstract
|
- Alexander Balas, ruler of the Greek Seleucid kingdom 150-146 BC, was a native of Smyrna of humble origin, but gave himself out to be the son of Antiochus IV Epiphanes and heir to the Seleucid throne. Along with his sister Laodice, the youngster Alexander was "discovered" by Heracleides, a former minister of Antiochus IV and brother of Timarchus, an usurper in Media who had been executed by the reigning king Demetrius I Soter. Alexander's claims were recognized by the Roman Senate, Ptolemy Philometor of Egypt and others. He married Cleopatra Thea, a daughter of the Ptolemaic dynasty. At first unsuccessful, Alexander finally defeated Demetrius Soter in 150 BC. Being now master of the empire, he is said to have abandoned himself to a life of debauchery. Whatever the truth behind this, the young king was forced to depend heavily on his Ptolemaic support and even struck portraits with the characteristic features of king Ptolemy I. Demetrius Soter's son Demetrius II profited by the opportunity to regain the throne. Ptolemy Philometor, who was Alexander's father-in-law, went over to his side, and Alexander was defeated in the battle of Antioch (145 BC) in Syria, sometimes known as the battle of the Oenoparus. He fled for refuge to a Nabataean prince, who murdered him and sent his head to Ptolemy Philometor, who had been mortally wounded in the engagement. See 1 Maccabees 10 ff. ; Justin xxxv. 1 and 2; Josephus, Antiq. xiii. 2; Appian, Sir. 67; Polybius xxxiii. 14.
- Alexander I. Balas war Regent des Seleukidenreichs von 150 v. Chr. bis 145 v. Chr.. In Smyrna geboren und von einfacher Herkunft, gab er sich als illegitimer Sohn von Antiochos IV. und Erbe des Thrones aus. Sein Anspruch wurde vom römischen Senat, Ptolemaios VI. von Ägypten und anderen anerkannt. Anfangs erfolglos, schlug er schließlich im Jahr 150 v. Chr. den regierenden König Demetrios I. Durch Heirat mit Kleopatra, einer Tochter des Ptolemaios und späteren Herrscherin über das Seleukidenreich, vermochte er seine Stellung weiter zu festigen. Als er unangefochtener Herr des Reiches war, verbrachte er sein Leben mit Ausschweifungen. Demetrios’ Sohn Demetrios II. nutze die Gelegenheit, um den Thron zurückzuerobern. Er kehrte mit einem Heer griechischer Söldner aus dem kretischen Exil zurück. Der Zeitpunkt schien für Ptolemaios VI. günstig, sich die vormals zum Ptolemäerreich gehörenden syrischen Provinzen wieder einzuverleiben. Ein angeblich in Alexanders Auftrag auf ihn ausgeführter Anschlag bot ihm Gelegenheit, die Freundschaft aufzukündigen und seine Tochter heimzuholen. In einer Schlacht am Oinoparas vor den Toren von Antiochia besiegte er 146 v. Chr. das Heer des Alexander, der zum nabatäischen Fürsten Zabdiël floh. Dieser ermordete ihn jedoch und sandte seinen Kopf an Ptolemaios, der in der Schlacht so stark verwundet worden war, dass er bald darauf starb.
- Alexandre Balas (traduït com "el tro", "el llamp" o "el senyor") fou rei selèucida del 150 aC al 146 aC. Encara que es feia passar per fill d'Antíoc IV Epifanes, es creu que era un aventurer nascut a Esmirna d'origen humil. Fou trobat per Heraclides, antic primer ministre i germà del rei de Babilònia Timarc, que era part d'una aliança contra el rei Demetri I Soter encapçalada per Pèrgam, Egipte i Roma. El Senat romà el va reconèixer com a legítim rei al 154 aC i va esclatar la guerra civil. El 150 aC es va produir a Antioquia una revolta al seu favor i Demetri I va morir a la lluita; Alexandre fou proclamat rei i es va casar amb Cleòpatra Thea, filla de Ptolomeu VI Filomètor, sota influencia del qual va governar. El 147 aC Demetri II Nicàtor, fill de Demetri I Soter, es va revoltar; el seu lloctinent Apol·loni va desembarcar amb alguns partidaris a Fenícia i va atreure partidaris a la causa del seu senyor tant a Fenícia com a Palestina. Jonates Afo, aliat a Alexandre, el va atacar a Jaffa i Apol·loni va fugir cap a Jamnia i desprès mes al sud perseguit per Jonates que el va derrotar altra cop a Ashod; després Jonates va entrar a Ascaló sense lluita. Mentre Demetri havia desembarcat amb mercenaris cretencs a la costa prop d'Antioquia. Ptolomeu VI d'Egipte, amb el pretext d'ajudar a Alexandre, va envair Celesíria que de fet va annexionar. Això va fer que patís un atemptat a mans d'Amoni, un dels favorits d'Alexandre, i llavors Ptolomeu va capgirar la seva aliança i va donar suport a Demetri, que va guanyar una batalla decisiva prop d'Antioquia i va entrar a la ciutat i fou coronat rei, i es va casar amb la filla del egipci, Cleòpatra Thea, que va abandonar a Alexandre per ordre del seu pare. Alexandre es va escapar al territori dels Nabateus, el rei dels quals el va fer matar i en va enviar el cap a Ptolomeu VI Filomètor, que va morir poc després a causa de les ferides rebudes a la batalla del Orontes i els egipcis van evacuar la Celesíria.
- Alejandro Balas de la dinastía Seléucida, fue rey de Siria desde c. 150-146 a. C. Supuesto hijo de Antíoco IV Epífanes. Heráclides, antiguo primer ministro, lo utilizó en su rebelión contra Demetrio I Sóter. El conflicto transcurrió en el período 153-146 a. C. Alejandro Balas logró el reconocimiento para sus aspiraciones del Senado romano y de Ptolomeo VI, con cuya hija, Cleopatra Thea se casó. Finalmente, consiguió derrotar a Demetrio I, que murió en la batalla final, y se convirtió en rey. Sin embargo, el hijo de Demetrio I, Demetrio II Nicátor, logró vencerle en la Batalla del Enóparo, en Antioquía con ayuda de Egipto, pues Alejandro fue traicionado por su suegro, Ptolomeo VI. Refugiado en el reino nabateo, fue asesinado poco después, y su cabeza enviada a Demetrio.
- Aleksanteri Balas (muinaiskreikaksi Ἀλέξανδρoς Bάλας, Aleksandros Balas) oli Seleukidien valtakunnan kuningas vuosina 150–146 eaa. Aleksanteri oli kotoisin Smyrnasta vaatimattomista oloista. Herakleides, edellistä kuningasta Demetrios I Soteria vastaan kapinoineen Timorkhoksen veli ja Antiokhos IV Epifaneen ministeri, väitti Aleksanterin olevan Antiokhoksen poika. Rooman senaatti asettui Aleksanterin kannalle, kuten myös Egyptin Ptolemaios IV ja eräät muut. Aleksanteri meni myös naimisiin Kleopatra Thean kanssa, joka oli Ptolemaioksia. Aleksanterin sotatoimet takeltelivat aluksi, mutta lopulta hän löi Demetrioksen 150 eaa. Sanotaan, että tultuaan valtaan Aleksanteri omistautui rietastelulle. Niin tai näin, Aleksanteri oli uudessa asemassaan riippuvainen Ptolemaiosten tuesta ja tämän vuoksi heikoilla. Demetrios I:n poika Demetrios II käytti tilaisuutta hyväkseen tavoitellessaan kruunua. Ptolemaios Filometor, Aleksanterin appi, vaihtoi puolta ja Aleksanteri lyötiin Antiokian taistelussa. Aleksanteri pakeni Nabateaan, jossa paikallinen hallitsija murhautti hänet ja lähetti tämän pään Ptolemaios Filometorille, joka tosin oli haavoittunut taistelussa kuolettavasti.
- Alexandre I Balas est un grec originaire de Rhodes qui se fait passer pour le fils d'Antiochos IV Épiphane et de Laodice IV et un cousin germain de Démétrios I. Vers 150 av. J. -C.. Avec l'aide de Ptolémée VI Philométor le souverain lagide d'Égypte, il parvient à détrôner Démétrios I Sôter, qui est tué, et devient ainsi roi de Syrie. Des sources indiquent que Démétrios I est défait et tué par une coalition des rois de : Pergame, Attalos II Philadelphe (-159/-138), d'Égypte, Ptolémée VI Philométor le souverain lagide (-180/-145), du Prince des Juifs Jonathan Maccabée (ou Jonathas, -160/-143) et de la Princesse Séleucide Laodice VI (la sœur d'Alexandre I ?) et son ministre Hérakléidès. Ces puissances répondent favorablement à la demande d'aide d'Alexandre I balas. Démétrios I est forcé de rappeler ses garnisons de la Judée, à l'exception de celles de la ville d'Acre et de Beth-Zur pour faire face. Il fait également une offre à Jonathan Maccabée pour obtenir sa fidélité et il lui permet de recruter une armée. Jonathan Maccabée accepte ces conditions et en -153, il prend résidence à Jérusalem. En octobre -152, Alexandre I Balas contacte également Jonathan Maccabée et lui propose une offre encore plus intéressante que celle de Démétrios I. Ces évènements font que Démétrios I perd et son trône et la vie en -150 et qu'Alexandre I Balas devient le nouveau maître de l'Empire Séleucide. Mais peu après les relations se tendent avec son protecteur égyptien et celui-ci soutient alors le fils de Démétrios I, le futur Démétrios II Nicator. Alexandre est battu sur le fleuve Oronte, dans un combat où Ptolémée VI est mortellement blessé, et est renversé et tué par Démétrios. Alexandre Zébina se fit passer pour son fils.
- I. Alexandrosz Balasz (Αλέξανδρος Βάλας, ? – Kr. e. 145) ókori hellenisztikus király, a Szeleukida Birodalom tizenegyedik uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész állítólagos gyermeke volt. A Balasz név jelentése kétséges, de Alexandrosz pénzein emellett az Epiphanész, Niképhorosz, Euergetész és Theopatór melléknevek egyaránt előfordulnak. Balasz állítólag alacsony sorból származott, és csak a Rhodoszra menekült Hérakleidész, az I. Démétriosz Szótér által elűzött babilóniai satrapa és kincstárnok léptette fel trónkövetelőként, mint IV. Antiokhosz fiát, Alexandroszt. Igényét Démétriosz ellenfelei is felkarolták: II. Attalosz Philadelphosz pergamoni, V. Ariarathész Philopatór kappadokiai és VI. Ptolemaiosz Philométór egyiptomi uralkodó egyaránt felsorakozott mellé, és Hérakleidész a Római Köztársaság senatusát is rávette, hogy támogassa Balaszt. Ptolemaiosz még a lányát, Kleopatra Theát is hozzáadta. Alexandrosz Kr. e. 152-ben tört Szíriára, bevette Ptolemaisz városát, ám vereséget szenvedett Démétriosztól. Csak Kr. e. 150-ben vívott második összecsapásuk során sikerült legyőznie riválisát, aki elesett a csatamezőn. Rövid uralkodása alatt életét a kicsapongásnak és az élvhajhászatnak szentelte, miközben az államügyek intézését Ammóniosz nevű miniszterére bízta. Ammóniosz igyekezett az összes fellelhető Szeleukidával végezni, de Démétriosz két fia, Démétriosz és Antiokhosz biztonságban volt előle Kréta szigetén. Démétriosz Kr. e. 148–147 körül síkra szállt Alexandrosz ellen Kilikia vidékén, ugyanekkor I. Mithridatész párthus király elfoglalta és fővárosává tette Ekbatanát. Balasz segítségül hívta apósát, VI. Ptolemaioszt, azonban hálátlannak bizonyult, mert amikor az személyesen vezetett hadat Szíriába, majdnem meggyilkoltatta. Ptolemaiosz erre az eredetileg Démétriosz ellen hozott hadaival átállt a másik oldalra, és nyomban elűzték a népszerűtlen Balaszt. A tömegek örömükben Szíria királyává kiáltották ki Ptolemaioszt, de ő lemondott a címről új veje, Démétriosz javára. Balasz közben nem tétlenkedett: Kilikiában hadakat gyűjtött, és megindult Antiokheia felé. A Kr. e. 145-ös oinoparaszi ütközetben Démétriosz és Ptolemaiosz fényes győzelmet aratott, noha ez utóbbi elesett. Alexandrosz egy nabateus előkelőséghez menekült, aki meggyilkolta, és fejét elküldte Egyiptomba.
- Alexander I (Grieks Αλέξανδρος), bijgenaamd Balas (van Bēl, "heer"), was koning van het hellenistische Seleucidenrijk van 152 tot aan zijn dood in augustus 145 v. Chr.). Hij beweerde een jongere zoon van Antiochus IV en Laodice IV te zijn, kwam met onder andere Romeinse hulp in 152 in opstand, en verkreeg in 150 de alleenheerschappij over het Seleucidenrijk na de nederlaag en de dood van zijn voorganger Demetrius I. Hij was een marionet in de handen van de koningen van Pergamon en Egypte, en als koning totaal incompetent, maar hij genoot wel de volle steun van de Romeinse Senaat, omdat men te Rome een heropleving van de macht der Seleuciden vreesde indien de rechtmatige opvolger van Demetrius I de troon zou beklimmen. Aan de regering van Alexander Balas kwam een einde toen hij met geweld verdreven werd en daarbij omkwam. Zijn bewind kan gezien worden als het begin van een periode van burgeroorlogen die de desintegratie van het Seleucidenrijk in de hand hebben gewerkt.
- Aleksander Balas («herre»), hersker av det greske Selevkidriket 150–146 f. Kr. , var fra Smyrna av enkel opprinnelse, men gav seg ut for å være sønnen til Antiokos IV Epifanes og arving til selevkid-tronen. Hans krav ble anerkjent av det romerske senatet, Ptolemaios Filometor av Egypt og andre. Han giftet seg med Kleopatra Thea, en datter i ptolemei-dynastiet. I begynnelsen var han uten suksess, men Aleksander beseiret til slutt den herskende kong Demetrius I Soter i 150 f. Kr. Da han nå var den ubestridte herre av imperiet, hengav han seg til et liv styrt av lystene. Demetrius Soters sønn profiterte på muligheten til å gjenvinne tronen. Ptolemaio Filometor, som var Aleksanders svigerfar, gikk over på hans side, og Aleksander ble beseiret i feltslaget nær Antiokia i Syria. Han flyktet og søkte tilflukt hos en nabateansk prins som myrdet ham og sendte hodet til Ptolemaios, som hadde blitt dødelig såret i slaget.
- Aleksander Balas, zwany również Epifanes, rzekomy syn Antiocha IV, uzurpator na tronie monarchii Seleukidów pomiędzy 150 p.n.e.-145 p.n.e. Panującemu od 162 p.n.e. Demetriuszowi I Soterowi udało się uspokoić sytuację w Syrii. Pokonał zbuntowanego dowódcę wojsk Timarchosa. Odniósł sukcesy w zbuntowanej Palestynie pokonując Judę Machabeusza. Zamyślał o przywróceniu minionej świetności monarchii. Zagrożenie dla sterowanego przez republikę rzymską status quo pobudziło do działania sąsiadów. Władca Pergamonu Attalos III Filadelfos ogłosił, że w jego państwie znajduje się mający prawa do tronu Seleukidów syn Antiocha IV, Aleksander. W rzeczywistości był to pochodzący prawdopodobnie ze Smyrny młodzieniec o imieniu Balas, wykazujący sylwetką i rysami twarzy podobieństwo do rzekomego ojca. Attalosowi, częstemu bywalcowi w Rzymie i mającemu tam licznych, wpływowych przyjaciół, udało się uzyskać uznanie senatu rzymskiego, który wycofał poparcie dla Demetriusza, a prawowitym władcą uznał Aleksandra Balasa.
- Alexandre Balas foi um rei selêucida que reinou entre 150 a.C. e 145 a.C. Alexandre era natural de Éfeso, possuindo origens humildes. Apesar disso conseguiu conquistar o trono selêucida fazendo-se passar por filho do rei Antíoco IV Epifânio com o qual teria uma grande semelhança física. Com a ajuda de mercenários, conseguiu derrotar e matar o herdeiro legítimo do trono, Demétrio I Sóter. Foi apoiado nas suas pretensões pelo reino de Pérgamo, pelo Egipto ptolemaico e pelo senado romano. Na Bíblia (1º Livro dos Macabeus) Alexandre Balas é designado como Alexandre Epifânio. Sabe-se que obteve a lealdade de Jónatas, chefe dos judeus, ao qual prometeu uma túnica púrpura, uma coroa de ouro e o cargo de sumo sacerdote, apesar deste não ter ligação com as famílias sacerdotais. Casou com Cleópatra Thea, filha do rei egípcio Ptolemeu VI Filometor, mas o pai desta considerou o casamento inválido e entregou-a a Demétrio II Nicator, novo pretendente ao trono selêucida que decidiu apoiar. Demétrio enfrentou Alexandre numa batalha que teve lugar perto de Antioquia. Quanto este tentava fugir foi decapitado por Zabdiel da Arábia.
- Файл:AlexanderI. jpg Серебряная монета Александра I Валаса с греческой надписью ΒΑΣΙΛΕΩΣ ΑΛΕΧΑΝΔΡΟΥ («царь Александр»). Дата ΓΞΡ обозначает 163 год эры Селевкидов, соответствующий 150—149 годам до н. э. Александр I Валас — царь Сирии и Пергама, правитель государства Селевкидов. Родом из города Смирна, незнатного происхождения. Выдал себя за сына Антиоха IV Эпифана и наследника трона Селевкидов. Претензии на престол были признаны римским Сенатом, Птолемеем VI Филометором и др. Александр женился на дочери Птолемея VI Клеопатре Тее. В борьбе за трон Александр в 150 году до н. э. победил Деметрия I Сотера. Став во главе империи, начал вести разгульный образ жизни. Новый царь сильно зависел от поддержки династии Птолемеев и даже чеканил портреты с характерными чертами лица Птолемея I Сотера. Во время правления Александра первосвященник Йонатан добился существенных налоговых облегчений для хасмонеев. Деметрий II Никатор, сын Деметрия I, воспользовался возможностью занять престол. Птолемей VI перешёл на сторону Деметрия II и совместными усилиями Александр был побеждён в Сирии (145 до н. э.). В сражении Птолемей VI был тяжело ранен, а Александр бежал к царю Набатеи, где был убит. Его голову выслали Птолемею VI. От полученной раны (упал с лошади и сломал череп) Птолемей VI скончался через несколько дней после сражения.
- Alexander Epifanes även kallad Alexander Balas, var kung i seleukidriket mellan ca. 150 till augusti 145 f. Kr. Han hävdade att han var son till den redan i tonåren mördade kungen Antiochos V. Övertog tronen i Seleukidriket från Demetrios I ca 150 f. Kr. med hjälp av egyptiskt stöd. Drevs bort av den förre kungens son, Demetrios II
|
| rdfs:comment
|
- Alexander Balas, ruler of the Greek Seleucid kingdom 150-146 BC, was a native of Smyrna of humble origin, but gave himself out to be the son of Antiochus IV Epiphanes and heir to the Seleucid throne. Along with his sister Laodice, the youngster Alexander was "discovered" by Heracleides, a former minister of Antiochus IV and brother of Timarchus, an usurper in Media who had been executed by the reigning king Demetrius I Soter.
- Alexander I. Balas war Regent des Seleukidenreichs von 150 v. Chr. bis 145 v. Chr.. In Smyrna geboren und von einfacher Herkunft, gab er sich als illegitimer Sohn von Antiochos IV. und Erbe des Thrones aus. Sein Anspruch wurde vom römischen Senat, Ptolemaios VI. von Ägypten und anderen anerkannt. Anfangs erfolglos, schlug er schließlich im Jahr 150 v. Chr. den regierenden König Demetrios I.
- Alexandre Balas (traduït com "el tro", "el llamp" o "el senyor") fou rei selèucida del 150 aC al 146 aC. Encara que es feia passar per fill d'Antíoc IV Epifanes, es creu que era un aventurer nascut a Esmirna d'origen humil. Fou trobat per Heraclides, antic primer ministre i germà del rei de Babilònia Timarc, que era part d'una aliança contra el rei Demetri I Soter encapçalada per Pèrgam, Egipte i Roma.
- Alejandro Balas de la dinastía Seléucida, fue rey de Siria desde c. 150-146 a. C. Supuesto hijo de Antíoco IV Epífanes. Heráclides, antiguo primer ministro, lo utilizó en su rebelión contra Demetrio I Sóter. El conflicto transcurrió en el período 153-146 a. C. Alejandro Balas logró el reconocimiento para sus aspiraciones del Senado romano y de Ptolomeo VI, con cuya hija, Cleopatra Thea se casó.
- Aleksanteri Balas (muinaiskreikaksi Ἀλέξανδρoς Bάλας, Aleksandros Balas) oli Seleukidien valtakunnan kuningas vuosina 150–146 eaa. Aleksanteri oli kotoisin Smyrnasta vaatimattomista oloista. Herakleides, edellistä kuningasta Demetrios I Soteria vastaan kapinoineen Timorkhoksen veli ja Antiokhos IV Epifaneen ministeri, väitti Aleksanterin olevan Antiokhoksen poika. Rooman senaatti asettui Aleksanterin kannalle, kuten myös Egyptin Ptolemaios IV ja eräät muut.
- Alexandre I Balas est un grec originaire de Rhodes qui se fait passer pour le fils d'Antiochos IV Épiphane et de Laodice IV et un cousin germain de Démétrios I. Vers 150 av. J. -C.. Avec l'aide de Ptolémée VI Philométor le souverain lagide d'Égypte, il parvient à détrôner Démétrios I Sôter, qui est tué, et devient ainsi roi de Syrie.
- I. Alexandrosz Balasz (Αλέξανδρος Βάλας, ? – Kr. e. 145) ókori hellenisztikus király, a Szeleukida Birodalom tizenegyedik uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész állítólagos gyermeke volt. A Balasz név jelentése kétséges, de Alexandrosz pénzein emellett az Epiphanész, Niképhorosz, Euergetész és Theopatór melléknevek egyaránt előfordulnak. Balasz állítólag alacsony sorból származott, és csak a Rhodoszra menekült Hérakleidész, az I.
- Alexander I (Grieks Αλέξανδρος), bijgenaamd Balas (van Bēl, "heer"), was koning van het hellenistische Seleucidenrijk van 152 tot aan zijn dood in augustus 145 v. Chr.). Hij beweerde een jongere zoon van Antiochus IV en Laodice IV te zijn, kwam met onder andere Romeinse hulp in 152 in opstand, en verkreeg in 150 de alleenheerschappij over het Seleucidenrijk na de nederlaag en de dood van zijn voorganger Demetrius I.
- Aleksander Balas («herre»), hersker av det greske Selevkidriket 150–146 f. Kr. , var fra Smyrna av enkel opprinnelse, men gav seg ut for å være sønnen til Antiokos IV Epifanes og arving til selevkid-tronen. Hans krav ble anerkjent av det romerske senatet, Ptolemaios Filometor av Egypt og andre. Han giftet seg med Kleopatra Thea, en datter i ptolemei-dynastiet. I begynnelsen var han uten suksess, men Aleksander beseiret til slutt den herskende kong Demetrius I Soter i 150 f. Kr.
- Aleksander Balas, zwany również Epifanes, rzekomy syn Antiocha IV, uzurpator na tronie monarchii Seleukidów pomiędzy 150 p.n.e.-145 p.n.e. Panującemu od 162 p.n.e. Demetriuszowi I Soterowi udało się uspokoić sytuację w Syrii. Pokonał zbuntowanego dowódcę wojsk Timarchosa. Odniósł sukcesy w zbuntowanej Palestynie pokonując Judę Machabeusza. Zamyślał o przywróceniu minionej świetności monarchii.
- Alexandre Balas foi um rei selêucida que reinou entre 150 a.C. e 145 a.C. Alexandre era natural de Éfeso, possuindo origens humildes. Apesar disso conseguiu conquistar o trono selêucida fazendo-se passar por filho do rei Antíoco IV Epifânio com o qual teria uma grande semelhança física. Com a ajuda de mercenários, conseguiu derrotar e matar o herdeiro legítimo do trono, Demétrio I Sóter.
- Файл:AlexanderI. jpg Серебряная монета Александра I Валаса с греческой надписью ΒΑΣΙΛΕΩΣ ΑΛΕΧΑΝΔΡΟΥ («царь Александр»). Дата ΓΞΡ обозначает 163 год эры Селевкидов, соответствующий 150—149 годам до н. э. Александр I Валас — царь Сирии и Пергама, правитель государства Селевкидов.
- Alexander Epifanes även kallad Alexander Balas, var kung i seleukidriket mellan ca. 150 till augusti 145 f. Kr. Han hävdade att han var son till den redan i tonåren mördade kungen Antiochos V. Övertog tronen i Seleukidriket från Demetrios I ca 150 f. Kr. med hjälp av egyptiskt stöd. Drevs bort av den förre kungens son, Demetrios II
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
