| dbpprop:abstract
|
- al-Nabigha (al-Nabighah al-Dhubyani, real name Ziyad ibn Muawiyah) (c. 535 - c. 604), Arabian Christian poet, was one of the last poets of pre-Islamic times. His tribe, the Banu Dhubyan (Arabic بنو ذبيان), belonged to the district near Mecca, but he himself spent most of his time at the courts of Hirah and Ghassan. In Hirah he remained under Mundhir III, and under his successor in 562. After a sojourn at the court of Ghassan, he returned to Hirah under Numan III. He was, however, compelled to flee to Ghassan, owing to some verses he had written on the queen, but returned again about 600. When Numan died some five years later he withdrew to his own tribe. The date of his death is uncertain, but he does not seem to have known Islam. His poems consist largely of eulogies and satires, and are concerned with the strife of Hirah and Ghassan, and of the Banu Abs and the Banu Dhubyan. He is one of the six eminent pre-Islamic poets whose poems were collected before the middle of the 2nd century of Islam, and have been regarded as the standard of Arabic poetry. Some writers consider him the first of the six. His poems have been edited by Wilhelm Ahlwardt in the Diwans of the six ancient Arabic Poets (London, 1870), and separately by H. Derenbourg (Paris, 1869, new edition from the Journal asiatique for 1868).
- al-Nābiġa al-D̠ubyānī était un poète arabe, né vers le milieu du VI siècle.
- An-Nábiga adz-Dzubjáni, eredetileg Zijád ibn Muávija a dzsáhilijja korának jelentős arab költője volt. Ragadványneve, a „nábiga” arra utal, hogy nem természetadta tehetség, hanem képzett költő volt, verseit komoly munkával csiszolgatta. A pogánykor legjelentősebb udvari költőjének tartják. A hagyomány szerint keresztény volt. Ibn Kutajba szerint III. Mundzir és IV. Mundzir lahmida uralkodók idejében Hírában volt, majd Abú Kábúsz, azaz III. Numán udvari költője és ivócimborája lett. Egy alkalommal azonban a feljegyzések szerint a király al-Mutadzsarrida („az Elkülönített”) nevű feleségéről olyan érzéki költeményt írt, hogy féltékenységében a király száműzte Mezopotámiából. A vers fennmaradt, s bár közel áll Nábiga stílusához, nem az ő műve. Feltehető, hogy – amint ezt maga Nábiga is írja – egy hamisított szatírával hangolták ellene az uralkodót. Nábiga Szíria földjén, a rivális gasszánida uralkodónál, Amr ibn Hárisznál keresett menedéket, és egy ideig őt dicsőítette; végül aztán bocsánatkérő költeményekkel megenyhítette Numánt, és 600 körül visszatérhetett Hírába. Rövid ideig IV. Numán udvari költője is volt, s az ő halálára írta meg egyetlen fennmaradt siratóversét. 31 verse, illetve töredéke maradt fenn, túlnyomó részük az uralkodó dicsőségét zengő madh vagy madíh, azonban némely verseiben törzse, a Banú Dzubján ügyeivel is foglalkozik. Hangneme emelkedett, amivel kivívta az utókor tiszteletét: egyes hagyományok a legjobb verseket tömörítő Muallakáthoz sorolják kaszídáját.
- al-Nābigha al-Dhubyanī - il cui vero nome era Ziyād ibn Muʿāwiya -, è stato poeta arabo vissuto nell'ultima parte della Jāhiliyya. La sua tribù, i Banu Dhubyan, risiedeva nelle relative vicinanze di Mecca, ma Nābigha stesso passò la maggior parte del suo tempo nelle corti di al-Hīra e dei Ghassanidi. Rimase alla corte lakhmide di al-Hīra sotto Mundhir III, e sotto il suo successore al-Nuʿmān III. Fu comunque costretto a rifugiarsi nella corte ghassanide di al-Jābiya, a causa di alcuni versi che aveva scritto sulla regina, ma vi ritornò nuovamente nel 600. Quando al-Nuʿmān III morì circa cinque anni dopo, tornò presso la sua tribù. La data della sua morte è incerta. ma sembra che non abbia conosciuto l'Islam. Le sue poesie consistono per la maggior parte di elegie e satire e riguardano la lotta di al-Hīra e dei Ghassanidi, dei Banu Abs e dei Banū Dhubyān. Le sue poesie sono state pubblicate da Wilhelm Ahlwardt in Diwans of the six ancient Arabic Poets (Londra, 1870), e separatamente da Hartwig Derenbourg (Parigi, 1869, nuova edizione rispetto a quella proposta nel 1868 dalla rivista orientalistica Journal Asiatique).
|
| rdfs:comment
|
- al-Nabigha (al-Nabighah al-Dhubyani, real name Ziyad ibn Muawiyah) (c. 535 - c. 604), Arabian Christian poet, was one of the last poets of pre-Islamic times. His tribe, the Banu Dhubyan (Arabic بنو ذبيان), belonged to the district near Mecca, but he himself spent most of his time at the courts of Hirah and Ghassan. In Hirah he remained under Mundhir III, and under his successor in 562. After a sojourn at the court of Ghassan, he returned to Hirah under Numan III.
- al-Nābiġa al-D̠ubyānī était un poète arabe, né vers le milieu du VI siècle.
- An-Nábiga adz-Dzubjáni, eredetileg Zijád ibn Muávija a dzsáhilijja korának jelentős arab költője volt. Ragadványneve, a „nábiga” arra utal, hogy nem természetadta tehetség, hanem képzett költő volt, verseit komoly munkával csiszolgatta. A pogánykor legjelentősebb udvari költőjének tartják. A hagyomány szerint keresztény volt. Ibn Kutajba szerint III. Mundzir és IV. Mundzir lahmida uralkodók idejében Hírában volt, majd Abú Kábúsz, azaz III.
- al-Nābigha al-Dhubyanī - il cui vero nome era Ziyād ibn Muʿāwiya -, è stato poeta arabo vissuto nell'ultima parte della Jāhiliyya. La sua tribù, i Banu Dhubyan, risiedeva nelle relative vicinanze di Mecca, ma Nābigha stesso passò la maggior parte del suo tempo nelle corti di al-Hīra e dei Ghassanidi. Rimase alla corte lakhmide di al-Hīra sotto Mundhir III, e sotto il suo successore al-Nuʿmān III.
|
![[RDF Data]](/statics/sw-cube.png)
